Népszava, 1978. október (106. évfolyam, 232-257. sz.)
1978-10-20 / 248. szám
4 Adósságok a múltból, és előlegek a jövőnek. Ez a kettősség jellemzi Pécsett a közműfejlesztési és rekonstrukciós munkák jelenét. Hisz amíg az öreg városban a csapadékcsatorna-rendszer fél évszázada hiányzó ágai épülnek, addig a Lvov kertvárosban a jövő gondtalanságát megelőlegező közműalagutak készülnek egymás után. A változások Janus-arcúsága azonban semmit sem vonhat le annak a ténynek az értékéből, hogy az utóbbi fél évtizedben soha nem látott méretekben fejlődött a pécsi közműrendszer. Az áttekintést mindenképpen a „vizes" témával kell kezdeni, hiszen a városban épp úgy gond a tiszta víz megszerzése, mint a szennyvizek eltávolítása. Közismert, hogy Pécs 68 ezer köbméteres napi ivóvíz-csúcsigényének már csak kétharmadát fedezik a közeli kutak és források, a többi távvezetéken érkezik. A jövőben még több Dunavízre lesz szükség, ezért kezdődött meg az ezer milliméteres átmérőjű Duna—II. távvezeték építése, amely előreláthatólag a hatodik ötéves terv végére készül el. Addig azonban számos műszaki ,,trükkre” van szükség a növekvő igények kielégítésére. Például külön ipari vízhálózatot hoztak létre, amely tisztított szennyvízzel látja el az ivóvízminőséget nem igénylő üzemeket. Vízforgató berendezéssel szerelték fel valamennyi uszodát, hogy ezzel is csökkentsék a tó víz felhasználását. Felontották és távvezérlésűvé alakították a város kútait — ezeket és a tározókat a jövőben számítógép irányítja majd. A számítástechnikát egyébként már most is bevezették: a Budapesti Műszaki Egyetem elkészítette a vízelosztás és -irányítás számítógépes modelljét. Ennek alapján végzik a hálózat rekonstrukcióját, amelynek jelentős állomása volt a keleti és nyugati városrészeket összekötő 500 milliméteres főnyomóvezeték kiépítése. A szennyvízgondok megoldása három lépcsőben történik: már épül, és 1979-ben üzembe lép a 20 ezer köbméteres napi teljesítményű biológiai szennyvíztisztító telep. Ez nemcsak a már ,,legendássá” vált „kertvárosi csatornaszagot” tünteti el, hanem védi az élővizek tisztaságát is, ezen kívül melléktermékként exportálható műtrágyát állít elő. Készül a második lépcső, a háromszor 80 ezer köbméteres kapacitású újpellérdi szennyvíztelep első egységének beruházási programja. Felgyorsult a fejlődés a szennyvízcsatornák rekonstrukciójánál is, ennek egyik legfontosabb eszköze a csövekben „sétáló" televíziós kamera. Segítségével útfelbontás nélkül derítik fel a hibákat, sőt ez év őszétől már valószínűleg a hibák javítását is légkalapács és utcai csatatér nélkül végezhetik egy szó szerint „csőbe húzható" berendezés segítségével. A bevezetőben már említett csapadékcsatornák építéséhez a pécsi pincegondok megoldásához nyújtott állami támogatás adott új lendületet. Erre nagy szükség is volt, hiszen a Mecsekből lezúduló esővíz nemcsak a járókelők cipőjét áztatta ronggyá, hanem az öreg pincéket is, egyre növelve a beszakadások veszélyét. Az új csapadékcsatornarendszer szíve a Kórház tér. Innen kiindulva készült el a Szent István tér és a Landler Jenő utca vízelvezetője. Jelenleg pedig a Székely Bertalan úton épülnek tovább a csatornák. Szerencsére a pécsi közművesítésnek nem mindenütt kell „halmazati gondokkal” bajlódnia, a’ ’ villamosenergia-ellátást például zökkenők nélkül fejlesztette a Dédász, idáig minden új igénytki tudott elégíteni. A közvilágítás eredményei szó szerint szemmel láthatók: tíz év alatt 56 százalékkal nőtt Pécsett a fényforrások száma, teljesítményük növekedése pedig több mint 200 százalék. Pécs útjai közül ebben az ötéves tervidőszakban a főútvonalak kapták a legtöbb figyelmet. A legfontosabb, a városon átvezető 6-os számú főút, pontosabban az azt tehermentesítő 6 A út építése. Már a második — egyúttal befejező — szakaszon dolgoznak. Megkezdődött