Népszava, 1988. november (116. évfolyam, 261–285. sz.)

1988-11-01 / 261. szám

NÉPSZAVA 198­8. NOVEMBER 1., KEDD Jók a lehetőségek az európai leszerelési folyamat elmélyítésére Külügyi tájékoztató Moszkvában­ A VSZ-külügyminiszterek legutóbbi, budapesti találko­zójának jelentősége abban áll, hogy elősegítette a szö­vetséges államok külpolitikai tevékenysége, a leszerelésre és a béke megszilárdítására irányuló közös erőfeszítése­ik összehangolását — álla­pította meg a szovjet kül­ügyminisztérium hétfőn tá­jékoztatóján Ivan Aboimov külügyminiszter-­helyettes. A diplomata, aki maga is részt vett a budapesti tanácskozá­son, elmondta: az eszmecse­re középpontjában az euró­pai leszereléssel és bizton­sággal összefüggő kérdések álltak. A tagállamok külügymi­niszterei úgy ítélték meg, hogy jelenleg kedvező lehe­tőségek kínálkoznak az eu­rópai enyhülési és a leszere­lési folyamat elmélyítéséhez. E kedvező jelenségek kibon­takoztatását hivatott elősegí­teni az a csomagterv, amely, mint Aboimov elmondta, a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi ülé­sén előterjesztett javaslatok továbbfejlesztése. A vezető szovjet diplomata a doku­mentum két elemére hívta fel a figyelmet: a katonai konfliktusok veszélyét csök­kentő európai központ fel­állítására vonatkozó javas­latra, valamint az európai csúcstalálkozó összehívását szorgalmazó kezdeményezés­re. Mint mondta, mindkét felvetésre érdemi választ várnak a Nyugattól. Aboimov egyúttal állást foglalt a helsinki folyamat továbbvitele mellett, és tá­mogatta a bécsi utótalálko­zót követő európai tanácsko­zások megtartását. Hangsú­lyozta: a Szovjetunió úgy véli, hogy a „közös európai otthont” csak közösen, min­den érintett fél bevonásával lehet és kell megtervezni, majd felépíteni. A külügyminiszter-helyet­tes után Gennagyij Geraszi­­mov szóvivő vette át a szót. A korábbi tájékoztatók egyik visszatérő témája, a krasznojarszki radarállomás kérdése kapcsán a szovjet szóvivő közölte, hogy Genf­­ben szovjet—amerikai meg­beszélések kezdődtek a kelet­szibériai létesítmény jövőjé­ről. A szovjet kormány hatá­rozatot hozott arról, hogy az épülő radarállomást átadja a Szovjet Tudományos Akadé­miának azzal, hogy ott nem­zetközi űrkutatási központot alakítsanak ki. A szovjet szóvivő kedve­zőtlen jelként értékelte a NATO Nukleáris Tervező Csoportjának legutóbbi ülé­sét, amelyen a résztvevők a kedvező európai folyamatok dacára az atomfegyverek korszerűsítése mellett foglal­tak állást. Annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy az ilyen törekvések az európai stabilitás aláásására irányul­nak. A szóvivő kitért a moszk­vai amerikai, illetve a wa­shingtoni szovjet nagykövet­ség ügyére is. — Amennyi­ben az amerikaiak kártérí­tési igénnyel lépnek fel ve­lünk szemben, úgy mi is ha­sonlóképpen cselekszünk — mondotta, s megjegyezte, hogy a szovjet kártérítési kö­vetelés összege meghalad­hatja az amerikait. A wa­shingtoni magatartás akadá­lyozza ugyanis a szovjet nagykövetség új, kész épü­letébe való beköltözést, ami tetemes anyagi veszteséget okoz a Szovjetuniónak. A szóvivő szerint a kérdést tárgyalásos úton kell ren­dezni, mint ahogy korábban már meg is kezdődött az ez­­irányú párbeszéd. Most eze­ket a tárgyalásokat kellene felújítani, mert 1987 augusz­tusa óta szünetel a szovjet— amerikai párbeszéd ez ügy­ben — emlékeztetett Gera­­szimov. (MTI) Emlékezés Indira Gandhira Milliós tö­meggy­űlés volt Új-Delhiben Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő ismét keményen bí­rálta a kormányzó Kong­resszus (I) Párt ellen szer­vezkedő politikai erőket, elv­telennek minősítve az ellen­zéki pártok csoportosulási kísérleteit. A kormányfő a delhi Vörös Erődnél mon­dott hétfőn beszédet azon az óriási méretű tömeggyűlésen, amelyet pártja szervezett Indira Gandhi halálának ne­gyedik évfordulója alkalmá­ból. A néhai miniszterelnök­asszonyt 1984. október 31-én ölték meg szikh testőrei. Em­lékének áldozva az évfordu­lót a nemzeti összefogás esz­ményének szentelik azóta. Radzsiv Gandhi hangsú­lyozta: a Kongresszus Párt képes megőrizni az ország egységét annak a politikai hagyománynak az alapján, amelyet Mahátma Gandhi, Dzsaváharlál Nehru és In­dira Gandhi hagyott örökül. Már a választótömegek fe­lé is kacsingatva, jelentős te­ret szentelt a kormányfő an­nak kidomborítására, hogy a százéves múltra visszatekin­tő Kongresszus Párt — amelynek elnöki tisztségét is betölti — mi mindent tett, és kíván tenni a nyomor fel­számolására, a munkanélkü­liség megszüntetésére, a nők egyenjogúsítására, a földmű­velők javára és a fiatalok jövőjéért. Felszólította a párttago­kat, szenteljék magukat az országépítésnek, hogy India visszaszerezze azt a vezető pozíciót a világban, amit egykoron élvezett. A két nagyhatalommal, az Egyesült Államokkal és a Szovjetunió­val versenyre kelt már Ja­pán és Kína. „A kialakuló új nemzetközi politikai kör­nyezetben Indiának meg kell találnia a saját helyét" — hangoztatta. Indira Gandhi halálának évfordulójáról szerte az or­szágban megemlékeztek. A Vörös Erődnél tartott tömeg­­gyűlésen becslések szerint több mint egymillióan jelen­tek meg. (MTI) Radzsiv Gandhi az édesanyjára emlékező tömeget köszönti TELEFOTO / MTI Külföldi képszerkesztésés A kínai külügyminiszter december elején utazik Moszkvába Lezajlott a ha­tártárgyalások 3. fordulója A szovjet-kínai határ kele­ti részének csaknem vala­mennyi szakaszával kapcso­latban egységes álláspontra jutottak az e témáról tartott tárgyalássorozat harmadik fordulóján, amelyet a két ország képviselői október 20. és 31. között tartottak Moszk­vában. A szovjet kormány küldöttségét Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettes, a kínaiét Tien Ceng-pej kül­ügyminiszter-helyettes vezet­te. A tárgyalásokon megálla­podtak abban, hogy a még egyeztetésre váró kérdéseket további megbeszéléseken vi­tatják meg. A TASZSZ jelentése sze­rint a tárgyalási forduló nyílt, tárgyszerű és nyugodt légkörben zajlott, a felek ar­ra törekedtek, hogy előrelé­pést érjenek el a határkérdé­sek megoldásában. A negye­dik tárgyalási forduló idő­pontját a későbbiekben a munkacsoport tevékenységé­nek eredményei alapján tű­zik ki. Hétfőn Eduard Sevardna­dze szovjet külügyminiszter fogadta a határtárgyalásokon Ceng-pej külügyminiszter­részt vevő kínai kormány­­küldöttség vezetőjét, Tien helyettest. A baráti légkörű, a felek kölcsönös érdeklő­dését kifejező eszmecserén pozitívan értékelték a határ­­tárgyalások menetét. Hang­súlyozták, hogy a határral kapcsolatos problémák ren­dezése elősegíti a két ország kapcsolatainak tisztázását, a jószomszédi viszony javítá­sát, a két ország közötti bi­zalom erősítését. Csien Csie-csen kínai