Népszava, 1990. december (118. évfolyam, 282–305. sz.)

1990-12-30 / 305. szám

NÉPSZAVA 1990. DECEMBER 30., VASÁRNAP A csirke hátra kapar, a malac előre túr Szilveszter, ez az évente visszatérő ünnep vidámságban, mulatságban, bizakodásban nem szűkölködik. De nem volt ám ez mindig így. Első királyunk koronázásakor, 1000-ben, például rettegéssel várták e nevezetes éjszakát, hiszen valamiféle titokzatos számmisztika alapján éppen arra az évfordulóra tették a világ végét. Talán, mert ez az oktalan hiedelem valótlannak bizonyult, azért vált az újév köszöntése egyre fesztelenebbé, vidámabbá. Hadd traktáljam önöket egy kis „hazaival”: az ötvenes években — nem lévén se bál, se hozzá való jókedv — a szilvesztert aktuális menyasszonyomnál töltöttem. Anyósjelöltem föltálalta a vacsorát, udvariaskodva tudakolta, mit ebédeltem. Mikor meghallotta, hogy marhasültet savanyúkáposztával, kiesett a merőkanál a kezéből: „Jóságos ég! Hát maguk nem tudják, hogy szilveszterkor tyúkot kell enni, újévkor pedig malacot?!” Akkor tudtam meg, hogy mindezt azért, mert a csirke hátrafelé kapar, a disznó pedig előre túr. Lehet, hogy ennek a „szerencsétlenségnek” köszönhetem, hogy nem az ő lánya lett a feleségem. De azt is tőlük tudtam meg, hogy aki újévkor megfogja a sivítozó malac farkát, annak szerencsét hoz az új esztendő. No, igen, ha van malac, akkor ennivaló is lesz — ez benne a biztos szerencse. A szerencsét mindenáron kierőszakolni akarók persze, nemcsak a malac farkát fogdosták, hanem a kéményseprő kabátgombját is. A kéményseprő ugyanis szintén szerencsét hoz, s ez a babona onnan ered, hogy a kéményseprő igen sok házat mentett meg a tűzkártól. Annak, akinek a kéményét kitisztította, persze, hogy szerencséje volt. Még ha csak álmodunk is vele, öröm ér bennünket — mondja az álmoskönyv. A szilveszteri bálokra betoppanó kéményseprő a bálozó lányokat, menyecskéket csókolgatta, ölelgette, s jaj volt annak a fehérnépnek, aki kimaradt. Futott is azonnal fekete púdert szerezni, hogy szégyen ne érje. Sokféle más babona is kapcsolódik a szilveszteri éjszakához, és az új év első napjához. Aki megsimogat például egy négylevelű lóherét, annak is szerencséje lesz. Régen lehetett is, hiszen a hó alól ritkán tudtak „előbányászni” egy-egy zöldellő lóherét. Ma már nem gond. Télvíz idején is apró cserepekben árulják, s inkább az a szerencselovag, aki háromlevelűt talál köztük. Aki meglesi a kakast újév hajnalán, s elcsípi az első kukorékolást is, annak abban az irányban van a márkája, amerre a kakas nézett. Aki a szilveszteri éjfélkor megfordítja a párnát a feje alatt, az meglátja álmában a jövendőbelijét. Vigyázat: akit újévkor megvernek, az az újabb évig mindennap kap valamiféle pofont! Aki pénzt ad ki újévkor, egész évben azt fogja csinálni. Aki szilveszter és újév között, pont éjfélkor születik, abból nagy úr lesz ... Szilveszteri szokás az ólomöntés is. Az ólmot a tűzhelyen egy nagyobb edényben folyékonnyá hevítik, majd egyénenkénti merítéssel egy-egy kanálnyit az előkészített, jéghideg vízzel telt tálba löttyentettek. A hirtelen megdermedt ólom különféle alakokat ölt, s a hagyományok szerint ebből nagy-nagy fantáziával ki lehet következtetni a jövőt, meglátni a jövendőbelit... Régen mindez nagy huncutkodások, kacagások, széles jókedv közepette