Népszava, 1991. augusztus (119. évfolyam, 179–204. sz.)
1991-08-01 / 179. szám
2 Ellenőrző intézkedések A figyelem középpontjában azonban a délutáni események voltak. A Kremlben ugyanis helyi idő szerint fél négy körül megkezdődött a START-egyezmény aláírásának ceremóniája. Mielőtt elnöki tinta került volna a hadászati támadóeszközök csökkentését szabályozó, csaknem 600 oldalas dokumentum végére, a két ország vezetője elmondott még a jelenlévők előtt néhány gondolatot. Gorbacsov előre látta, hogy a szerződéssel kapcsolatban mindkét felet bírálat éri majd. Moszkvában egyesek azt fogják mondani, hogy a Szovjetunió egyoldalú engedményeket tett, Washingtonban pedig azt kifogásolják majd, hogy az Egyesült Államaik adott túl sokat a Szovjetuniónak. „Mi a legtöbbet tettük, amit tehettünk" — mondta a szovjet állam feje. Bush azt fejtegette: bár ez az egyezmény roppant összetett és bonyolult, lényegét mégis egyszerűen lehet megfogalmazni: csökkenti a háború veszélyét. Tény, hogy a szakemberek által éveken át egyengetett megállapodás valóban a legveszélyesebb fegyverek megritkításáról rendelkezik. Előírja, hogy a Szovjetunió több mint 35, az Egyesült Államok pedig körülbelül 25 százalékkal csökkentse hadászati nukleáris arzenálját. A két nagyhatalomnak a szerződés életbe lépésétől számított hét éven belül kell ezt a csökkentést végrehajtani. A hadászati támadófegyverek körébe az interkontinentális szárazföldi telepítésű ballisztikus rakéták, a tengeralattjárókra szerelt ballisztikus rakéták, valamint a nehézbombázók és az azokra szerelt nukleáris eszközök (bombák és rakétáké) tartoznak. Az említett eszközökből a hét év leteltével a két országnak összesen 1600 darabbal szabad rendelkeznie, s mindössze 6000 robbanófejet tarthatnak meg. A szerződés számos tiltó rendelkezést tartalmaz, amely korlátozza a hadászati támadófegyverek további fejlesztését. A megállapodás egyik sajátossága, hogy az érintett fegyverek kiiktatását soha nem látott méretű ellenőrző intézkedések mellett valósítják meg. A szerződés 15 esztendeig marad életben, s akkor újabb 5 évre meg lehet azt hosszabbítani. A két államfő ezúttal is ügyelt a szimbólumokra: olyan tollal írták alá a dokumentumot, amely megsemmisített közepes hatótávolságú rakéták maradványaiból készült. Vietnami háború Még élnek eltűnt amerikai katonák? Az amerikai védelmi minisztérium részéről bejelentették, hogy több mint 220-ra növelik azon szakértők számát, akik a vietnami háborúban eltűntnek nyilvánított amerikai katonák sorsának tisztázásával foglalkoznak. A Pentagon szóvivője egyúttal hangoztatta, hogy az eddigi létszám másfélszeresére történő bővítését már hónapok óta tervezték, és nem az újonnan nyilvánosságra került és az érzelmeket jelentősen felkavaró fényképek jelentik az okot. Pete Williams szóvivő elmondta, hogy Dick Cheney védelmi miniszter azért írta alá az erről szóló rendelkezést, mert vietnami részről megnövekedett az együttműködés mértéke. A szóvivő hangsúlyozta, hogy nincs semmiféle jelzés arra nézve, hogy az eltűntnek nyilvánított 2273 amerikai katona közül bárki is élne, de a munkát folytatják, arra a feltételezésre alapozva, hogy néhány amerikai még mindig él Délkelet- Ázsiában. Az utóbbi napokban két fénykép került napvilágra, az egyik állítólag három, vietnami területen eltűntnek nyilvánított pilótát, míg a másik fénykép egy másik, laoszi terület felett lelőtt amerikai pilótát mutat. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1991. AUGUSZTUS 1. NÉPSZAVA A szovjet—amerikai csúcstalálkozón aláírták a START-ot (Folytatás az 1. oldalról) Precedenst teremtő eseméménynek nevezték Moszkvában azt a munkareggelit, amellyel szerdán George Bush megkezdte látogatásának második napját, s amelyen a szovjet üzleti körök képviselőivel találkozott. Mintegy 150 ember gyűlt öszsze az egyik szovjet,amerikai vegyes vállalat tulajdonában levő Szlavianszkaja- Redisson szállodában, hogy közösen fogyasszák el reggelijüket a világ egyik leghatalmasabb országának első emberével. A finom reggeli mellé Bush amolyan szóbeli „leckét” adott hallgatóinak egy olyan tantárgyból, amely egyre népszerűbb a szovjet gazdaságban, s melynek neve: kapitalizmus. A vendég igyekezett tudatosítani hallgatóságában, hogy az orosz nemzeti értékek igenis összeegyeztethetőek a szabad piac előnyeivel. Ennek kialakulásához azonban sok mindenre szükség van: az emberek energiájára, alkotókedvére, a kormányok emberi jogokat védelmezőtevékenységére, s nem utolsósorban arra, hogy éppen a szovjet kormány alakítsa ki a „tisztességes játék” szabályait. A hivatalos tárgyalások ezután már a fővároson kívül, a Novo Ogarjevó-i elnöki rezidencián folytatódtak. A helyszín jelképesnek is tűnhet, hiszen az utóbbi hónapokban Novo Ogarjevo neve egybecseng a szovjet államszerkezet megújulásának ügyével. A politikai lexikonok április óta tartják számon ezt a helységnevet, hiszen Gorbacsov elnök akkor itt írta alá a szövetségi köztársaságok vezetőivel a nevezetes közös nyilatkozatot. A felek lényegében sorra vették azokat a kérdéseket, amelyek megvitatására előző napon még nem volt idő. Így tegnap a nemzetközi, főleg regionális kérdések kerültek terítékre. csov a sajtóértekezleten kitért a Litvánia és Beloruszszia határán lezajlott véres incidensre is, közölve, hogy személyesen felügyeli a nyomozást. A nap végén George Bush díszvacsorát adott a csúcs résztvevőinek tiszteletére, s ezzel ünnepélyesen zárta le a hidegháború utáni első történelmi jelentőségű szovjet— amerikai legmagasabb szintű találkozót. Közös nyilatkozat Bármilyen fontos is ez a megállapodás a világ számára, ez csak az első lépés a teljes együttműködés felé. Ezt a gondolatot maga Mihail Gorbacsov fejtette ki a Bush elnökkel közösen tartott a síi sajtóértekezleten. Ezzel öszszefüggésben a kapcsolattartás és az összefogás minden területét érintette, rámutatva arra, hogy mindkét félnek vannak kötelezettségei e téren : a Nyugatnak, hogy lebontsa az összes meglévő akadályt, a Szovjetuniónak pedig az, hogy a maga belső helyzetét megfelelően rendezze. Bush elnök azt hangoztatta, hogy a leszerelési folyamat felgyorsítása új kihívás elé állítja a Nyugatot és a Szovjetuniót, vagyis újfajta szellemben kell alakítaniuk a jövőben gazdasági kapcsolataikat. Két fontos regionális probléma rendezéséről dolgoztak ki a tárgyalófelek közös álláspontot. Gorbacsov a sajtóértekezleten felolvasta a jugoszláviai helyzetről szóló közös nyilatkozatot. Abban a két ország elítéli az erőszak alkalmazását, tárgyalásokra és fegyverszünetre szólítja fel a szembenálló jugoszláviai feleket. A Közel-Kelettel foglalkozó dokumentumban Gorbacsov és Bush úgy látja, hogy itt a történelmi pillanat a térség békéjét biztosító rendezési folyamat megkezdéséhez. Ezért az Egyesült Államok és a Szovjetunió közös kezdeményezőként tesz erőfeszítéseket, hogy októberben összehívjanak egy Közel-Kelettel foglalkozó békekonferenciát. Mihail Gorba „Já, dávolen!” Függetlenül a START- szerződéstől, a Szovjetunióban nagyra értékelik a csúcstalálkozó egészét is. A Pravda kommentátora emlékeztetett arra, hogy a találkozót eredetileg korábbra, még tavaszra tervezték, de — mint a szerző megállapítja — talán nem is baj, hogy késett ez az esemény. Nyugaton rendkívül érzékenyen rögzítik mindig a belső szovjet belpolitikai vitákat, s időre volt szükség ahhoz, hogy az Egyesült Államokban is nagyjából kialakuljon egy, viszonylag pontos kép