Népszava, 1992. április (120. évfolyam, 78–102. sz.)

1992-04-11 / 87. szám

2 Újvidéki tudósítónktól Ropognak a fegyverek Koszavi- Hercegovinában és Horvátországban Az előzetes tervek szerint érkeznek az ENSZ-erők Jugoszláviába. Tegnap a belgrádi repülőtérre két polgári és egy katonai géppel 290 belga és luxemburgi kéksisakos érkezett. A fegyvereken kívül orvosi felszereléseket is hoztak magukkal. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa figyelmeztette a jugoszláviai háború szemben álló feleit, hogy a helyzet elmérgesítése a békeerők telepítésének leállítását és a már betelepített katonák visszavonását eredményezheti. A háború sem Bosznia-Hercegovinában, sem Horvátországban nem szűnik. Szarajevóban ugyan nyugalom van, de a város fel van osztva szerb és muzulmán, illetve horvát részre. Az egyikből a másikba életveszélyes átmenni. A városban újabb tűzszüneti megállapodás is megszületett, a ki tudja már, hányadik a jugoszláviai háborúban. Bosznia-Hercegovina Elnöksége, amely szüntelenül ülésezik, kötelező munkaszolgálatot vezetett be. Kérdés azonban, hogy ezt a döntését miként tudja végbevinni a szinte teljesen megosztott köztársaságban. Híradójában a Belgrádi Televízió szörnyű képeket mutatott be a kupresi harcokból. A jelentés szerint huszonnyolc szerb polgárt mészároltak le a horvátokból és muzulmánokból álló szabadcsapatok. A hír hitelessége azonban kérdéses, mivel az áldozatok katonaruhában voltak, a riporternek nyilatkozó katonatiszt pedig azt állította, hogy soraikból két áldozat volt. A boszniai szerbek által létrehozott SRNA hírügynökség jelentése szerint tegnap hajnalban a zöldsapkások (muzulmán szabadcsapatok) tüzet nyitottak Szarajevóban a szerbeket védő jugoszláv hadseregre. Ugyanez a hírügynökség jelenti azt is, hogy Szarajevóból több mint tízezer szerb menekült el. A szerb hírügynökség állítása szerint Bosznia-Hercegovinában üldözik a szerbeket. Ezt egy példával is alátámasztották. Faruk Sijaric egyetemi előadó kéri, hogy dr. Nikola Kojevicset és dr. Biljana Plavsicset, a boszniai elnökség két volt szerb tagját nyilvánítsák háborús bűnösökké. Mindkét elnökségi tag lemondott a boszniai szerb köztársaság függetlenségének kikiáltása után. Ugyanezt tette valamennyi szerb nemzetiségű köztársasági és bánsági tisztségviselő is. A szerbek ezzel tudtára adták a Boszniában élő muzulmánoknak és horvátoknak, hogy nem hajlandók velük egy államban élni, azaz nem hajlandók megosztani velük a hatalmat. Várható — elhangzott ilyen javaslat a Krajinai Szerb Köztársaság részéről —, hogy Krajina és a Boszniai Szerb Köztársaság egyesül. A belgrádi Borba tegnapi számában egy egész oldalon foglalkozik Végel Lászlónak két világhírű szerb íróhoz, Dobrica Tveszicshoz és Milorad Pavicshoz intézett levelével. A levélben — amelyre Végel már egy hete nem kap választ — arra kéri a két ismert szerb írót, hogy emeljen szót a nemzetiségi középiskolák megszüntetéséről szóló javaslat ellen. A szerb parlament oktatásügyi bizottsága ugyanis törvényjavaslatában a középfokú nemzetiségi oktatás megszüntetését javasolja, azzal az indoklással, hogy Szerbiában a kisebbségnek — így a magyaroknak is — több a joguk, mint amenynyit a nemzetközi normák megkövetelnek. Tóth Béla Szokatlan katonai tevékenység (Folytatás az 1. oldalról) országhoz. A magyar jegyzék világosan leszögezi, hogy a szóban forgó térségben nem folyt olyan katonai tevékenység, melyben a magyar fegyveres erők részt vettek volna. A dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy a horvát fegyveres erők sem folytattak semmilyen tevékenységet magyar területen. A jegyzék szerint a magyar fél reméli, hogy ez az egyértelmű válasz megnyugtató lesz mindenki számára. Magyarország Ausztriával közösen beindította az EBEÉ sürgősségi mechanizmusát a délkelet-európai biztonságot és stabilitást fenyegető fejlemények, a boszniahercegovinai drámai események kapcsán. A sürgősségi mechanizmus értelmében a veszélyhelyzetben első lépésként a helyzet tisztázását célzó kérést kell intézni az érintett államokhoz. A válaszadásra 48 órán belül kell sort keríteni. Amennyiben a helyzet nem oldódott meg, a tájékoztatást kérő, vagy