zajlott. Kár, hogy lassan feledésbe merül e kedves szokás. Ne hagyjuk! öntsünk ólmot, tudjuk meg végre, mit hoz a jövő. Öntsön az Országgyűlés is! És kívánjunk magunknak boldogabb új évet, mint amilyen a következő lesz. No, erre igyunk a pezsgőből egy Kupával! Gyökér István Ein öLücKuaiE5 JaHr.! Vizsgálat egy meg sem történt erőszak ügyében (Megyei tudósítónktól) Nem minden bűncselekmény, ami annak látszik. Nemrégiben a miskolci rendőrkapitányságon például feljelentést tett egy 43 éves miskolci hölgy. Elmondta, két nappal korábban este, a sötétbe burkolózó Petneházi utcában öt férfi rátámadt. Egy flakonból — állította — kábítósprayt spricceltek a szeme közé, és egy személykocsiba tuszkolták. Az Avasra vitték, ott egy lakótelepi panellakásban többen megerőszakolták, majd erőszakkal ott tartották. A hölgy ziláltan és összefüggéstelenül adta elő történetét, s már akkor gyanítható volt, hogy nem mond egészen igazat. De mivel súlyos bűncselekményről volt szó, a rendőrök nagy erők bevetésével nyomozást indítottak. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a rendőrségi információs lánc hibájából az esetet a Mai Nap annak idején már úgy közölte, mintha az valóban megtörtént volna. A miskolci rendőrfőkapitányságon a napokban zárják le a meg sem történt erőszak ügyének nyomozását. Kiderült, hogy a hölgy valótlant állított, s a mesét csak azért találta ki, mert nem tudott élettársának elszámolni az idejével. Szó sem volt sprayről és erőszakról. Az asszony taxival ment az avasi lakásra, s ott valóban közösült egy férfival, de önszántából. Az ominózus két napot valóban távol töltötte lakásától, de erre senki nem kényszerítette. A miskolci rendőrök most fontolgatják, hogy a hatóság félrevezetése miatt eljárást kezdeményeznek ellene. A miskolci rendőrök nem örülnek, amikor hazug bejelentések ügyében kell nyomozniuk, így csak pazarolják energiájukat, amelyre egyébként nagy szükség lenne, hiszen az ismertté vált bűncselekményeik száma a városban a tavalyihoz képest 77 (!) százalékkal emelkedett. (udvardy) z is ígéret szép szó... Év végi visszaemlékezésünkben fölidézünk néhány megállapítást és ígéretet, mely a kormánykoalíció pártjainak tekintélyes politikai személyiségeitől származik. Íme: Magyar Demokrata Fórum Kis. Gy. Csaba — némileg forradalmasítva a földrajztudományt — közölte: „A Demokrata Fórum gondolkodásában a középpontban Európa áll. Magyarország sosem volt s nem is lesz Kelet- Európában.” (Január 25.) Csurka István: „Meg kell szüntetni a nemzedéki ellentéteket, nincsenek külön nemzedéki utak, csak egy közös magyar út van. A cél a nyugdíjrendszer igazságos elveken alapuló megreformálása ... Fontos feladat az is, hogy levegyék az infláció terhét a nyugdíjasok válláról, hogy tisztességes egészségügyi rendszert teremtsenek, amelyben megszűnik a beteg ember kiszolgáltatottsága.” (Január 27.) _ Zacsek Gyula: „Az MDF tavaly ősz elejétől a december végéig tartó árusítási akcióban 480 vagon élelmiszeripari terméket értékesített A fővárosi piacok átlagánál 25—30 százalékkal olcsóbban jutottak így élelmiszerhez a budapestiek.” (Február 8.). Megjegyzésünk: Mennyire jó lenne most, de kivált 1991- ben, ha zsugorodás helyett bővülnének az efféle piacok! Csengey Dénes: „Az idén már nem fog emelkedni a kenyér, a tej és az olcsó húskészítmények