a szovjetunióbeli erőviszonyokról. Sokan rendkívül fontosnak tartják azt a tényt, hogy a jelenlegi tárgyalásokba az oroszországi elnököt, Borisz Jelcint is bevonták. Moszkvában a „csúcshangulat” szovjet és amerikai sikerillatot áraszt, érezhető ez mind a televízióban, mind a tárgyalótermekben és sajtóközpontokban. A külföldi újságírók a CNN adásait is figyelemmel követték, s jellemző színfoltként láthatták a képernyőn, amint szerdán Borisz Jelcin az amerikai elnök mellett állva, újságíróknak kijelentette: „Já davolén!" (Elégedett vagyok!). „So am !" (Én is!) — felelte rá ugyanilyen kurtán a mikrofonok előtt Bush. Talán a nyugat-európai megfigyelők érzik úgy e napokban, hogy a csúcstalálkozó — akárcsak a Hetek nemrég lezajlott londoni összejövetele — kissé „alulmúlta” lehetőségeit. Sem ott, sem itt nem kötelezte el magát nagymértékben a gazdagabbik világrész a beteg Góliát, a Szovjetunió gyors és látványos felkarolása mellett. Van, aki mégis úgy látja: Bush elnöknek a legnagyobb kereskedelmi kedvezményről szóló bejelentése arról tanúskodik, Washingtonban is inkább a segítségnyújtás híveinek tábora kerekedhetett felül, s pillanatnyilag az gyakorolt nagyobb befolyást Bush-ra. Garzó Ferenc A moszkvai elemzők szerint mindenki engedett A „tollak ceremóniáiéit” Moszkvában természetesen az ünnepélyesség és elégedettség hangulata övezte, de nem hiányzott e napon a józan értékelés sem. Hírmagyarázók, kommentátorok, higgadtan tették mérlegre mindazt, ami a Kreml Katalin-termében lezajlott aláírás révén valóban előnyöket hoz a Szovjetuniónak, s ami további hátrányok, esetleges veszélyek forrása lehet. A szakértők úgy látják például, hogy — bár a Szovjetunió nagyobb engedményeket tett tengerentúli partnerénél —, több konkrét területen Washington mégiscsak kompromisszumra kényszerült. Sikerült például, kicsikarni Amerika beleegyezését a földi telepítésű, mozgatható, indítóállású rakéták megtartását illetően. Ilyen eszközei csak a Szovjetuniónak vannak. Az az előnyük, hogy az ellenfél támadása esetén e rakéták gyakorlatilag „túlélik” az első csapást. A szovjetek javára billenti a mérleget, hogy az amerikaiak kezdeti hajthatatlansága ellenére végső soron mennyiségi korlátozás alá vetették — igaz, nem az START-szerződés keretében, hanem egyelőre csak elvi megegyezés formájában — a repülőgépről indítható manőverező robotrepülőgépeket, illetve a tengeri telepítésű, hasonló szárnyasrakétákat. E fegyverek terén Washington van fölényben. Sikerült keresztülvinni azt a szovjet részről származó javaslatot, hogy a szerződésben rögzítsék a levegő—, föld rakéták hatótávolságát 600 kilométerben. Ennek következtében az amerikai levegő—föld típusú rakéták széles skáláját sikerült bevonni a korlátozandó eszközök körébe. Kompromisszumszületett a rakéták „terhét” illetően is. A rakéták megsemmisítése költséges mulatság: a Szovjetuniónak a megállapodás értelmében mintegy 800 hordozórakétát kellene felszámolnia, és ez 5 milliárd rubelnyi ráfordítást igényel. A szovjet érdek tehát az volt, hogy a robbanófejek 6000 darabos plafonját betartva, ne kelljen több rakétát kivonni a forgalomból. Ebből fogant a szovjet javaslat, hogy néhány rakétáról távolítsák el a robbanófejet, megmentve a pusztulástól magát a hordozóeszközt. Ezt sikerült keresztülvinni. A megfigyelőknek feltűnt a szerződés egy másik gyenge pontja is. Eszerint a szerződésben nem domborodik ki elég élesen a hadászati támadó- és hadászati védelmi rendszerek között lényegi különbség. A Szovjetunió a START aláírása mellett — mint azt vallják Moszkvában többen — semmiféle garanciát nem kapott az amerikaiaktól arra vonatkozóan, hogy nem fogják megszegni a rakétaelhárító rendszerekről szóló