a tájékoztatást adó állam kezdeményezheti az EBEÉ Vezetői Tisztviselők Bizottsága összehívását. A kezdeményezést legalább 12 részt vevő államnak támogatnia kell. A mechanizmus beindítását kezdeményező magyar— osztrák közös emlékeztető hangsúlyozza, hogy március végén irreguláris csoportok terrorista akciókat intéztek Bosznia-Hercegovina közintézményei és polgári lakossága ellen. Ez azután történt, hogy Bosznia-Hercegovina lakosságának többsége kifejezte arra irányuló akaratát, hogy a köztársaság szuverén, független állam legyen. Bosznia-Hercegovina területi integritásának tiszteletben tartása az egész térség békéjének és biztonságának szempontjából lényeges feltételt. Magyarország, Ausztria és számos más EBEÉ-tagállam Bosznia-Hercegovinát szuverén, független államnak ismerte el. E helyzetben a Jugoszláv Néphadsereg nem a terrorizmus megakadályozására törekedett, nem helyezkedett semleges és kiegyensúlyozó álláspontra, hanem az irreguláris fegyveres csoportok támogatásának útját választotta. Április 1-jétőll a Jugoszláv Néphadsereg nagyméretű, minden jogalap nélküli katonai akcióba kezdett egy másik független állam, Horvátország területén. Ezen akciók súlyosan fenyegetik a Magyar Köztársaság határait. A Jugoszláv Néphadsereg több alkalommal megsértette a magyar légteret és országunk területét. Magyarország és Ausztria véleménye szerint az említett akcióik az SBEÉ-elvek, a helsinki záróokmány súlyos megsértését jelentik és egyúttal teljes egészében figyelmen kívül hagyják az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1992. április 7-ei 749. számú határozatát. Magyarország és Ausztria ennek megfelelően sürgeti, hogy a Jugoszláv Néphadsereg azonnal hagyjon fel minden fegyveres akcióval Bosznia-Hercegovina területén, és egységei haladéktalanul hagyják el Horvátország területét, az ENSZ-békefenntartók tervének megfelelően. Az emlékeztetőt Magyarország és Ausztria eljuttatta Jugoszlávia helsinki EBEÉ- nagykövetéhez, és az EBEÉ prágai titkárságához, amely azt körözteti — mondta Herman János Jelcin nem mond le Személyi változások a kormányban A kongresszus után azonnal személyi változtatásokat hajt végre Borisz Jelcin az általa vezetett kormányban. Ezt maga az elnök jelentette be pénteken, délelőtt, a kabinet munkáját taglaló határozattervezet vitájában. Jelcin egyben legalább három hónapot kért az új miniszterelnök-jelölt megnevezésére és további hármat a kormányzati törvénytervezet kidolgozására. Az érvényben levő 1978-as alkotmány módosításának vitájával töltötte a péntek délutánt az orosz népképviselők kongresszusa, szombatra hagyva a legfőbb kérdést, a kabinet munkáját értékelő határozattervezet feletti öszszegzést és a szavazást. Óvatos becslések szerint mégsem kell félnie a Jelcinkormánynak a voksolástól, mert megkapja az elegendő szavazatot: erre utal, hogy pórtelken váraanapinak már elfogadták a határozattervezetet. Magyar Külügyi Társaság Több mint öt évtizedes történelmi hiátust betöltve pénteken újraéledt a Magyar Külügyi Társaság. Az egyesület a Magyar Tudományos Akadémia székházában megfutott alakuló ülésén elfogadta alapszabályzatát, amelynek értelmében a külügyi társaság a kormányzattól és a pártoktól független szervezetként tevékenykedik. Legfőbb törekvése, hogy vitafórumot teremtsen a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő elméleti szakemberek, illetve gyakorló politikusok számára, s ezzel is elősegítse hazánknak és a nemzetek közösségének érdekeit egyaránt szem előtt tartó külpolitikai közgondolkodás kialakítását. A Magyar Külügyi Társaság elnökévé Kosáry Domokost, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét választották. A társaság alakuló ülését levélben üdvözölte Göncz Árpád köztársasági elnök. Antall József kormányfő jókívánságait az ülésen megjelent és felszólalt Jeszenszky Géza külügyminiszter tolmácsolta. (MTI) Moldova ki foglalja el az ütközőzónát? Moldovában péntek hajnalban is voltak kisebb lövöldözések, főleg Benderi elővárosaiban. Ukrán források szerint legalább két ember meghalt, nyolcan pedig megsebesültek, mindannyian polgári személyek. Közben Chisinauba érkeztek azok az orosz, ukrán és