Népszava, 1990. október (118. évfolyam, 230–255. sz.)
1990-10-10 / 238. szám
2 ír rakétával fenyegetőzik az iraki elnök (Folytatás az 1. oldalról) két repülőgép balesete során. Az amerikai haderő veszteségeihez tartozik az a tizenhárom katona is, akik akkor vesztették életüket, amikor augusztus végén az NSZK ban lezuhant az Öbölbe induló szállító repülőgépük. A német külügyminisztérium hétfőn bejelentette, hogy diplomatáik néhány napon belül elhagyják Németország kuvaiti követségét. A Szovjetunió ma nagyobb derűlátással vélekedik az Öböl-válság politikai rendezésének lehetőségeiről, mint azt Jevgenyij Primakov elnöki tanácsadó bagdadi útja előtt tette — jelentette ki Vitalij Ignatyenko. A szovjet államfő szóvivője szokásos keddi sajtótájékoztatóján beszélt — meglehetősen általánosságban — Primakov útjáról. A szóvivő szerint az utazás beleillett a térséggel kapcsolatos általános szovjet politika kereteibe, s Primakov teljesítette feladatát. Ignatyenko azt hangsúlyozta, hogy a válság politikai rendezése ösztönözheti az átfogó közelkeleti válság, a palesztin probléma rendezését is. Mint mondta, Irak számára nem volt meglepetés azt az álláspont, amelyet az akadémikus képviselt, hiszen az megfelelt a korábban kifejtett szovjet álláspontnak, annak, amely elítéli a Kuvait elleni iraki agressziót. Mihail Gorbacsov egy-két napon belül, valószínűleg levélben, tájékoztatni fogja George Bush amerikai elnököt Primakov útjának eredményeiről — tette hozzá a szóvivő. (MtI, Reuter) Újabb három halott Izraelben (Folytatás az 1. oldalról) Egyelőre eredmény nélkül ért véget az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jeruzsálemi eseményekkel foglalkozó vitája: bár jóformán az összes felszólaló elítélte Izraelt a hétfői összecsapásokért, egyelőre nem tudtak megállapodásra jutni az elfogadandó dokumentum formájáról és tartalmáról. Ami a formai kérdéseket illeti: diplomáciai források szerint az el nem kötelezett országok azt szeretnék, ha a testület kötelező érvényű határozatot hozna, míg az Egyesült Államok ezt elterzi, s ehelyett az ügyben elegendőnek véli a BT soros elnökének nyilatkozatát. Ennél is fontosabb azonban a tartalmi eltérés. A PFSZ ENSZ- képviselője — több BT-tag támogatásával — a testület tényfeltáró bizottságának azonnali helyszínre küldését követelte, Izrael viszont — amely ebben az ügyben az ENSZ-t nem tartja semlegesnek — ezt azonnal elutasította. George Bush amerikai elnök keddi sajtóértekezletén óvatosan bírálta Izraelt a kelet-jeruzsálemi események miatt. Az elnök megismételte külügyminisztere, James Baker első állásfoglalását, miszerint az izraeli biztonsági erőknek „jobban fel kellene készülniük” ilyen helyzetekre és „nagyobb tartózkodást kellene tanúsítaniuk, különösen halált okozó fegyverek használatában”. A szovjet ENSZ-küldött országa nevében határozottan elítélte Izrael „embertelen és provokatív” akcióját, és — Kínához, valamint Franciaországhoz hasonlóan — a közel-keleti konfliktus politikai megoldását sürgette. Az amerikai nagykövet még az ülés előtti nyilatkozatában maga is elítélte az éleslőszer használatát, bár úgy vélte, hogy mindkét oldalon vannak olyan szélsőségesek, akik a jeruzsálemi helyzet éleződését kívánják. A Szovjetunió támogatja azt a gondolatot, hogy utazzon egy különleges ENSZ-bizottság Jeruzsálembe, s a helyszínen tanulmányozza a véres incidens körülményeit — hangoztatta a szovjet külügyminisztérium kedden közzétett nyilatkozata. ★ A Külügyminisztérium Sajtófőosztálya az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma mély megdöbbenéssel értesült arról a rendkívül súlyos és tragikus összecsapásról, amely