Népszava, 1980. december (108. évfolyam, 282–305. sz.)

1980-12-20 / 298. szám

198­0. december 2­0. Kezdődik a téli szünidő December 22-től január 4-ig tart az idén a téli szünidő, s amilyen nagy öröm ez a gye­rekeknek, éppoly nagy gondot jelent a szülők számára nem egy családban. Az lenne jó, ha a gyerekek szünidejének megszervezésé­re 4—5 család összeszövetkez­ne. Felváltva vinnék őket szánkózni, síelni, túrázni, vá­rosnéző programra, kulturális rendezvényekre. Vagy éppen valamelyikük otthonában töl­tenék el az időt jó hangulat­ban, játékkal, beszélgetéssel, zenehallgatással. Az étkezés is könnyen megoldható lenne mindennap más családnál. Ha leszámítom a munkaszüneti napokat, egy, legfeljebb két al­kalom jutna minden családra. S mennyivel nyugodtabban dolgozhatnának a szülők! Azt már nem is számítom, hogy a gyerekekre mi haszon szár­mazhatna abból, ha hosszabb ideig kulturált körülmények között együtt van a társaság. De sajnos az ilyen szövetkezé­sekre nálunk kevés példa van. Az egy osztályba járó gyere­kek szülei nem keresik egy­más társaságát, ritkán alakul ki közöttük baráti viszony, nem rendeznek közös progra­mokat. Ha nem állandó felügyelet alatt tölti a gyerek a téli va­kációt, akkor első dolgunk le­gyen új napirendet készíteni csemetéinkkel együtt. Ebből pontosan derüljön ki, hogy a nap melyik szakában hol ta­lálható a gyerek, mivel tölti az idejét, s nem utolsósorban: kikkel? Az lenne a legrosszabb dolog, ha hazatérve a munká­ból, fogalmunk sem lenne, hol tartózkodik lányunk, fiunk, s mikor tér haza. Azt is feltétle­nül tudnunk kell, kik a társai, milyen gyerekek, milyen irányt vehet társaságukban gyermekünk időtöltése. Mondanunk sem kell, milyen hasznos, ha a gyerek kimozdul a megszokott környezetből. Jó, ha a vidéki vagy fővárosi rokonnál tölti a vakáció egy részét. S ha nincs rokon, aki elvállalná, baráti családok is kicserélhetik a szünetekben cse­metéiket. Felváltva, hol itt, hol ott vakációzhatnak. Szerencsére, sok ünnep tar­kítja a vakációt, a család gyak­ran lehet együtt. Valóban, tölt­sük együtt a szabad időnket a gyerekkel. Sokszor elmondott igazság, hogy mindenféle drá­ga ajándéknál jobban örül a szüleivel harmonikusan, jó hangulatban együtt töltött óráknak. Inkább mondjuk le ilyenkor a különkeresetet, a túlórát — ha lehet — szentel­jük időnket a családnak. Tanuljon-e a diák a szünidő­ben? Csak akkor, ha bukásra áll. Az első félév január vé­gén fejeződik be, a javításra felkészülni itt a nagyszerű al­kalom. De ha csak gyenge, ak­kor ne nyúzzuk őt a tanköny­vekkel. Inkább olvasson ked­vére szépirodalmat vagy olyan tudományos-népszerűsítő köny­veket, amelyek nem iskolás módon, szabadabb, élvezetes stílusban növelik gyermekünk tájékozottságát, tudását. Átányi László Az orvos tanácsai P. L. (Szekszárdi: Mikor keljen fel az infarktusos be­teg? Erre a kérdésre pontosan kidolgozott szabály nincs. A modern kezelés a mielőbbi fel­kelés és hazabocsátás mellett szól.­­­ Ennek azonban megvan­nak a feltételei. