Népszava, 1986. május (114. évfolyam, 102–127. sz.)

1986-05-01 / 102. szám

10 Mozaik A munka ünnepe A Nap kél 5 óra 28 perckor, nyugszik 19 óra 55 perckor. Olasz professzor magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntették ki Luigi de Nardist, a Római Tudományegyetem tanárát a magyar—olasz egyetemi kap­csolatok terén kifejtett tudo­mányos tevékenységének el­ismeréséül. A kitüntetést szerdán adta át a profesz­­szornak az olasz fővárosban dr. Szita János, hazánk ró­mai nagykövete. Az átadá­son többek között jelen volt Antonio Ruberti, a Római Tudományegyetem rektora. — Fogadás a holland nem­zeti ünnepen. Godert Willem de Vos van Steenwijk, a Holland Királyság budapes­ti nagykövete hazája nem­zeti ünnepe alkalmából szer­dán fogadást adott reziden­ciáján. A fogadáson részt vett Hetényi István pénz­ügyminiszter, Medve László egészségügyi miniszter és Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes. — Moszkvai csillagok. Idén 22. alkalommal rende­zik meg a hagyományos má­jus eleji moszkvai művésze­ti fesztivált. A Moszkvai csillagok elnevezésű rendez­vény megnyitó és zárókon­certje a Nagyszínházban lesz május 5-én és 13-án. — A Duna—Tisza közi ke­­­rámiaművesség emlékeiből nyílt időszaki kiállítás szer­dán a kecskeméti Katona József Múzeumban. Több mint 300 — régészeti ásatá­sok során felszínre került és néprajzi gyűjtésből származó — különlegesen szép kerá­miatárgy került közönség elé. — Vetőmagtermesztés. A korábbinál nagyobb terüle­ten termesztenek az idén ve­tőmagot Szabolcs-Szatmár­­ban. A terv szerint ez évben hetven-nyolcvan vagonnal exportálnak, kilencven szá­zalékban nyugati országok­ba. — Elhunyt dr. Törnek Vin­ce, volt piarista általános rendfőnök 94 éves korában, Rómában. Végakaratának megfelelően szerdán Buda­pesten temették el. Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő ünnepe tiszteletére szer­dán a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepé­lyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással felvon­ták az állami zászlót. — Kitüntetés. Az Elnöki Tanács Cseh Jánosnak, a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat lakatosának eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta. A ki­tüntetést Kapolyi László ipari miniszter szerdán adta át. — Budapesti falfirkák címmel kiállítás nyílt szer­dán a Fényes Adolf Terem­ben. A tárlaton mintegy 200, a főváros házainak falain található rajzolatról készült kinagyított fotó látható. A felvételeket Kiss Mihály ké­szítette. A kiállítással egy­­időben megjelent egy tanul­mánykötet is, amelyben írók, esztéták, szociológusok elem­zik ezt a sajátos ábrázolás­­módot. A bemutató június 1-jéig tekinthető meg. — Gombavizsgálat. A Fő­városi Tanács V. B. Csar­nok­ és Piac Igazgatósága közli, hogy az Örs vezér és a Moszkva téri pavilonok­­ban a gombavizsgálatokat május 1-jén megkezdik.­­ Be az utcáról. Mintegy kétszáz prostituált tüntetett szerdán Brüsszel egyik ke­rületében a városatyák leg­újabb intézkedései ellen. Az Északi pályaudvar kerületé­nek vezetői ugyanis elren­delték, hogy a könnyű erköl­csű hölgyek ezentúl csakis a nyilvánosházak kapuin be­lül, lehúzott redőnyök mö­gött és a világítást lekap­va űzhetik mesterségüket.