Népszava, 1989. július (117. évfolyam, 153–178. sz.)
1989-07-01 / 153. szám
NÉPSZAVA 1989. JÚLIUS 1.. SZOMBAT — —--------"------------” —" ■ 1 ................................ .............................................. Az interpelláló képviselő a választ elfogadta, az Országgyűlés pedig egy tartózkodás mellett egyetértett. Sápi Ferenc (Budapest) a folyamatos és nagymértékű alapanyagár-emelések tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Kifogásolta, hogy a Magyar Alumíniumipari Tröszt július 1-jétől ismét emelni kívánja árait. Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke válaszolt az interpellációra. Az áremelések elleni tiltakozással a vállalatok valójában azt kérnék a kormánytól, hogy függesszék fel a közösen kialakított jogrendet — mondta. — Olyan intervenciót követelnek az árhivataltól, amelyre nincs joga. Elmondta azt is: az árhivatal hallgatólagos megállapodást kötött a MAT-tal, hogy az a tervezetthez viszonyítva 4—5 százalékkal mérsékli áremelését. A képviselő csak részben értett egyet az árhivatal elnökének válaszával, az Országgyűlés viszont 5 ellenszavazattal, 20 tartózkodás mellett elfogadta. Gágyor Pál (Budapest) és Horváth Jenő (Budapest) a nyugdíjba vonulók és egyes táppénzben részesülők anyagi ellátásának folyamatossága tárgyában interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez. Gágyor Pál felhívta a figyelmet arra: a nyugdíjba vonulást követő utolsó bérfolyósítás és az első nyugdíj kézhez kapása között gyakran több hónap telik el. Dr. Csehák Judit válaszában rámutatott: más az oka a táppénzkifizetések és a nyugdíjak késlekedésének. Az utóbbi években jelentősen növekedett azoknak a kis szervezeteknek a száma, amelyek nem tartanak fenn üzemi kifizetőhelyeket, s nehezíti a munkát az is, hogy táppénzt egyévi megelőző kereset összeszámolása alapján lehet fizetni. A megoldás a számítógépesítés lehet. A társadalombiztosítás ügyviteli munkáira az Országgyűlés tavaly 2,5 milliárd forintot szavazott meg. A nyugdíjkifizetéseknél ugyancsak a korszerű technika alkalmazása jelenthet segítséget, de a július 1-jén hatályba lépő miniszteri rendelet szerint minden esetben, ahol megállapítható a nyugdíjra jogosultság, kötelező az igazgatóságnak előleget fizetni. Dolgoznak azon is — mondotta végezetül a miniszterasszony —, hogy az előlegből és a nyugdíj összegéből adódó különbségeket a társadalombiztosítási igazgatóság kamattal fizesse ki az ellátottaknak. Az interpelláló képviselők egyetértettek a válasszal, az Országgyűlés pedig elfogadta azt. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Tóth László (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldása tárgyában interpellált. Megemlítette, hogy a mostani választási ciklus alatt a legtöbb termelőszövetkezetet ár- és belvízkárok miatt a Bodrogközben számolták fel, és most újabb gazdaságokat fenyeget ennek veszélye. Rámutatott, hogy a jelenlegi hitelpolitikai gyakorlat miatt ezek a termelőszövetkezetek év közben hitelképtelenné válhatnak, fenyegeti őket a felszámolás, a szanálás veszélye. Azt kérdezte a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől, hogy a közeljövőben milyen intézkedéseket terveznek e gondok megoldására. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elmondta, hogy az idei első árhullám után megindult a kárfelmérés. A kormány 300 millió forintot különít el, és ezt az összeget részben az ár- és belvízkárok kompenzálására, részben az említett hitelkamat-terhek egy részének kifizetésére, gyorsított eljárással folyósítja a tsz-eknek. A miniszter emlékeztetett arra, hogy 1987-ben a kormány megkezdte egy rendezési program végrehajtását. Ennek keretében 180 — ebből 18 Borsod megyei — termelőszövetkezetet tehermentesítenek adósságfelfüggesztés, vagy adósságeltörlés formájában, három éven belül. Hütter Csaba válaszával a képviselő egyetértett, az Országgyűlés pedig egy ellenszavazattal és két tartózkodással elfogadta. Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) a Mártírok útja és a Víziváros környéke környezetvédelmi helyzetével kapcsolatosan interpellált. Derzsi András válaszában azt mondotta, hogy az ottani ólom- és szén-monoxidszennyezés akár drámainak is minősíthető, s halaszthatatlannak tartotta az intézkedéseket. Az interpellációban szereplő területen már korlátozták a tehergépkocsi-forgalmat, döntöttek az autóbusz-közlekedés megszüntetéséről, nem engedélyezik majd a járdán parkolást, és fasor telepítését is tervbe vették. A miniszter válaszát mind a képviselő, mind az Országgyűlés — egyhangúan — elfogadta. Vona Ferenc (Pest m.) Dunavarsány ivóvízellátása tárgyában interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Egy-egy nyári hétvégén 40 ezer ember keresi fel az üdülőövezetet — mondta —, éppen ezért nagy gondot jelent, hogy e területen nincs egészséges ivóvíz. A képviselő kérte a minisztert: a vízügyi alapból kezdődhessen meg az ivóvizet biztosító beruházás építése. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter válaszában előrebocsátotta: az interpellációban jelzett tervidőszakra már minden pénzforrást szétosztottak. Javasolta: az érdekeltek a terület kiemelt fejlesztése témájában a tárcával és a Pest Megyei Tanáccsal közösen keressék majd a legmegfelelőbb megoldást a következő tervidőszakban. Az interpelláló képviselő a miniszteri választ azzal a feltétellel fogadta el, hogy az őszi parlamenti ülésszakon megnyugtatóan rendezik a kérdést. Az Országgyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m.) a társasági törvénnyel kapcsolatban terjesztett elő interpellációt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi rendelkezések ellentmondásai és értelmezési gondjai miatt a cégbíróságok képtelenek egységes gyakorlatot követni a jogtanácsosi irodák bejegyzése ügyében. Az interpellációra dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár elmondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium máris felkérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy adjon egységes elvi irányítást. A választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Szabó István (Budapest) a pénzügyminiszterhez interpellált a Közoktatásfejlesztési Alap állami pénzalappá nyilvánítása tárgyában. Az interpellációra Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár válaszolt. Rámutatott: a minisztérium egyetért a jelenlegi 200 millió forintos Közoktatásfejlesztési Alap állami pénzalappá nyilvánításának szándékával. Ennek érdekében előkészítették az állami pénzalappá nyilvánítás jogszabálytervezetét. Az Országgyűlés és az interpelláló képviselő a választ elfogadta. Horváth László (Bács-Kiskun m.) a gyümölcsfelvásárlások körül kialakult gondok ügyében interpellált a kereskedelmi, a pénzügyi és a mezőgazdasági tárca vezetőihez, valamint az Országos Árhivatal elnökéhez. Kérte az érintetteket: tegyenek összehangolt intézkedéseket a bel- és a külpiacon egyaránt, hogy a termelők a termékeiket értékesíteni tudják, s elfogadható nyereséghez juthassanak. Gombocz Zoltán kereskedelmi minisztériumi államtitkár válaszolt a többi érintett tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank képviselői nevében is. Elmondta, hogy még az interpelláció benyújtását megelőzően, június 19-én, részletes, közös munkaprogramot dolgoztak ki, amely a finanszírozási kérdésektől a fuvarozásig, több mindenre kiterjed. Az államtitkár külön szólt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank a mezőgazdaságban megtermelt termékek