Népszava, 1992. május (120. évfolyam, 103–127. sz.)
1992-05-02 / 103. szám
2 Fosztogatás, lövöldözés az amerikai nagyvárosokban (Folytatás az 1. oldalról) fát mozgósították, s Kalifornia kormányzója tegnap már kétségbeesetten jelezte: ha ez is kevésnek bizonyul, a hadsereg egységeinek közbelépését fogja kérni. Előérzetei nem csaltak: a gárdisták hiába igyekeztek megakadályozni újabb üzletek és áruházak kifosztását, épületek felgyújtását. A bandák sok helyütt lőttek a tűzoltókra, így azok csak késve, rendőri kísérettel vonultak ki. A 12 milliós nagyváros iskoláit bezárták, s egyre nőtt az aggodalom a jómódú fehérek lakta kerületekben, hogy a színesgettók után a gyújtogatás, az üzletek feltörése már átterjedt Hollywoodra is. Az anyagi kárt jóval több mint 100 millió dollárra becsülik. Hasonló megmozdulások voltak San Franciscóban és Atlantában, mindkét nagyvárosban kijárási tilalmat rendeltek el, és emberek százait tartóztatták le. George Bush elnök tegnapelőtt még igyekezett megőrizni nyugalmát. Bejelentette, hogy az igazságügy-minisztérium gyorsabb ütemben vizsgálja tovább a rendőrségi erőszak ügyét, egyúttal hangoztatta: a társadalom nem tűrheti el a Los Angeles-i támadásokat, a pusztításokat. Elutasította a túlzott rendőri erőszakot, csakúgy, mint a városban tapasztalható nyilvános erőszakot. Tegnap azonban a szavakat már tettek követték: ezer további rendőrt irányított az elnök Los Angelesbe, és elrendelte, hogy négyezer fős katonai egység álljon készenlétben a gyújtogatások, a fosztogatások megfékezésére. Közben az elnök a Fehér Házban feketeszervezeteik vezetőit fogadta. A találkozó után a színes bőrű tisztségviselők kijelentették: nem elég rendőröket és katonákat küldeni a tömegek ellen, inkább a feketetársadalom súlyos gondjain kellene segíteni. Elmondták, hogy szerintük az ország történelmi fordulóponthoz érkezett. Egyetemes érdek — hangoztatták —, hogy szembenézzenek a fekete lakosság gondjaival, a tömeges munkanélküliséggel, a szegénységgel, s azt állami támogatással is orvosolják. Nem pusztán Los Angeles-i problémáról van szó — hangsúlyozták. Bush elnök ugyan nem ismerte el, hogy az elmúlt évtized republikánus kormányzása is hozzájárult a helyzet romlásához, de megértést mutatott és segítséget ígért — közölték a fekete vezetők. Az utóbbi harminc évben egyébként több alkalommal törtek ki faji ellentétek miatt villongások az Egyesült Államokban. A Nobel-békedíjas fekete bőrű polgárjogi harcos, Martin Luther King 1968-ban történt meggyilkolása miatt kirobbant összetűzésekben 46-an vesztették életüket. Los Angeles 1965 augusztusában ugyancsak ilyen jellegű konfliktusok színhelye volt. (MTI) A nemzeti gárda fegyveresei teljes felszerelésben A tizenkettek közös tárgyalóasztalnál Az utolsó két hidat is felrobbantották Lecsillapodtak a Szarajevó birtoklásáért folytatott harcok, és — tegnap délutáni jelentések szerint — egyelőre nem használják fegyvereiket a stratégiai fontosságú bosznia-hercegovinai városokban szemben álló etnikai csoportok sem. Ugyanakkor Mostar ágyúzása a szarajevói rádió szerint éjfél utánig tartott: csütörtökön a városban három személy vesztette életét, hét megsebesült. Egészen péntek hajnalig tüzérségi tűzzel lőtték a Mostartól 25 kilométerre fekvő Capljinát, s péntek reggel aknavetőkkel támadták Citlukot is, amely mindössze 10 kilométerre van Mostartól. Csütörtök este öten vesztették életüket Gornjij Vakufban, Szarajevótól 60 