Népszava, 1992. január (120. évfolyam, 1–26. sz.)

1992-01-02 / 1. szám

Hankiss unja a nyafogást .­­ tóró elnökeink Ioroly a Híradó sarrkristóinek Igen tisztelt Szerkesztő Bizottság! Köszönettel megkaptam december 30-án kelt leve­lüket. Sajnálattal kell lát­nom, hogy levelem csaknem valamennyi megállapítását félreértik, vagy félreértel­mezik. — Önök azt írják, hogy „megdöbbenéssel veszik tu­domásul” döntésemet. Úgy látszik, főszerkesztőjük nem tájékoztatta önöket kellőkép­pen arról a december 16-i megállapodásról, amelyet ő is aláírt, s amelynek értel­mében, s szellemében a dön­tés megszületett. E megállapodás értelmé­ben január 6-tól rendszere­sen, kétóránként sugárzunk híradóműsort a két csator­nán a következő rendben: TV 1 16 óra (10 perc), 20 óra (25 perc, 24 óra (5-10 perc a műsor befejezésekor), TV 2 18 óra (12 perc), 22 óra (20 perc). Megállapodtunk abban is, hogy — tekintettel a megnö­vekedett terhekre — egy második híradó-főszerkesztő­­ség is megkezdi munkáját, műshelyt erre a feltételek megteremtődnek. Nem ér­tem, mire céloznak önök, midőn „az átszervezés körüli feltűnő sietség”-ről beszél­nek. Egy második híradó be­indításának előkészítése ta­valy késő ősz óta folyik. Ezzel kapcsolatban hirdettük meg a híradóspályázatot, két híradóscsapat be is mu­tatkozott a téli-tavaszi hó­napokban és az önök főszer­kesztőjével az elmúlt hóna­pokban is számtalan alka­lommal tárgyaltunk a kér­désről. Ez a mintegy 10-12 hónapos előkészítés „sietős­nek” semmiképpen sem ne­vezhető. Nagy körültekintés­sel készítettük elő egész hír­adózási rendszerünk korsze­rűsítését, és ezen belül egy második csapat indulását is. Nem tudom, hogy önök milyen jogon és milyen in­formációk alapján állítják azt, hogy ennek az indulás­nak sem pénzügyi, sem mű­szaki, sem emberi feltételei nincsenek felelősségteljesen tisztázva. Mint azt december 30-i levelemben közöltem főszer­kesztőjükkel, az Esti Egyen­leg jelenlegi stábjának adok megbízást arra, hogy eddigi tevékenységük körét kibő­vítve a 18.45-ös Esti Egyen­leg helyett a 16 órás Dél­utáni Egyenleget, illetve a 22 órakor kezdődő Késő Esti Egyenleget készítsék el január 6-ától kezdve. Kér­tem őket is, és kérem önö­ket is, hogy igyekezzenek a lehető legnagyobb mérték­ben együttműködni, egymás munkáját támogatni és nem akadályozni, és a korszerű tájékoztatás kiépítésén közö­sen dolgozni. Nem értem, miért érzik önök „megalázónak” azt, hogy a megnövekedett ter­heket megoszthatják egy másik csapattal, annál is in­kább mert az elmúlt év so­rán vezetőik állandóan a főszerkesztőség túlterheltsé­géről panaszkodtak, önöknek minden bizony­­nyal megvan a szakmai, szellemi és erkölcsi alapjuk arra, hogy hibásnak ítéljék döntésemet. De arra nincs joguk, hogy félreértelmezzék döntésemet. Egész itteni működésem arra irányult, hogy ne engedjem elmélyül­ni a Televízión belül az or­szágban fellángolt politikai ellenségeskedéseket, dönté­semmel nem politikai vá­lasztóvonalat kívántam húz­ni, hanem egyfelől — mint fent már említettem — a szakmai színvonal emelésé­nek érdekében meg akartam osztani a megnövekedett