felvásárlására július 1-jétől öszszesen 17 milliárd forintos váltólehetőséget biztosít. A képviselő elfogadta az államtitkári választ, s az Országgyűlés három ellenszavazattal, hat tartózkodás mellett szintén elfogadta. Az elnöklő Szűrös Mátyás jelezte, hogy Csongrádi Csaba (Heves m.), a Minisztertanács elnökéhez interpellált a hatékony környezetvédelmi tevékenység lehetőségének megteremtése tárgyában. A válasz azonban még további konzultációt, munkát igényel, ezért e probléma későbbi megtárgyalását javasolta az elnök. Ezután kapott szót Sebők József (Heves m.), aki a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. A képviselő figyelmeztetett arra, hogy az ország más megyéiben, hasonló színvonalon dolgozó pedagógusok munkájáért magasabb bért fizetnek. Interpellációra ösztönözte a képviselőt az is, hogy a megye az országos átlaggal összehasonlítva az utolsó helyen áll a pedagógusok számát tekintve. Az interpellációra Stark Antal válaszolt. Elmondta, hogy a pedagógus-alapbérek emelésére rendelkezésre álló béralap 1989. szeptember 1- jétől 14,9 százaléknyi béremelésre ad lehetőséget arányosan. Az összeg elosztása során — a pedagógus-szakszervezetekkel egyetértésben — törekedtek a megyei aránytalanságok csökkentésére. Ez végül is azt jelentette, hogy Heves megye pedagógusai 15,8 százalékos béremelést kapnak szeptember 1-jétől. Sebők József nem fogadta el a választ. Az Országgyűlés 80 igenlő, 65 ellenszavazattal, 53 tartózkodás mellett nem fogadta el az államtitkár válaszát, ezért a képviselő interpellációját további bizottsági vitára utalta az elnök. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez intézett interpellációjában szorgalmazta: terjeszszék ki a munkanélküli-segélyt az elhelyezkedni nem tudó pályakezdő fiatalokra is. Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke jogosnak ítélte az interpellációban megfogalmazott kérést. A jövőre nézve ígéretet tett arra, hogy áttekintik a munkanélküli-segélyezési rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit, s a kormány számára készülő előterjesztés kimunkálása előtt konzultálnak majd a fiatalok érdekképviseleti szervezeteivel. A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. ........... ........ ..... ........... .................... ...... .............................. BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Nem szabiul várni a nyugdíjremiszer módasítíásával Kovács Lászlóné (Budapest), a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott rendeletek módosítása ügyében interpellált. Javaslata az volt, hogy a férjnek, illetve a férfi élettársnak a törvény ugyanolyan jogú ellátást biztosítson, ha elhalálozik a feleség vagy az élettárs, mint amilyen a férj, vagy a férfi élettárs halála esetén jár. • Dr. Csehák Judit válaszában kifejtette: látszólag egyszerű a megoldás, hiszen csak egy rendelkezést kellene hozni, ám ennek anyagi vonzatai is vannak; hozzávetőleges becslés szerint legalább 2,3 milliárd forintot igényel ez az intézkedés. A miniszter szerint együttesen kell figyelembe venni valamennyi, nehéz körülmények között élő nyugdíjas helyzetét. Ma Magyarországon 250 ezer olyan, 65 és 70 év közötti, saját jogú nyugdíjas él, akinek a jövedelme nem éri el a létminimumot. Eddig úgy tervezték, hogy mindezeket a kérdéseket együtt, egyszerre a nyugdíjmódosítással fogják megoldani. Úgy tűnik azonban, nem szabad várni a nyugdíjrendszer átfogó módosításáig. Csehák Judit válaszát Kovács Lászlóné elfogadta, s azzal egy tartózkodás mellett az Országgyűlés is egyetértett. Sápi Ferenc (Budapest) arra várt választ a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztertől, hogy a Hungária körút korszerűsítésével egyidejűleg sor kerül-e a Thököly út és a Kerepesi