kilométerre nyugatra egy gépkocsi felrobbanásakor — közölte az AP ugyancsak a szarajevói rádióra hivatkozva. Csütörtökön álarcos kommandósok felrobbantották a Bosznia- Hercegovinát Horvátországgal összekötő utolsó két hidat is: több mint tíz ember meghalt. A jugoszláv hadsereg péntekre virradóra több szlavóniai és az Adriai-tenger partján fekvő horvátországi várost támadott. A horvát televízió és a Hina hírügynökség jelentése szerint 23 személy megsebesült. A nap témája a horvát fővárosban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagállamai magas rangú diplomáciai képviselőinek helsinki nyilatkozata, amely nyíltan az úgynevezett jugoszláv néphadsereget és a szerb szabadcsapatokat vádolja a boszniai háború folytatása miatt. Elsősorban Jugoszlávia utódállamainak elismeréséről és a bosznia-hercegovinai polgárháború befejezéséről kezdtek nem hivatalos tárgyalásokat tegnap a portugáliai Guimaraesben az Európai Közösség tagállamainak külügyminiszterei. A Tizenkettek képviselői megpróbálnak közös álláspontot kidolgozni a magát Jugoszlávia jogutódjának tekintő Szerbia és Montenegró elismerésének kérdésében, de tisztségviselők szerint valószínűtlen, hogy elismerik az államalakulat függetlenségét. Rövid látogatást tett Belgrádban Konsztantin Micotakisz görög kormányfő, hogy újabb kísérletet tegyen a közvetítésre és a szerb vezetés befolyásolására az Európai Közösség pénteki lisszaboni értekezlete előtt. (MTI) Cheney a KNDK-ról: Robbantóképes Az amerikai védelmiminiszter szerint Észak-Korea akár huszonnégy óra alatt képes háborút kirobbantani a térségben. Dick Cheney, aki Ausztráliában nyilatkozott, a Reuter híradása szerint kijelentette: az észak-koreai hadsereg jelenlegi telepítési módja alapján a KNDK igen rövid idő alatt, szinte figyelmeztető jelek nélkül támadást tud indítani. A miniszter szerint a hagyományos fegyverzetű észak-koreai erők jelenleg is valós fenyegetést jelentenek Dél-Korea számára. Washingtoni vélemények szerint a KNDK már egy éven belül birtokában lehet egy kezdetleges atombombának. (MTI) Jeszenszky — Kína Nehéz piac Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter pénteken a délkínai Kuantung tartománynak, a kínai reformpolitika kísérleti laboratóriumának két városával, a tartományi székhellyel, Kantonnal és a tőle mintegy 30 kilométerre fekvő Fosán városával ismerkedett. Benyomásait öszszegezve elmondta az MTI pekingi tudósítójának: úgy érzékeli, hogy Kínában, különösen Dél-Kínában felülről vezérelt gazdasági forradalom zajlik, s a jelek szerint a dél-kínai kísérleti telepen ez nagyon bevált. Úgy vélekedett, hogy magyar árukkal e piacra betörni nagyon nehéz lesz, bár — tette hozzá — reméli, hogy azért a magyar gazdálkodók, üzletemberek találnak majd rést az óriási kínai piacon. A magyar exportlehetőségeket szűkítő tényezők közül kiemelte: óriási a távolság, nagyok a fuvarozási költségek. Német külpolitika: Marad az eddigi irányvonal — Klaus Kinkel (a külügyminiszteri poszt várományosa) onnan folytathatja, ahol én abbahagytam — üzente a május közepén leköszönő német külügyminiszter, Hans- Dietrich Genscher a Nordsee- Zeitung című lap pénteki számának hasábjairól Miniszterváltás igen — irányvonalváltás nem című cikkében. Szerinte a német külpolitika irányvonalai szilárdak. — A német külpolitika kiszámíthatósága egy változó világban különösen nagy jelentőséggel bír. Az, aki ezt meg akarja változtatni, kurzusváltást