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha az első négy napon semmiféle szö­vődmény nem lépett fel; a be­tegnek nincs szívtáji fájdal­ma, nin­cs ri­tmus­zavara, nin­cs vizenyője, nincs nehézlégzése, jó a vérnyomása, akkor már egy héten belül hazabocsát­ható. A gyógyulás eredménye­sebb lesz, mint a régi mó­don, hat hétig kötelezően fek­tetett betegeknél. Persze, az is feltétel, hogy az otthoni körül­mények jók legyenek, a beteg ne kerüljön feszültségekkel terhes légkörbe, ne maradjon sokat egyedül és legyen, aki törődjön vele. A korai felkelés nagy elő­nye, hogy elmarad a hosszú fekvés következtében létrejö­vő legyengülés, ritkábbak a trombózisos szövődmények, az inaktivitás miatt létrejövő csontfelritkulás, nem beszélve a lelki traumáról, amely a hosszas kórházi benn fekvés ve­lejárója. S. E. (Veszprém): Az embe­rek régen felismerték, hogy a táplálkozás és az egészségi ál­lapot közt összefüggés van. Sem a túltáplálkozás, sem az elégtelen táplálékfelvétel nem jó. Nem tudunk jobb tájékoz­tatást adni, mint amit a „Bro­­ka” szám mond. Annyi legyen a testsúly kilogrammokban, mint amennyi a magasság 100 cm fölött. Pl. 170 cm magas ember ideális testsúlya 70 kg. Inkább maradjunk alatta, mintsem fölötte. Meg kell je­gyezni, hogy néhány kilo­­grammnyi eltérés nem lénye­ges. Dr. F. J. Előre! A rejtvény vízsz. 9., 38. és 26. sorában egy jelmondat ta­lálható: Előre, a jelmondat tel­jesítéséért! VÍZSZINTES: 1. Szülőm. 6. Gyümölcs. 14. Juttat. 16. Hely­rag. 17. E nap. 18. Azonos be­tűk. 19. Tortadarab (!) 20. A betűk rendje. 22. Autót javít. 25. Nagy szájat nyit. 29. Kézi­­szerszám. 30. Az egyik művé­szet. 31. Száraz ág. 33. Hely­ha­tározó. 35. Személynévmás többese. 37. Hónap, rövidítve. 43. A mama szép megszólítása. 44. Boros hordó kelléke, vagy odavág. 45. A szőlő kapaszko­dó szára. FÜGGŐLEGES: 1. Miskolc hegye, vagy állott szalonna jel­zője. 2. Keresztül. 3. Van bá­torsága. 4. Számnév. 5. Egy­szerű gép. 6. Hangszín. 7. Ének­lő szócska. 8. Felvesz az úttö­rők közé. 10. Bács-Kiskun me­gyei község Kunszentmiklós közelében. 11. Ilyen a legtöbb pesti ház. 12. Lev Tolsztoj hí­res regényének főszereplője (Anna). 13. Felélte (!). 15. Út­törő hangszeren játszik. 19. Hegység Csehszlovákiában. 21. Ida ... — Gárdonyi-mű címe. 23. ZÜZ. 24. Czuczor Gergely írói álneve (ETE). 25. Hármas lovasfogat. 27. Kettőzve: lo­vacska. 28. Kossuth-díjas fes­tő, grafikus (Sándor). 29. Irá­nyába. 32. Eső jelzője lehet. 34. Személynévmás többese. 36. Fejlődik. 39. Ókori római pénz (AS). 40. A 45. sor párat­lan betűi. 41. Depó egynemű hangzói. 42. I£K. Beküldendő: a jelmondat. A december 6-i gyermek-ke­resztrejtvény megfejtése: Fánk — almás rétes — ma­zsolás kalács — túrós táska — perec. Egy-egy 30 forintos könyv­­utalványt nyert: Baranya Krisztina, Dániel Tamara, Farkas Nándor, Kiss Edit, Kósa Roland, budapes­tiek, Fánya Judit Miskolc, Fo­nó Csaba Kazincbarcika, Ma­joros Gábor, Nyékládháza, Ocsovai Szilviké, Hatvan, Szántó Henrietta Gyöngyös. A könyvutalványt postán küldjük el. NÉPSZAVA ALFÖLDI HALLEVES Hozzávalók 4 személy részé­re: 1 kiló ponty, 20 deka bel­sőség (ikra, tej), 2 fej vörös­hagyma, 15 deka vegyes zöld­ség, 1 evőkanál lecsó, 2 deci tejföl, 2 darab tojássárga, só, bors, babérlevél, pirospaprika.