Népszava, 1979. augusztus (107. évfolyam, 178-203. sz.)

1979-08-14 / 189. szám

197­9. augusztus 14. Hazánkba érkezett a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere Hétfőn küldöttség élén hazánkba érkezett Valen­­tyin Karpovics Meszjac, a Szovjetunió mezőgazdasá­gi minisztere. A küldött­ség tagjai közt van F. P. Ssenyko, a Belorusz és A. A. Turkenbajev, az Üz­­bég SZSZK mezőgazdasági minisztere is. Fogadásuk­ra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, s jelen volt Vlagyimir Ja­­kovlevics Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagy­követe. A küldöttség részt vesz a szovjet mezőgazda­sági, élelmiszeripari és mezőgépipari kiállítás megnyitásán, és tárgyalá­sokat folytat, a két ország agrárgazdasági együttmű­ködésének további fejlesz­téséről. Az európai gyermektalálkozó résztvevői a családoknál Vasárnap is gazdag programja volt az euró­pai gyermektalálkozó résztvevőinek. A bolgár gyermekek Baranyában, Szli­ven testvérmegyéjé­ben töltötték a hét végét, a pécsi családok vendé­geként. A lengyel gyermekek —­ akiket a debreceni pajtások és úttörők fo­gadtak otthonaikban — a debreceni úttörőkkel és KISZ-vezetőkkel talál­koztak. A nyugatnémet pajtá­sokat a Vas megyei út­törők látták vendégül. Bemutatták német bará­taiknak a balatonberényi úttörőtábor, a kőszeg­hegyaljai, a velemi KISZ-tábor életét. A va­sárnapot családi körben töltötték a vendég gyer­mekek. Hétfőn gazdag prog­rammal folytatódott az európai gyermektalálkozó részvevőinek országjárá­sa. Zalában, ahová mér szombaton megérkezett ötven szovjet pionír, az első két nap a zalai gyer­mekek és szüleik otthoni életével ismerkedtek a szovjet vendégek. A Veszprém megyében tartózkodó 20 NDK-beli fiatal részben az ajkai úttörők balatonszepezdi, részben a tapolcaiak ba­­dacsonylábdihegyi tábo­rában folytatta magyar barátaikkal közös balato­ni programját. Győr-Sopron megyében tartózkodó csehszlovákiai és chilei gyerekek talál­koztak a brennbergbá­­nyai nemzetközi úttörő­tábor lakóival. Issekutz Béla akadémikus búcsúztatása A Magyar Tudományos Akadémia vezetői, tudós­társak, tanítványok, ba­rátok és tisztelők sokasá­ga vett végső búcsút Is­­sekutz Béla akadémikus­tól, Kossuth-díjas nyugal­mazott egyetemi tanártól, a magyar gyógyszertan és gyógyszerkutatás úttö­rőjétől, hétfőn a Farkas­réti temetőben. Az MTA és az Egész­ségügyi Minisztérium képviseletében Szentágo­­thai János, az Akadémia elnöke méltatta kimagas­ló tudományos tevékeny­ségét, a gyógyszerkuta­tásban elért nemzetközi hírű eredményeit. Knoll­ József akadémikus, a­­Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem és a Ma­gyar Farmakológiai Tár­saság vezetőségének ne­vében emlékezett meg a társaság tiszteletbeli el­nökéről. A sírnál Zalai Károly egyetemi docens mondott búcsúszavakat, a Magyar Gyógyszerész Társaság nevében. (MTI) M­ai kiállítás történelmi háttérrelG­azdag kiállítás nyitja meg kapuit ma a Buda­pesti Nemzetközi Vásárközpontban. Szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeket, gé­peket láthatunk, bepillantást nyerhetünk egy hatal­mas ország erdő- és vadgazdálkodásába — nyérc, mor­­mata, ezüst- és vörösróka gyönyörködteti a látogatót. A kiállítás részben