a nyugat felé vezető vasútvonalakat átívelő Megyeri úti felüljáró építése is. Júliusban átadták a holnapi Pécs közlekedésfejlesztési koncepciójának jegyében épülő északi érintő út első szakaszát, a napokban pedig befejeződik a harkányi út felújítása is. Valamennyi építés a tömegközlekedés érdekeit is szolgálja, így a szükséges helyeken már figyelembe vették a leendő trolihálózat igényeit is. A közműépítésben részt vevő vállalatok munkáját a városi tanács hangolja össze. A népgazdaság és a város érdeke úgy kívánja, hogy egy utcát csak egyszer kelljen felbontani. Ilyen elvek jegyében kezdődik el idén a pécsi „Váci utca”, azaz a Kossuth Lajos utca közműveinek teljes felújítása, amelynek záróakkordjaként a ma még bokatörő korzó végre új burkolatot kap. Kovács Péter Kétéves a sürgősségi osztály Szolnokon A siker bizonyítéka a külföldi elismerés (Tudósítónktól) Az egyik ágyon áramütött sérült, a másikon lábtörött, a harmadikon gyomorvérzéses a negyediken lépgyanús. Ahány beteg, annyi oka, ezért is hívják az osztályt sürgősségi beteg felvételinek. Két esztendeje működik kísérletképpen a szolnoki Hetényi Géza Kórházban. Itt vizsgálják a mentővel érkezett betegeket, legyen bármi bajuk, itt kapják az első kezelést, a gyors orvosi segítséget, ha kell, azonnali sebészi beavatkozást is. Első kórházi óráikat szintén az itteni betegágyon töltik, aztán ki-ki elkerül a megfelelő osztályra. A maga nemében úttörő kezdeményezés kiállta a kétesztendős próbát. Hetente négy napon keresztül ellátják a városi ügyeletet, és az egy év alatt kórházba került 48 ezer beteg felé ide érkezett. Az országhatárokon túl is felfigyeltek a Hetényi Kórház 20 ágyas, sürgősségi betegfelvételi osztályára. A legnagyobb elismerés, hogy az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO európai kutatásait nyolc nagyvárosi kórház mellett most már a szolnoki sürgősségin, és az ugyancsak egyedülálló gyermek intenzív osztályon is végzi. Egyre több országból érkeznek kórházvezetők Szolnokra, hogy az itteni tapasztalatok alapján saját intézetükben is hasonló osztályt nyissanak. A hazai követők sorát pedig a székesfehérvári kórház nyitja meg. F. T. íkkak Bevált a minta utáni értékesítés (Tudósítónktól) Nem újkeletű dolog a minta utáni értékesítés. Miskolcon mégis újdonságnak számít. Ugyanis a kiskereskedelemben is bevezették, méghozzá úgy, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcáni mintateremben a vásárló kiválasztja a neki tetsző háztartási gépet — mondjuk egy hűtőszekrényt — kifizeti, majd néhány óra múlva egy ugyanolyan típussal megjelennek lakásán a szerelők, üzembe helyezik, és ezzel be is fejeződött a vásárlás. Miért jobb ez? A magyarázat egyszerű. Az említett hűtőszekrényt egyenesen a nagykereskedelmi vállalat raktárából szállítják. Eddig ez a következőképpen történt: a gyárból elszállították a hűtőszekrényt — hogy ennél a példánál maradjunk —, a nagykereskedelmi vállalat raktárába, a nagykereskedelmi vállalat raktárából a kiskereskedelmi vállalat raktárába az üzletből pedig a vásárló konyhájába. Ugye, mennyivel egyszerűbb az előbbi megoldás? Kevesebb szállítóeszköz és rakodómunkás kell, és az áru sérülésének veszélye is jelentősen csökken. Egy évvel ezelőtt kérte fel a Belkereskedelmi Minisztérium az Északmagyarországi Vasvill Vállalatot, illetve a pécsi Titán Kereskedelmi Vállalatot, hogy dolgozzák ki az áru útjának lerövidítését. Borsodban sikerült megtalálni az új formát. NÉPSZAVA Jogcím nélküli lakók Kopog a végrehajtó ,4 rózsaszínű fürdőszoba K. Gyula elvált feleségétől, s miután az aszszony lakásában maradt használati díjat kellett fizetnie. Pontosabban: kellett volna. A pénzt inkább a kocsmába vitte. Eredetileg még másik megfelelő lakásra is igényt tarthatott volna, de viselkedésével saját magát hozta nehéz helyzetbe. A bírói végzés szerint most már