Népszava, 1988. november (116. évfolyam, 261–285. sz.)
1988-11-01 / 261. szám
NÉPSZAVA 1988. NOVEMBER 1., KEDD Jók a lehetőségek az európai leszerelési folyamat elmélyítésére Külügyi tájékoztató Moszkvában A VSZ-külügyminiszterek legutóbbi, budapesti találkozójának jelentősége abban áll, hogy elősegítette a szövetséges államok külpolitikai tevékenysége, a leszerelésre és a béke megszilárdítására irányuló közös erőfeszítéseik összehangolását — állapította meg a szovjet külügyminisztérium hétfőn tájékoztatóján Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes. A diplomata, aki maga is részt vett a budapesti tanácskozáson, elmondta: az eszmecsere középpontjában az európai leszereléssel és biztonsággal összefüggő kérdések álltak. A tagállamok külügyminiszterei úgy ítélték meg, hogy jelenleg kedvező lehetőségek kínálkoznak az európai enyhülési és a leszerelési folyamat elmélyítéséhez. E kedvező jelenségek kibontakoztatását hivatott elősegíteni az a csomagterv, amely, mint Aboimov elmondta, a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi ülésén előterjesztett javaslatok továbbfejlesztése. A vezető szovjet diplomata a dokumentum két elemére hívta fel a figyelmet: a katonai konfliktusok veszélyét csökkentő európai központ felállítására vonatkozó javaslatra, valamint az európai csúcstalálkozó összehívását szorgalmazó kezdeményezésre. Mint mondta, mindkét felvetésre érdemi választ várnak a Nyugattól. Aboimov egyúttal állást foglalt a helsinki folyamat továbbvitele mellett, és támogatta a bécsi utótalálkozót követő európai tanácskozások megtartását. Hangsúlyozta: a Szovjetunió úgy véli, hogy a „közös európai otthont” csak közösen, minden érintett fél bevonásával lehet és kell megtervezni, majd felépíteni. A külügyminiszter-helyettes után Gennagyij Geraszimov szóvivő vette át a szót. A korábbi tájékoztatók egyik visszatérő témája, a krasznojarszki radarállomás kérdése kapcsán a szovjet szóvivő közölte, hogy Genfben szovjet—amerikai megbeszélések kezdődtek a keletszibériai létesítmény jövőjéről. A szovjet kormány határozatot hozott arról, hogy az épülő radarállomást átadja a Szovjet Tudományos Akadémiának azzal, hogy ott nemzetközi űrkutatási központot alakítsanak ki. A szovjet szóvivő kedvezőtlen jelként értékelte a NATO Nukleáris Tervező Csoportjának legutóbbi ülését, amelyen a résztvevők a kedvező európai folyamatok dacára az atomfegyverek korszerűsítése mellett foglaltak állást. Annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen törekvések az európai stabilitás aláásására irányulnak. A szóvivő kitért a moszkvai amerikai, illetve a washingtoni szovjet nagykövetség ügyére is. — Amennyiben az amerikaiak kártérítési igénnyel lépnek fel velünk szemben, úgy mi is hasonlóképpen cselekszünk — mondotta, s megjegyezte, hogy a szovjet kártérítési követelés összege meghaladhatja az amerikait. A washingtoni magatartás akadályozza ugyanis a szovjet nagykövetség új, kész épületébe való beköltözést, ami tetemes anyagi veszteséget okoz a Szovjetuniónak. A szóvivő szerint a kérdést tárgyalásos úton kell rendezni, mint ahogy korábban már meg is kezdődött az ezirányú párbeszéd. Most ezeket a tárgyalásokat kellene felújítani, mert 1987 augusztusa óta szünetel a szovjet— amerikai párbeszéd ez ügyben — emlékeztetett Geraszimov. (MTI) Emlékezés Indira Gandhira Milliós tömeggyűlés volt Új-Delhiben Radzsiv Gandhi indiai kormányfő ismét keményen bírálta a kormányzó Kongresszus (I) Párt ellen szervezkedő politikai erőket, elvtelennek minősítve az ellenzéki pártok csoportosulási kísérleteit. A kormányfő a delhi Vörös Erődnél mondott hétfőn beszédet azon az óriási méretű tömeggyűlésen, amelyet pártja szervezett Indira Gandhi halálának negyedik évfordulója alkalmából. A néhai miniszterelnökasszonyt 1984. október 31-én ölték meg szikh testőrei. Emlékének áldozva az évfordulót a nemzeti összefogás eszményének szentelik azóta. Radzsiv Gandhi hangsúlyozta: a Kongresszus Párt képes megőrizni az ország egységét annak a politikai hagyománynak az alapján, amelyet Mahátma Gandhi, Dzsaváharlál Nehru és Indira Gandhi hagyott örökül. Már a választótömegek