ter­heket, másfelől, elő akartam mozdítani azt, hogy az önök és a másik csapat együtt­működésével egyre inkább meg tudjunk felelni a tár­gyilagos, váratlan és sokol­dalú tájékoztatás európai normáinak. Önökön és a másik csa­paton múlik az, hogy a hig­gadt, felnőtt, felelősségteljes együttműködés, vagy az el­lenségeskedés szelleme erő­södik majd meg a Televí­zión belül. Szomorúan látom, hogy az országban oly gyakori gya­nakvás és minden bokorban ellenséget sejtés láza időn­ként önökön is elhatalma­sodik. A Hírszerkesztőség létre­hozására, amelyet korábban Csák Elemér javasolt, nem azért kerül most sor, mert valamiféle „megosztó törek­véseket” akarok „álcázni” vele, hanem azért, mert most tudtuk megteremteni a szükséges feltételeket. Cél­ja nem a megosztás, hanem a híradózás színvonalának emelése és a híradós stábok munkáinak integrálása. Levelük utolsó bekezdésé­ben kifejtik azt is, hogy mennyi „jó okunk van” a gyanakvásra. Véleményem szerint nincs semmiféle o­kuk. Ismét csak arra tu­dom kérni önöket, hogy ne sejtsenek rejtett és gonosz célokat ott, ahol kizárólag a Televízió tájékoztató műso­rainak jobbítása a célunk. Meg kell mondanom, hogy már nagyon unom az állan­dó nyafogást, gyanakvást, hisztériát, a körülményekre és vélt vagy tényleges ellen­felekre való mutogatást, ami olyannyira elharapódzott a magyar közéletben. Kérem önöket, a jövőben ne vegye­nek részt ebben a romboló és önromboló társasjátékban, hanem mutassanak példát a felnőtt, felelősségteljes ma­gatartásra. Megismétlem azt, amit de­cember 30-i levelemben ír­tam önöknek, s amelyben biztosítottam önöket arról, hogy adott lehetőségeinken belül minden segítséget meg­adok a Főszerkesztőségnek arra, hogy munkájukat nyu­godt körülmények között, egyre jobban és egyre ma­gasabb színvonalon végez­hessék. Biztosítottam önöket arról is, hogy a másik híradóstáb tevékenysége semmiféle for­mában, semmiféle módon nem fogja akadályozni önö­ket munkájukban. A másik stáb részére úgy teremtjük meg a szükséges műszaki bá­zist, hogy elsősorban az MTV belső kapacitásának mostani újrafelosztásánál felszabaduló eszközöket bo­csátjuk a rendelkezésükre és e bázist csak fokozatosan fejlesztjük majd tovább. Semmiféle körülmények között nem tudom viszont elfogadni levelük utolsó­­előtti bekezdésében megfo­galmazott álláspontjukat. Azt fejtik ki, hogy az önök által — véleményem szerint tévesen — rossznak ítélt helyzetükben nem tud­ják vállalni a felelősséget a hibátlan munkáért. Önök­nek, ha vállalják a munkát, 100 százalékban felelősséget kell vállalniuk híradóműso­raikért. Illetve pontosabban: a Főszerkesztőség által ké­szített híradókért a Híradó főszerkesztőjének egy sze­mélyben kell vállalnia a teljes felelősséget. Ez az el­lentétele annak, hogy én, mint eddig is, a jövőben is 100 százalékig tiszteletben fogom tartani Főszerkesztő Úr autonómiáját, és ahogy eddig sem tettem, ezután sem fogok beleszólni mun­kájába, legfeljebb utólag fejtem ki véleményemet egy-egy híradóműsorról. Amennyiben főszerkesztő­jük nem tudja vállalni a teljes felelősséget, abban az esetben megbízatását nem tudom majd meghosszabbí­tani. Üdvözlettel: Hankiss Elemér Levelek jönnek, levelek mennek. Üzengetnek egymásnak azok, akik egy házon belül dol­goznak. De ez Magyarországon így természe­tes. Mint ahogy az is, hogy a Magyar Televízió „életbe vágó" dolgairól ilyen úton értesül a január 1-jétől többet fizető polgár. Hogy ez kicsit drága mulatság? Nem számít. Fő a hír­adás. sz. cs. o NÉPSZAVA 199­2. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Elhagyott bódék, gazdátlan plakátok, szeméthegyek Az év végi ünnepekhez, úgy látszik, menthetetlenül hoz­zátartozik az árusok tömegé­nek megjelenése a közterüle­teken. Azok a nejlontákol­mányok azonban, amelyekkel magukat és portékáikat véd­ték, sok helyen gazdátlanul maradtak. Az egyre kaoti­­kusabbnak tűnő helyzetről kérdeztük Szegedi Pétert, a Fővárosi Közterület-fenntar­tó Vállalat szóvivőjét és dr. Szabó Bélát, a Fővárosi Köz­terület Felügyelet igazga­tó-helyettesét. A karácsonyi és szilveszte­ri apróságokat” árusítók köz­terület-használati engedélyt kaptak. A szerződés megha­tározott időre szól, amely­nek leteltekor a tisztán ka­pott területet hasonló álla­potban kell átadniuk. A bó­dék és a körülöttük maradt szeméthegyek eltüntetése te­hát az árusok feladata. Ha a hátrahagyott csúfságokat nem távolítják el, az eset szabálysértési üggyé válik. Ugyanez vonatkozik a kará­csonyfaárusokra is, akiknek eladatlan fenyői sok helyen még ott tornyosulnak. Dr. Szabó Béla elmondta, hogy az árusítási engedélye­ket a kerületi polgármesteri hivatalok adták ki. A fel­ügyelet hatásköre: ellenőriz­ni, hogy az alkalmi árusok felszámolják-e standjaikat a határidő leteltével. A szank­ció lehet helyszíni bírság — de ugyan kit találnak már a helyszínen? — ez maximum 500 forint, amit játszva ki­fizetnek, vagy szabálysérté­si feljelentés, amelyről a szabálysértési hatóságok in­tézkednek. A közterület-fenntartók számítottak rá, hogy szil­veszter után elborítja az uta­kat a sok használt papír­­trombita, álarc, kalap. Emi­att külön brigádok takarítot­ták a fővárost újév regge­lén, rendbe téve legalább a főútvonalakat. Több helyen gyakran meg­csúsznak, elesnek az embe­rek. A vállalat dolga azon­ban az aluljárók, gyalogát­kelőhelyek és egyes közjár­dák tisztán tartása: egy ingat­lanhoz tartozó járdáról a tulajdonosnak kell gondos­kodnia. Ehhez megfelelő szerszámokat (lapátot, hóto­lót, vesszőseprűt) a közön­ségszolgálati irodákban le­het beszerezni. Néhány szer­vezet (például piacigazgató­ság) a területek karbantar­tására szerződést köthet a vállalattal. Tovább dúl a plakáthábo­rú. Az engedély nélküli fal­ragaszokat a napokban gyors akciókkal eltávolították, az illegális plakátozók viszont ugyanilyen gyorsan „helyre­állították az eredeti állapo­tot", önkormányzati utasításra a falragaszok elhelyezését tiltó táblákat is kitettek. Az­óta azonban a plakátragasz­tók e feliratokat is befedték. Szabó úr szerint a harcot főleg az ellentmondó jogsza­bályok miatt nehéz felvenni. Mivel a hirdetéseket kihelye­ző „partizánok” éjszaka és hajnalban tevékenykednek, a közterület-felügyelők rit­kán érik őket tetten. Ha mégis, a már