út által határolt szakasz mentén elhelyezkedő lakóépületek felújítására. Derzsi András elmondta: a Hungária körút felújítása lelassult, a soron következő szakasz átadására az idén szeptemberben kerül sor. A jövő év első felében dönt a főváros a Thököly út és a Kerepesi út közötti szakasz rekonstrukciójáról. PARLAMENTI PILLANATOK A büntető törvénykönyv módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter felhívta a képviselők figyelmét, hogy az eredeti elképzelés szerint a módosítás július elsején, szombaton lépne hatályba. Ennek azonban az a technikai akadálya, hogy az Országgyűlés péntek délelőtt szavazta meg a módosítást, amit szombatra már nem lehet széles körben közzétenni, kihirdetni. A hatályba lépésnek ugyanis a kihirdetés, az olvashatóság nélkülözhetetlen kelléke. Ezért azt javasolta a miniszter, hogy a módosítások a kihirdetés napján lépjenek életbe, ami mindössze néhány napos csúszást jelenthet. Ezzel a rugalmas javaslattal egy képviselő nem értett egyet, ellene szavazott. Vajon miért? A csakazértis ellentmondás kényszere miatt? Esetleg nem figyelt, nem fogta föl a miniszteri javaslat lényegét? Netán, kifejezetten szereti az olyan döntéseket, amelyeket egyelőre képtelenség végrehajtani, nem véve észre, hogy a korábbi évek nem igazán hibátlan döntéshozó gyakorlata egyre inkább elvész a süllyesztőben? A hőn áhított, igazi demokrácia gyakorlása bizony energiával jár, felkészülséget követel, s kellő komolyságot igényel. Így aztán nem csoda, ha némelyek olykor szavazatukkal egyedül maradnak. Sasvári József Komárom megyei képviselő, akit ezen az ülésszakon választottak a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság titkárává, most nem interpellált. Pedig valóságos járvány van ... — Akad olyan képviselő, aki 9 évig nem szól hozzá. Most, amikor gyakran hívnak vissza honatyákat, keres magának egy látszatindokot és hozzászól. Nagy örömömre Dorogon valóban beindult a k környezetvédő program: szerelik a hőerőmű kéréménybe az elektrofiltert. Zárt kocsikban szállítják a szenet. A kocsik belső fedele piros, s ha a gépkocsivezető mégis elfelejti becsukni, bármelyik járókelő észreveheti a piros színt, és számon kérheti, miért nem csukta be. — Mindez az ön munkájának eredménye? — Nekem is részem van benne, de Dorog — az ország legszenyezettebb városa — sokat köszönhet elődömnek, Hajmer Imrének is. És saját magának: megalakult a környezetvédő egyesület, most már semmiféle környezetvédő beruházást nem lehet az érintettek megkérdezése nélkül csinálni! Nagy a szerepe az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának. Én tehát úgy vélem, nem az interpelláció a képviselői munka legfontosabb része. Nem kijárás, hanem határozott kiállás kell: amit az illetékes hatóságok, a kormány ígért, azt a lakosságnak szigorúan számon kell kérnie. Ebben kell őket segítenem. Veszélybe került péntek délután a parlament határozatképessége. Ám két, éppen arra járó képviselő megmentette. Egy interpellációt követően Szűrös Mátyás házelnök — élve a gyanúperrel — létszámelenőrzést tartott, s kiderült: két honatya hiányzik. A megmentők ebben a pillanatban léptek be az ülésterem főbejáratán, a képviselőtársak nem kis derültsége közepette. A frissen érkezettek természetesen tartózkodtak a szavazás során, így a határozathozatal rendben meg is történt. Ám a következő pillanatban három képviselő osont ki a teremből. Egy hang megjegyezte: — Nincs más hátra, be kell dobni a teremőröket a következő szavazásnál, elvégre tartózkodni ők is tudnak... Ezen az ülésszakon kezdte meg munkáját az Országgyűlés Tájékoztató Szolgálata. Mint Soltész István, a Parlament főtitkára elmondta, az újonnan alakult pártok, szerveztek kérték hogy a napirenden szereplő témákhoz