román katonai és parlamenti képviselők, akik a múlt héten kötött tűzszüneti egyezmény betartását ellenőrzik. Moszkvai diplomáciai körökben mind aggasztóbbnak vélik, hogy még mindig nem született végleges döntés arról: ki foglalja el a moldovai és a Dnyeszter menti gárdisták közötti ütközőzónát. Az orosz kormány szerint az államközösség 14. hadseregét kellene oda vezényelni, de Moldova ezt ellenzi, és akárcsak Ukrajna, az egység Oroszországba történő azonnali visszavonása mellett érvel. Az orosz népképviselői kongresszus aggodalmát fejezte ki az emberi jogok moldovai megsértése miatt, és a tárgyalásos rendezést sürgette. A brit választók üzenete A választópolgárok az utóbbi hetekben, hónapokban alaposan ráijesztettek a torykra, és miután keményen megizzasztották a kormányt, többségük mégiscsak a folytonosságra szavazott. Alighanem fején találta a szöget Norman Tebbit, a konzervatívok volt pártelnöke, amikor pénteken hajnalban így magyarázta a hatalmat tizenhárom éve gyakorló Konzervatív Párt újabb választási győzelmét. Ha nem is volt teljesen váratlan a toryk megkapaszkodása, mindenesetre sokallt meglepett az eredmény, mind a hazai pályán, mind külföldön. Még a voksolást közvetlenül megelőző közvélemény-kutatások is hajszálvékony munkáspárti többséget és a centrista liberális demokraták előretörését jelezték. Erre alapozva jósoltak a szakértők viszonylagos előnynyel kivívható munkáspárti, illetve munkáspárti—liberális demokrata koalíciós kormányzást. Úgy látszik, hogy a két nagy párt között ingadozó rétegeknek — mintegy a választók 30 százalékának döntő hányada — a szavazófülkék magányában mégis a konzervatívokra szavazott. Úgy határoztak, hogy „megbocsátják a toryk bűnét”, azt, hogy a rövid életű gazdasági csodából hosszan tartó recesszióba, hanyatlásba kormányozták az országot. A választók üzenete végül is az, hogy változatlanul a konzervatívokat tartják alkalmasabbnak a gazdasági problémák megoldására, az üzleti élet felélénkítésére, a piacgazdaság menedzselésére. És, amint arra a százmandátumos tory parlamenti többség leolvadása figyelmeztet, emellett azt is elvárják John Majortól és csapatától, hogy ígéreteikhez híven gyorsan cselekedjenek a 2,5 milliós munkanélküliség csökkentése, az egyre súlyosabb szociális gondok enyhítése érdekében. A miniszterelnök győzelmi nyilatkozatából az tűnik ki, hogy megértette a választók üzenetét. Azokét is, akik több miniszterét kibuktatták az alsóházból. Közöttük a most zárult konzervatív korteskampány szellemi atyját és irányítóját, Chris Pattenbory pártelnököt is. A legnagyobb ellenzéki párt negyedik választási veresége különösen fájdalmas lehet Neil Kinnock számára, aki a Munkáspárt vezéreként ezúttal másodszor bizonyult képtelennek arra, hogy kormányzóképes erőként elfogadtassa a Labourt. A halottkémi vizsgálat máris megkezdődött, és valószínűnek látszik, hogy a Munkáspárt új vezért fog keresni. Ha a Labour 1992-ben sem tudta kihasználni a számára kedvező körülményeket, nem tudta magával ragadni a választókat, akkor talán már soha többé nem lesz képes visszatérni a kormányrúdhoz — jelentette ki Paddy Ashdown, a liberális demokraták vezére. ő maga is nagy reményeket temetett el a választás másnapján: pártja nem tudta növelni befolyását. • Az egymás után immár negyedik tory mandátum elnyerése egyébként másfél évszázados rekordot döntött meg: ez utoljára Robert Banks Jenkinsonnak, Liverpool 2. grófjának sikerült 1822-ben. A történelmi igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy ha Nagy-Britanniában arányos választáson alapuló többpártrendszer lenne, akkor a konzervatívok a második világháború óta egyszer sem kerültek volna hatalomra. Népi szavazataik aránya 1935 óta sohasem érte el, illetve haladta meg az ötven százalékot. A legutóbbi 47 esztendő során 28 éven át toryk kormányozták a szigetországot, jóllehet, a választók 51-60 százalék között ingadozó arányban szavaztak ellenük az 1945 óta megtartott 14 választáson. A szavazók tényleges többsége minden esetben változásra voksolt, de a kétpárti vállitógazdálkkodást megőrző nem arányos választási rendszer ezt csaknem minden esetben a folytonosság fenntartásaként