szükséglakásba, albérletbe, ágybérletbe, vagy munkásszállásra is kiköltöztethető. Ennek ellenére egyelőre még a régi lakásban lakik, nem szándékozik elhagyni azt, sőt, ha lehet, még agresszívebb környezetével szemben. — Én, kérem, már teljesen kikészültem — hajtogatja megkeseredetten volt felesége. — A lányommal állandó rettegésben élünk. Éjszaka ré-— A rosszhiszeműségnek igen sok esete van — mondják a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. — Ilyennek nyilváníthatjuk azt a lakót, akinek felmondtak, mert nem fizeti a bért, felszólításra sem rendezi a számlákat, zavarja a szomszédok nyugalmát, italozik, rongálja a lakását. A bírósági ítélet mindig pontosan meghatározza, hogy a jogcím nélkülivé vált lakó mire tarthat igényt.. A rosszhiszeműek maguk kötelesek elhelyezésükről gondoskodni, ellenkező esetben akár ágybérletbe és munkásszállásra is kiköltöztethetők. Csak az önkényes beköltözők — ilyen eset elvétve fordul elő — tehetők ki gyorsított eljárással, karhatalommal, akár az utcára is. Sz. Béla rövid házasság után elvált P. Kataintól. Kikhez kopog be a bírósági végrehajtó? Például a rosszhiszemű, jogcím nélküli laikókhoz. A jogi szaknyelv azokat az embereket nevezi így — csupán Budapesten több százan vannak —, akik konokul szembehelyezkednek a társadalmi együttélés legelemibb szabályaival, fittyet hánynak még a hatósági, bírósági felszegen jár haza, tör, zúz, kiabál. A férfi persze tagad. Azt hajtogatja, hogy nem árt ő a légynek sem. De a tények és az iratok mást mondattak. Például az a bírósági ítélet, amely bűnösnek mondja ki, mert megverte a volt feleségét. Vagy az a jegyzőkönyv, amelyben az egyik szomszéd így nyilatkozik: .. szörnyű egy ember az a Gyula. Többször ébredünk fel arra, hogy későn, részegen jön haza. Egyszer kalapáccsal verte éjjel tizenegykor a fürdőszoba falát, s közben azt üvöltözte: ne csináljatok itt kuplerájt. Mint másnap kiderült, az volt a baja, hogy az asszony rózsaszínűre festette a fürdőszobát...” K. Gyulát a végrehajtónak kell majd kitennie a lakásból, és kérte az asszonyt, hogy hagyja el a lakását. Az asszony erre nem volt hajlandó, sőt, összeállt egy másik férfival, és azt is a volt férje lakásába vitte, így Sz. Bélának már kettejük ellen kellett a lakás kiürítésére pert indítani. Ezt meg is nyerte, de nem sokra ment vele, mert a volt felesége és élettársa jól megverték. A bíróság elítélte az aszszonyt, s a vele élő férfit, mégis mind a ketten a lakásban maradtak. Vajon mit lehet ellenük tenni ? És mi a célravezető még annyi más hasonló ügyben, amikor a lakások tulajdonosai, bérlői érvényes bírói ítélettel a kezükben is kénytelenek lehetetlenül tűrni a garázdálkodást ? Végrehajtást kell kérni. — A mi eljárásunk mindig jogerős bírói ítészólításokra is. S bár nálunk még a jogcím nélküli lakók érdekeit is számos rendelkezés védi, és csak végső esetben kerülhet sor kilakoltatásukra — ezeket az embereket gyakran álhumanizmus lenne megvédeni. Szigorúan, akár karhatalommal is fel kell lépni ellenük. Ezt kívánja a többség érdeke, nyugalma. Tavaly az iroda több, mint négyszáz lakásügyi végrehajtási eljárásba kezdett, s az idén is hasonló lesz az ügyszám. 1978 első félévében 33- szor rendeltek el karhatalmi kiköltöztetést. Előfordul, hogy a kilakoltatás olykor évekig is elhúzódik, bár az utóbbi időben valamit javult a helyzet. Nem titok az sem, hogyan történik a karhatalmi kiköltöztetés. A Lakót írásban értesítik az időpontról, a gyengébb idegzetűek már ennek hatására maguktól elköltöznek. Ha nem, a megjelölt órában a helyszínre érkezik a végrehajtó. Általában néhány rendőrt, hatósági tanút is visz magával. Ha bútorszállító munkásokra, lakatosra van szükség, róluk a végrehajtást kérő gondoskodik. Előfordul, hogy a mentőket esetleg a tűzoltókat is ki kell hívatni. A mentőkre akkor lehet szükség, ha