említett bírsá­got, vagy feljelentést alkal­mazzák,­ és természetesen le­szedetik a plakátokat. Az esetek többségében azonban a kihelyező ismeretlen, ilyen­kor a polgármesteri hivatal műszaki osztálya kötelezheti a kibocsátót a falragaszok eltakarítására. Szegedi úr ezúton is kéri, hogy a leszedett karácsony­fákat mindenki a kukák mel­lé tegye, elszállításukról az FKFV gondoskodni fog. A feleslegessé vált fákat ugyanis tavaly néhány he­lyen az ablakon dobálták ki, vagy az utcán égették el. Egyébként, ha a lakosok­nak bármilyen problémájuk, vagy panaszuk van, éjjel­nappal hívhatják a központi ügy­el­etet, a 134-0921-es szá­mon. Szegedi úr mellesleg elé­gedett a vállalatra bízott te­rületek állapotával, mi vi­szont, miközben átbukdácso­lunk a dobozokon az aluljá­rókban, európai környezetet szeretnénk. Hogy ezt hogyan lehet elérni, az — ahogy mondani szokták — már ki van találva. Vajon nálunk mi hiányzik hozzá? Zs. A karácsony és a szilveszter nyomai Kegyes András felvételei 5 Micsoda éjszaka volt! Égett csirkék Szegeden — Lesújtott a húsdaráló Negyven életunt ember — Hál a Hiltonban Ez a szilveszteréj is elmúlt. Kinek hát, kinek örömöt ho­zott. A legszolidabbak a tévét szuggerálták, s mérték­kel szopogatták olcsón vett rizlingjüket. Mások beme­részkedtek az elegáns éttermekbe. A vagányok petár­dákat robbantottak, és üvöltöztek. A legszomorúbbak több gyógyszert vettek be a kelleténél ... Ha egy petárda csak úgy, vaktában felrobban, még nem olyan nagy baj. De ha valakinek az erkélyére hajít­ják, annak már a fele sem tréfa. Az Országos Tűzoltó­parancsnokság központi ügyeletének tájékoztatása szerint szilveszter éjszakáján 15, petárda okozta tűzhöz riasztották a tűzoltókat. Ki­lenc esetben erkélyre dobták fel ártalmatlannak hitt rob­banószerkezeteiket az elmés szilveszterezők. A tűz két he­lyen a lakásba is átterjedt. Szerencsére személyi sérü­lés nem történt. A még „el­mésebbek” kukákba helyez­ték el a petárdákat. Székes­fehérvárott például több sze­metesedény, nagy hanggal és nagy riadalmat okozva fel­robbant. „Hagyományos” tűz is akadt az óév búcsúéjszaká­ján. Szegeden egy tanyán, két csirkenevelő hodály gyul­ladt ki, és égett el. A tűzben 28 ezer, másfél kilogrammos csirke „sült meg”. Három gépkocsi is kiégett szilvesz­terkor, kettő ütközés követ­keztében, egy kocsitűz okát még vizsgálják. A rendőrség tájékoztatása szerint az év utolsó napján 31 közlekedési baleset tör­tént, közülük négy végződött halállal, 12 súlyos sérüléssel. Hárman úgy döntöttek, hogy szilveszterkor törnek be, s ugyancsak hárman úgy, hogy az év utolsó napját használ­ják rablásra. Egy 21 éves dombóvári férfi — italozás és szóváltás után — húsda­rálóval csapott agyon egy 61 éves nyugdíjas férfit. Szege­den egy 78 éves férfi több­ször fejbe vágta 71 éves fe­leségét, majd felakasztotta magát. Mindketten meghal­tak. A Korányi Kórház öngyil­kosokkal foglalkozó osztályán átlagos volt a forgalom az óesztendő utolsó napján. Mint megtudtuk, január el­sején, reggel nyolcig bezáró­lag 40 beteg érkezett, ami az eltelt nyolc év hasonló idő­szakához viszonyítva csökke­nést