felé is kacsingatva, jelentős teret szentelt a kormányfő annak kidomborítására, hogy a százéves múltra visszatekintő Kongresszus Párt — amelynek elnöki tisztségét is betölti — mi mindent tett, és kíván tenni a nyomor felszámolására, a munkanélküliség megszüntetésére, a nők egyenjogúsítására, a földművelők javára és a fiatalok jövőjéért. Felszólította a párttagokat, szenteljék magukat az országépítésnek, hogy India visszaszerezze azt a vezető pozíciót a világban, amit egykoron élvezett. A két nagyhatalommal, az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval versenyre kelt már Japán és Kína. „A kialakuló új nemzetközi politikai környezetben Indiának meg kell találnia a saját helyét" — hangoztatta. Indira Gandhi halálának évfordulójáról szerte az országban megemlékeztek. A Vörös Erődnél tartott tömeggyűlésen becslések szerint több mint egymillióan jelentek meg. (MTI) Radzsiv Gandhi az édesanyjára emlékező tömeget köszönti TELEFOTO / MTI Külföldi képszerkesztésés A kínai külügyminiszter december elején utazik Moszkvába Lezajlott a határtárgyalások 3. fordulója A szovjet-kínai határ keleti részének csaknem valamennyi szakaszával kapcsolatban egységes álláspontra jutottak az e témáról tartott tárgyalássorozat harmadik fordulóján, amelyet a két ország képviselői október 20. és 31. között tartottak Moszkvában. A szovjet kormány küldöttségét Igor Rogacsov külügyminiszter-helyettes, a kínaiét Tien Ceng-pej külügyminiszter-helyettes vezette. A tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy a még egyeztetésre váró kérdéseket további megbeszéléseken vitatják meg. A TASZSZ jelentése szerint a tárgyalási forduló nyílt, tárgyszerű és nyugodt légkörben zajlott, a felek arra törekedtek, hogy előrelépést érjenek el a határkérdések megoldásában. A negyedik tárgyalási forduló időpontját a későbbiekben a munkacsoport tevékenységének eredményei alapján tűzik ki. Hétfőn Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter fogadta a határtárgyalásokon Ceng-pej külügyminiszterrészt vevő kínai kormányküldöttség vezetőjét, Tien helyettest. A baráti légkörű, a felek kölcsönös érdeklődését kifejező eszmecserén pozitívan értékelték a határtárgyalások menetét. Hangsúlyozták, hogy a határral kapcsolatos problémák rendezése elősegíti a két ország kapcsolatainak tisztázását, a jószomszédi viszony javítását, a két ország közötti bizalom erősítését. Csien Csie-csen kínai külügyminiszter japán lapkiadó-vezetők előtt hétfőn közölte, december elején utazik Moszkvába, hogy találkozzék és megbeszéléseket folytasson Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. A kínai külügyminiszter biztosította japán vendégeit, hogy a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálását követően nem változik a kínai —japán viszony, mint ahogy nem változik meg Kína viszonya más országokhoz sem. Csien Csi-csen hétfőn két és fél órás megbeszélést folytatott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel, akinek elmondta: a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálásának útjában álló legfőbb akadály változatlanul a kambodzsai kérdés, amelyet meg kell oldani. Megemlítette azt is, hogy Kína nem mondott le arról az igényéről, hogy a Szovjetunió vonja ki csapatait a Mongol Népköztársaságból, s hogy vonják vissza a csapatokat a szovjet-kínai határról is. Közölte, hogy decemberi, moszkvai látogatását követően a jövő évben kerül sor a szovjet külügyminiszter pekingi útjára. (MTI) Grosz Károly a Videotonban (Folytatás az 1. oldalról) Éíti az újak alakítása is. A Videoton a vállalati szervezet átalakításának felgyorsítását, részvénytársasággá alakulását tervezi. A tájékoztatót követően a főtitkár-miniszterelnök megjegyezte: vegyesvállalatok alapítása Magyarországon még mindig bonyolult és hosszadalmas. A számos bürokratikus procedúra gyakran kedvét szegi a külföldi vállalkozóknak. Ezen az állapoton — mondotta — változtatni kell, mert az adott eljárási rend már az együttműködés, a gazdasági fejlődés kerékkötője. Szükség van az ügyek intézésének korszerűsítésére, egyszerűbbé tételére. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy piacaink és jó hírnevünk megőrzése érdekében nagyon fontos, hogy termékeink minősége javuljon, kifogástalan legyen. A tájékoztatót követően Grósz Károly a Videoton vezetőinek kalauzolásával gyárlátogatásra indult. Elsőként azt az üzemrészt kereste fel, amelyben az első holland gyártmányú CD-lemezgyártó gépsor hamarosan megkezdi a sorozatgyártást. Az első székesfehérvári lézerlemezek még az idén az üzletekbe kerülnek. A CD-lemezek gyártására — külföldi tőkével — létrehozott Glória Kft. évi 6 millió lemezt készít majd. A gyárlátogatást követően történt meg az új színestelevízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzembe helyezése. Az NR 001 Videoton Thomson feliratot viselő nemzetiszínű szalagot Grósz Károly vágta el, majd megnyomta az automata berendezés indítógombját. A televíziógyártás megújítását szolgáló technológiát a francia Thomson cég egyik NSZK-beli gyárától vásárolta a Videoton. A készülékeket a Thomson és a Videoton szakemberei közösen fejlesztették ki, figyelembe véve az itthoni igényeket, valamint a hazai üzemekben és a szocialista országokban előállított alkatrészek felhasználásának lehetőségeit. A Thomson sok segítséget adott a munkához. Egyebek között a célműszerek kifejlesztéséhez és a szakemberek képzéséhez. Az automatikus rendszerek segítségével a világpiacon is versenyképes készülékeket tud előállítani a Videoton. A tévékészülékenként korábban 23 órás szerelési idő az új gépsoron öt órára csökken. A berendezések korszerűségére jellemző, hogy egy automata 20 másodperc alatt 300 parányi alkatrész beültetésére képes. A korszerű belső felépítésű és szemre is tetszetős, formatervezett kávájú készülékekből az idén 20 ezer kerül a hazai üzletekbe. A Videoton egyébként televíziógyártásának korszerűsítésével — a régi, valamint a hétfőn átadott új szerelősoron — évi félmillió televízió gyártására lesz képes. Az avatóünnepség után Grósz Károly megtekintette az új üzemet: nagy érdeklődéssel figyelte a televíziógyártás egyes mozzanatait, a világszínvonalon dolgozó automatákat. Ezt követően a nagyvállalat 1980- ban megnyílt korszerű oktatási és művelődési központját kereste fel. Ennek sportcsarnoka adott otthont az 50 éves fennállás alkalmából rendezett jubileumi ünnepségnek is. Marton Zoltán vezérigazgató-helyettes köszöntő szavai után Demeter Béla nyugalmazott vezérigazgató-helyettes szólt az 1938-ban alakított Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt.-ből alakult Videoton öt évtizedes fejlődéséről, történelmének néhány jelentős állomásairól, majd Kázsmér János vezérigazgató ismertette a jelen eredményeit és a megújulás terveit. Bevezetőben arról szólt, hogy a 80-as évek elején bebizonyosodott, a Videoton monolitikus szervezete, patriarchális vezetési rendszere túl lassú a világ változásaihoz, a vállalat reformra szorul, fel kell gyorsítani a fejlődését, az országban végbemenő reformfolyamatokkal összhangban piacban, pénzben gondolkodó munkatársakra, műszaki és szervezeti megújulásra van szüksége. Az ünnepségen mondott rövid beszédében Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a fél évszázad nem elöregedést, hanem fiatalodást eredményezett a Videotonnál. E vállalat — mondotta — a mai nehéz és bonyolult gazdasági helyzetben is a magyar népgazdaság egyik büszkesége. Különösen elismerésre méltó — példa értékű — az a módszer, ahogyan a vezetői a 80-as években jelentkező gondok okát nem elsősorban a külső körülményekben, hanem saját alkalmazkodóképességük nem megfelelő voltában keresték. Ezt követően — a szükséges következtetések levonása után — kialakították saját kibontakozási programjukat. E székesfehérvári példa is azt mutatja — hangoztatta Grósz Károly —, hogy a jövő érdekében jó programokra, s főképp jobb, hatékonyabb munkára van szükség. A továbbiakban arról szólt, hogy a jövő követelménye, az előrehaladás záloga csakis a nagyobb tudás, a fegyelmezett munka és nem utolsósorban az önbizalom lehet. Hinni kell abban, hogy túljutottunk a nehézségeken. A kormány négy évet kér arra, hogy a megtorpant fejlődés ismét meginduljon, hogy gondjaink csökkenjenek. Ebben a folyamatban most, leginkább