Népszava, 1984. szeptember (112. évfolyam, 205–230. sz.)
1984-09-14 / 216. szám
NÉPSZAVA 1984. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK Sport Keszthelyi Mihály A tippjeim: 1. Hamburg—Leverkusen 1 2. Frankfurt—Kaiserslautern 1 x 3. Düsseldorf-Braunschweig x 4. Mannheim—Bielefeld 1 5. Stuttgart-Bremen 1 6. 1. FC Köln-Uerdingen 7. Bayern München—Dortmund 8. Mönchengladbach—Bochum 1 9. Schalke 04-Karlsruhe x 2 10. Atalanta-Internazionale x 2 11. Avellino—Roma 2 12. Verona-Napoli * 13. Lazio-Fiorentina 1 * Pótmérkőzések: x, 1 és x. Elég régen játszottam utoljára, de soha nem foglalkoztatott különösebben a totó, ugyanis nem vagyok szerencsés ember. Természetesen figyelem a külföldi bajnokságok eredményeit, de ezen a héten különösen nehéz a tippelés, hiszen innen Pestről szinte lehetetlen nyomon követni, hogy az új bajnokság előtt miként változtak a csapatok erőviszonyai. Mindenesetre a Bundesliga legnevesebb együtteseitől kivétel nélkül győzelmet várok, hiszen otthon játszanak. Rövid hírek • A magyar ifjúsági labdarúgó-válogatott Pulában a nemzetközi torna döntőjében Svédországtól 7:6 arányú vereséget szenvedett. Az újvidéki Magyar Szótól nyert értesülés szerint a rendes játékidő 0:0-ra végződött. Ekkor következtek a büntetők, amelyben a skandinávok bizonyultak jobbnak. • Lemondott a junior vízilabda-válogatott kapitánya, Molnár Endre és segítője, Tóth Sándor edző. Az elnökség a lemondást jóváhagyólag tudomásul vette. • Az UEFA fegyelmi bizottságának közlése szerint 34 játékos nem szerepelhet az európai kupasorozatok nyitányán, illetve többen további mérkőzéseken sem. Az egy mérkőzésre eltiltottak között található Kerepeczky György, a Bp. Honvéd sportolója is, így jövő szerdán Zürichben a Grasshoppers ellen nem léphet pályára. Csütörtökön Battonyán a 4. fordulóval folytatódott a felszabadulási nemzetközi női sakkverseny. A szovjet Szemjonova ismét győzött, sorrendben a 4. alkalommal. Egy pont az előnye. Grosch Mária feljött a második helyre, miután két riválisa, Baumstark és Ramon egyaránt vereséget szenvedett. Bodicsek a hokinak Ha nincs Dóssá, less bajnokság? A magyar jégkorongsportot még az ág is húzza. Ha visszatekintünk akár egy évtizedre, szinte mindig adódott valami olyan gond a szezonkezdet előtt, amely alapjaiban rengette meg a sportágat. Hosszú évekig a Jakabházi, kontra FTC-játékosok ügye zavarta a válogatott, valamint a többi klub felkészülését. Azután a BVSC megszüntette jégkorong-szakosztályát, és így háromra csappant a bajnokságban vetélkedők létszáma. A kérdés az volt, lehet-e három csapattal komoly bajnokság? Nem múlt el év ugyanakkor, hogy szezon közben, össze ne dőlt volna a Millenáris sátorteteje. Ráadásul tűzrendészeti okokból a közönséget kirekesztették a jégkorongmeccsekről. Legutóbb elég furcsa módon, a szövetség zöld asztalánál dőlt el, melyik csapat legyen a bajnok. A legfrissebb pedig: az Újpesti Dózsa elnöksége úgy döntött, hogy megszünteti jégkorong-szakosztályát. A magyar hoki még ezt is túlélheti ? A legilletékesebbet, a Jégsport Szövetség főtitkárát, Studniczky Ferencet kérdeztem meg, akinek még most is maradt tréfálkozni való kedve. — Hadd bocsássam előre, nem keresek magamnak állást. Komolyra fordítva a szót, bízom abban, hogy nem apad kettőre a bajnokságban indulók száma.