sürget, sokat kockáztat — közölte, vélhetően a bonni hármas koalíció legkisebb pártjára, a bajor Keresztényszociális Unióra (CSU) célozva. Hans-Dietrich Genscher a hét elején jelentette be váratlanul, hogy 18 év után megválik a külügyminiszteri poszttól, de a Nordsee-Zeitungnak írt cikkében úgy fogalmazott, hogy „a jövőben is lehet velem számolni”. Távozásának bejelentése vihart váltott ki a koalícióban, és hatalmi harcot a külügyminisztert állító liberálisoknál, az FDP-ben. Helmut Kohl kancellár, a koalíció legerősebb pártjának (CDU) elnöke csütörtök este a ZDF televízióban úgy nyilatkozott, hogy Genscher távozása „méltóbb körülmények között is végbemehetett volna”. — Az FDP szükségtelen színjátékot engedett meg magának, amely kárt okozott a koalíciónak, s nem utolsósorban nekem — mondta. Az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) elnöke, Björn Engholm azt jelezte, hogy pántja nem hajlandó kihúzni a koalíció sárba ragadt szekerét, bár konzultálni hajlandó a kormánypártokkal. Szerinte Kohl „kezéből kicsúszott a gyeplő, nem irányítja többé a politikát”. (MTI) Olaszország Szerveződik a parlament Megalakultak a pártfrakciók és megválasztották a házelnökök mellé a teljes elnökséget az új olasz parlamentben. A képviselőházban kereszténydemokrata, baloldali demokrata, szocialista és liberális párti alelnököket választottak, s hasonló összetételű a szenátus elnöksége is. A baloldali demokraták és szocialisták megegyeztek jelöltjeikben és támogatták egymást a szavazásnál. Ez megfigyelők szerint az első apró lépés esetleges további megállapodásuk és együttműködésük felé. A két házelnök, akiket már a múlt héten megválasztottak: a képviselőházban Oscar-Luigi Scalfaro kereszténydemokrata, a szenátusban Giovanni Spadolini republikánus politikus. Mindkettőjük mögött alkalmi többség szerveződött, a Kereszténydemokrata Párt eredetileg másokat szeretett volna e helyekre. Az autonomista Északi Liga, a választáson legnagyobb nyereséget elkönyvelő párt végül nem kapott helyet a parlamenti elnökségben és ezt erősen sérelmezte. A kereszténydemokrata pártcsoport élére új elnök került: Gerardo Bianco, s ugyancsak új a baloldali demokrata csoport elnöke, Massimo d’Alema, a párt második embere. (MTI) Japán vendég Először tárgyalt Magyarországon, sőt a közép-európai térségben is japán védelmi miniszter — hangzott el pénteken, a két ország védelmi minisztereinek tárgyalása után rögtönzött sajtótájékoztatón, péntek délután, a Honvédelmi Minisztériumban. A jövőben várhatóan szorosabb együttműködés alakul ki a két ország katonai vezetői között. ENSZ BT—Líbia A szankcióknak már van szabálya Az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Líbia elleni rendszabályokat ellenőrző bizottsága csütörtökön elfogadta munkájának végleges irányelveit. A testület, amelynek elnöke Erdős André magyar nagykövet, úgy döntött, hogy a Líbiában tartózkodó külföldiek elszállítására, sürgős gyógyszerszállításokra, illetve mekkai zarándokútokra adhatnak rövid úton különengedélyt leszállásokra a légiforgalmi tilalommal sújtott országban. Oroszország engedélyt kért — és kapott — arra, hogy különjáratok elszállítsák a Líbiában dolgozó állampolgárait. Rendeződött a litvániai orosz támaszponton javítás alatt álló líbiai tengeralattjáró ügye: orosz részről biztosították a bizottságot, hogy a munkálatokat a Líbia elleni fegyverszállítási tilalom elrendelése után abbahagyták, s a tengeralattjáró