a kötelezett betegnek mondja magát, ágyban fekve fogadja a hivatalos személyeket. Volt már olyan eset, hogy a rosszhiszemű lakó fel akarta gyújtani a házat — ekkor kellettek a tűzoltók is. A végrehajtó feladata, hogy határozottan, de minél kisebb feltűnéssel folytassa le az eljárást. Persze, nem ingyenfuvarról van szó. A lakónak a költségeket utólet alapján a végrehajtást kérő — tehát a bérlőt kitenni akaró tulajdonos, tanácsi lakásoknál az ingatlankezelő vállalat — beadványára indul — nyilatkozik a Budapesti Bírósági Végrehajtó Iroda vezetője. " A tanácsi lakásoknál maguk a lakásügyi osztályok bonyolítják le az eljárást. Először az adósnak végrehajtási értesítést küldünk: köteles a lakást nyolc napon belül kiüríteni. A határidő letelte után a végrehajtó személyesen győződik meg arról, hogy elköltözött-e. Ez a felszólítás az esetek többségében még eredménytelen. Ezután a jóhiszemű jogcím nélküli lakó aktái irattárba kerülnek, mindaddig, amíg a végrehajtást kérő másik fél megfelelő lakást nem tudólag meg kell fizetnie. Ha ezt sem teszi önként — újabb, másik végrehajtási eljárás indul ellene. Egészen ritkán, de az is előfordul, hogy a kiköltöztetett lakó néhány nap, vagy hét múlva visszaköltözik. Ilyenkor már önkényes beköltözőnek, lakáselfoglalónak számít, tehát gyorsított eljárással akár az utcára is kitehető. S ha ezt néhányszor megismétli, könnyen lehet, hogy magánlaksértés miatt a rendőrséggelis meggyűlik a baja ... Népszerűtlen a bírósági végrehajtók dolga. De ma még valamennyiünk nyugalma, a törvényesség, a jogerős ítéletek megvalósulása érdekében nagy szükség van a munkájukra. Deák András ki felajánlani. A rosszhiszeműeknél más a helyzet. A végrehajtó jelenti a bíróságnak, hogy a felszólítás eredménytelen maradt, s ez a felek meghallgatása után dönt a végrehajtás foganatosításáról. Ez általában bírságolással kezdődik, amit akár havonta is meg lehet ismételni, ezer forintig terjedő összegben. Általában ez már hatékonyabb érv: a kötelezettek egy része nem vár tovább, magától elköltözik. Akik maradnak, azokat előbb-utóbb karhatalommal kell kilakoltatni. De erre csak akkor kerülhet sor, ha a rosszhiszemű lakó részére a végrehajtást kérő szükséglakást, albérletet, ágybérletet, vagy munkásszállást szerez. Zsírói szóklítás !népszerűtlen feladat NYÍLTAK AZ ŐSZIRÓZSÁK Azon a hatvan Azelőtti őszön a halottaskocsik sűrűbben jártak a temetőkbe, mint máskor. Félelmetes járvány pusztított a spanyolnátha. A nyár közepétől október derekáig százezernél többen betegedtek meg, a halálos áldozatok száma elérte az ezret. Kiváltképpen a háborútól elcsigázott szegénység, a rosszul tápláltak sorait tizedelte nagy erővel a fékezhetetlen kór. Közülük nem egynek még a halála után is tartott a kálváriája. Angyalföldön, a Palócz utca 11. számú ház egyik földszintes lakásában élt öt gyermekével Palczer Zsigmond frontszolgálaton levő cipész felesége, aki szeptember végén betegedett meg. Az öt gyerek is elkapta a járványt. Palczerné október 17-én hajnalban meghalt. A tisztiorvos úgy rendelkezett, hogy másnap délutánig el kell temetni. De a korabeli Népszava tudósítása szerint még harmadnap is temetetlenül feküdt a szűk lakásban — amelyből a kellemetlen szag miatt az udvarra szorultak a gyerekek —, mert nem volt pénz a temetésre. A tragédiát nem is sejtő férj ugyan éppen azokban a napokban küldött haza a zsoldjából kétszáz koronát, a postás azonban nem adta oda a pénzt a gyerekeknek, mivel a halott anya nevére szólt a küldemény .. . A járvány csak tetézte az elviselhetetlenségig megnyomorító egyéb bajokat: az élelmiszer- és tüzelőhiányt, a drágaság, az uzsoraárak elképesztő növekedését. Kolozsvárról október 4-én azt jelentette a Népszava, hogy a szülészeti és nőgyógyászati klinika ezentúl csak azokat a betegeket tudja felvenni, akik ágyneműt (legalább három