Népszava, 1992. január (120. évfolyam, 1–26. sz.)

1992-01-22 / 18. szám

A PARLAMENTI KRÓNIKA (Folytatás az 1. oldalról) gyermekek után járó adó­alap-kedvezményt — igé­nyelhessenek gyermekenként havi 260 forint családipót­­lék-kiegészítést. Solt Ottilia szerint maximálisan 800 millió forint pluszkiadással járna ez a módosítás, amit a Népjóléti Minisztérium betegszabadságra elkülöní­tett tartalékalapjából fedez­ni lehet. Fekete Gyula azért nem tartotta indokoltnak ezt az indítványt, mert szerinte ezáltal azoknak adnának kártérítést, akik valójában nem szenvedtek kárt. Kupa Mihály pénzügymi­niszter arra hívta fel a T. Ház figyelmét, hogy ne ke­verjék össze a két rendszert, mert az egyik a szociális, a másik a teljesítményelvet érvényesíti. Kulin Sándor (MDF) elmondta, a szociá­lis bizottság magáévá tette Solt Ottíliáék formai okból visszavont módosító javasla­tát, Kelemen András nép­jóléti államtitkár azonban nem támogatta. A képviselők 53 százalékos nem szavazat­tal végül is elvetették a szo­ciális bizottság javaslatát. Ezzel szemben csaknem­ egyhangúlag elfogadták a törvényjavaslatban szereplő családipótlék-emelés diffe­renciált mértékét. A kihir­detés napján hatályba lépő törvény értelmében ez év januárjától a családi pótlék havi összege gyermekenként: egygyermekes családnak 2370, egygyermekes egye­dülállónak 2820, kétgyerme­kes családnak 2820, két­gyermekes egyedülállónak 3250, három- és többgyer­mekes családnak 3250, há­rom- és többgyermekes egye­dülállónak 3400 forint. A tartósan beteg, illetve testi vagy értelmi fogyatékos gyermek után 4350 forint családi pótlék jár. Az Érdekegyeztető Tanács­ban decemberben kötött megállapodás alapján a csa­ládi pótlék évközi emelésé­ről az első félévi fogyasztói­­ár-növekedés mértékének is­meretében döntenek majd a képviselők. Egyelőre a bírálatok ke­reszttüzében áll a Belügy­minisztérium elképzelése a köztisztviselők jogállásának szabályozására. Az előjelek nem kedvezőek, hiszen mint tegnap megírtuk, a költ­ségvetésben egyetlen fillér sem szerepel az esetleg be­vezetésre kerülő új illet­ményrendszer finanszírozá­sára. Emiatt gyakorlatilag egy csaknem új törvényja­vaslatot kell a BM-ben ké­szíteni a most zajló vitá­hoz. Egyelőre a legtöbb tá­madás a javaslatot balról, a szocialisták padsoraiból élt. Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője például csak olyan törvényt tudna elfo­gadni, amely biztosítja egy semleges, stabil, pártatlan és szakszerű köztisztviselői réteg létrehozását. Vélemé­nye szerint a törvényjavas­lat több ponton is a min­denkori politikai hatalomtól függő köztisztviselői réteg képét idézi fel. Kósáné Ko­vács Magda (MSZP) egye­nesen azt állította: a tör­vénytervezet nem felel meg a címben megfogalmazot­taknak, mert nem szól a tisztviselők jogállásáról. A kormánypárti szónokok a tervezet elfogadása mel­lett érveltek, ám valószí­nű, hogy ennek ellenére több módosító indítványt is be fognak terjeszteni. Sikerült lezárni a bünte­tő jogszabályok módosításá­val kapcsolatos tervezet ál­talános vitáját. A módosí­tás lényegét összegző Balsay István igazságügy-miniszter azzal indokolta a Btk.