viszonzása azoknak a magyar élel­miszeripari bemutatóknak, amelyeket korábban a Szovjetunióban rendeztek. Ám mégsem ezek a bemutató meghatározó jegyei, mert a mezőgazdasági gépek, növényvédelmi repülők, állategészségügyi eszközök és a tenyésztés műszaki felszerelései egyébre is felhívják a figyelmet. Megis­merkedhetünk e hatalmas ország, a Szovjetunió me­zőgazdasági gépiparának fejlődésével é­s láthatjuk azokat az eszközöket, amelyekkel a természetalakító munkáját végezte és végzi a szovjet ember, kinn a szűz földeken és másfelé. Történelmi bemutatóra is sor kerül, mint ezt­­a szovjet és a magyar mezőgazdasági miniszterek a hét­fői sajtótájékoztatón Budapesten elmondották. A szovjet mezőgazdasági termelés, a tudomány, a gép­ipar követi a fejlődés parancsolta igényeket és hát­térbe szorítja azokat az eszközöket, amelyek néhány esztendővel ezelőtt a kornak még megfeleltek. Egy évtizede például a 90 lóerős traktor számított a leg­modernebbnek. Ma már 200 lóerőset gyárt és szállít a szovjet ipar. Ezt a fejlődést kívánják gyorsítani a jö­vőben. A visszapillantás, egyben emlékeztető arra a nagy baráti segítőkészségre, amelyben részünk volt, annak érdekében, hogy a falu szocialista átszer­vezését, a termelés nagyarányú fejlesztését megvaló­síthassuk. A szovjet mezőgazdasági gépek az elmúlt évtizedekben mindenkor ott voltak a magyar mező­­gazdaságban. A szántótraktorok, az első kombájnok, a mai nehéz, több művelet elvégzésére is alkalmas gépóriások. A kiállításon ehhez egy szerény magyar bemutató segítségével a hazai rendezők is hozzájá­rulnak. A magyar­ és szovjet termelő­üzemek együtt­működéséről láthatunk színvonalas bemutatót. Az augusztus 14—26-ig nyitva tartó kiállítás tehát a barátság, az együttműködés példázata is. Azé az együttműködésé, amely nélkül az előrehaladás nélkü­lözhetetlen lenne. A KGST 30 éves történetében min­denkor nagy szerepet játszott a mezőgazdasági együtt­működés, így a mezőgazdasági gépesítés fejlesztése is. A baráti együttműködés, a kölcsönös segítség fejlődé­sünk nagyon fontos tényezője. A mezőgazdasági, élel­miszeripari termelésben elért sikereinkhez a szovjet gépipar termékei hozzájárultak. A látványosság és a műszaki újdonságok megismerése mellett ezért is kü­lönösen érdemes a vásárvárosba látogatni ezekben a napokban. L. V. KÖZÉLET Budapesti pártküldött­ség utazott hétfőn a len­gyel fővárosba. A delegá­ciót Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titkára vezeti. KITÜNTETÉS A Népköztársaság El­nöki Tanácsa Holló János akadémikusnak, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézete igazgatójának eredményes tudományos és igazgatói tevékenysége elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokoza­tát adományozta. A ki­tüntetést Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára hét­főn adta át az akadé­mián. Országos ifjúgárdaszemle Győr-Sopron megye ad otthont a kedden kezdő­dő X. országos ifjúgárda­­szemlének. 1300 résztve­vőt várnak az országos szemlére. A 6 napos programban a ifjúgárdisták szakasz- és rajversenyeken, hon­védelmi napon, tanácsko­záson, nemzedékek talál­­­kozóján és kulturális ren­dezvényeken vesznek részt. Búcsú Uszty-Ilimmszkben Ünnepélyesen elbúcsúz­tatták hétfőn Uszty- Ilimszkben a Kun Béla ifjúsági építőbrigádot, amely a Komszomol KB és a KISZ KB megálla­podása alapján három évig dolgozott a szibériai városban. 