lepedőt, párnahuzatot) és fehérneműt (három inget) visznek magukkal. A lap hozzáfűzte: „Szomorú dolog, hogy ma már a betegség luxusát is csak az engedheti meg magának, akinek legalább három lepedője és három inge van." Mert sokaknak nincs. Ellentétben dr. Bíró Lajos földbirtokossal, akinek — a nap egy másik kishíre szerint — budapesti, Reáltanoda utca 18. szám alatti lakásába ismeretlen tettesek betörtek, s onnan félmillió korona értékű ruhaneműt loptak el... Jutott bőven Lábokra a háború személyes emberi tragédiáiból is: Papp András 25 éves szabadságos katona Marossárpatak községben agyonlőtte a vele egy éve házasságban élő, fiatal feleségét, majd önmagával is végzett, mert — búcsúlevele szerint — nem akart visszamenni a frontra, s itthon is teljesen kilátástalannak érezte helyzetét. S ugyanazokban az újságokban terjedelmes hirdetések kínálták az év népszerű slágerének gramofonlemezét: „Bözsi, ne sírjon..A Király Színházban a Pillangó főhadnagyot játszották, a Kristálypalotában pedig Rott és Steinhardt felléptével ment a Kis komédia. A nagy komédiát a Parlamentben adták elő, a Tisza—Wekerle kettős rendezésében: a konzervatív polgári többség vég nélküli szócsépléssel védte a monarchia foszladozó zászlaját, a végnapjait élő dualizmus rendszerét. A polgári demokrata baloldal — amelynek Károlyi Mihály volt a vezető egyénisége — jobban ismerte a tömegek hangulatát, tisztábban látta a helyzetet: a monarchia változtatás nélkül nem tartható fenn tovább. A világháború alakulása szappanbuborékként fújta szét a Habsburg-híveknek azt a hamis érvét, hogy a monarchia oltárára 1867- ben tett súlyos áldozat — a nemzeti önállóság és függetlenség feladása — megtérül az ország nemzetközi biztonságában. önállóság, függetlenség kell az országnak — természetesen a polgári rendszer keretei között. Ezt követelték Károlyiék. Egyre határozottabban. Ugyannyira, hogy október 16-án délelőtt Wekerle Sándor miniszterelnök csak nagy üggyel-bajjal tudta elkezdeni programadó beszédét a Parlamentben. Amint felállt, a baloldal soraiból, a Károlyi-párt táborából, harsány kiáltások röppentek felé: ..Éljen az önálló, független Magyarország!" „Meddig taktikáznak?" ..Menjen a fenebe!" A miniszterelnök nappal korábban lemondásra kényszerült, Károly király azonban nem fogadta el a lemondást, így most új programmal kellett a képviselők elé állnia. Az „új” program, amelyet a másnapi Népszava közéleti szédelgésnek, merő ámításnak nevezett, tulajdonképpen a monarchia régi cégérének átfestését, megkozmetikázását ajánlotta: azt, hogy változtassák meg az 1867-es kiegyezési törvényt, s a dualizmus helyett vezessék be a perszonáluniót, amelyben közös az uralkodó, de minden más ügyet önállóan intézhet az ország. A baloldalról ilyen kiáltások szakították félbe a miniszterelnök szavait: „Jön a szerb invázió, és komédiát játszanak!” „El kell szakadni Ausztriától!” De Wekerle még magabiztos volt. Vaskézzel akart balra sújtani. Hogy példát statuáljon, október 18-tól ismét szigorított a cenzúrán: elrendelte, hogy a Népszava minden írását előre be kell mutatni a cenzornak. A szigorítás nyoma már másnap reggel látható volt. Két teljes hasáb maradt üresen az első oldalon, de a második oldalról is egy egész cikket kidobott a cenzor, a drákói intézkedést kommentáló írás pedig csak megcsonkítva, több kifogásolt mondat kihagyásával jelenhetett meg. Károlyi Mihály én hivatalosan is betör. 1978. október 20. Olotnkríslály-expori Ölomkristály vázák, tálak és hamutartók gyártását kezdték meg az Ajkai Üveggyárban. A külföldi és a hazai picai igényeknek eleget téve rendezkedtek be a csiszolt dísztárgyak, gyártására is. A fúvással nem utánozható, különleges formájú dísztárgyakat kizárólag kézi munkával csiszolják. Az első megrendelések máris megérkeztek Kanadából, az Egyesült Államokból és Írországból.