*■■ Honnan ez az optimizmus? — Mindenekelőtt az Újpesti Dózsa a szövetségnek még hivatalosan nem jelentette be, hogy nem kívánja indítani szakosztályát a bajnokságban. Mindössze a csapat nevezését nem küldte be a határidő lejártáig. — S ha mégsem indul a Dózsa? — A játékosok edzésben vannak. Ha nem sikerül az újpestieknek a szakosztály működtetéséhez megszerezniük a pénzt, reméljük, adódik majd olyan támogató, aki felkarolja a volt újpesti játékosokat, és biztosítja mindazokat a feltételeket, amelyek a bajnoki szerepléshez szükségesek. — Olyasmire gondol, mint a fóti tsz volt, amelyik a ferencvárosiakat patronálta egy évig? — Nagyobb céget szeretnénk megnyerni. Például olyat, mint a Skála. De ez csak egy példa. Semmi konkrétum nincs mögötte. — Tehát már foglalkoznak azzal, mi lesz, ha nem lesz Dózsa? — Hivatalosan nem. Talán az OTSH-ban többet tudnak az ügyről. Lochmayer György, az OTSH főosztályvezetője ugyancsak azzal kezdi a tájékoztatást, hogy hivatalos értesítést még ő sem kapott, holott a szakosztály felügyelete hatáskörébe tartozik. — A sajtóból, valamint a sportági patrónusok jóvoltából értesültem az újpesti szakosztály-megszüntetés tervéről — mondja. — Ugyanakkor azt is tudom, hogy az újpestiek pontosan tudják, mi ennek az útjamódja. A szakosztály megszüntetéséhez bizonyos feltételek mellett joguk van. Viszont ehhez nem nélkülözhetik az OTSH hozzájárulását. — Mi az OTSH álláspontja? — Mindenképpen segíteni szeretnénk abban, hogy továbbra is legalább három csapat legyen a jégkorongbajnokság első osztályában. Az újpestiek pénz hiányában nem tudják fenntartani a hokicsapatot. Az OTSH meg tudja adni a szükséges támogatást a létesítmény renoválásához, a csapat fenntartásához? — Pénzügyi kérdésekben nem vagyok illetékes, de aligha tudom elképzelni, hogy ilyen támogatás szóba jöhessen. Sokkal inkább a központi létesítményekben biztosított edzéslehetőséggel, és más hasonló sportbeli segítséggel tudunk a dózsások mellé állni. Mondom, akkor, ha ezt hivatalosan is tudomásunkra hozzák. Hólya István, az Újpesti Dózsa elnöke készségesen válaszol a kényes kérdésekre is. Például arra, hogy miért nem tud a szövetség és az OTSH sportági főosztálya a döntésről? — Az elnökség döntéséről, amelyben a jégkorong-szakosztály megszüntetéséről van szó, elsősorban a felettes bázisszervünket, a Belügyminisztériumot tájékoztattuk, és bázisszervünk döntésünkkel egyetértve továbbította a szakosztály megszüntetésének igényét az OTSH elnökéhez. Nagyon sajnálom, hogy sem a szövetség, sem az illetékes főosztály még nem szerzett erről tudomást. — Mi van akkor, ha az OTSH nem járul hozzá a szakosztály felszámolásához? — Úgy vélem, ezt csak akkor teheti meg, ha pénzt is ad. — S ha csak különböző más segítséget helyeznek kilátásba? — Azzal ma már semmit sem érünk. — Úgy tudom, a jégkorongcsapat még együtt van, a játékosok edzenek. — Így van, hiszen ameddig a legfelsőbb fórumok nem mondják ki az utolsó szót, addig nekünk a sportolási feltételeket biztosítani kell. A bajnokság kezdetéig még több, mint egy hónap van hátra. A döntés mégis sürgős, hiszen nemcsak a lilafehér játékosok idegesek, hanem a zöld-fehérek, és a volánosok is. Nem beszélve arról, a több mint tízezer szurkolóról, akik rendszeresen látogatják a mérkőzéseket. Lepies György Söpörgessen a maga háza előtt! Európa őszi első nagy futballszerdáján a magyar labdarúgók is pályára léptek, igaz, csak bajnoki keretek között. Az eredmények megerősítették az előző két forduló erőviszonyait, hiszen mind az öt veretlen csapatnak sikerült átmentenie ezt a büszkeségét