kül­ügyminiszter japán lapki­adó-vezetők előtt hétfőn kö­zölte, december elején uta­zik Moszkvába, hogy talál­kozzék és megbeszéléseket folytasson Eduard Sevard­­nadze szovjet külügyminisz­terrel. A kínai külügyminiszter biztosította japán vendégeit, hogy a kínai—szovjet kap­csolatok normalizálását kö­vetően nem változik a kínai —japán viszony, mint ahogy nem változik meg Kína vi­szonya más országokhoz sem. Csien Csi-csen hétfőn két és fél órás megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszterrel, akinek el­mondta: a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálásá­nak útjában álló legfőbb akadály változatlanul a kambodzsai kérdés, amelyet meg kell oldani. Megemlítet­te azt is, hogy Kína nem mondott le arról az igényé­ről, hogy a Szovjetunió von­ja ki csapatait a Mongol Népköztársaságból, s hogy vonják vissza a csapatokat a szovjet-kínai határról is. Közölte, hogy decemberi, moszkvai látogatását követő­en a jövő évben kerül sor a szovjet külügyminiszter pe­kingi útjára. (MTI) Grosz Károly a Videotonban (Folytatás az 1. oldalról) Éíti az újak alakítása is. A Videoton a vállalati szerve­zet átalakításának felgyorsí­tását, részvénytársasággá alakulását tervezi. A tájékoztatót követően a főtitkár-miniszterelnök meg­jegyezte: vegyesvállalatok alapítása Magyarországon még mindig bonyolult és hosszadalmas. A számos bü­rokratikus procedúra gyak­ran kedvét szegi a külföldi vállalkozóknak. Ezen az ál­lapoton — mondotta — vál­toztatni kell, mert az adott eljárási rend már az együtt­működés, a gazdasági fejlő­dés kerékkötője. Szükség van az ügyek intézésének korszerűsítésére, egyszerűb­bé tételére. Ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra is, hogy piacaink és jó hírne­vünk megőrzése érdekében nagyon fontos, hogy termé­keink minősége javuljon, ki­fogástalan legyen. A tájékoztatót követően Grósz Károly a Videoton ve­zetőinek kalauzolásával gyár­­látogatásra indult. Elsőként azt az üzemrészt kereste fel, amelyben az első holland gyártmányú CD-lemez­gyártó gépsor hamarosan megkezdi a sorozatgyártást. Az első székesfehérvári lézerlemezek még az idén az üzletekbe kerülnek. A CD-lemezek gyártására — külföldi tőké­vel — létrehozott Glória Kft. évi 6 millió lemezt készít majd. A gyárlátogatást követően történt meg az új színestele­­vízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzembe helyezése. Az NR 001 Video­ton Thomson feliratot viselő nemzetiszínű szalagot Grósz Károly vágta el, majd meg­nyomta az automata beren­dezés indítógombját. A televíziógyártás megújí­tását szolgáló technológiát a francia Thomson cég egyik NSZK-beli gyárától vásárol­ta a Videoton. A készüléke­ket a Thomson és a Videoton szakemberei közösen fejlesz­tették ki, figyelembe véve az itthoni igényeket, valamint a hazai üzemekben és a szo­cialista országokban előállí­tott alkatrészek felhasználá­sának lehetőségeit. A Thom­son sok segítséget adott a munkához. Egyebek között a célműszerek kifejlesztéséhez és a szakemberek képzésé­hez. Az automatikus rend­szerek segítségével a világ­piacon is versenyképes ké­szülékeket tud előállítani a Videoton. A tévékészüléken­ként korábban 23 órás szere­lési idő az új gépsoron öt órára csökken. A berendezé­sek korszerűségére jellemző, hogy egy automata 20 má­sodperc alatt 300 parányi al­katrész beültetésére képes. A korszerű belső