az időnek vagyunk szűkében, s ezt az időt úgy kell kihasználnunk, hogy az egymással szembeni követelmények megfelelő türelemmel is párosuljanak. Az országban ma divat a számonkérés, s nem egyszer olyan számlákat is ki akarnak velünk egyenlíteni, amelyekkel nem vagyunk adósok. Hozzátette: a kiegyenlítésre váró számlákat rendezi majd a vezetés, de az alaptalan követeléseknek és igényeknek, főként pedig a zsarolásnak nem enged. Végezetül Grósz Károly arról szólt, hogy a pártnak és a kormánynak van programja a kibontakozásra, a megújulásra, ez azonban áldozatvállalással is jár. De áldozatvállalás nélkül új még soha, sehol nem született — hangoztatta Grósz Károly, majd további jó munkát kívánt a Videoton kollektívájának, és átnyújtotta a Minisztertanács által alapított jubileumi oklevelet a vállalatnak. Az ünnepség kitüntetések átadásával fejeződött be. (MTI) Agráripari részvénytársaság Hétfőn Nádudvarion, Szabó István elnökletével ülést tartott a Hajdúsági Agráripari Egyesülés Tanácsa, s kimondta a HAGE megszűnését. Ezt követően kezdődött meg a Hajdúsági Agráripari Részvénytársaság alakuló közgyűlése, amelyen a HAGE 19 volt taggazdaságának képviselője, mint részvényjegyző vett részt. Az új gazdasági szervezet — az első hazai agráripari részvénytársaság — alaptőkéje 2 milliárd 601 millió forint. A közgyűlés úgy foglalt állást, hogy az agráripari részvénytársaság a HAGE jogutóda. A részvénytársaság hivatalosan csak a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál, mint cégbíróságnál történt bejegyzése után jön létre. Barátságért érdemrenddel tüntette ki Pozsgay Imre államminisztert a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége. A kitüntetést Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete adta át hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Jelen volt Biró Gyula, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára és Ivan Vaskeba követségi tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője Fejér Gábor felvétele 3 (Folytatás az 1. oldalról) Ják: az elnökség nem gazdaságpolitikai variációkról tárgyalt, hanem azok következményeiről a dolgozók életkörülményeire, és ennek figyelembevételével alakította ki álláspontját. A következő napirend során az elnökség az Országos Érdekegyeztető Tanács feladatkörére és ügyrendjére készített tervezetet vitatta meg. A téma ismételt napirendre tűzésével tulajdonképpen tovább folytatódott a szenvedélyes vita arról, hogy a tanács valójában mit is jelent a szakszervezetek érdekvédelmi, érdekérvényesítő munkája számára. Új kifejezési formát-e, vagy a szakszervezeti jogkörök továbbszűkítését? Végül is az a vélemény kristályosodott ki, hogy a szakszervezetek akkor érdekeltek részt venni az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában, ha továbbra is fennmarad a kormány—SZOT megbeszélések rendszere. A testület véleménye szerint az OÉT-ben — klasszikus felfogásban — a kormány, a SZOT és a Gazdasági Kamara hármasának kellene részt vennie, de nem zárható ki belőle — mint sajátos vonulat — a szövetkezeti szféra sem. Ezzel kapcsolatban a szakszervezetek lehetséges kompromisszumnak tartják, ha az OÉT-ben részt vevő, három szövetkezeti szerv szavazatait csak egy szavazatként vennék figyelembe, és ha a Vállalkozók Szövetsége a Gazdasági Kamarán keresztül érvényesítené fel érdekeit. A vitában az is elhangzott, hogy a képviselet számszerűségének különösebben nagy jelentősége nincs abban az esetben, ha a megállapodás konszenzus alapján jön létre, s egyetlen szavazó vétója elegendő ahhoz, hogy a téma lekerüljön a napirendről. Az elnökség azt javasolja, hogy az érdekegyeztető tanácsban a kormány, a Gazdasági Kamara és a SZOT képviselőjének legyen vétóval bíró szavazati joga. A testület véleménye szerint az OÉT elnökét — rotációs alapon — ugyancsak e három szerv adná. Az elnökség úgy látná jónak, ha már a következő SZOT—kormányülés után megalakulna az Országos Érdekegyeztető Tanács. Végezetül az elnökség tájékoztatót hallgatott meg az SZVSZ Főtanács és Iroda legutóbbi, új-delhi üléséről, a magyar küldöttek munkájáról. D. L. Ülést tartott a Sr£OT elnöksége