-t is érintő tervezett változások szükségszerűségét, hogy a piacgazdaság feltételei kö­zé tartozik a hitelezők ér­dekeinek védelme, illetve a rosszhiszemű adósok vagy adócsalók elleni határozott fellépés. Várható, hogy a részletes vita során bizonyo­san elhangzanak bírálatok is, hiszen már tegnap több hozzászóló hiányolta az egy­séges jogalkotási koncepciót, és sürgették a Btk. teljes új­raalkotását. Különösen a szabad demokraták szorgal­mazták ezt, arra hivatkozva, hogy a Btk. folytonos mó­dosítása, kiegészítése bi­zonytalanná teszi a joggya­korlatot. A Munka törvénykönyvé­ről szóló törvényjavaslat ál­talános vitáját folytatva, el­sősorban a végkielégítéssel, valamint a munkavállalói jogokkal kapcsolatos kérdé­sek kerültek terítékre. A vi­ta során felvetődött, hogy a végkielégítést ne kezeljék társadalombiztosítási ellá­tásként, azaz: az új mun­kalehetőség megtalálásáig akkor is járjon a munkanél­küli-segély, ha az illető vég­­kielégítésben részesül. Emel­lett elhangzott az is, hogy a végkielégítés összegét ne az utolsó munkahelyen le­dolgozott évek, hanem a munkaviszonyban töltött tel­jes idő arányában határoz­zák meg. A munkavállalói jogok körét érintve a szocialista frakció azt javasolta, hogy az új Munka törvényköny­ve egyértelműen érvényesít­se az alapvető emberi jogo­kat a munka világában is, így például a szakmaválasz­tás szabadságát, a képzéshez, az egészséges munkakörül­ményekhez való jogot. A rövid tárgyalást köve­tően a törvényjavaslat álta­lános vitáját elnapolták. A délutáni ülés sajnos a szokásos késéssel kezdődött. Az elnöklő Vörös Vince tü­relmesen kivárta a határo­zatképességet. (Egyes képvi­selők meg is jegyezték, hogy a foghíjas ház igen alkalmas lenne a költségvetés megvi­tatására.) Az interpellációk között szó esett egyebek között a tanuszodák helyzetéről, a műszaki múzeumok siralmas állapotáról és a telefontender­pályázatok egyéves tapaszta­latairól. Ezután került sor az árak megállapításáról szóló tör­vény módosítására. Kupa Mi­hály pénzügyminiszter emlé­keztetett arra: az 1990 .novem­berében elfogadott ártörvény beváltotta a hozzá fűződő re­ményeket. Megfelel a jelen­legi piaci elveknek. Hasznos­ságát mi sem bizonyítja job­ban, mint hogy Magyarorszá­gon nincs számottevő áru­hiány. Tavaly az alapvető élelmiszerárak közül egyesek, hatósági közreműködés nél­kül is, csökkentek. A törvény módosításának oka az, hogy a piaci feltéte­lek megváltoztak. Eddig a la­kossági szénellátás bizonyta­lansága indokolta a legmaga­sabb hatósági ár megállapítá­sát. A tejnél és a tejtermé­keknél pedig a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej ármaximá­lása látszott indokoltnak. A törvényjavaslat mindkét eset­ben a hatósági ár minimu­mát kívánja meghatározni, védve ezzel a termelők ér­dekeit is. Javasolják: a távhőellátás árait ezentúl a települési ön­­kormányzatok határozzák meg az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium helyett. A pénzügyminiszter ehhez hoz­zátette, hogy a hamarosan beterjesztésre kerülő agrár­piaci rendtartásról szóló tör­vény segít továbbszabályozni a piacot. A jövedelemelosztás igazságosságának érvényesü­lését majd a szociális tör­vényben kell érvényesíteni. A beterjesztett törvényjavas­lat hatályba lépését február 15-re tervezik. A Ház minden oldaláról a képviselők kifogásolták, hogy a törvényjavaslat az erőművi szén árát is liberalizálni akar­ja és ezzel felrúgva a múlt heti kormány­szakszervezeti megállapodást, a hazai szenet hátrányba hozza az import szénnel szemben. Javasolták, hogy az erőművi szén ára to­vábbra is maradjon hatósági kategóriában. Nem értettek egyet azzal sem: az öt kilo­grammnál nagyobb FB-gáz miért kerül szabad árkategó­riába, hiszen ezzel felesleges árverseny alakul ki. Megszű­nik a tankönyvek, jegyzetek és kották eddigi hatósági ára is. A nappali tagozatos tanu­lók azonban közvetlen támo­gatást fognak kapni. Több honatya attól fél: a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej árának szabaddá tétele azt fogja eredményezni, hogy a tejipari vállalatok meg­szüntetik ennek a tejfajtáinak a forgalmazását. Többen egyetértettek vi­szont azzal, hogy a rádió- és televízió-műsorszórás árának megállapítása ezentúl nem áralku kérdése­s lesz, mint ed­dig, hanem ismételten ható­sági áras lesz. A vitát elnapolták. Az ülésnapot a képviselők az üzemanyagok környezet­­védelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat általános vi­tájával zárták. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter expozéjában a jogszabály szükségességét azzal indokol­ta, hogy a hazai üzemanya­gok súlyosan károsítják a környezetet, és számos helyen korróziót is okoznak. A be­folyó díjat a járművek kor­szerűsítésére és a gépjármű­vekből származó hulladékok ártalmatlanítására kívánják szánni. A felszólaló képviselők va­lamennyien úgy ítélték meg: a törvényjavaslat beterjeszté­sére a lakosság további ter­heinek növelése időszakában kerül sor, ami nem szeren­csés. Javasolták: ne csak a motorbenzin, hanem más kör­nyezetszennyező anyagok, például a műtrágya és a ke­nőolajok termékdíját is emel­jék fel. Papp János fiatal demok­rata képviselő szerint, ha a kormány ilyen javaslatokat terjeszt be, akkor „Keresztes miniszter úr a környezetvé­delem ügyére keresztet vet­het”. Szűrös Mátyás 7 óra előtt pár perccel zárta be a keddi ülésnapot. A Parlamentből tudósított: Bonta Miklós, Faggyas Sándor és az MTI. ­ Továbbra sincs nyugalom Törökbálinton Kegyelem után fogda? Nem valószínű, hogy Bakri Zsoltot, a köztársasági elnö­ki kegyelem jóvoltából Nagy­atádról, a honvédség ottani büntetőzászlóaljából elbocsá­tott három sorkatona egyikét társaival egy időben szerelik le Törökbálinton. Az alakulat parancsnokától, Tar György alezredestől megtudtuk, hogy szombaton kora délután sza­bályosan lejelentkezett náluk a három fiú, Farkas Zoltán, Félix Attila és Bakri Zsolt, s az volt az elképzelésük, hogy táviratban értesített családjukhoz azonnal haza­mennek, jóllehet, a Farkas és a Félix család már ezen a napon jött látogatni. Csupán Bakrihoz nem érkezett ven­dég. A századparancsnok kö­zölte a sorkatonákkal és a családtagokkal, hogy egyelő­re nincs mód eltávozást adni a fiúknak. Az alezredes elmondta, hogy Bakri már vasárnap összejött néhány őrkatonával, akikkel kilógtak italért. Az­nap este egyébként három törökbálinti katonát autólo­páson kaptak a rendőrök, akiket hétfőn vittek vissza. Bakri egy másik csoporttal hagyta el engedély nélkül a laktanyát, majd állítása sze­rint társait otthagyva haza­ment, s csak hajnalban tért vissza szolgálati helyére. Hét­főn, tehát a nagyatádi sza­badulást követő második na­pon Tar György elmondta a fiúknak, amint megérkeznek papírjaik Nagyatádról, ő 24 órán belül elkészíti a lesze­relési kérelem dokumentu­mait, benne a törökbálinti parancsnok jellemzésével és javaslatával. S jóllehet, a va­sárnap esti „dobbantás” ügyében még tart a házi vizs­gálat, amelynek az eredmé­nye dönti el, hogy Tar György milyen javaslatot küld a vezérkar illetékesé­nek, az azonban bizonyos, hogy Bakri Zsolt honvéd a va­sárnapi „kaland" után nem szerel le társaival egy időben Önállósul­­ Soroksár ? Február 23-ra írta ki a XX. kerület képviselő-testülete azt a népszavazást, amelyen So­­­­roksár dönt különválásáról vagy együttmaradásáról Pest­erzsébettel. A soroksáriak régi fájdalma, hogy 1950- ben erőszakkal egyesítet­ték Erzsébettel. A helyi népszavazás kiírását a so­roksári választópolgárok több mint harmada követelte. Amennyiben az elszakadás mellett voksolnak, úgy a Fő­városi Önkormányzat­­véle­ménye