Népszava, 1979. március (107. évfolyam, 50-76. sz.)

1979-03-01 / 50. szám

■Bjappppj-¥:^!K*:r/*^Mfagli»^rgregg,"*re%re.rTh^^ Ha hiányzik egy kerék... Pécsi, miskolci villáminterjú motorosok, biciklisek érdekében Bár még itt-ott esik a hó, a meteorológia már a tavasz közeli kezdetét jósolja. Előkerülnek a fészerekből, garázsokból, s az emeleti folyosókról a kétkerekű járművek: a bicikli és a motor. Bar­­kácsnemzet vagyunk, hát mindenki nekiáll otthon, hogy működtethetőre po­fozza a masináját. Mi kell hozzá? Ezer­­mesteri elszántság — hogy ne csak szétszedni, összeszerelni is sikerül­jön a masinát —, egy kis olaj olajozáshoz, szerszámok... és alkat­rész. Ami vagy van, vagy nincs. Pécsi ÁFÉSZ műszaki boltja: — Halló, ruházati bolt. A műszaki három éve megszűnt... Konzum Áruház: — Jó napot, nem tartunk, csak komplett motort. Talán a Mecsek Áruház­ban .. . Mecsek Áruház: — Hát, sajnos épp leltár van nálunk, de alkatrészt különbért sem tartunk Kerékpárt és kismotort Igen, de alkatrészt. .. Pécs. 12-es számú jár­­műbolt: — Hanő itt Varsányi László üzletve­­zető. Alkat­ és.--’ Van mindenféle. Csak a ha­gyományos hiánycikkek nincsenek. Soroljam? Motorhoz: megszakító kalapács, fényszóróbetét, transzformátor, külső­­belső gumiköpeny, akku­mulátor. És semmilyen külföldi kerékpárhoz nem tudunk adni alkat­részt. Még tanácsot sem ... Ha rendelünk PH­—130 tételt a Mobil Nagykereskedelmi Válla­lattól, s ennek a felét meg is küldik, az már jó szállításnak számít... Ez a helyzet Pécsett a tavaszi alkatrész-kereső roham előtt. A szovjet, jugoszláv és más külföl­di kerékpárok tulajdono­sait persze, nyilván nem nyugtatja meg ez az in­formáció. Miskolcon is csak egy holt foglalkozó kerékpár és motorkerékpár alkat­részek n­udítá­ival. Az Iparcikk Kiake­reskedelmi Vállal­at kismotorboltjá­ban Kondás László veszi­­el a telefont. — Épp teanap érkeztek a Sim­son kismotorakatrészek, de fékpufa. küllő küllő­­anya. lámpa*ei. fényszó­róbetét. hátsó lámpa, be­rúgó kar. ■’ •н‹.** égváltó és kuplung r'Vt a tí­pushoz sincs, f'tc’s'.hnn, c­sak a mn-va-1 *i. ,v. ■, hoz tv.dimk­rmodon al­­katrészt adni, ezeket itt, Miskolcon gyártják, na­gyon jó és folyamatos az ellátásunk. A biciklial­katrészek között is sok a hiánycikk. Rengetegen keresnek külsőt — hiába. Nincs felszerelhető gyer­mekülésünk, szeleptűle­­szorító csavaranyánk, kormányfogantyúnk. Hát­só lámpa, ami sokáig nem volt, most érkezett a kérdés, mennyi időre lesz elég? És nincs férfi­­kerékpárváz. Más? Más minden van ... Mint máshonnan meg­tudtuk, országos hiány­cikk még az M7 porlasz­tó, s néhány Java-alkat­rész. Nemsokára tavaszodik, bizonyára jó néhányan már tervezgetik, mikor ív­lenek először nyeregbe. Ha a bicikli vagy a mo­tor fentebb felsorolt al­katrészei hibátlanok, ak­­korr ezt megtehetik, mi­helyt felszakadnak az utak, s öt-tíz fokkal me­legebb lesz. De akinek pont a hiányzó alkatré­szek kelenének -,­ an­nak egy fokkal nehezebb lesz a tavaszi rajt... Nemcsak Pécsett és Mis­kolcon, de nyilván ott is, ahová ezúttal nem tele­fonáltunk. Tardos János 197­9. március 1. Testvéri szolidaritás Kambodzsa és Vietnam népével (Folytatás az 1. oldalról) látogatáson tartózkodik ,­azánkban — a népfront Belgrád rakparti székhá­zában újságírókkal talál­kozott. A legteljesebb