1976-ban 300 magyar fiatal érkezett Uszty-Ilimszkbe, hogy a rohamosan fejlődő Anga­­ra-parti város három fő munkahelyén, a cellulóz- és papíripari kombinát, az új városrész és a vízi erőmű építésén dolgoz­zék. A most távozó 152 fős magyar építőbrigád­ból 114-en három évig dolgoztak a számukra szokatlan klimatikus kö­rülmények között. Mun­kájuk termelési értéke 9,1 millió rubelt tesz ki. A magyar ifjúsági építő­­brigád tagjait, akik ked­den különrepülőgéppel Moszkvába érkeznek, szerdán a Komszomol Központi Bizottságában üdvözlik. Mini gyár Szereléstechnikai la­boratóriumot létesítenek a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán. A Veszprémi Bakony Művekkel együtt­működve, ott gyártott eszközökkel technológiai sort alakítanak , ki, amely kísérleti modell lesz a környező üzemek szere­lés­technikájának kor­szerűsítéséhez. A főiskola szakemberei egyébként már évek óta részt vállal­nak a jelenleg főként ké­zi munkából álló szerelés korszerűsítésében, így az Irodagépipari Vállalatnál a pénztárgép szerelésé­hez konstruáltak pneu­matikus célgépeket, a Vegyépszer tiszakécskei gyárában a permetező­­gépek szereléséhez ter­veztek kisgépet. A kuta­tások eredményeit, vala­mint az új eszközöket és módszereket ismertetik a hallgatókkal is, akik a kecskeméti laboratórium mellett a Bakony Művek­nél is tanulmányozzák majd a szereléstechnika újdonságait. NÉPSZAVA A TELEVÍZIÓ ELŐTT GOMBÓ KINN VAN Rákosy Gergely talá­nyos címet adott új tévé­filmjének: Gombó kinn van. Ki az a Gombó, és hol az a „kinn”, —­erre csak a történet utolsó harmadában kapunk vá­laszt. S akkor derül ki, hogy a bezzeg szó is a címbe kívánkozik. Bezzeg Gombó kinn van, kívül a fegyintézet kapuján, amely egy időre bezárult a film­ két ifjú főszerep­lője mögött. A két fiú, Veréb és Szúrni, nem Gombó miatt, és nem is ártatlanul ke­rült a börtönbe. Lopás, jogtalan behatolás, disszi­­dálási kísérlet miatt ítél­ték el őket, de történetük nézőjét az előzmények is­meretében meghökkenti ez a bűnlajstrom. Rokon­szenves, értelmes, tiszta szívű fiatalokként ismer­tük meg Szumit és barát­ját. A váratlan fordulatot sem helyzetük, sem ka­­maszos lázadásuk, meg­gondolatlanságuk nem in­dokolja igazán. Mindketten „elvált gye­rekek”, mindkettőjüket a szülő új házassága kese­ríti. Cselekedeteiket azo­nos módon,­­és a fiata­lokról szóló történetekből ismerősen­, az áldatlan családi körülmények mo­tiválják. Kitörési kísérle­tük a csalódást okozó, megutált környezetből, jellemükkel ellentétben, erőszakos és gátlástalan. Nem bűnözők, az író sem tartja őket annak, mégis lakat alá teszi ifjú hőseit. Talán az erősebb kontraszt, az ellentét ked­véért, a fiúk benn van­nak, de bezzeg Gombó kinn van. Ezt a Gombót, aki vé­gül is szinte epizódfigu­raként kerül elő, Rákosy Gergely személye­s indu­lata tette címszereplővé. Gyűlöli ezt az alakot, ezt a sunyi, dörzsölt haszon­lesőt, aki piszkos ügyle­teiből mindig „tiszta kéz­zel” kerül ki­. Akit a tör­vény betűje szerint nem lehet elítélni, emberileg annál inkább. Úgy