után az Országgyűlés mondja ki Soroksár önálló­ságát. — ki — Műholdas műlevél Kivárva az államigazgatási határidő legutolsó napját, tegnap válaszolt Antall Jó­­­­zsef az SZDSZ levelére, melyben a szabad demokra­ták a magyar műholdas csa­torna létesítésével tettek fel kérdéseket. A levél vég­eredményben Kodolányi Gyula feljegyzését tartal­­­­mazza a témáról, a minisz­­­­terelnök csak aláírta. Infor­­­­­­mációink szerint a feljegy­zés egyetlen konkrét kérdés­re — mely szervezetekkel, cégekkel vette fel a kormány a kapcsolatot a műholdas csatorna ügyében, illetve ki k­­­vánnak-e nyilvános vitát rendezni a dolgokról —, sem tartalmaz választ. A levél csak azt erősíti meg, hogy a kormány foglalkozik az üggyel. T. K. 199­2. JANUÁR 2­2., SZERDA NÉPSZAVA Kormá­nydru­kker DOLGOZÓI TULAJDON Együttesen 56 millió fo­rint értékű üzletrészt vet­tek meg a Győri Keksz Kft. dolgozói a napokban lezárult vásárlási időszak­ban, s ezzel 485 dolgozó lett a brit—magyar ve­gyes vállalat résztulajdo­nosa. MEGSZÜNTETTÉK A BÜNTETŐ­ELJÁRÁST A Pesti Központi Kerüle­ti Bíróság megszüntette a Haraszti Miklós szabad demokrata országgyűlési­­képviselő effian, rágalma­zás vétsége miatt indított eljárást, tekintettel arra, hogy a feljelentő — Cza­kó Gábor, a Publica Rt. elnöke — visszavonta fel­jelentését. ITT A BIE A Világkiállítások Nem­zetközi Rendezőirodájá­nak (BIE)­­szakértői cso­portja kedden megbeszé­léseket kezdett Budapes­ten. A nyolctagú küldött­ség hétfőn érkezett Ma­gyarországra. KÉPVISELŐ­VÁLASZTÁS Helyi időközi képviselő­­választás lesz január 26- án, vasárnap, a főváros XI. kerületének 21. sz., egyéni választókerületé­ben, Gazdagréten. Na, mit szól, az a szemét sajtó már megint mindennek az árát emeli? Z­ehoczki István rajza Vita az oktatási törvénytervezetről és egy levélről Válaszol-e Andrásfalvy Bertalan? A múlt héten a Fővárosi Ön­­kormányzat oktatási bizottsá­ga nyílt levelet intézett And­rásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszternek címezve — a levél lapunk­ban olvasható volt —, mely­ben az önkormányzat felhá­borodásának adott hangot, amiért a minisztérium ja­nuár 31-én le akarja zárni az oktatási törvény tervezetének vitáját. Kérdéseinkre válaszolva tegnap Havasi János, a mi­nisztérium szóvivője elmond­ta: nem kívánnak a levélre válaszolni, mivel az abban leírtakat már tisztázták. A minisztérium nem hosszabít­­ja meg az oktatási törvény tervezetének előzetes vitáját, mert — mint Havasi úr mondta — nincs értelme. A nemrégiben közzétett leg­újabb tervezetben már min­den elfogadható és lényegi észrevételt beleépített a mi­nisztérium. Ha január 31-e után is lesznek még további fontos megjegyzések a terve­zetről, azt a kormányhoz, il­letve az illetékes parlamenti bizottsághoz lehet majd el­küldeni. Sáska Géza, a Fővárosi Ön­­kormányzat oktatási bizottsá­ga elnöke a fentiekkel ellen­tétben tegnap azt a választ kapta, Dobos Krisztinától, a minisztérium helyettes állam­titkárától, hogy a miniszter hamarosan válaszolni fog az önkormányzat nyílt levelére. Láskai Géza úgy véli: ha nem hosszabbítják meg a kitűzött határidőt, azzal megsértik a fővárosi törvényt, mely sze­rint a fővárosnak beleszólási joga van a törvény-előkészí­tésbe. D. D. Kóborló kamion Heroinnal jócskán fűszerezett mandarinszállítmány jött­­m­ent Magyarországon január 14. és 17. között. Mint isme­retes, a magyar vámosok rendben levőnek találták mind Röszkénél, a belépés­kor, mind Rajkánál, a kilé­péskor a kamiont. Ezért nem merült fel annak gyanúja, hogy a rakomány kábítószert is tartalmazhat. Azt