ára”. (Február 9.) Für Lajos: „Az MDF kivezeti az országot abból a súlyos helyzetből, amelybe négy évtized diktatúrája taszította.” A szónok ezután azonnali álstopot követelt, majd ismertette azt a tízpontos programot, amelyet az infláció megállítására dolgozott ki az MDF. (Február 14.). Faragó Péter: „Nézetem szerint sikerül olyan gazdaságpolitikai programot kidolgozni és véghezvinni, amelylyel egyidejűleg és nem egymás rovására tudjuk a gazdaságot »felpörgetni«, s az ennek nyomán keletkező nagyarányú munkanélküliséget gyorsan felszívni... A javaslat lényege: minden egyes állami vállalat részvényeinek 51 százaléka kerüljön valódi magántulajdonoshoz. A részvények 49 százalékának tulajdonosa pedig egy munkanélküli-segély átképzési és újrakezdési alap legyen.” (Február 5.) Bod Péter Ákos: „A program hiányáról szóló hadhiedelemmel ellentétben éppen az MDF rendelkezik a legkidolgozottabb, legkiérleltebb gazdasági programmal’ (Február 8.). Csurka István: „Ha az MDF hatalomra kerül, B-listázni fog — ez nem más, mint a közvélemény félrevezetése. Ugyanis, meg kell tartani a becsületesen és jól dolgozó szakembereket, pártállásuktól függetlenül”. (Április 2.) Beke Kata: „Ha jól működő gazdaságot akarunk, elsősorban tanulásra folyamatosan képes munkaerőre van szükségünk, ez azonban az iskolák autonómiájának jelentős növelésével érhető csak el. Az önálló iskolában a testület választja majd meg az intézmény vezetési módját, valamint a képzési rendszer időtartamát”. (Február 10.) Megjegyzésünk: továbbá az iskolatakarításra beosztott pedagógusok kijelölését. Andrásfalvy Bertalan: „Az önkormányzati keretek között megszerveződő iskolaszékeknek, pedagógusok, szülők és diákok képviselőinek saját hatáskörükben, demokratikusan kell dönteniük az iskola vezetőjének személyéről... A nemzeti alaptantervnek tartalmasnak kell lennie, egy olyan iskolarendszer kialakítására, amely azonos tudásszintet képes adni a gyermekeknek az ország bármely iskolájában.” (Június 28.) Független Kisgazdapárt Torgyán József: „A Független Kisgazdapárt szükségesnek tartja az adókulcsok csökkentését, illetőleg megfelelő adó- és hitelpolitikával a gazdaságélénkítő és új munkahelyteremtő beruházások támogatását.” (Január 20.). Böröcz István: „Az FKgP alapvetően három adónemet ismer el. A személyi jövedelem, az általános forgalmi és vállalkozási nyereségadó. Az szja-t három sáv szerint, maximum 35 százalékos felső határral tartjuk elfogadhatónak. Az áfa mértéke 20, a vállalkozási helységadó pedig 30 százalékos lenne. A vállalkozások minimum három évig adómentességet élveznének ... A magántulajdonra áttérők fő pontja az 1947-es földtulajdonláshoz való visszatérés. Mindazok az állampolgárok, illetve törvényes örököseik, akik akkor földtulajdonnal rendelkeztek, annak aranykorona-értéke szerint visszaigényelhetik tulajdonukat. Felméréseink szerint ez a mezőgazdaságilag művelt földterület 40 százalékát érinti. A reprivatizálás azonban nem társadalom-, nemzetgazdaság-ellenesen menne végbe.” (Január 6.) Vörös Vince: „Amerikában élő pénzügyi szkemberekkel folytatott megbeszélések alapján elmondható, ha az országnak stabil kormánya és a nép által választott parlamentje lesz, akkor a nyugati tőke bátran és folyamatosan áramlik be az országba. A külföldi partnerek hozzátették