tűnik, erről a magatartásról, a „gombaságról” kívánt leg­inkább szólni a tévéfilm. Kár, hogy a történet ará­nyai eltolódtak. A beveze­tés, a fiúk históriája sok eredeti, életteli jelenete, dialógusa ellenére is hosz­­szadalmas, jellemrajzuk­ban sok a következet­lenség. Várkonyi Gábor rende­ző jól választotta ki és vezette színészeit. Kitűnő a fiúk kettőse, a markán­sabb Balkay Géza mellett telitalálat a kölykös ked­­vességű, igen természe­tesen játszó Fazekas Ist­ván szerepeltetése. Tet­szett őze Lajos tenyérbe­mászó „gambasága”, Ben­­cze Ferenc korlátolt, jó­indulatú üzemvezetője, Kállai Ilona és Gordon Zsuzsa találó alakítása. NYITOTT KÖNYV A Százegy elbeszélés aranykötetében lapozga­tott a Nyitott könyv mű­sora. Három évtized ma­radandó értékű magyar novellái, Nagy Lajostól Lázár Ervinig több író­nemzedék munkái közül választották ki a bemu­tatásra szánt két művet. A válogatás mindig ké­nyes feladata a Nyitott könyvnek. Ez esetben két­szeresen nehéz lehetett, hiszen maga a kötet is válogatott elbeszélések gyűjteménye. A műsor alkotóinak több, más szempontot is mérlegelni­ük kellett: melyik novel­la alkalmazható képer­nyőre, lehetőleg érték­­veszteség nélkül, mi fér a Nyitott könyv viszonylag szűkre szabott műsoride­jébe? Nem utolsósorban pedig: melyik reprezen­tálja megfelelően a sok­színű, gazdag gyűjte­ményt? E tekintetben a bemutatott novella-adap­tációk, Gyárfás Miklós, illetve Császár István kü­lönös hangulatú és fel­­dolgozású történetei nem bizonyultak túl szeren­csés választásnak. Az antológia több el­beszéléséből készült már film- vagy tévéváltozat, így Déry Tibor, Lengyel József, Mocsár Gábor írá­sából. Ha a műsor — az eredeti elképzelés szerint — szemelvényeket ad a korábban megfilmesített darabokból is, jobban ki­nyílt volna a Százegy el­beszélés könyve. HAMISÍTÓK KLUBJ­A Alcíme szerint „vidám látomás”, valójában in­kább szórakoztató isme­retterjesztéssel ötvözött, szatirikus irodalmi műsor Gyárfás Endre: Hamisí­tók klubja című játéka. Kerete, formája a jól be­vált „bírósági” tárgyalás. Három híres vagy hír­hedt hamisítót citál ítélő­széke elé a klub tekinté­lyes elnöksége. Thomas Chattertont, a XVIII. szá­zadi angol költőt, aki egy XV. századi, sosem élt szerzetes nevében írta verseit. A skót Macpher­­sont, aki Osszián kelta bárd műveivel ajándé­kozta meg a világirodal­mat. (Petőfit és Arany Jánost is megihlette Osz­­szián „ködös, homályos éneke.”) A harmadik megidézett pedig hazánk­fia, Thaly Kálmán, sok „eredeti” kuruc­­ballada szerzője, a nagyságos fe­jedelem másfél évszáza­dot megkésett íródeákja. Sikerre, hírnévre pá­pálgó csalók voltak-e, vagy a régi korok ha­gyományainak bűvöleté­ben élő, lelkes irodalmá­rok? Minden­esetre lu­dasak az irodalomtörté­net meghamisításában, ha „szent buzgalmukban’’ tették is. Egészében kel­lemes, érdekes volt az András Ferenc rendezte játék, csakhogy a három megidézett író hangsú­lyozottan teátrális pojá­­cáskodása kissé hamis színben tüntette fel a ha­misítókat. Vajk Vera SZÍNHÁZI MŰSOROK Budai Parkszínpad: Al­vin Ailey American Dance Theater (8), Buda­vári vigasságok (Hilton- Dominikánus udvar) Mu­­sica Rinata (8), Budai Ifjúsági Park: Mini kon­cert (5). Elhunyt Piróth Gyula színművész A Nemzeti Színház Igazga­t­ósága mély meg­rendüléssel közli, hogy Piróth Gyula Jászai-díjas színművész vasárnap haj­nalban elhunyt. Temeté­séről később intézked­nek.