október 8-án a kelet-jeruzsálemi muzulmán kegyhelyen, majd Jeruzsálem óvárosában több mint 20 palesztin áldozatot és számos palesztin, illetve izraeli sebesültet követelt. A magyar külügyminisztérium együttérzését fejezi ki az áldozatok és sebesültek hozzátartozóinak, továbbá hangot ad annak a reményének, hogy a térségben felülkerekednek a gyűlölködést visszaszorító, a népek és vallási felekezetek egymás iránti megértését, tiszteletét hirdető józan erők. Elvárja, hogy a város felett ellenőrzést gyakorló hatóságok felelősségteljesen biztosítsák a vallási kegyhelyek, a vallások szabad gyakorlásának tiszteletben tartását. E tragikus incidens is arra figyelmeztet, hogy mielőbb megoldást kell találni a térség népeit megosztó, egymással szembeállító közelkeleti válság békés, valamennyi érdekelt fél jogos érdekeit kielégítő igazságos rendezésre. (MTI) Elfogadták a szovjet párttörvényt A szovjet parlament kedden elfogadta a szovjetunióbeli többpártrendszer jogi alapjául szolgáló törvényt. A társadalmi egyesülésekről szóló törvény teljes egyenjogúságot biztosít valamennyi párt részére. A történelmi jelentőségű dokumentum végérvényesen lezárta a kommunista párt egyeduralmának korszakát. Az SZKP politikai és hatalmi monopóliumát legitimizáló 6. számú alkotmánycikkelyt még tavasszal módosította a Legfelsőbb Tanács. A most elfogadot törvény lényegében a realitások törvényesítését jelenti, hiszen a Szovjetunióban, különösen a Baltikumban, de Oroszországban és a kaukázusi köztársaságokban is, már huzamosabb ideje működnek különféle politikai pártok. Az új szovjet párttörvény mindazonáltal nem irányozta elő a hadsereg, a KGB, a rendőrség és a belügyi csapatok depolitizálását. A litván miniszterelnökhelyettes hétfőn úgy vélte, hogy a szovjet hatóságok 1991 közepéig elismerik Litvánia függetlenségét. Romualdas Ozolas a múlt héten kezdődött szovjet—litván tárgyalások kapcsán nyilatkozott így. Termékenynek nevezte a megbeszéléseket, amelyek célja a március 11-én kikiáltott litván függetlenség elismertetése Moszkvával. A tárgyalásokkal kapcsolatos eddigi eredmények valóban biztatóak: a felek már a kezdeti találkozók után megegyeztek, hogy 1991-ben gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat egyenrangú partnerként bonyolítják. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden ratifikálta a katonai, illetve a békés célú föld alatti nukleáris kísérleti robbantások korlátozásáról szóló 1974-es, illetve 1976-os szovjet—amerikai szerződéseket. A két dokumentum törvényerőre emelése alkalmából a szovjet szövetségi törvényhozás felhívást intézett a világ országainak parlamentjeihez és közvéleményéhez. (MTI, AP) Lyon Elővárosi összecsapások Immár a harmadik egymást követő éjszakán, hétfőn este ismét kiújultak az összecsapások Lyon elővárosában, Vaulx-en-Velinben a rendőrök és gyújtogató fiatalok között, sőt a megmozdulások a szomszédos elővárosra is átterjedtek. Meyzieuban a zavargásokban egy autóbuszt felgyújtottak. Bár a rendőrség, okulva a hét vége tapasztalataiból, mintegy hétszáz főnyi erőt tartott készenlétben, a fiatalok csoportjai hol itt, hol ott kezdték el akcióikat, s mire a rendőrök a helyszínre érkeztek, már kirakatokat törtek be és autókat gyújtottak fel. A 45 000 lakosú elővárosban az váltotta ki a fiatalok zavargásait, hogy még szombaton egy társuk — aki egy motorkerékpár utasa volt —, baleset áldozata lett, a rendőrség szerint véletlenül, a szemtanúik szerint azonban egy rendőrautó okozta a balesetet. Vaulx-en-Veimben mintegy kétszáz fiatal vonult hétfőn a rendőrség elé, hogy követelje a vasárnap éjjel letartóztatott társaik szabadon