­­ A megtisztított és megmo­sott hal fejét levágjuk, majd a húsát lefejtjük a gerincről. A fejet és a halcsontot a ka­rikákra vágott, vöröshagymá­val együtt kevés zsírban meg­pirítjuk. Meghintjük piros­­paprikával, sózzuk, néhány szem egész borssal, babérle­véllel fűszerezzük. Hozzáadjuk a megtisztított zöldségeket és kb. 8 deci vízben az egészet puhára főzzük. Ez idő alatt a kifilézett halhúst felszeletel­jük és a belsőséggel együtt kb. fél liter vízben — amit kevés sóval és pirospaprikával fű­szerezünk — megfőzzük. Ami­kor a filé puha, rászűrjük és kissé áttörjük a zöldséges alaplét. Tálalás előtt felhevít­jük a levest, majd — állandó keverés közben — a tojássár­gájával elhabart tejfölre mer­jük. ízlés szerint kifőtt csipet­két is adhatunk a levesbe. DIÓS FALATKÁK Hozzávalók: 70 deka liszt, 30 deka cukor, 15 deka darált dió, 15 deka margarin, 1 da­rab tojás, tej, kis doboz gyü­mölcsíz. A lisztet elmorzsol­juk a margarinnal, hozzáadjuk a cukor kétharmad részét és a dió felét. Az egészet össze­gyúrjuk a tojással és annyi tejjel, hogy jól nyújtható le­gyen, de azért kemény tésztát nyerjünk. Vékonyra nyújtjuk, és apró érmecske formákat szúrunk ki belőle. Minden másodikat meghintjük cukros Főzzünk gyorsan, olcsón finomat dióval és az egészet megsüt- diósat. Napokig jól eltartható jóh. Lekvárral megkenve fa- sütemény. gasztjuk össze az üreset és­­ Gundel Gábor HÉTKÖZI VACSORÁK — HÉT VÉGI ÉTKEZÉSEK (A KARÁCSONYI ÜNNEPEKRE!) Hétfő: karfiolleves csipetkével, máglyarakás. Kedd: Zöldbabfőzelék, sült bélszínroló, gyümölcs­krém. Szerda: (karácsonyi vacsora) Alföldi halleves, ponty orly módra, vajas burgonya, hagymás babsaláta, diós­ má­kos bejgli. Csütörtök ebéd: Húsleves kagylótésztával, töltött puly­kamell, tört burgonya, káposztasaláta, diós falatkák. Vacsora: Kaszinótojás, sonkatekercs, franciasaláta, sajt. Péntek ebéd: Zöldségleves, gombás párolt marhasze­let, párolt rizs, céklasaláta, gyümölcssaláta. Vacsora: Sonkás, zöldborsós tojásrántotta, sajt, alma. Szombat ebéd: Tejfölös húsgombócleves, sertéspörkölt galuskával, csalamádé, sült alma. Vacsora: Vegyes melegszendvics, tea citrommal. Vasárnap: Főtt, füstölt sertéstarja, burgonyapüré, ece­tes paradicsom, mákos bejgli. Jó étvágyat! Gundel Gábor Asztali varróállvány Az alapanyag 10—12 mm vastag deszka, amelyhez nem kell más, mint méternyi vé­kony farudacska vagy fémpál­ca (például kiegyenesített, 5— 6 mm átmérőjű huzal), és pár darab szög. Hozzájuk még kevés színtelen lakk, illetve színes festék, ízlés szerint. Legfontosabb alkotóelem az állványka két oldala. Ehhez a deszkából vágjunk le két, 200 X315 mm-es darabot. Az egyik oldal körvonalát rajzol­juk fel az egyik