* A kiváló színművészt pályája derekán, harminc­kilenc évesen ragadta el gyógyíthatatlan betegsége. Kecskemét, majd Szolnok vezető művésze volt huza­mosan a főiskola elvégzé­sét követő évtizedben. Ta­valy lett a Nemzeti Szín­ház művésze és három bemutató egy-egy fontos szerepében aratott meg­érdemelt sikert. A fiatal művész korai halála mű­vészeti életünk nagy vesz­tesége. ­ Ma nyílik a filmfesztivál Moszkvában Megérkeztek már az el- legjobb filmművészei is, ső vendégek a moszkvai hazánkból például Fábri filmfesztiválra. A ma Zoltán, a legutóbbi nyíló filmseregszemle, moszkvai filmfesztivál amelyet immár 11. alka- fődíjának nyertese, fan­­tommal rendeznek meg, az eső Miklós és sokan ma­idén különösen nagy jó­­sok. Több mint száz ée­­lentőségű, mert egybe- szag filmművészeinek esik a szovjet filmgyár- küldöttei lesznek jelen, tás kezdetének 60. évfor- A játékfilmek verse­­dulójával. nyében a legutóbbi ter-Ezúttal is nagy szám- mésből Szinetár Miklós­ban lesznek jelen a mű­ alkotása, Az erőd című részét világhírű képvise- játékfilm szerepel­t­ett jól. Az Egyesült Államok- augusztus 21-én délután­bár érkező népes küldött- vetítik, a fesztivál Ma­­ség tagja lesz például gyár napja során. A Ma- Francis Ford Coppola, gyár nap eseményein kal­­akinek alkotása az idén turális küldöttség vesz — megosztva — elnyerte részt Pozsgay Imre kul­­a cannes-i fesztivál nagy­ turális miniszter vezető­­díját. Eljön az ismert­jével. rendező, King Vidor, az A fesztiválon külön olasz filmművészetet versenyt hirdettek a olyan nevek képviselik, gyermek- és ifjúsági fil­­mint Francesco Rosi,­meknek, ezen Bácskai- Damiano Damiani, Carlo Lauro István: Kemény-Lizzani, Lina Wertmüller, kalap és krumpliorr című Gian-Maria Volonte és filmje szerepel. A zsűri Claudia Cardinale, tagja lesz ebben a ver-Moszkvába várják a tör­­senyágban Kolonits Ilona is között a spanyol Car- rendező. A rövidfilmek los Saurát, a francia versenyében is szerepel Christian Jacque­t és sok magyar mű: Csőke ta­más világhírű rendezőtó­zsef: Mozgás gyerekek! és Természetesen ott lesznek Bányai István: Hamm d­­­a szocialista országok mű munkája. „Ménesgazda ”— 3. díj Locarnóban A svájci Locarnóban Priscinelli olasz filmben­­vasárnap befejeződött 32. dező kapta, filmjének öt­­nemzetközi filmfesztivá­ me Immacolata e con­­lon a fődíjat, az Arany cetta. A harmadik díjat leopárdot, Zeki Okten Kovács András nyerte török rendező nyerte Lu- Ménesgazda című filmjé­­re című filmjével. A mű­­vet. További tizenkét­­odik díjat Salvatore film volt versenyben. Magyar táncosok külföldről A kőbányai művelődési központ adott otthont a külföldi magyar néptánc­együttesek V. fesztiváljá­nak. A fesztivál a most lezajlott anyanyelvi kon­ferenciát zárta, szorosan kötődve hozzá, s árnyalva és értelmezve az anya­nyelvi konferencia véd­nökségének, s a Magyarok Világszövetségének ren­dezvényeit, eszmecseréit, szándékait. A 14 együttes műsorát augusztus 9-én láthattuk. Telt ház volt, mégis azt kell mondanom, kevesen