nem­zeti egységben kívánjuk vég­rehajtani a haza meg­mentésére alakult Kam­bodzsai Nemzeti Egység­front 11 pontos program­ját — hangsúlyozta tájé­koztatójában Ros Samay. Po­ Pot és Jeng Sary ha­talmának megdöntése után a kambodzsai nép békés, független, demok­ratikus országában a szo­cializmus útjára kíván lépni. Az újságírók kérdéseire válaszolva Ros Samay el­mondotta, hogy a kam­bodzsai népi erők az egész országot ellenőrzé­sük­­ alatt tartják, s csak kis létszámú bandákat kell a most következő időszak­ban ártalmatlanná tenni. .Ros Samay megalapozat­lannak és­­ ellenségesnek minősítette azokat a nyu­gati hírügynökségi és pe­kingi állításokat, amelyek szerint Kambodzsában a Pol Pat-leng Sary bu­kott rezsim hívei szerve­zett ellenállásban harcol­nak. A kínai vezetők most a Thaiföldön élő kínai származású lakosságot próbálják rávenni kam­bodzsai beszivárgásra és zavarkeltésre. Szolidaritási és barátsá­gi gyűlésen találkozott szerdán a főváros dolgo­zóival a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának Ros Samay főtitkár ve­zette küldöttsége. A Mar­­cibányi téri ifjúsági ház nagytermében ott voltak a fővárosi nagyüzemek munkáskollek­tíváinak, szocialista brigádjainak képviselői, a politikai, az állami és a­­társadalmi szervek vezető személy­i­­ségei. Részt vettek a gyű­lésen a hazánkban tanuló kambodzsai diákok is. Az elnökségben foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára. Bostai Károly­né, a HNF buda­pesti bizottsága titkárá­nak megnyitója után Mol­nár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára mon­dott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy Indikma térsége ismét a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll. A kí­nai vezetés a VSZK elleni agresszióval egy dicstelen sorhoz, a francia, a japán, az amerikai imperializ­mus délke­let-ázsiai ag­resszióinak sorához kap­csolódott. Nem kétséges, hogy elődeik vereségében is kénytelen lesz osztozni. Testvéri szolidaritásunk a Kambodzsai Népköztár­sasággal egyúttal szolida­ritás a VSZK-val, a kínai vezetés Vietnam elleni agresszióinak elítélése pe­dig támogatás nemcsak­­Le­namnak, hanem Kam­bodzsa forradalmi népé­nek is — mondotta Mol­nár Béla. Felszólalt a nagygyűlé­­sen Ros Samay főtitkár is. Bevezetőben szólt azokról a kegyetlenségek­ről, amelyek a Pol Pot— leng Sarv-rezsim uralmát jellemezték. — Kambodzsában ma rém található olyan csa­lád, amelynek ne okozott volna gyászt a pekingi terjeszkedő politikát ki­szolgáló klikk — mondot­ta. — A kambodzsai nép több mint 3 millió fiát vesztette el. A kambodzsai népnek számtalan nehézséggel kell szembenéznie — mondotta a továbbiak­ban. A szocialista orszá­gok, a független államok, az el nem kötelezettek mozgalma, a nemzetközi szervezetek, a béke- és igazságszerető emberiség rokonszenve és szolidari­tása, sokoldalú támogatá­­­sa azonban jelentős segít­ség ahhoz, hogy felülke­rekedjenek a nehézsége­ken, sikeresen felépítsék a békés, független, de­mokratikus, semleges, el nem kötelezett és a szo­cializmus felé haladó Kambodzsát. A Vietnam elleni kínai támadásról szólva rámu­tatott: Kína e cselekmé­nye nem más, mint az imperialisták politikájá­nak továbbfolytatása, he­­gemonista törekvéseinek végrehajtása. A résztvevők táviratot fogalmaztak meg a