bocsátását. Bár ezt a városi hatóságok közbenjárásával sikerült elérniük, este folytatták a garázdálkodást. Az esti órákban a szomszédos elővárosban is fiatalok vonultak az utcára. Mindkét elővárost túlnyomórészt bevándoroltak, roszszul fizetett alkalmi munkások és munkanélküliek lakják, városi bérházakban. A helyi hatóságok igyekeznek megnyugtatni a lakosságot. A károsult kereskedőknek ígéretet tettek arra, hogy a biztosító társaságokkal együtt megtérítik kárukat. (MTI) SZERDA, 1990. OKTÓBER 10. A17/V Antall Józsefi Hágában és Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról) Államokba, George Bush elnök meghívására. A hivatalos látogatás első állomása New York, ahol a magyar kormányfő az ottani magyarság képviselői mellett találkozik amerikai zsidó szervezetek vezetőivel is. A magyar kormányfő New Yorkból Washingtonba utazik majd, ahol a Fehér Házban négyszemközti megbeszélésen fogadja őt Bush elnök. Az amerikai fővárosból Los Angelesbe vezet a magyar kormányfő útja. Los Angeles lesz a helyszíne Antall József és a volt elnök, Ronald Reagan találkozójának. (MTI) Szlovénia „Alternatív úton” Szlovénia önálló államként kívánja képviseltetni magát Párizsban a közelgő újabb Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten — idézte kedden több jugoszláv lap Dimitrij Rupelnek, a köztársaság külügyi titkárának kijelentését. A politikus egy sajtóértekezleten közölte azt is, hogy amennyiben Szlovénia érdekei külföldön nem megfelelő mértékben kapnak képviseletet, Ljubljana a külügyek terén fokozatosan lemond a belgrádi központi kormány közvetítéséről, viszszahívja szakembereit és beszünteti anyagi hozzájárulását is. Amennyiben a szövetségi kormány nem tesz eleget a szlovén elvárásoknak, Szlovénia „alternatív útra” lépr intett a szlovén politikus. (DPA) Kompromisszum október 19-ig Bush aláírta az ideiglenes költségvetési törvényt Az amerikai szenátus is elfogadta még hétfő éjjel a költségvetési hiány csökkentésére vonatkozó kompromisszumos javaslatot. Az indítványt, amely az elkövetkező öt éviben 500 milliárd dollárral kívánja csökkenteni a költségvetési hiányt, 66 igen szavazattal 33 nem ellenében hagyták jóvá. A szenátus ezt követően szintén megszavazta azt az ideiglenes költségvetést is, amely lehetővé teszi az amerikai államapparátus normális működését október 19- ig-George Bush elnök kedden reggel aláírta az ország ideiglenes költségvetési törvényét, így nem bénul meg az államgépezet munkája. A képviselőház a múlt hét végén elutasította a kormány és a törvényhozás vezetői között öthónapos munkával kialakított kompromisszumot az októberrel kezdődött pénzügyi évre. Belpolitikai vereségére válaszul Bush elnök megvétózta az áthidaló költségvetési jogszabályt — így szombattól az államháztartási kiadások befagytak, a szolgáltatásokat — a létfontosságúak kivételével — le kellett állítani. A születőben levő új kompromisszum változatlanul 40 milliárd dollárral kívánja csökkenteni a költségvetési hiányt a folyó évben, összesen 500 milliárddal a következő öt évben. OSZTRÁK VÁLASZTÁSI EREDMÉNY Franz Löschnak osztrák belügyminiszter kedden délután közölte: egy mandátummal eltolódott a választások eddig számon tartott eredménye, annak a több mint 130 ezer szavazatnak az alapján, amelyeket a jogosultak ideiglenes belföldi tartózkodási helyükön adtak le. Eszerint a választásokon győztes SPÖ nem 81, hanem 80 képviselői mandátumra számíthat, a zöld alternatíva párt viszont 9 helyett 10-re. A másik két párt eredménye változatlan, tehát várhatóan az Osztrák Néppárt 60, a Szabadságpárt (FPÖ) pedig 33 mandátumhoz jut az új képviselőházban. SZLOVÁKIAI KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS A szlovák statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézetének a vegyes lakosú Dél-Szlovákiában végzett felmérése szerint mind az ottani szlovák, mind a magyar lakosok túlnyomó többsége a föderatív állami berendezkedést tartja kívánatosnak Csehszlovákia számára. Arról is megkérdezték az embereket, hogy saját településükön milyennek ítélik meg a szlovákok és a magyarok viszonyát. A szlovákok 74 százaléka, a magyarok 85 százaléka tartotta jónak ezt a viszonyt — szembeszökő, hogy ez szinte ugyanaz az arány, mint a föderációpártiak aránya a két népességen belül. GORBACSOV DÉL-KOREÁBA MEGY? Gorbacsov jövő évi áprilisi japáni látogatása után esetleg Dél-Koreába is ellátogat — közölte egy magát megnevezni nem kívánó szöuli kormánytisztviselő. Értékelése szerint a Szöul—Moszkva közötti csúcstalálkozó hozzájárulhat a két Korea kapcsolatának javulásához. Az idézett tisztviselő hozzátette, hogy a Gorbacsov-látogatás utánra időzítené Phenjan és Szöul az első számú vezetők találkozóját. VSZ-FORDULÓ Immár a harmadik tárgyalási fordulót kezdte meg kedden Prágában a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési különbizottsága. A résztvevők abban próbálnak megegyezésre jutni, hogy mekkora mennyiséget tarthassanak meg a különböző hagyományos fegyver- és hadfelszerelés-fajtákból a VSZ egyes tagországai azt követően, hogy aláírják az össz-európai fegyverzetcsökkentési szerződést. KÍNAI PÁNCÉLOSOK Nemrégiben ismét kínai harckocsikat kapott a kambodzsai ellenzék katonailag legerősebb, Vörös Khmerek nevű szárnya. Kohl levele az európai kormányfőkhöz Helmut Kohl, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja, október 3-án üzenetet intézett az európai kormányfőkhöz. A levelet Antall József miniszterelnök is megkapta. A dokumentumot a kormányszóvivői iroda kedden bocsátotta az Országos Sajtószolgálat rendelkezésére. Németország egyesülése elválaszthatatlanul összekötődik Európa egyesülésével — írja üzenetében Kohl kancellár. — Ugyanazzal az álhatatossággal, amellyel a mi egységünkön , fáradoztunk, fogunk továbbra is határozottan fellépni az európai egység mellett. Fontos lépések állnak közvetlenül előttünk. Partnereinkkel az Európai Közösségben 1992- ig teljessé akarjuk tenni a belső piacot. Elszántan haladunk a gazdasági és pénzügyi unió felé. Az egyesült Németország tettre készen fogja támogatni a politikai unió építését. Az Európai Közösség nyitott lesz a szoros együttműködésre Európa más államaival. Elsősorban hozzá akarunk járulni Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa országainak , amelyek kivívták szabadságukat, és politikai, gazdasági és társadalmi reformok útjára léptek — az Európai Közösséghez való szorosabb kötődésének fejlesztéséhez. Meg vagyunk győződve arról, hogy az európaiak polgáraik függetlenségét, emberi- és szabadságjogaikat közösen tudják a legjobban megőrizni, és erősíteni. Mi kiállunk azért, hogy Európa két szövetségi rendszerének tagjai tegyenek elvi nyilatkozatot, amelyben megerősítik kötelezettségüket az erőszakról való lemondásra, és leteszik egy új partneri viszony alapjait, egy új, tartós és igazságos európai békerend felépítéséhez. Leszerelés és fegyverzet-ellenőrzés, ezek maradnak biztonsági politikánk központi elemei — húzza alá levelében Helmut Kohl. — A német egység helyreállításával összefüggésben megerősítettük, hogy lemondunk az atom-, biológiai és vegyi fegyverek gyártásáról és birtoklásáról, és ezek fölötti rendelkezésről. Az egyesült Németország továbbra is elkötelezettje marad az ezek elterjedését gátló szerződésnek. (MTI) Kerékpáron a