­­ Díszkutat avattak szer­dán az egri várban, a Do­bó István Vármúzeum udvarán. A Pusztai Ágoston szobrász­­művész által alkotott kút nemcsak dísze a turisták tíz­ezrei átal látogatott várnak, tiszta, friss vízzel is szolgál. Ugyancsak ünnepélyes kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással vonták fel a ma­gyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zász­laját a gellérthegyi Felszaba­dulási Emlékműnél. (MTI) — Békemozgalmi küldött­ségek hazánkban. A Nicara­guai Béketanács Olga Avi­­lés López elnök vezette kül­döttségét fogadta Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke. A nepáli Béketanács kül­döttségét, amelyet Nagesh­­war Sing elnök, a BVT al­­elnöke vezet, szerdán fogad­ta Barabás Miklós, az OBT főtitkára, Ligeti László, a SZOT alelnöke és Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhe­lyettese. — Bérletárusítás. Az Or­szágos Filharmónia május 5-én kezdi meg nyári bérle­teinek árusítását. Hétfőtől péntekig 11 és 18 óra között a Vörösmarty téri jegypénz-­ tárban, valamint az üzemi közönségszervezőknél kap­hatók bérletek. Nyári szóló­­koncertekre május 19-től válthatók jegyek. — A Sportfogadási és Lot­tó Igazgatóság tájékoztatja a fogadókat, hogy az április havi lottószelvények tárgy­nyereményeinek gyorslistája — az ünnepek miatt — a na­pilapokban ünnep után je­lenik meg. — Egész napos kutyavásár lesz május 2-án az esztergo­mi Vadvirág kemping terü­letén. A vásár ideje alatt őrző-védő kutyabemutató, kirakodóvásár, népitánc-be­­mutató lesz. A tombolán aranyszőrű spániel a főnye­remény.­­ Megváltozott a ponty, a márna és a 80 centiméte­resnél kisebb harcsa fogási tilalma. A tilalom a horgá­szok fogási naplójában fel­tüntetett időpontnál két nap­pal később, május 4-én kez­dődik és június 13-án éjfélig tart. Értesítjük Kedves Olva­sóinkat, hogy a heti rádió- és televízióműsort legközelebbi, május 4-i, vasárnapi lapunk­ban közöljük. — Japán szakszervezeti küldöttség programjáról gondoskodik az IBUSZ. Az Állami Alkalmazottak Szak­­szervezetének tokiói küldött­sége április 29-től május 1-ig Budapesten eszmecserét foly­tat a SZOT képviselőivel, ta­lálkozik a Fővárosi Tanács V. B. munkatársaival, ellá­togat az öregek Vasvári Pál utcai otthonába, és a dísz­tribünről megtekinti a má­jus 1-jei felvonulást. — Új hetilap. Szerdán ki­nyomták, május 1-jén a pa­vilonokba, árusokhoz kerül a Debrecen című várospoli­tikai hetilap. Első száma 35 ezer példányban hagyta el az Alföldi Nyomdát. A 16 ol­dalas hetilap a város politi­kai, kulturális és sportéleté­nek legidőszerűbb kérdései­vel foglalkozik.­­ Szerdán felavatták Haj­dúnánás csaknem tízmillió forintos költséggel felújított művelődési házát. Az átala­kított művelődési házban el­sőként Madarász Gyula, Haj­dúnánásról elszármazott fes­tőművész alkotásaiból ren­deztek kiállítást. — Karalábéexport. Az or­szág korai karalábétermésé­nek csaknem a felét adó szentesi tájkörzetben töme­gesen érik ez a primőr és megkezdődött exportja is. Harmincezer darab zsenge karalábét már útnak indítot­tak Csehszlovákiába, s a kö­vetkező napokban az NDK- ba is elindulnak a karalábé­járatok.­­ Az Országos Filharmó­nia nyári hangversenyeinek sorozata június 6-án a Má­tyás-templomban kezdődik, s itt zárul szeptember 26-án. E több mint háromhónapos időszakban 17 orgonahang­versenynek és négy kamara­koncertnek lesz színhelye a patinás templom. A nyári orgonaestek sorozatát június 6-án Zászkaliczky Tamás nyitja meg, Raison, Bach és Liszt műveit játssza majd. Június 13-án Hock Bertalan lép fel Dudits Pál és a Má­tyás-templom énekkara köz­reműködésével, június 20-án Ulrich Bremsteller NSZK- beli orgonaművész vendég­szerepel itt, június 27-én