deszkára, a rajzunk útmutatása alapján, a megadott méretek szerint, amelyeket természetesen szük­ség és kívánság szerint módo­sítani lehet. Hogy a kettő pontosan egyforma legyen — ami nagyon fontos —, a desz­kákat szőrt tokkal fogjuk össze. Mivel csak egyenes vágásokat kell végeznünk, nincs szükség kanyarító vagy dekopír fűrész­re (egyébként is azok speciá­lis szerszámok, nem találha­tók meg minden barkácsoló műhelyében). Még most, így összefogva készítsük el a fura­tokat is, meg a felső részt. Az alsó vályú — vagy ne­vezhetjük bölcsőnek is — há­rom darabból áll. Itt is csak egyenesen kell vágnunk. Vi­szont a középső darabnak mindkettő — a két szélsőnek pedig egyik-egyik hosszanti élét kell ferdére gyalulnunk, hogy pontosan illeszkedjenek. Nem kell tizedmilliméter pon­tossággal dolgoznunk, csak az a fontos, hogy a két oldalsó rész dőlése azonos legyen. Ezzel lényegében a nagyja munkával elkészültünk. Kö­vetkezik a darabok — főként azok éleinek — alapos csiszo­lása. Utána a vályút alkotó deszkákat szegeljük az olda­lak közé. Ehhez segítség kell, mert a vályú részeit függőle­gesre kell állítani, rájuk he­lyezni az egyik oldalt és úgy szegelni. Ha megvan, az egé­szet fordítsuk meg, illesszük helyére a másik oldalt és azt is szegeljük fel. Kész is a tar­tóállvány. Ha szép a fa, akkor az egé­szet kenjük be színtelen lak­kal. De mivel a szegek feje kilátszódik, jobb, ha színes festéket használunk. Most már csak a „beren­dezés” maradt hátra, ponto­sabban a varráshoz szükséges kellékek elhelyezése. Termé­szetesen csak azután, ha a festék teljesen megszáradt. Szabjuk le az állvány széles­ségével megegyező hosszúságú rudacskákat, illetve pálcákat. (Az oldalak furatait úgy kell elkészíteni, hogy azokban a ru­dacskák — pálcák — szorosan illeszkedjenek, nehogy a cér­nák húzáskor kicsússzanak.) A két középső rudacskára ke­rülnek a cérnaorsók, a felsőre pedig egy vattával habszivacs hulladékkal kitömött zsákocs­ka, a tűpárna. Karácsonyig még elkészül­het! D. F. — H. J. 50­ c 55 Tüsszentett a szél A Nap sugarai már nem per­zselték arcunkat, érintésük amolyan simogatás iveit. A fák levelei­­is­­kezdtek sár­gulni s az irigységtől, némelyik meg fa méregtől svörösödni kez­dett. A szél­­csendesen szunyókált a kisegresi ivölgyben. Igaz, né­ha meg-megrázta magát, mint­ha az egészségével trem lenne rendben. Történt, hogy egy kora dél­után akkorát tüsszentett, hogy beleremegtek a fák, a házak is megfogták tető­kalapjukat. A­­levelek csak úgy sírtak, jaj­gattak szálltukban. Jel volt a falusi emberek számára. A mezőről igyekeztek betakarítani mindent, nehogy a hirtelen­­leeső­­hó eltakarja a termést. A fáradságos munka után a dudorászó kályha mel­lett várták a tél jöttét. A fák, a bokrok mély álom­ba szenderültek,­­hogy átalud­jék a tél kemény hidegét és a szél kegyetlenségeit. A gyerekek is­­megérezhettek valamit,­­mert zsebtiben előszed­ték a szánkókat,­­és az ajtó elé készítették, hogy­­kéznél le­gyen, ha­­leesik ia hó. 9

Next