eljuttathassák érdekcsoportjuk deklarációját, álláspontját. A főtitkárhoz tartozó szervezet eddig az érdeklődő pártok, szervezetek részére a képviselők postacímét adta meg. Ám most úgy döntöttek, hogy a jelenlegi üléstől kezdődően, ha a különböző érdekcsoportok megfelelő számú példányban eljuttatják az Országgyűlés főtitkárához álláspontjukat, azokat az ülésterem előtt elhelyezett asztalon hozzáférhetővé teszik a képviselők számára. Figyelembe véve a politikai egyeztető tárgyalásokat Az interpellációk után kérdések következtek. Sütő Kálmán (Vas megye) kérdést intézett dr. Csehák Judithoz arról, hogy a nyugdíj megállapításánál a munkaviszonyt miként kell figyelembe venni. Ladányi József (Borsod- Abaúj-Zemplén megye) egyes tartós fogyasztási cikkek, különösen a személygépkocsik jótállásának garanciális feltételeivel kapcsolatban intézett kérdést a kereskedelmi miniszterhez. Szabó Tamás (Fejér megye) a polgári védelemmel kapcsolatban tett fel kérdést a honvédelmi miniszternek. Káldi Endre (Győr-Sopron megye) a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban a Duna mellékágainak vízpótlásáról és a járulékos beruházásokról érdeklődött. Ördög Ferenc (Zala megye) és Horváth Ferenc (Somogy megye) a gyurgyeváci jugoszláv— magyar vízlépcső építésének ütemezéséről, járulékos beruházásairól kérdezte a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert. Az utolsó kérdést Kiss Dezső (Borsod- Abaúj-Zemplén megye) tette fel a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek, a 26-os számú közlekedési út sávbővítése tárgyában. Ezután Szűrös Mátyás szavazásra bocsátotta az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság határozattervezetét.. Ennek értelmében az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a parlament idei programjában szereplő, az alkotmányozással összefüggő úgynevezett sarkalatos törvényjavaslatokat a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott megállapodásokat figyelembe véve terjeszti elő. Ezzel kapcsolatban Bodonyi Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) javasolta, hogy az egyeztető tárgyalások anyagait kapják meg a képviselők is. Válaszában az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy az egyeztető tárgyalások anyagát a választójogi törvénytervezet kivételével a képviselők megkapták. Az Országgyűlés a jövőben is érdemben tárgyalja majd meg a törvényjavaslatokat, s nem csupán rábólinnt a politikai egyeztető tárgyalások megállapodásaira. Végül is az ad hoc bizottság határozati javaslatát az Országgyűlés 2 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett elfogadta. Ugyancsak elfogadta a Tisztelt Ház azt a nyilatkozatot, amely üdvözli a nagy francia forradalom 200. évfordulóját, s köszönti ez alkalomból a francia népet. Szűrös Mátyás bejelentette: várhatóan szeptember második felében ül össze legközelebb a Tisztelt Ház, s ezzel az elnök — nyári szabadságok idejére jó pihenést kívánva — bezárta az Országgyűlés ülésszakát. A Parlamentből tudósítottak: Horváth K. József, Iván Gizella, Tamás Mihály, Török Katalin és az MTI. A fotókat Fejér Gábor készítette. Illést tartott az Országgyűlési külügyi bizottsága Péntek reggel tanácskozást tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. A testület nyilatkozatot szövegezett meg a nagy francia forradalom 200. évfordulója alkalmából, majd személyi kérdéseket tárgyalt. A testület Tatai Ilona jelöléséről hazánk moszkvai nagyköveti posztjára — a jelölt meghallgatása után —, úgy döntött, hogy a kinevezéssel kapcsolatos kérdéseket további mérlegelésre visszautalja a kormánynak. Ezután a külügyi bizottság egyhangúlag felmentette elnöki tisztéből Szűrös Mátyást, s új elnökévé egyhangú szavazással Berecz Jánost választotta meg.