a negyedik fordulóra. De hogy ott is folytatódik-e a sikersorozat, azt teljes biztossággal megmondani nem lehet. A kétkedés ördöge azonban azt súgja, hogy ez a szám a hét végén megcsappan, talán kettővel is csökken. S ugyanígy a ma még nyeretlenek száma is valószínűleg kisebb lesz. Az általános színvonal valamit javult az előző, második fordulóhoz viszonyítva, s ez biztató jelenség, hiszen a nyakunkon vannak a nemzetközi feladatok. Az UEFA Kupában már megtörtént az idénynyitó — a Partizan Belgrád csapata 2—0-ra verte a máltai Rabat Ajax együttesét —, s megkezdődtek a világbajnoki selejtező mérkőzések is. Meglepetésnek az Írország—Szovjetunió találkozó eredménye számít, mert a brit labdarúgás képviselői ezzel az 1—0-ás győzelemmel igen kedvező helyzetet teremtettek maguknak a továbbjutásra. Az izlandiak ugyancsak 1—0-ás győzelme Wales ellen viszont már nagy meglepetés. A Portugália—Svédország 1—0, Svájc—Norvégia 1—0, valamint az Észak-Írország— Románia 3—2-es eredmény a papírformát tükrözi. A barátságos mérkőzéseknek már volt közvetett magyar vonatkozása. Legközelebbi VB-ellenfelünk, Ausztria Koppenhágában lépett pályára, és 3—1-re kikapott Dánia válogatottjától. Bár egy eredményből messzemenő következtetéseket levonni nem ajánlatos, annyit azonban leszűrhetünk ebből az eredményből: az osztrák csapat nem verhetetlen! Jó felkészüléssel, tökéletes erőnléttel és egészséges erkölcsi erővel, önbizalommal itthon tarthatjuk az első 2 pontot a szeptember 26-i VB-nyitányon. Kétnemzetek közötti barátságos találkozó eredménye érdemel még említést: a skótok nem fukarkodtak a gólokkal és fél tucatot lőttek a jugoszlávoknak, míg Argentína Düsseldorfban is képes volt 3—1-re legyőzni az NSZK új válogatottját. „Ferenc császár”, azaz Franz Beckenbauer, a megbízott szövetségi kapitány bemutatkozása tehát nem sikerült, de vezetői képességeiről nagyon korai lenne még véleményt mondani. Igaz a mondás: söpörgessen csak mindenki a maga háza előtt!... V. K. Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Topurov testsúlyának háromszorosát lökte a feje fölé Felül lehet-e múlni a nyitó nap második súlycsoportjának csúcsparádéját, amikor az 56 kilósok között szinte egyetlen röpke óra leforgása alatt megdőlt három világrekord, s ehhez jött még egy beállítás is? Ez volt a kérdés tegnap, a nagyvárnai súlyemelőgála második napja előtt, amikor — s ez itt a szokásos menetrend — ismét két kategória sztárjai készülődtek. Számunkra mondhatni kellemes volt, kényelmessé tette a szemlélődést és az álmélkodást az a tény, hogy a 60 kilósok között nem volt képviselőnk. A szakításban nagyon gyorsan forró lett az egyébként majdnem mélyhűtöttre klimatizált küzdőtér, de kint a tengerparton tombol a kései nyár, délben majdnem 30 fokot mutatott a hőmérő... A tető alatt a versenyzők gondoskodtak arról, hogy hasonló legyen a légkör. Két nagy klasszis csatája jelentett emlékezetes eseményt: a háziak egyik legifjabb, alig 20 éves Sztefan Topurov és a szovjet ász, Jurik Szarkiszjan egészen fantasztikus „adok-kapok” csatát vívott, előbb Topurov, majd egy-két perc múlva Szarkiszján ért el a régi világcsúcsnál (138 kg) pontosan 2 kilóval többet, a fogásnem versenyét viszont — írd és mondd — 10 deka döntötte el a szovjet fiú javára... A lökésben azután Topurov minden józan várakozást felülmúlt: akkor kezdett 177,5- ön, amikor a többiek már mind abbahagyták, azután 182,5-ön kísérletezett, ez másodszorra