kam­bodzsai népnek. (MTI) MSZBT A tudományos együttműködés 30. évfordulóján — Az MSZBT, a mun­kahelyi, az iskolai tag­csoportok gazdag prog­rammal emlékeznek meg a magyar—szovjet tudo­mányos-műszaki együtt­működési megállapodás aláírásának 30. évfordu­lójáról. T­udom­ányos ülésszakon, eletedteken, kiállításokon és filmvetí­téseken tárják az érdek­lődők elé a szovjet tudo­mány és technika leg­újabb vívmányait, nép­szerűsítik együttműködé­sünk eredményeit — mondotta Tétényi Pál akadémikus, a Miniszter­­tanács tudománypolitikai bizottságának titkára, az MSZBT alelnöke. Tétényi Pál kiemel­te: Az évforduló jó alka­lom arra, hogy a magyar közvélemény változatos rendezvényeken pillant­hasson be együttműködé­sünk e kiemelkedő terü­letének hétköznapjaiba, a magyar és a szovjet tu­dósok közös munkájának eredményeibe. Hiszen — mint hangsúlyozta —, a megállapodás aláírása tette lehetővé, hogy a ha­zai tudományos kutatás új területeket is meghó­dítson, mint például az atomfizikai, a magfizikai kutatások. Közös szellemi erőfeszítéseinket dicsérik az űrkutatásban kimun­kált újszerű megoldások is. • , Az évforduló alkalmá­ból állami szintű ünnep­ségsorozaton vesz részt magas szintű szovjet tu­­dósküldöttség: a többi között ünnepi ülést, tu­dományos ülésszakot rendeznek hazánkban. Megrendezik az ágazati tudományos és műszaki napokat. A szovjet tudo­mány és technika vívmá­nyait, a két ország tudó­sainak együttműködését bemutató nagyszabású kiállítás nyílik Budapes­ten. A baráti társaság más társadalmi szervekkel, s a minisztériumokkal együttműködve szervezi akcióit. NÉPSZAVA Autóbuszjárat a bolgár tengerpartra Negyven féle program turisták számára Százezer híján ötmillió üdülni, napozni vágyó külföldi kereste fel az el­múlt esztendőben Bulgá­riát. Közöttük 248 ezer a Magyar Népköztársa­ságban kiadott útlevelet mutatott fel a határon. Azok, akik több-kevesebb időt eltöltöttek a Fekete­­tenger partját övező üdülőhelyek valamelyi­kén, bizonyára jó propa­gandistái lesznek a bul­gáriai nyaralási lehetősé­geknek. Ezért a Bolgár Állami Idegenforgalmi Bizottság az 1978-es sze­­zonra még jobban felké­szült, még gazdagabb programot kínál. Erről tartottak szerdán tájékoz­tatót a Bolgár Kulturális Központban. A magyar idegenfor­galmi utazási irodákkal erre az évre kötött meg­állapodás értelmében negyvenféle program, út­vonal közül választhat­nak turistáink, és húsz tengerparti üdülőhelyet kereshetnek fel. A kíná­lat között szerepel hét­napos üdülés és országjá­rással kombinált pihenés. Az autós turistáknak külön kedvez a Balkán Tourist. Néhány utazási irodánál, így az IBUSZ- nál és a Volán Tourist­­nál 25 százalékos kedvez­ménnyel vásárolhatnak Bulgáriában beváltható benzinjegyet. Újdonság még a Volán Tröszt és a Balkán Tourist megálla­podása, amely szerint jú­nius 22-től augusztus vé­­géig rendszeres autóbusz­járat közlekedik, majd hetenként egy alkalom­mal Budapest és a ten­gerparti Obzor között. (v.) K­ülönös a logikája a fogyasztói ma­gatartásnak. A Nagycsarnokban a standokon egymástól alig kar­­tyújtásnyira tornyosulnak az almahe­­lyek. Kilencnyolcvanért nem túl szem­­bevalóan, 15—20 forintért már mosoly­gósan. Ha csak az árat nézzük, érdemes­­nek látszik az olcsóbbat választani. De a vásárlók zöme inkább többet fizet