felépítésű és szemre is tetszetős, forma­­tervezett kávájú készülékek­ből az idén 20 ezer kerül a hazai üzletekbe. A Videoton egyébként televíziógyártásá­nak korszerűsítésével — a ré­gi, valamint a hétfőn átadott új szerelősoron — évi félmil­lió televízió gyártására lesz képes. Az avatóünnepség után Grósz Károly megtekintet­te az új üzemet: nagy ér­deklődéssel figyelte a tele­víziógyártás egyes mozzana­tait, a világszínvonalon dol­gozó automatákat. Ezt köve­tően a nagyvállalat 1980- ban megnyílt korszerű okta­tási és művelődési központ­ját kereste fel. Ennek sport­­csarnoka adott otthont az 50 éves fennállás alkalmából rendezett jubileumi ünnep­ségnek is. Marton Zoltán vezérigaz­gató-helyettes köszöntő sza­vai után Demeter Béla nyu­galmazott vezérigazgató-he­lyettes szólt az 1938-ban ala­kított Vadásztöltény-, Gyu­tacs- és Fémárugyár Rt.-ből alakult Videoton öt évtize­des fejlődéséről, történelmé­nek néhány jelentős állomá­sairól, majd Kázsmér János vezérigazgató ismertette a jelen eredményeit és a meg­újulás terveit. Bevezetőben arról szólt, hogy a 80-as évek elején bebizonyosodott, a Vi­deoton monolitikus szerve­zete, patriarchális vezetési rendszere túl lassú a világ változásaihoz, a vállalat re­formra szorul, fel kell gyor­sítani a fejlődését, az or­szágban végbemenő reform­­folyamatokkal összhangban piacban, pénzben gondolko­dó munkatársakra, műszaki és szervezeti megújulásra van szüksége. Az ünnepségen mondott rövid beszédében Grósz Ká­roly hangsúlyozta, hogy a fél évszázad nem elörege­dést, hanem fiatalodást ered­ményezett a Videotonnál. E vállalat — mondotta — a mai nehéz és bonyolult gaz­dasági helyzetben is a ma­gyar népgazdaság egyik büszkesége. Különösen elis­merésre méltó — példa érté­kű — az a módszer, ahogyan a vezetői a 80-as években jelentkező gondok okát nem elsősorban a külső körülmé­nyekben, hanem saját alkal­mazkodóképességük nem megfelelő voltában keresték. Ezt követően — a szükséges következtetések levonása után — kialakították saját kibontakozási programjukat. E székesfehérvári példa is azt mutatja — hangoztatta Grósz Károly —, hogy a jö­vő érdekében jó programok­ra, s főképp jobb, hatéko­nyabb munkára van szükség. A továbbiakban arról szólt, hogy a jövő követelménye, az előrehaladás záloga csak­is a nagyobb tudás, a fegyel­mezett munka és nem utolsó­sorban az önbizalom lehet. Hinni kell abban, hogy túl­jutottunk a nehézségeken. A kormány négy évet kér ar­ra, hogy a megtorpant fej­lődés ismét meginduljon, hogy gondjaink csökkenjenek. Eb­ben a folyamatban most, leginkább az időnek vagyunk szűkében, s ezt az időt úgy kell kihasználnunk, hogy az egymással szembeni követel­mények megfelelő türelem­mel is párosuljanak. Az or­szágban ma divat a számon­kérés, s nem egyszer olyan számlákat is ki akarnak ve­lünk egyenlíteni, amelyek­kel nem vagyunk adósok. Hozzátette: a kiegyenlítésre váró számlákat rendezi majd a vezetés, de az alaptalan követeléseknek és igények­nek, főként pedig a zsaro­lásnak nem enged. Végezetül Grósz Károly arról szólt, hogy a pártnak és a kormánynak van prog­ramja a kibontakozásra, a megújulásra, ez azonban ál­dozatvállalással is jár. De áldozatvállalás nélkül új még soha, sehol nem szüle­tett — hangoztatta Grósz Károly, majd további jó munkát kívánt a Videoton kollektívájának, és átnyújtot­ta a Minisztertanács