Ko­vács Endre estjét tartják meg. — Nagybani piac. A Bos­­nyák téri nagybani piac má­jus 2-án déli 12 órától más­nap reggel 8 óráig tart nyit­va. Ünnepélyes zászlófelvonás Megújult a Magyar Rádió Pollack Mihály téri főbejárata: a mo­dern vonalú épület előtt régi formájában állították helyre a volt Festetich-kastélyhoz tartozó park egykori bejáratát és kerítésé­nek egy részét. Mivel a kerítés és a kapu annak idején öntöttvas­ból készült­­ és a Műemlék Felügyelőség kikötése miatt mással pótolni nem lehetett ezért rendkívül nagy gonddal kellett elké­szíteni az eredetivel megegyező öntőformákat, melyet végül is az Ózdi Kohászati Művek karbantartó műhelye állított elő. A lába­zatot a Kőfaragó Vállalat, a szerelést pedig az Iparművészeti Vál­lalat szakemberei végezték Kiss Árpád felvétele Simonyi Pálné, a Szo­cialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettje, aki 1938 óta volt a párt tag­ja, 66 éves korában el­hunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása május 5-én, 15 órakor lesz a Farkas­réti temetőben. — MSZMP II. kerületi Bi­zottsága. a történelem formálója volt László Aladár szül­tisének 90. évfordulójára A nagy októberi szocialista forradalom félszázados jubi­leumán négy magyar kom­munista lett a Lenin-rend kitüntetettje: Garasin Rudolf, Kiss Lajos, László Aladár és dr. Münnich Ferenc. László Aladár a televíziót nézte 1967. november elején, „úgy tudtam meg, hogy Lenin-dí­­jat kaptam. Nem szégyellem, sírtam a meghatottságtól” — emlékezett a nevezetes ese­ményre. László Aladár kilencven évvel ezelőtt, 1896. május 1-jén született Budapesten, népes munkáscsaládban: a bádogmesternek 12 gyerme­ke volt. A jó fejű, tanulni szerető Aladár édesapja fog­lalkozását választotta, és bá­dogos segédlevelet szerzett (1912). A tanulást azonban nem hagyta abba, és elvégez­te a felső-ipariskola vas- és fémipari szakát, szakmérnök lett. Érdeklődött a politika iránt, szíve és helyzete már fiatal korában a munkás­­mozgalomhoz vezette. Ami­kor kézbe vette a segédleve­let, belépett a szakszervezet­be, és a következő évben a szociáldemokrata pártba. Nemcsak szemlélője volt az eseményeknek, hanem ré­szese lett a szakszervezeti mozgalomnak. Munkahelyén, a Weiss Manfréd Művek konzervgyárában üzemi bi­zalminak választották. Jelen­tős szerepe volt a 12—14 órás munkanap csökkentéséért ki­robbant sztrájk szervezésé­ben. A gyár hadiüzem volt, az ott dolgozó férfiak fel­mentést kaptak a katonai szolgálat alól. A sztrájkot szervező László Aladártól azonban megvonták ezt a kedvezményt, és a frontra vitték. A hadapród őrmester ba­ráti kapcsolatban volt a ka­tonákkal, és amikor fogság­ba esett (1916 augusztusa), a hadifoglyok egyik szervező­je lett. Büszkén vallotta ma­gát vörös agitátornak, az omszki hős, Ligeti Károly és Kassai Géza, az Oroszorszá­gi Kommunista Párt magyar szekciója egyik vezetője munkatársának. Az októberi forradalom hírére a mongol határ mel­letti fogolytábor lakója a Vörös Gárda tagja, a forra­dalom katonája lett. Részt vett a helyi szovjethatalom megteremtésében, az irkutsz­­ki nemzetközi ezred egyik századának parancsnoka, aki a Bajkál-tótól a Jakutföldig részt vett a forradalmi har­cokban, küzdött Szemjonov kozák és Unger báró fehér csapatai ellen. A harcokban edződött kommunistává, és 1920-ban felvették a bolsevik pártba. A hazai munkásmozga­lomnak is szüksége volt ta­pasztalt forradalmárokra. László Aladárt az illegalitás­ban működő KMP megerősí­tésére