nem térhet vissza az afrikai országba addig, amíg az ENSZ-rendszabályok érvényben vannak. A világszervezet azért hozta a korlátozásokat, hogy rá kényszerítse Líbiát egy amerikai és egy francia repülőgép elleni merénylet elkövetésével .gyanúsított ügynökök kiadására. Mintegy százhúsz, Líbiában dolgozó volt szovjet katonai szakértő éstanácsadó politikai menedékjogot kért a líbiai hatóságoktól — jelentette pénteken az al-Hajat című szaúdii lap. A szóban forgó szakértőik azután folyamodtak menedékért eddigi munkahelyükön, hogy az orosz hatóságok elkészítették tervüket az északafrikai országban dolgozó mintegy háromezer volt szovjet tanácsadó hazaszállítására. A Biztonsági Tanács április közepén életbe léptetett, Líbia elleni szankciói közé tartozik, hogy minden országnak ki kell vonnia a terrorizmus támogatásával vádolt országban dolgozó katonai szakértőit. A Líbiában alkalmazott, háromezerre becsült volt szovjet szakértő nagy többsége katonai területen dolgozik, a többiek a mezőgazdaságban és az iparban. (MTI) Közel-Kelet Holtponton a béke Érdemi haladás nélkül ért véget Washingtonban a közelkeleti béketárgyalások ötödik fordulója. A következő tárgyalások színhelye Róma lesz, de valószínűleg csak a június 23-i izraeli választások után. A tárgyalások októberi, madridi ünnepélyes megnyitása óta Izrael, illetve Szíria, Libanon és a jordán—palesztin küldöttség képviselői négy alkalommal találkoztak amerikai kormánymeghívásra Washingtonban. Az izraeli kormány az e heti fordulón felkínálta, hogy rendezzenek részleges helyi választásokat a megszállt területeken. A tervet a palesztinok elutasították, mondván, hogy teljes autonómiát követelnek. A béketárgyalásokon részt vevő szír küldöttség csütörtökön olyan térképeket osztott szét az eseményről tudósító újságírók között, amelyeken Izrael helyén Palesztina állama van feltüntetve. (MTI) . 1992. MÁJUS 2., SZOMBAT NÉPSZAVA Villámcsapás és szellemidézés Különös hirdetést sugároz az egyik amerikai kábeltelevízió. Egy társaság azt ígéri rövid reklámfilmjében, hogy egy 10 dolláros telefonhívásért cserébe megmenti a tisztelt ügyfél életét. Mégpedig úgy, hogy elárulják, hová fog csapni a villám. Biztos, hogy túléli, ha nincs a helyszínen! — magyarázzák. Az ATOC villámcsapást előrejelző cég szakemberei különösen büszkék arra, hogy nemcsak a gyengébb idegzetű magánszemélyek veszik igénybe szolgáltatásukat, hanem komoly beruházók is. Egy másik cég munkatársai nem kevesebbre vállalkoznak, mint arra, hogy kinek-kinek elárulják, mikor és miben fog elhunyni. És hogy ezt honnan tudják? Szellemeket idéznek. Előrejelzésük 25 dollárba kerül. Ez igazán jutányos ár. Persze csak annak, aki hisz a szellemekben ... L. A. SEGÉLYSÜRGETŐ James Baker amerikai külügyminiszter sürgette a képviselőházat: hagyja mielőbb jóvá az Oroszország támogatását szolgáló többmilliárdos segélyprogramot. A kormány azt szeretné, ha a megfelelő törvényeket a következő hat hétben, még Borisz Jelcin orosz elnök júniusi washingtoni látogatása előtt elfogadnák. MUNKAHÉTKURTÍTÁS Május elején vezeti be valamennyi japán kormányzati intézmény az ötnapos munkahetet. A szakemberek várakozása szerint ez az intézkedés magával vonhatja a munkarend elterjedését másutt is. HALÁLOS ROBBANÁS Egy katona meghalt, kettő megsebesült, amikor péntek hajnalban pokolgép robbant egy ellenőrző ponton az Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán fekvő Killeenben. Négy nap