mutat. A mostani ön­gyilkosjelöltekre a gyógy­szeres kísérletek a jellemző­ek, még pontosabban, az al­­kolos állapotban túladagolt gyógyszerbeszedés. Az előre megfontolt, komoly szándék, az orvosok szerint, az esetek többségében kizárt. A most beszállítottak, tehát a szil­veszteri öngyilkosok kategó­riájába tartozók körében nem volt haláleset, ezúttal min­denki megúszta az önfeledt kábulatot. Az Országos Mentőszolgá­lattól nem sikerült informá­ciót szereznünk. A szolgálat­­vezető főorvos már-már hisz­térikusan utasította vissza kérdéseinket, mondván, ter­mészetesen volt szilveszter, ezt ők is tudják, de nekik nem az a dolguk, hogy kí­váncsi okvetetlenkedése­­inkre válaszolgassanak. Egyébként, mint mondotta, se jobb, se rosszabb nem volt ez a napjuk, mint a többi szo­kott lenni. A Detoxikáló Intézetnél Vitai József­né ápolónő egy erős fizetési nap forgalmához hasonlította szilveszteri for­galmukat, ami azt jelenti, hogy 11 „sima, nagyon ré­szeg” embert láttak el éjfél­től kezdődően. Tegnap, a ko­ra esti órákig már csak egyetlen pácienst ápoltak in­tézményükben, a többieket hazaengedték. Klienseik a nem éppen jól szituált közép­korúak táborából kerültek ki, pedig ez a „rendbehozatal” mostanság 1700 forintba ke­rül, illetve kocsiszennyezés esetén 2200 forintba. Persze volta­k olyanok is, akik inkább mindenféle nya­lánkságra, meg egy kis víg­­ságra költötték a pénzüket. Ha nem is olyan intenzíven, mint tavaly. A nem „szuper” kategóriába tartozó Berlin Étteremben szolid volt a for­galom, alig emelkedett 800 ezer forint fölé. Tavaly ilyen­kor — telt háznál — 1 millió 200 ezer forintot mondhatott magáénak az üzlet. M­agyar­­né Balogh Valéria üzletveze­tő szomorkásan számolt be róla, hogy az utazási irodák sorra lemondták korábbi szil­veszteri megrendeléseiket. Azért így is több külföldi akadt az asztaloknál, mint magyar.­ A vendégnek 4500 forintot kellett letennie a menüért és a műsorért. Ez a pénz nem sémi, bár a menü sem volt kutya a Berlinben: hideg libamájjal lehetett kez­deni, majd rákkrémleves, Pompadour-módon elkészített bélszín és farsangi fánk kö­vetkezett, végül pusztakoktél zárta a sort. A főváros egyik legelőke­lőbb szórakozóhelye volt most is a Hilton bálterme, főétterme, illetve a diszkója. A bálterembe 11 ezer 800 fo­rint volt a belépő, amiért egy ital nélküli csodálatos vacso­rát kaptak a vendégek, és megnézhették az 199­1 -es szu­perprodukciót, amelynek fő témája az 1001 éjszaka mesé­je volt. Az étterem ajtaja hétezerért, a diszkóé 4700 fo­rintért tárult ki a vendégek előtt. Mint azt Korencsi Gá­bor étteremigazgatótól meg­tudtuk, a sok, beeső olasz vendég megdobta a forgal­mukat, de, mint azt a ven­déglátósok előre tudták, az előző évekhez képest rossz lett a forgalom. Az ő, körül­belül 90 százalékos forgal­muk is lehangoló, bár érte­sülései szerint sok helyen meg se közelítették ezt a te­lítettségi arányt. Korencsi úr elárulta, a bálteremben egyet­len „igazi magyar” vendégük volt, a diszkóban pedig a 90 közül 15 honfitársunk akadt. Náluk egyébként 1 év alatt 50 százalékos volt az infláció. (horváth­ szabó)

Next