értelmezte. Most is. Köves Judit John Major, a győztes mégsem jutott a legendás Winston Churchill sorsára, akit konzervatív pártjával együtt a háború utáni első választásokon, 1945-ben kibuktattak a hatalomból a britek 1992. ÁPRILIS 11., SZOMBAT NÉPSZAVA ANTALL MÜNCHENBEN Antall József miniszterelnök péntek este a német fél által rendelkezésére bocsátott különgéppel rövid látogatásra Münchenbe érkezett. A kormányfő szombaton beszédet mond a Bajor Keresztényszociális Unióhoz (CSU) közel álló Hanns Seidel Alapítvány jubileumi rendezvényén. NORIEGA BŰNÖS A miami esküdtszék bűnösnek találta Manuel Noriega volt panamai elnököt kábítószer-kereskedelem és zsarolás vádjában. Az 54 éves egykori politikus-tábornok, Washington korábbi szövetségese, életfogytiglani börtönt kaphat, amikor július 10-én a bíró kihirdeti az ítéletet. NADZSIBULLAH LEMOND Mohamed Nadzsibullah afgán elnök már április végén lemond, függetlenül attól, hogy addigra az ENSZ égisze alatt megalakul-e az átmeneti kormány — ezt maga az afgán államfő jelentette be. MERÉNYLET Orvtámadást intéztek Jereván közelében az Államközösség Kaukázuson túli katonai körzetének parancsnokhelyettese ellen. Csak szerencsés véletlennek köszönhető, hogy Szufijan Reppajev altábornagy túlélte a merényletet. KIUTASÍTÁS Kémkedés vádjával pénteken Belgium kiutasított négy orosz diplomatát — jelentették be a brüsszeli külügyminisztériumban KIADATÁS Pénteken Madridba érkezett az ETA baszk szeparatista szervezet első olyan magas rangú vezetője, akit Franciaország kiadott a spanyol hatóságoknak. Lasa Michelenát a madridi repülőtéren azonnal letartóztatták a spanyol szervek és Madrid egyik külvárosába, egy börtönbe szállították. VEZÉRKARI FŐNÖKÖK Jevgenyij Saposnyikov marsall, az Államközösség egyesített erőinek főparancsnoka a vezérkari főnökök pénteken Brüszszelben megrendezett találkozóján biztosította NATO-beli partnereit, hogy a volt Vörös Hadsereg nukleáris fegyverei továbbra is központi ellenőrzés alatt állnak — közölte a tanácskozás végén rendezett sajtóértekezleten Viglelik Eide tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke. Tripoli imám: Isten átka az ENSZ BT-re Isten átkát kérte a Biztonsági Tanácsra a líbiai főváros egyik mecsetjének imámja, a skírnelk a pénteki nagyimán elhangzott szózatát egyenes adásban közvetítette a tripoli televízió. Moamer el-Kadhafi ezredes múlt szombati beszédével összhangban — ebben reagált először a líbiai vezető a BT országa ellen hozott, e hónap közepén— azaz immár csak öt nap múlva életbe lépő szankcióira —, a sejk a 748. számú BT-döntésit „a rasszista Nyugat keresztes hadjárata” részéneknevezte. „Isten átkozza meg a keresztényekből és zsidókból álló Biztonsági Tanácsot” — hangzott a harrcias szónoklatban, amely Kadhafit az iszlám hősének minősítette, és arra biztatta a líbiaiakat, hogy a Szaddám Huszein vezette irakiak példájára legyenek készek hősként meghalni. Az egész arabsághoz intézve szavait Dzsihád, azaz szent háború meghirdetését sürgette „az arabságés az iszlám ellenségeivel szemben”. Kelet-Európa eladósodott Kelet-Európában a Független Államok Közösségén kívül Lengyelország, Magyarország és Bulgária tartozik a leginkább eladósodott országok közé, Magyarország eddig minden kötelezettségének eleget tett — olvasható a német jegybank, a Deutsche Bundesbank 1991-re vonatkozó jelentésében. A kelet-európai országok adóssághelyzete a Deutsche Bundesbank értékelése szerint továbbra is aggodalomra ad okot. Miközben az igen eladósodott fejlődő világbeli országok számára időközben sikerrel kecsegtető, válságból kivezető utak mutatkoznak, Kelet-Európa számára mindez sokkal nehezebben alakul — írták a frankfurti bankárok. Az 1991-es kelet-európai adósságállományt a jelentésben 162 milliárd dollárra (264 milliárd márkára) becsülték, de ez a fejlődő országok adósságaihoz képest még mindig csak töredék. Az utóbbi államok ugyanis 1,4 billió dollárral tartoznak. Közülük különösen Argentína, Chile és Mexikó csökkenthette külföldi adósságállományát az eredményes szerkezeti átalakítások révén, s Brazília „a térség legnagyobb adósa” számára is a javulás jelei körvonalazódnak.