megállapodást. Márpedig éppen ez jelenti a hadászati biztonság alappillérét. Ennek a véleménynek a hangoztatói emlékeztetnek arra, hogy ha az Egyesült Államok nem hagy fel a hadászati védelmi kezdeményezés programjának támogatásával, idővel meghiúsulhat mindaz, amit évek fáradságos munkájával sikerült elérni a START-egyezmény terén. Afganisztáni ellenzék elfogadja az ENSZ béketervét Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget az afgán kormányellenes erők, valamint Pakisztán és Irán képviselőinek tartott kétnapos megbeszélése. Egybehangzó hírügynökségi források szerint a felek közelebb jutottak a békés rendezéshez. Az iráni és pakisztáni közvetítésnek — így Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter erőfeszítéseinek — köszönhetően a gerillák a tizenhárom év óta tartó konfliktus során első ízben mutattak készséget a kompromisszumra. A közös nyilatkozat utal rá, hogy az ENSZ béketerve — amely tűzszünetet, ideiglenes kormány megalakítását és általános választásokat ír elő — alapul szolgálhat a konfliktus békés rendezéséhez. A dokumentum ugyanakkor rámutat, hogy a szovjetbarát Nadzsibullah elnöknek le kell mondania, és sem ő, sem pedig pártja nem vehet részt a megalakítandó ideiglenes kormányban. Szerda reggeli hírügynökségi jelentések arról számoltak be, hogy a mudzsahedin erők rakéta- és tüzérségi támadást intéztek a kelet-afganisztáni Dzsalálábád város közelében a kormánycsapatok ellen. Tényleg osztogatnak... Vegyen új Ladát, teljesen ingyen kap mellé egy élig használtat — ígérte reményteli vásárlóinak egy brit autókereskedő. Amint a The Times jelentette, Somerset megyei bemutatótermét az első napon nem rohamozták meg, a kutya sem jelentkezett. De azután egyre többen kezdtek telefonon vagy személyesen kérdezősködni: igaz-e, hogy autókat osztogatnak? Malcolm Stevens félig-meddig a fordítottját válaszolta annak, amit a vonatkozó vicc moszkvai polgárának a „jereváni rádió". Közölte, hogy Mercedeseket ugyan nem, de Ladákat igenis osztogatnak, és a vásárlókat semmi , esetre sem fosztogatják. A szigetországban viszonylag olcsón hozzáférhető, s így népszerűvé vált szovjet kocsitípusról egyébként sok angol tréfa van forgalomban. Például: Mi rosszabb egy Ladánál? Az, ha két Ladája van az embernek. A brit autókereskedő viszont úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi napokban ugrásszerűen megnőtt cégének forgalma. Miután ugyanis az emberek meggyőződtek róla, hogy a Ladákat tényleg osztogatják, mind többen jutottak a következtetésre, nem is olyan rossz egy Lada áráért kettőt venni. kJ NAGYKÖVETEK Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa elfogadta Robert S. Strauss washingtoni ügyvéd, demokrata párti politikus jelölését a moszkvai nagyköveti posztra. Az ügyvéd a megbízatás fejében feladja washingtoni irodáját, ahol másfél év alatt 4,5 millió dollárt keresett, s beéri a nagykövetnek járó évi 115 300 dolláros fizetéssel. Az amerikai szenátus ugyancsak jóváhagyta Robert M. Kimmitt kinevezését az Egyesült Államok németországi nagyköveti posztjára. TOTÁLIS JEGYRENDSZER Augusztus 1-jétől Ukrajnában ismét bevezetik a totális jegyrendszert. Vagyis, a rubel önmagában újra nem fizetőeszköz, kuponokra is szükség van, ha valaki valamit vásárolni akar. MERÉNYLET Tizenöt személy életét vesztette és ugyanannyian megsebesültek szerdán, amikor pokolgép robbant egy személyszállító vonaton a Moszkvát Bakuval összekötő vonalon, Mahacskala dagesztáni város közelében — jelentették be hivatalos forrásokból. Az év eleje óta ezen a szakaszon ez az ötödik ilyen jellegű merénylet. A hatóságok szerint most is felforgató akció történt. A LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY ROMÁNIÁNAK Románia