azt is, az adósságok jelentős részét a nemzetközi pénzügyi bankok feltehetően elengedik majd”. (Február 11.) Torgyán József: „A fasiszták első áldozó ministránsok a kommunistákhoz képest.” Ezután — mint mondta —, továbbra is tartózkodva a gyűlöletszítástól — T. J. megígérte, ha hatalomra kerül, nem vagyonelszámoltatás lesz, hanem büntetőeljárás, vagyonelkobzás. Ez a mai tüntetés —, nyilatkoztatta ki büszkén széttekintve az öszszegyűlteken — megmutatta, nincs még egy olyan erő, mint a kisgazdapárt.” (Február 12.) Antall József és Gerbovics Jenő részéről aláírt dokumentum: „Szükséges, hogy az új törvény a földreform alapján az 1947-re kialakult földtulajdoni állapotokat alapul véve gondoskodjék az eltorzított tulajdonviszonyok orvoslásáról.” (Április 18.) Torgyán József: „A közvélemény-kutatások eddig közreadott eredményei manipuláltak, a Független Kisgazdapárt olyan tömegeket tud maga mögött, amelyek elsöprő győzelmet hoznak számára a választásokon”. (Március 1.) Debreceni kisgazda-megyegyűlés: „Nagy tetszéssel fogadták a tervezetnek azt a cikkelyét, amely kimondja: a földtörvény hatályba lépésével megszűnik a szövetkezeti tulajdon, így valamenynyi termelőszövetkezet automatikusan felosztottnak tekintendő. Ugyanakkor megerősítették : a kisgazdapárt nem szövetkezetellenes.’ (Május 19.) Nagy Ferenc József: „Az államosított házak, üzletek, volt tulajdonosainak kártalanítását is tervezik a kisgazdák, ám ezt rövid időn belül nem tartják lehetségesnek ... A helyhatósági választások eredménye, a kisgazdapárt döntő győzelme igazolni fogja, hogy a párt földprogramja megegyezik a lakosság nagy részének óhajával." (Július 22.) Prepelicizoy István, válaszolva arra a kérdésre: igaz, hogy egy intézőbizottsági ülésen Cseh Sándor megfenyegette Tavaszi Lajos pártigazgató-helyettest, hogy ha nem tartja a száját, jobban elveri, mint Szabó László főtitkárhelyettes: „Ez tény, de ez még korábban történt, nem pénteken, hanem a múlt hét elején.” (Augusztus 28.) Kereszténydemokrata Néppárt KDNP képviselőjelöltje: „A párt nem tekinti jogszerűnek a negyven évvel ezelőtti államosításokat, de álláspontja szerint az egykor államosított vagyon reprivatizációja csak fokozatosan valósítható meg." (Február 9.) Hasznos Miklós: „Nem a pártok szítják a tömegek indulatait, hanem a hatalmon levők azzal, hogy megsarcolják a lakosságot, nem kínálnak más alternatívát, mint a terhek továbbhárítását az állampolgárokra és a vállalkozókra.” (Február 9.) Surján László: „A KDNP a garantált minimumokat is magában foglaló aktív szociálpolitikai koncepciót dolgozott ki... A mostani nehéz helyzetben is leginkább a családok terheit kívánják mérsékelni. Szorgalmazzák a rugalmas munkaidőkeretek bevezetését — elsősorban a nők számára —, a gyereknevelés anyagi elismerését, a jól működő társadalombiztosítási rendszer kiépítését, amely a kedvezőtlen társadalmi hatásokat — például a hosszabb betegségeket, vagy az időleges munkanélküliséget — ellensúlyozhatja ... A fiatalok lakásproblémája a 90-es évek első felében erőteljes kezdeményezéssel megoldhatónak tűnik.” (Április 26.) A magyarázatokra, hogy ezeket az ígéreteket miért nem sikerült valóra váltani, a jövő szilveszteri számunkban visszatérünk, és ott közöljük a várható új miniszterek és új pártpolitikusok új ígéreteit is.