a jobbért, szebbért. Hasonló felfogásról adott számot annak idején a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozá­sán az a brigádvezető, aki szerint a vá­sárlók többet is áldoznának a cipőre, ha jobb lenne a minősége. Hiszen az­gazán jó lábbeli tartósabb, s kétszer anyi ideig szolgál, mint a kevésbé drá­ga, de hitvány. Lépten-nyomon számon­­­kérjük, igényeljük, s időnként megfizet­­jük a jó munkát Akkor is, amikor di­csérjük egy-egy áru „kisipari” minősé­gét, akkor is, (ellenkező előjellel), ami­kor már tucatszor hívjuk ki a mosógép­hez a szerelőt. Vásárlásaink során szinte önkéntele­nül mondjuk ki naponta gazdasági éle­tünk egyik időszerű alapigazságát: in­kább kevesebbet, de jobbat. Ez az igény nemcsak a hazai környezetben fogal­mazódik meg, s nem is újkeletű. A t vi­­lágpiac közismert törvénye. Egy ország cipőiparosai elhatároz­ták: elhódítják az ol­aszok­tól, a spanyoloktól a tengeren­túli cipőpiacot. Úgy gondolták, ehhez a legjobb fegyver az olcsóság. De a vevő gyanúsan alacsonynak találta az ára­kat. Évek teltek el, s ma hiába szállít­ják termékeiket a legfinomabb serró­­bőrből, számukra csakis a legolcsóbb, kommersz cikkekkel foglalkozó áru­házak polcain akad hely, Legyen hát a vásárló hazai vagy kül­­öldi, magános vagy világcég, van egy közös jellemzőre­ igényes. De fordít­sunk egyet a gondolatmenetén! Vajon akkor is ilyen magas követelményeket támasztunk a termékekkel szemben, mikor elkészítjük? A szakmáját értő, szerető ember kéntelen kiadni a kezé­ből félmunkát. Ha esztergályos, a tíz­ezredik tengelyt éppoly gonddal mun­kálja meg, mint az elsőt, ha kőműves csak­ tükörsima vakolatot ismer. Mind­ezt a jól végzett munka öröméért, az alkotó ember természetéből fakadóan teszi. Persze, nem lehet mindenkitől el­várni, hogy a jó minőségű munka bel­ső szükségszerűségéből fakadó igény le­gyen. Sokakat — helyesen — ösztönözni kell a jó munkára. Ez az eszköz általá­ban nem más, mint a bér. H­ogy mennyire fontos a munka mi­nőségének ösztönzése, arra egy­két adat: számítások szerint az iparban a minőségromlásból származó veszteség­­két éves 2,1 milliárd forintot tett ki. Vagy fél tucat könnyűipari vál­lalatnál a veszteség meghaladta a nye­reség negyven százalékát. Talán azért is, mert az utóbbi évek­ben a legtöbb bírálat (többnyire jogo­san) a könnyű- és az építőipar mun­káját érte, e két területen történt a legtöbb intézkedés a minőségi bérezés bevezetésében. A Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat budakalászi gyárában például előre megtervezik az áruk mi­nőségét, s ehhez hasonlítják az előál­lított első osztályú fonalmennyiség ará­nyát. Ha teljesítik a háziszabványt, a prémium eléri a 300 forintot. A Férfi Fehérneműgyárban az idén a bértömeg 6 százalékát használják fel a jobb mi­nőségű munka ösztönzésére. A­ Finom­kerámiaipari Művek rom­hányi gyár­egységében havi 700—1000 forintos ösz­tönzést alkalmaznak. Helyes és jó elv a mozgóbérek jelen­tős részét minőségi ösztönzésre fordíta­ni. Sokkal jobb, s elfogadhatóbb, mint­ha a bér kiegészítő járandóságként, rosszabb esetben „pofapénzként” kerül a borítékba. De joggal merülhet fel a kérdés: mi van akkor, ha valaki rosz­­szabb terméket gyárt az átlagosnál. A legtöbb helyen, ahol van minőségi bé­rezés, ezt is szabályozzák. A differen­ciálás elvét igazságosan alkalmazva, akár 25 százalékos bérlevonást is kilá­tásba helyeznek. De csak szóban! A le­vonástól legtöbbször visszariadnak, vagy összegét alaposan mérséklik. Pedig érdemes következetesen alkal­mazni e helyes ösztönzési elvet. Ered­ményeként a múlt évben például a Fékon árbevétele 2,7 millió forinttal növekedett. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál a felére csökkent a minőségi kifogások értéke. A minőségi bérezés okos alkalmazásával ugyanak­kor fel lehet oldani, s elejét venni az értelmetlen teljesítmény hajszolásnak A Zalaegerszegi Ruhagyárban már 90 százalékos mennyiségi teljesítéssel, de kiemelkedő, jó minőségű munkával le­het megkeresni a 100 százalékos bért. S­­úgy véljük, a differenciált anyagi­­ ösztönzés helyességét ma már —­­ legalábbis elvben — kevesen vi­tatják. Ennek egyik fontos alaptétele, hogy aki többet dolgozik, az többet ér­demel. A minőségi bérezésre való tö­rekvés azonban azt is kifejezi, hogy gazdasági növekedésünk alapvető for­rása ma már nem a termelés minden áron való mennyiségi növelése, hanem a rendelkezésre álló erőforrások éssze­rűbb, hatékonyabb felhasználása. Ezt a fogyasztóként — kifejezésre juttatjuk akkor, amikor a boltban gon­dolkodás nélkül megfizetjük a jobb árut. De legalább ilyen következetesség­gel kell megkövetelnünk — termelő­ként — önmagunktól, s másoktól is mindennapi munkánk során, hogy a többért mindinkább jobbat produkál­junk. Kimmel J. Emil Forint és minőség Húst adnak bőségesen Vállalkozó kedvű emberek Mi is az a Bajami ? De hát mi is az a Bajami ? Kérem, a bátyai Pi­rospaprika, a fajszi Kék Duna és a Miske község­ben Március 15. Termelő­szövetkezet már régen foglalkozott sertéstenyész­téssel. Úgy látszik, egyik helyen sem volt elég szel­lemi és anyagi erő ahhoz, hogy az ágazat a szövet­kezetek és az ellátás szem­pontjából is eredménye­sen működjön. Közel va­gyunk egymáshoz, és úgy láttuk, a közös tőke is többet hozhat, így 1969- ben döntöttünk: létre­hozunk egy 150 anyaál­lathoz és szaporulatához szükséges közös vállalko­zást. A három község ne­véből született a vállalko­zás elnevezése: a Bajami. Társult, bár nem a tsz-ek­­kel azonos tőkearányban, de nagyon jó partnerként . Az így tenyésztett e­gyedek életvtralitása jobb, mint bármelyik ko­rábbi állományé volt. Lé­­nyegesen csökkent az ál­­latelhullás, jól alakult a takarmányf­elhasználás.­­ Hizlaldában 3 kiló 51 de­ka takarmánnyal állítunk elő egy kiló sertéshúst. Ha az egész telepen fel­használt takarmányt szá­— Akar megismerni vállalkozó kedvű embe­reket, jó eredményeket? — kérdezte Király László, a Bács megyei Tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. — Nos, ha igen, keresse fel a Bátya községbeli közös vállalko­zást. Húst termelnek, s adnak bőségesen... a megyei gabonafeldolgo­zó vállalat is. Ezáltal a takarmányellátást is biz­tosították. A Barami igazgatója, Kollár János már az ese­mények pergéséről tájé­koztat : — Az elhatározás 1989- ben jött létre, a telep épí­tését a következő évben kezdtük el Agrokomplex rendszerű istállókból, és 1972-ben el is készültünk. Ezzel egy időben a koca­­állomány beszerzése is megkezdődött. Mert nem­csak a telep építkezésé­nél kellett körültekintő­nek lennünk, hanem az alapanyag