kommunizmusba. ? Szükségállapot van Kubában. Gazdasági szükségállapot. Fidel Castro rendszere, hogy megmentse a totális összeomlástól az országot, ismét szigorításokat volt kénytelen bevezetni, amelyek egyaránt sújtják a lakosságot és a népgazdaságot. Kuba gazdaságát rendkívül mélyen érintették a Kelet- Európában és elsősorban a Szovjetunióban végbement változások. Ezek az országok tartották életben az elmúlt három évtizedben az amerikai gazdasági blokád hatására mindvégig súlyos gondokkal küszködő szigetországot kedvezményes hitelek, segélyek nyújtásával, Kuba szá-mára előnyös kereskedelmi szerződések megkötésével. A Szovjetunió például a világpiaci ár kétszereséért vásárolta a cukrot Kubától. Míg a hidegháború éveiben a Szovjetunió számára presztízskérdés volt a szocialista állam életben tartása az Egyesült Államoktól nyolcvan kilométernyire, addig ma, a szovjet—amerikai kapcsolatok reneszánsza idején ez a kötelezettség is veszített erejéből. A Szovjetunió belső gazdasági nehézségei következtében Kuba számára egyik napról a másikra elapadtak az eddigi segélyforrások, akadoznak a szovjet olajszállítások, sőt, Gorbacsov közölte, hogy Moszkva nem hajlandó elengedni a kubai tartozásokat, amelyek ma már mintegy 15 milliárd dollárra rúgnak. S mivel Kuba 1986-ban egyoldalúan felfüggesztette nyugati hiteleinek törlesztését, így a Nyugattól sem remélhet újabb hiteleket, amivel a kieső szovjet szállításokat pótolni tudná. Mindez új helyzetet teremtett a szigetországban. Ám Castro mégsem a belső reformokban látja a krízisből kivezető utat. A szocializmus mellett végsőkig kitartó vezető rendkívül szigorú gazdasági intézkedéseket hozott. Első lépésként szűkítették az eddig szabadon vásárolható termékek egyébként sem széles listáját, így most már jóformán valamennyi alapvető élelmiszert jegyre árusítanak, bár ezekhez így sem mindig lehet hozzájutni. A jegyre vásárolható iparcikkek számát mintegy négyszeresére emelték. Csak kis áramfogyasztású háztartási gépek vásárolhatók, megtiltották például a légkondicionálók használatát, helyette ventilátorral kell beérniük. Azonnali hatállyal leállítottak több nagy állami beruházást és a közületek üzemanyag-felhasználását a felére csökkentették. A mezőgazdaságban, mivel a traktorok az üzemanyaghiány miatt állnak, visszatérnek az állati erővel történő földműveléshez. Természetesen ez nagyarányú munkanélküliséggel jár együtt, amelynek az enyhítésére az állástalanná váló munkásokat átcsoportosítják a főváros környéki mezőgazdasági munkákra. Szigorították az energiafelhasználást a lakosság körében is. Minden család köteles 10 százalékkal csökkenteni áramfogyasztását, ezt házról házra járó ellenőrök kontrollálják, és amennyiben túlfogyasztással találkoznak, úgy egy hónapra kikapcsolhatják a szabályok ellen vétő villanyát. A benzinnel való takarékosságot szolgálja, hogy csökkentették az egy főnek járó üzemanyagot és hetven kilométerben maximálták az utazósebességet. A tömegközlekedés szinte megszűnt, nem üzemelnek a taxik. Az ország 200 ezer kerékpárt már vett, 500 ezer vételéről tárgyal, és tervbe vették három kerékpárüzem felépítését is. Kuba számára eddig a legjövedelmezőbb valutabevételi forrás a rubelért vásárolt szovjet olaj valutáért való továbbadása volt. Most, hogy ez megszűnt, új lehetőség után kellett nézni. Gigantikus beruházásokat eszközölnek a turizmus fejlesztése érdekében, szállodákat építenek. Ennek érdekében viszont le kellett mondani a lakásépítési programról, ami a lakosság szemében nem bizonyult népszerű lépésnek. A nép már elégedetlen, és kérdés, hogy meddig lehet még lelkesítő jelszavakkal jóllakatni. Talpai Tamás