küldték haza. A moz­galomba azonban nem tudott bekapcsolódni, mert elárul­ták kommunista voltát, és a csóti ,,fogadótáborban” le­tartóztatták. Bíróság elé állí­tották, és tíz év fegyházbün­tetést róttak ki rá. Három év börtön után, fogolycsere ré­vén került ki a Szovjetunió­ba. A szovjethatalom számított László Aladár tudására, szer­vezési tapasztalatára, aki részt vett a szovjet állami ipar megszervezésében, üze­met, alkatrészgyártást szer­vezett, és közben elvégezte a közgazdasági egyetemet is. Tudását mind jelentősebb beosztásokban kamatoztatta: az Orosz Föderáció népbiz­tosságának munkatársa, ta­nácsadója, majd a tervhiva­tal osztályvezető-helyettese. A második világháború ide­jén — bár túl volt már a hadköteles koron — önként jelentkezett Moszkva védel­mére. László Aladár a Kuj­­bisev kerület népfelkelői ez­redtörzs­őrség parancsnoka­ként a harcokban való bátor részvételéért kitüntetést ka­pott. A felszabadulás után isme­reteit és tapasztalatát külön­böző beosztásokban kama­toztatta idehaza is. Az ipari minisztérium tervosztályve­­zetőjeként egyik úttörője volt a hazai tervgazdálkodás kidolgozásának. Részt vett az államosítások előkészíté­sében és lebonyolításában. Különböző minisztériumok­ban volt tervosztályvezető. Megválasztották a Nehéz­ipari Minisztérium pártbi­zottsági titkárának. Mindig a reális helyzetelemzés és meg­fontolt következtetés jelle­mezte. Nem félt jelezni a fe­szültségeket, szembeszállt az irreális tervelképzelésekkel az ötvenes évek elején. A KGST-be küldték magyar megbízottnak (1955), majd a tervhivatalban lett főosz­tályvezető (1955—1967). Mindig közéleti ember volt. Nyugdíjazása után (1967) továbbra is munkás­őrként szolgált, és a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa tagjaként tevékenyke­dett. Munkájának elismeré­sét harminc kitüntetés fém­jelzi. A Vörös Zászló Érdem­rend, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, a Lenin-rend a kiemelkedő hazai és nemzet­közi tevékenységéről tanús­kodik. 1981. március 28-án halt meg. László Aladár forradalmár a történelem formálója, ala­kítója volt, mély hazaszere­tete és internacionalizmusa ma is példa a munkásmozga­lomban. Verbai Lajos, László Aladár születésének évfordulója alkalmából szer­dán koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő sírjánál. A kegyelet, a megemlékezés koszorúját az MSZMP Köz­ponti Bizottsága nevében Deák Gábor és Tétényi Pál, a KB tagjai helyezték el. CSÜTÖRTÖK, 198­6. MÁJUS 1. NÉPSZAVA Elhunyt Grandpierre Lajos 1986. április 30-án, életének 82. évében elhunyt Grand­­pierre Lajos író, Rózsa Fe­­renc-díjas újságíró, az MSZMP Hajdú-Bihar Me­gyei Bizottságának tagja, a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettje. Temetése május 8-án, csütörtökön 12 órakor lesz a Debreceni köz­temetőben. Elhunyt Zsofinyecz Mihály Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Zsofinyecz Mihály elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, nyugalmazott miniszterhe­lyettes, hosszantartó betegség után elhunyt. Temetése május 7-én, szerdán, 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti te­mető díszravatalozójában.­­ AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, AZ IPARI MINISZTÉRIUM, A VAS-, FÉM- ÉS VILLAMOSENERGIAIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE Zsofinyecz Mihály 1906 ban, Kispesten született, munkás szülök gyermeke­ként. Kezdetben napszámos volt, 1922-ben került a kis­pesti Hoffner gyár fémön­tödéjébe, kazánkovács-tanu­­ló lett. Fiatalon kapcsolatba került a munkásmozgalom­mal. 1925-ben belépett a va­sasszakszervezet ifjúsági szervezetébe, majd a vasas­szakszervezetbe. 