persze, nem tudhatjuk, hogy gyanús­nak számít-e egy olyan gyü­mölcsszállítmány, amely há­rom napot tölt Magyarorszá­gon, holott a célállomása a Cseh és Szlovák Köztársa­­­­ságban van. Mindenesetre kézenfekvőnek látszik a gon­dolat, miszerint ezen idő alatt nálunk kerestek vevőt a he­roinra, vagy legalábbis an­nak egy részére. Mint azt Farkas Erikától, a heroiinszálltmány ügyében illetékes pénzügyőr szakem­bertől megtudtuk, kicsi a va­lószínűsége annak, hogy vál­lalták volna a kamion fel­nyitásának kockázatát, hiszen ehhez fel kellett voln­a tör­niük a vámzárat, és át kel­lett volna rámolniuk az 1328 kartondobozba csomagolt 20 ezer 750 kilogram­mnyi man­darint. Arra a kérdésre, hogy folytatnak-e nyomozást an­nak kiderítésére, mi történ­hetett a „gyümölcsszál­lít­­mánnyal” a nálunk eltöltött három nap alatt, a szakem­bertől nemleges választ kap­tunk. — p — Melegvíz-megvonás Eddig példátlan intézkedésre kényszerült a Komárom-Esz­­tergom Megyei Távhőszol­­gáltató Vállalat. Január 20- án 260 lakásban megszüntet­te a melegvíz-ellátást azon a címen, hogy a lakóközösség jelentős összegű víz-, csator­na- és hődíjjal tartozik a vállalatnak. A lakosság körében nagy felháborodást kiváltó intéz­kedésről Nagy Gyula, a KOMTÁVHŐ igazgatóhelyet­tese elmondta, teljesen jog­szerűen jártak el, mert egy nemrégiben megjelent kor­mányrendelet lehetővé teszi számukra, hogy nem fizetés esetén szüneteltessék a táv­hőszolgáltatást. A Vegyiművek biztonságtechnikája világszínvonalú ? Mégis megsértették a technológiai fegyelmet A Budapesti Vegyiművek nagyon komolyan veszi a környezetvédelmet, felkészült arra, hogy ne okozzon szeny­­nyezést, és rendelkezik a megelőzéshez szükséges be­rendezésekkel — jelentette ki a BVM vezérigazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyet a január 9-én történt rob­banásról tartott tegnap a gyár vezetősége. Valovits Emil elmondta, hogy bár a szakértői jelen­tés még mindig nem készült­­ el, annyi már bizonyos, hogy idegen anyag került be a rendszerbe. Ezáltal a nitráló reaktorban a szervesanyag­tartalom kezdett felgyülem­­leni, majd hő fejlődött. Az ott dolgozók észrevették a­­ rendellenességet, leállították­­ és visszahűtötték a reaktort. Nem is ez robbant föl, ha­nem a mellette levő, éppen nem működő, de a többivel összeköttetésben levő reaktor. Innen terjedt tovább a folya­mat, amely később még skét robbanáshoz vezetett. Hogy kinek a hibájából került „idegen anyag” a rendszerbe, azt még vizsgálják. A BVM vezetősége felhívta a figyelmet: több lapnál is tévesen jelent meg annak a vegyületnek a neve, amely­nek nitrálásánál bekövetke­zett a szerencsétlenség. A reaktorban benzotrifluoriddal dolgoztak. Ez pedig nem mérgező, ellentétben a sajtó­ban hibásan megjelent tri­­fluorobenzollal. A robbanásokkor összesen 100-120 kilogramm salétrom­savból felszabaduló nitrózus gáz, 700-1000 kilogramm kén­savból felszabaduló kén-dio­xid és maximum 10 kilo­gramm hidrogén kerülhetett a légtérbe. Ez nem jelent veszélyt a környezetre. A környékbeli mérőállomáso­kon egyébként a műszerek nem jeleztek határértéktől magasabb szennyezettséget. A robbanás 21 sérültjéből még 4-en vannak kórházban. Ők közepes fokú gázmérge­zést szenvedtek, de maradan­dó sérülés­t egyikük sem szenvedett. A vezérigazgató elm­ondta, hogy a Buda­pesti Vegyimű­vek biztonságtechnikai szem­pontból a világszínvonal el­érésére törekszik. Ez azt je­lenti, hogy egymillió évente lehetne egy, műszaki hibából eredő havária. A BVM állí­tólag már igen közel jár eh­hez a követelményhez ... Flamich Marianna

Next