által alapított jubileumi oklevelet a vállalatnak. Az ünnepség kitüntetések átadásával fejeződött be. (MTI) Agráripari részvénytársaság Hétfőn Nádudvarion, Szabó István elnökletével ülést tar­tott a Hajdúsági Agráripari Egyesülés Tanácsa, s ki­mondta a HAGE megszűné­sét. Ezt követően kezdődött meg a Hajdúsági Agráripari Részvénytársaság alakuló közgyűlése, amelyen a HAGE 19 volt taggazdaságának kép­viselője, mint részvényjegy­ző vett részt. Az új gazdasá­gi szervezet — az első hazai agráripari részvénytársaság — alaptőkéje 2 milliárd 601 millió forint. A közgyűlés úgy foglalt ál­lást, hogy az agráripari részvénytársaság a HAGE jogutóda. A részvénytársaság hiva­talosan csak a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál, mint cég­bíróságnál történt bejegyzése után jön létre. Barátságért érdemrenddel tüntette ki Pozsgay Imre államminisz­tert a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége. A kitüntetést Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Jelen volt Biró Gyula, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára és Ivan Vaskeba kö­­vetségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője Fejér Gábor felvétele 3 (Folytatás az 1. oldalról) Ják: az elnökség nem gaz­daságpolitikai variációkról tárgyalt, hanem azok követ­kezményeiről a dolgozók életkörülményeire, és ennek figyelembevételével alakítot­ta ki álláspontját. A következő napirend so­rán az elnökség az Országos Érdekegyeztető Tanács fel­adatkörére és ügyrendjére készített tervezetet vitatta meg. A téma ismételt napi­rendre tűzésével tulajdon­képpen tovább folytatódott a szenvedélyes vita arról, hogy a tanács valójában mit is jelent a szakszervezetek érdekvédelmi, érdekérvé­nyesítő munkája számára. Új kifejezési formát-e, vagy a szakszervezeti jogkörök to­­vábbszűkítését? Végül is az a vélemény kristályosodott ki, hogy a szakszervezetek akkor érdekeltek részt ven­ni az Országos Érdekegyez­tető Tanács munkájában, ha továbbra is fennmarad a kormány—SZOT megbeszélé­sek rendszere. A testület véleménye sze­rint az OÉT-ben — klasszi­kus felfogásban — a kor­mány, a SZOT és a Gazda­sági Kamara hármasának kellene részt vennie, de nem zárható ki belőle — mint sajátos vonulat — a szövet­kezeti szféra sem. Ezzel kap­csolatban a szakszervezetek lehetséges kompromisszum­nak tartják, ha az OÉT-ben részt vevő, három szövet­kezeti szerv szavazatait csak egy szavazatként vennék fi­gyelembe, és ha a Vállal­kozók Szövetsége a Gazda­sági Kamarán keresztül ér­vényesítené fel érdekeit. A vitában az is elhangzott, hogy a képviselet számsze­rűségének különösebben nagy jelentősége nincs abban az esetben, ha a megállapo­dás konszenzus alapján jön létre, s egyetlen szavazó vé­tója elegendő ahhoz, hogy a téma lekerüljön a napirend­ről. Az elnökség azt javasolja, hogy az érdekegyeztető ta­nácsban a kormány, a Gaz­dasági Kamara és a SZOT képviselőjének legyen vétó­val bíró szavazati joga. A testület véleménye szerint az OÉT elnökét — rotációs ala­pon — ugyancsak e három szerv adná. Az elnökség úgy látná jónak, ha már a kö­vetkező SZOT—kormány­ülés után megalakulna az Országos Érdekegyeztető Ta­nács. Végezetül az elnökség tá­jékoztatót hallgatott meg az SZVSZ Főtanács és Iroda legutóbbi, új-delhi üléséről, a magyar küldöttek munká­járól. D. L. Ülést tartott a Sr£OT elnöksége

Next