sikerült neki, így egycsapásra két világcsúcsot javított: a fogásnemet és az összetettet (322,5). De még ez sem volt elég: versenyen kívül, negyedikre feje fölé lökte a 185 kg-ot is. Tehát: 5 világcsúcs és 1 csúcsbeállítás. Mi lesz még itt? S ugye azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Topurov mindössze 60 kilós, tehát testsúlyának több, mint háromszorosát lökte ki. A 67,5 kg-ban: 1. Ruszev 337,5 kg (145—192,5), 2. Varbanov (bolgár) 335 kg (145— 190), 3. Szeverin (lengyel) 315 kg (140—172,5), 4. Kerek 305 kg (132,5—172,5 — új országos csúcs lökésben). Varbanov 200 kilós lökése pedig új világcsúcs, a régit Kunz tartotta 198 kilogrammal. Serényi Péter Keresztes Lajos emlékére A Vasas szombaton és vasárnap a klub Fáy utcai birkózócsarnokában rendezi meg az első Keresztes Lajosemlékversenyt. Az 1928-as amszterdami olimpia aranyérmes birkózója tiszteletére serdülőkorú fiatalok állnak majd szőnyegre a kötöttfogásban. Döntetlen a második játszma is Alapítok Csütörtökön Moszkvában újabb döntetlen született a két szovjet sakkozó, Karpov és Kaszparov világbajnoki döntőjén. A szerdán függőben maradt második játszmát fejezték be, és további hat lépés megtétele után pontosztozkodásban egyeztek meg. A világbajnoki páros mérkőzés állása két játszma után: Karpov—Kaszparov 1:1. A harmadik erőpróbára pénteken kerül sor. Ismert, hogy szerdán a 41. lépést Kaszparov borítékolta. A lépések így következtek: Kaszparov — Karpov 1. d4, Hf6 2. c4 e6 3. Hf3 b6 4. g3 Fb7 5. Fg2 Fe7 6. 0— 0 0—0 7. d5 exd5 8. Hh4 c6 9. cxd5 Hxd5 10. Hf5 Hc7 11. Hc3 d5 12. e4 Ff6 13. Ff4 Fc8 14. g4 Hba6 15. Be1 Fd7 16. Vd2 Hc5 17. e5 Fe7 18. Hxe7 Vxe7 19. Fg5 Ve6 20. h3 Vg6 21. f4 f6 22. e5xf6 g7xf6 23. Fh4 f5 24. b4 fxg4 25. h3xg4 Hd3 26. Bf3 Hxd 27. f5 Vg7 28. Vxd Bae8 29. Vd2 d4 30. He2 Hd5 31. Hxd4 Kh8 32. g5 Be4 33. Ff2 Ve5 34. Bg3 Bf4 35. f6 Fe8 36. b5 c5 37. Hc6 Val, sakk 38. Ff1, Bf5 39. g6 Fxg6 40. Bxg6 Bxf6 41. borítékolt, függő. Innen a mérkőző felek így folytatták a döntetlenig: 41. Bxf6 Vxf6 42. Ve1 Bg8 sakk, 43. Kh2 Vf4 sakk, 44. Fg3 Bxg3 45. Vxg3 Vf1 46. Vb8 sakk, Kg7 47. Vg3 sakk. Karpov itt döntetlent ajánlott, amit Kaszparov■ természetesen elfogadott. Ez nem meglepő, hiszen a külföldi hírügynökségek szerda esti elemzései szerint a sötéttel játszó világbajnok pozíciói voltak jobbak a függőben maradt játszmában. Szakértők hozzáfűzik, Kaszparov számára 42. lépése megtétele változtatta meg szerencsésen a dolgok állását. Csütörtökön másodszor ült Volgográdban asztalhoz a női sakkvilágbajnoki döntőn a két szovjet résztvevő, Maja Csiburdanidze és Irina Levityina. Ez az erőpróbájuk — hasonlóan az elsőhöz — döntetlennel zárult, így a szombati harmadik parti előtt, amelyen Levityina vezeti a világos bábukat, a páros mérkőzés állása: 1:1. Szakmaközi sportnap Gyöngyösön Gyöngyös város 650. évfordulója jegyében szeptember 15-én a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa rendezi a „Szakmaközi Kupa” sportversenyeket, melyen a családok vetélkedésétől a veteránok versenyéig sok minden szerepel. A Zalka pálya 9 óra 30 perctől népesül be a résztvevőkkel, melynek megnyitóját Gubán Dezső, az SZMTE elnöke tartja. 15 A Nemzeti Színház BEMUTATÓ: SZEPTEMBER 21 -ÉN, PÉNTEKEN ESTE 7 ÓRAKOR Hubay Miklós Freud Az álomfejtő álma Rendező: Sik Ferenc Darvas Iván Kohut Magda Őze Lajos Horkai János Kállai Ferenc Lukács Margit Farády István Kubik Anna Izsóf Vilmos Téry Sándor Kassai Károly