1935-től tíz éven át műhelybizalmi, s — 1939 és 1945 között — a szakmai szakszervezet ön­tők szervező bizottságának tagja volt. 1934-ben lépett be a Szociáldemokrata Párt­ba, 1945-ben a Magyar Kom­munista Pártba. A felszabadulást követő­en a kispesti gyár — a ké­sőbbi Vörös Csillag Trak­torgyár — üzemi bizottságá­nak elnöki tisztét töltötte be, 1948 márciusában kinevez­ték a vállalat vezetőjévé. A következő év júniusában ne­hézipari, majd kohó- és gép­ipari miniszter lett. 1954- ben a tárca miniszterhelyet­tese. E tisztségéből ment nyugdíjba, 1962-ben­ Zsofinyecz Mihályt .1950. májusában az MDP közpon­ti vezetőségének tagjává, a Politikai Bizottság póttagjá­vá, majd a Politikai Bizott­ság tagjává választották. Ez utóbbi tisztségét 1954-ig töl­tötte be. 1956-ig volt tagja az MDP központi vezetősé­gének. Munkásságát számos ma­gas kitüntetéssel ismerték el. Megkapta többek között a Magyar Népköztársaság Ér­demrendjét, a Szocialista Hazáért Érdemrendet és a Munka Vörös Zászló Ér­demrendjét. Új vaspálya Miskolc és Felsőzsolca között Szerdán ünnepélyesen átad­ták az elmúlt két hónapban átépített két és fél kilomé­ter hosszúságú Miskolc—Fel­­sőzsolca vasúti pályaszakaszt. Ezzel befejeződött a Hatvan és Mezőzombor közötti vonal teljes korszerűsítése. Május 1-jétől a kettős vasúti vágá­nyon 120 kilométeres sebes­séggel biztonságosan halad­hatnak az utasokat és az árut szállító vasúti szerel­vények. A munkálatokat nehezítet­te, hogy meg kellett erősíte­ni a Sajón átívelő, 86 méter hosszú vasúti híd acélszerke­zetét is. Ennek ellenére a MÁV Miskolci Építési Fő­nökség és más vasúti szak­ágak dolgozói határidőn be­lül elkészültek, a 60 millió forintos beruházással. Hazautazott az SZBTSZ küldöttsége A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására április 27. és 30. között Ma­gyarországon tartózkodott a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége küldöttsége, és megbeszélést folytatott a HNF Pozsgay Imre főtitkár vezette tárgyalócsoportjával. A látogatás során aláírták a HNF és az SZBTSZ közötti együttműködés 1986. évre szóló jegyzőkönyvét. A küldöttség a HNF buda­pesti és Bács-Kiskun Megyei Bizottságán tett látogatásai során a HNF területi mun­kájával, valamint a béke-, barátsági és szolidaritási te­vékenységével ismerkedett. A szovjet delegációt fogad­ta Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője. A küldöttség szerdán este elutazott Budapestről. Bú­csúztatására megjelent Ri­­bánszki Róbert, a HNF OT titkára és Ivan Ivanovics Ba­­gyul, az SZBTSZ magyaror­szági képviselője. (MTI) Eltemették Major Mátét Mély részvét mellett szer­dán etemették Major Máté Kossuth-, Ybl- és Herder­­díjas akadémikus-építész­mérnököt a Farkasréti te­metőben. Ravatalánál a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia elnöksége és a műszaki tudományok osztálya nevé­ben Vajda György, az MTA tagja, osztályelnök búcsú­zott az elhunyttól. A Budapesti Műszaki Egyetem nevében Harasta Miklós tanszékvezető egye­temi tanár, az építészmér­nöki kar dékánja, a Magyar Építőművészek Szövetsége nevében Borvendég Béla, a szövetség elnöke mondott búcsúbeszédet. A sír­nál a barátok és a pályatársak ne­vében Bonta János tanszék­­vezető egyetemi tanár vett végső búcsút Major Mátétól. (MTI)

Next