leforgása alatt ez volt a harmadik halálos végű merénylet a brit tartományban. NÉVTELEN TÁMADÓK 21 ember életét vesztette, huszonhatan pedig megsebesültek Mozambikban egy járműoszlop ellen elkövetett támadás következtében. Egyelőre nem lehet tudni, hogy kik és milyen okbólkövették el a támadást a cementet szállító tehergépkocsik ellen. ELZAVART AKTIVISTÁK A kínai hatóságok pénteken kiutasították azokat az európai szakszervezeti aktivistákat, akik a minap a pekingi Tiegammen téren tüntettek jó szakszervezeti mozgalom szabadságáért. A kínai külügyi szóvivő szerint a szóban forgó hét személy — köztük egy brit parlamenti képviselő —megsértette az érvényben levő kínai jogszabályokat. Gorbacsov Önbírálat, utólag Az Egyesült Államok dollármilliárdokat költött az Öböl-háborúra, s sokkal kevesebb jutott „azoknak a demokratikus reformoknak a támogatására, amelyek száz, kétszáz évre határozzák meg az új világot” — közölte Mihail Gorbacsov, volt szovjet elnök az AP hírügynökségnek adott csütörtöki nyilatkozatában. Az amerikai látogatásra készülő politikus szerint ez „olyan szűklátókörűséget jelent, amit nem tud megérteni”. Gorbacsov az Egyesült Államok mellett magát, és Borisz Jelcint is bírálta. Kijelentette: „ha nem lettünk volna ilyen lassúak a nemzetiségi konfliktusok kezelésében, sokkal jobb esélyekkel végezhettük volna el a soknemzetiségű állam átalakítását, s elkerülhettük volna a jelenlegi helyzet kialakulását, s a puccsisták kezébe sem került volna ütőkártya.” A puccs volt az, ami mindent tönkretett: a társadalom széthullott, felgyorsult a szétesés. Gyorsabban kellett volna cselekednünk, s elkerülhettük volna a puccsot — hangsúlyozta a volt szovjet elnök. (MTI) Millió kutya és az adóügyek Az amerikaiak is mostanában végeztek adóelszámolásukkal, s ezeket tanulmányozva érdekes felfedezésre jutott a Time magazin. Kiderült például, hogy míg egy átlagos amerikai család évi 53 ezer dolláros jövedelmének 28 százalékát fizette be adóra, addig a Bush házaspár 1 329 580 dolláros bevételei után mindössze 16 százalék adót fizetett. Szó sincs arról, hogy Bushék adócsalástkövettek volna el. Az adórendszer, különösképpen pedig a társadalombiztosítási rendszer, a gazdagok számára előnyösebb, így lehetséges, hogy az átlag amerikai ma több adót fizet, mint amennyit 1980- ban, viszont a legtehetősebbek, a felső tíz százalék kevesebbet! Sokat számít az is, ha valaki jól választja meg, melyik szövetségi államban adózik. Bushék például texasi illetőségűnek vallják magukat, noha arrafelé nem tartanak fenn házat, s tavaly mindössze három napot töltöttek ott. Texasban nincs jövedelemadó, van viszont Maine államban, ahol Bushék tengerparti házukat tavaly negyven napig élvezték. Ott 59 ezer dollár jövedelemadót vetettek volna ki rájuk, csakhogy nem odavalósiak. Bush elnök szövetségi hivatalnokként adómentességet élvez a fővárosban, Washington D. C.-ben: ez a számítások szerint újabb 58 ezer, amit nem kellett befizetni. Bushék úgy is lefaraghattak némiképp az adóalapjukból, hogy sokat jótékonykodtak. Karitatív célra ajánlották fel a nevezetes Milliebook, Barbara asszony — kedvenc kutyája nevében írt — könyve után járó jogdíjakat. Millie egyébként kínosan lekörözte gazdáját. Bush elnök könyve tavaly alig több mint ezer dollárt hozott a konyhára. Ám az elnöki irodába is bejáratos, bennfentes kutyus — azaz a First Lady műve —i több mint 800 ezer dollárt jövedelmező bestseller lett. (ec)