kiválasztásánál is Az anya- és apaálla­tok után az első utódo­kat még egy újabb,­­ne­mes fajtával kereszteztük. — Mi ennek az ered­ménye? Lírjuk — márpedig az önköltség szempontjából ez meghatározó — a szám 3 kiló 66 deka. Azért több ez, mert ebben a számban aelár a malacok és tenyészállatok etetésé­re felhasznált takarmányt is összegezzük. A telepnek ez az egyik nagy népgazdasági hasz­na. Az oly fontos, gazda-Ennyi volt az útravaló egészen a bátyai Piros­­paprika Termelőszövet­kezetig, ahol a főmező­gazdász adta meg a to­vábbi felvilágosítást: „Há­rom szövetkezet közös vállalkozása a Bajami, nincs messze a községtől, köves út vezet a telepig. A takarmányt is itt ke­verik, magyarázzák a te­lep szakemberei. Egy év sem kellett az indulás után, amikor látták: ha komoly tenyésztői és hiz­laló munkát akarnak vé­gezni, szükségük van megfelelő takarmányke­verő üzemre. Ebben is társuk volt a Gabonafel­vásárló és Értékesítő Vál­lalat. Közösen hozták lét­re a keverőüzemet is. Né­hány évi tapasztalat után bővítették a keverőt, és a gabonások sorolása alap­ján más üzemeknek is in­nen szállítanak kiváló mi­nőségű keveréktakar­mányt. Az üzem h­rt ad a la­kosságnak, és jó jövedel­met az alapító szövetke­zeteknek, amelyek néhány év alatt visszakapták az induló tőkét. Azóta is fo­lyamatosan, nyereségesen gazdálkodnak. Igaz, a kö­zös vállalkozás vezetői alapító tsz-eikkel sem el­nézőek. Takarmány-alap­anyagot ugyanis zömmel ezek a gazdaságok szállít­ják, s a termék minőse­ságes takarmány felhasz­nálás különösen példamu­tató ennél a közös vál­lalkozásnál. Fegyelmezett munkára, jó technológiá­ra utal. Már az első esz­tendőben 8440 darab vá­gósertést szállítottak az állatforgalmi Vállalat vá­­góhídjaira. Tavaly ennek kétszeresét küldték, zöm­mel a budapesti vágóhi­dakra, és 5881 darab ser­tést innen a telepről élő állapotban exportáltak. Mivel a telepen te­nyésztői munka is folyik, vagyis itt nevelik fel a gét, ha lehet, náluk még ink­ább nagyító, illetve la­boratóriumi műszerek alá helyezik. Mert az állat egészsége, fejlődése, a magasabb értékű hús ará­nya már itt eldőlhet. A munkások is érdekel­tek a telep eredményei­ben. Jövedelmük nekik és a vezetőknek is az állat­­egészségügy betartásától, az elhullások csökkentésé­től, a jó takarmányfel­­használástól függ. — És most rekonstruk­ció előtt állunk — mond­ja az igazgató —, a be­rendezések elavulnak, már modernebbek kelle­nek. Eddig 600—1000 ma­lacot gondozott két em­ber, most ugyanannyian több állatra vigyáznak. Az eszközök korszerűbbé válnak a munka több tu­dást, de kevesebb fizikai megterhelést kíván. S a végeredmény: 1980- tól a Bajami­ből évi 18 ezer hízott sertés kerül a vágóhidakra, illetve ex­portra — mindaddig, amíg tovább nem lépnek. Lendvai Vera­ ­ hizlalásra szánt malaco­­­kat, előtérbe került az ál­­­lategészségügy. Ebben az­­ egyetemet, főiskolát, szak­­­munkás iskolát végzettek - nagy felelősségről, vállal­­­­kozó kedvről tettek tanú­­bizonyságot. A betanított­­ munkások is szükségét­­ érezték a tanulásnak, és­­ 49-en elvégezték az Agár­­­di Mezőgazdasági Kombi­­­nát emelt szintű állatte­­­­nyésztői tanfolyamát. Mindannyiuknak részük­­ van abban, hogy tavaly , már 20 400 malacot nevel­­­­tek fel. Egészséges állomány Érdekeltség a lakosság hasznára

Next