már a közeljövőben megkaphatja az Egyesült Államok részéről a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elve szerinti bánásmódot — jelentette ki budapesti sajtóértekezletén John Robson amerikai pénzügyminiszter-helyettes. ÉTEL-HÍD ALBÁNIÁBA Albániában összeomlott az élelmiszer-ellátás, még kenyérből sincs elegendő —tudatta a Szabad Európa Rádió. Egyébként a múlt héten az Egyesült Államok hét katonai repülőgépen több, mint 10 millió készételcsomagot juttatott el a hadsereg tartalékaiból Tiranába , míg Törökország, Görögország és Olaszország gyógyszert és egészségügyi felszerelést küldött. Siker — elegancia nélkül A SZER kommentárja a kormányfői beszédről Az alábbiakban részleteket ismertetünk Kasza Lászlónak, a Szabad Európa Rádió magyar adásában elhangzott kommentárjából, amelyben a budapesti nagyköveti értekezleten elhangzott kormányfői beszédhezfűzött megjegyzéseket. Előlegezett bizalmatlanság, hitetlenkedés követte — az ellenzék és a sajtó jelentős hányada részéről —, azt a kormányprogramban bejelentett elvet, hogy Antall József „két lábra kívánja állítani” a magyar külpolitikát. A korábbi Moszkva-centrikus diplomácia helyett egyidejűleg törekszik jó kapcsolatokra Szovjetunióval és a nyugati országokkal. Használt ez a hitetlenkedés. Meggyőződésem, hogy szerepe volt abban, hogy a kormányfő elmondhatta: nemcsak megvalósítottuk ezt, de tovább differenciáltunk, hiszen gonddal ügyelünk kapcsolatainkra, amelyek a volt KGST-tagországokhoz fűződnek (lásd: visegrádiak), a nyugat-európai államokhoz fűződő kapcsolataink kiegyensúlyozott voltára (például hogy ne kapjon túlsúlyt a német kapcsolat), valamint a tengeren túli viszony ápolására (legyen az az Egyesült Államok vagy Japán). Mindez egy évvel ezelőtt csak ígéret volt — ma szerződésekkel igazolt tény. Joggal büszke a kormány arra, hogy országunk — nagyzási hóbort nélkül, ami természetesen nevetséges lenne — egyfajta éllovas szerepet vívott ki magának az egykori szocialistának nevezett csatlós országok között. Elég itt utalni a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásában vállalt kezdeményező szerepre, a visegrádi találkozó összehívására, arra a tényre, hogy elsőként vettek fel bennünket az Európa Tanácsba, tőlünk vonultak ki először a szovjet csapatok — és sorolhatnám tovább. Mára azt az ígéretet is megvalósultnak tekinthetjük, hogy sem a külügyminisztériumban, sem a diplomáciai testületben nem volt boszorkányüldözés. Akit elküldtek, az valóban tarthatatlan volt, értük senki, sem hullat könnyeket. És ha ennyi valódi sikerről számolhatott be a miniszterelnök, azt gondolná az ember, hogy ezt kellő szuverenitással, eleganciával tette. Sajnos nem. Jelzői: „aljas, hazug, hazaáruló” — inkább illenének egy sikertelen politikáját foggal-körömmel védő politikushoz, mint valakihez, aki abban a kellemes helyzetben van, hogy sikerekről számolhat be. És egyáltalán: Antall József stílusát — számomra érthetetlen módon — gyakran inkább „a védekezésbe szorult politikus agresszivitása” jellemezte, mint az, ami inkább természete: a könnyed humor. Itt említeném azt is: aki ilyen jó helyzetben van, mint a miniszterelnök a külpolitikában, egyszerűen megengedhette volna magának, hogy diplomáciai hibákról, ballépésekről is szót ejtsen. Mibe került volna azt mondani, hogy „nem volt szerencsés” a jugoszláv fegyvereladási ügy kezelése, vagy Zwack Péter kinevezése washingtoni nagykövetté...? Talán az is hasznos lett volna, ha még egyszer elmondja: miért nem járt még mindig Moszkvában, mi áll a magyar—szovjet szerződés aláírásának útjában. Mindent egybevetve: a sikert nemcsak el kell érni, hanem meg kell tanulni kezelni, eladni is — fejezte be Kasza László kommentárját.