ültünk ott. Ahhoz képest feltétlenül, hogy mennyi­ünknek lenne szüksége erre az élményre. Mert aki ott ült, s tapsolt a messziről érkezetteknek, kifényesülő szemüknek, idegenes akcentusuknak, a mosolygós igyekezetben is meg-megbotló táncai­nak, az megérezhetett volna valamit abból, mit is jelent nekik és nekünk magyarnak lenni, mit je­lent ma kötődni valaho­vá. őket nézve, hallgatva az ötlött fel bennem, hogy én már sohasem lehetek se francia, se angol, hogy tehát magyarságom az egyetlen olyan valami, amin át­­ kifejezhetem magam, amin át becsüle­tet és méltóságot szerez­hetek, megbecsülést a többiektől. Az ötlött fel bennem, hogy magyarsá­gom csak akkor lehet ér­ték másoknak, ha ma­gamnak is az. Most látom milyen fon­tos, hogy ne csak beszél­ni tudjunk magyarul, de zenélni, táncolni, dalolni is. Mi minden mehet ve­szendőbe abból, amit ed­dig megteremtettünk, s ami mai magunkat is je­lentheti! Ami többre, s jobbra serkenthet ben­nünket! Apró gyerekek játszot­tak, ifjak táncoltak, éne­keltek, meglett asszonyok, férfiak oldódtak fel egy­­egy váratlanul kigyúló pillanatban, hogy aztán újra görcsösek, bizonyta­lanok legyenek, dadogja­nak és elhallgassanak. Második, harmadik gene­ráció — mondta valaki. Igen, csakhogy nem ez a fontos. Keresik visszafelé az utat, s ez a lényeges. Segítenünk kell őket ab­ban, amire mi is vágyunk, megérteni a múlt értékei felől, a nemzeti kultúra egésze felől új életünket, mai magyarságunkat. A Magyarok Világszö­vetsége sokat tesz ezért, sokat önmagában az anyanyelvi konferencia is. Simai Zsuzsa, a Népmű­velési Intézet munkatár­sa, az est főrendezője mondta, hogy kéthetes táncoktatói tanfolyamot tartottak az érdeklődők­nek, programot szervez­tek a tánccsoportoknak, találkoztatva őket nem­csak a régi paraszt­ tán­cokkal, máig élő hagyo­mányokkal, de a minden­napi élettel is. Évről-évre egyre többen jönnek, s egyre mélyebben értik meg, érzik át, azt, ami itt, nálunk kibontakozik, legyőzve nemcsak a ma­guk, de másik idegessé­get is. Hírünk a világban rajtuk is múlik. Vásárhelyi László segí­tett abban, hogy a szín­padra lépőket, bár csak pár szó erejéig, de köze­lebbről megismerhessük. Segített abban, hogy hely­zetüket látva magunkat is jobban értsük, pontosab­ban lássuk mi mindent kell még itt tenni. Mert igaz ugyan, hogy az anya­nyelvi kultúrának a dal, a muzsika, s a tánc is el­idegeníthetetlen része, de ez a felfogás még mindig nem általános. Több ilyen tanfolyamra van szükség és sűrűbben is kellene ezeket rendezni, ösztön­díjasokat hívni, a nemze­ti kultúra egészében gon­dolkodó, elkötelezett mes­tereket küldeni ki, újra és újra az élettel talál­­koztatni az ide érkezőket. S ahogy ő mondja, egy már kialakuló gyakorlat jegyében, a szomszéd ál­lamok magyarságára vo­natkozóan is szükség len­ne hasonló vállalkozások­ra. Az igény erős, jelez­heti a Duna-menti Folklór Fesztivál sikere, a barát­ságot és testvériséget erő­sítő sok szép pillanatra, a jugoszláviai vagy a szlo­­vákiai kapcsolatok, közös rendezvények sokasodása. Emlékezetes este volt a csütörtöki. Csak azt saj­nálom, hogy a telt ház el­lenére kevesen láttuk ezt a műsort, kevesen gon­dolkodhattunk el tanulsá­gain. Varga Lajos Márton

Next