Népszava, 1994. október (122. évfolyam, 230-255. sz.)
1994-10-18 / 244. szám
GAZDASÁG 1994. OKTÓBER 18., KEDD Miért lobbyzik az építőipar? Sok bába között elvész a piac - Jön az Országos Építésrendészet Magyarországon még nem fordult elő, hogy egy iparág tudatosan lobbyzni kezdjen a szakma munkáját szigorúan meghatározó szabályozó rendszerére. Az ellenkezőjére már inkább akadt példa. Az építőipar az első, amely felismerte, mindaddig, amíg szabályozatlan az építési piac, a legkülönbözőbb feltételek nincsenek szinkronban egymással, csak a kontároknak és az ügyeskedőknek áll a világ. Bán Zsuzsa NÉPSZAVA Nem véletlen, hogy éppen az építőiparban alakult ki elsőként az az érdek-képviseleti mechanizmus, a szakma védelmének kényszere, ami a többi ágazatban gyerekcipőben is alig jár. Ennek az ágazatnak gyakorlatilag 1988 óta nincs gazdája, pontosabban nagyon is sok bábája van az építési ügyeknek. Négy szaktárca között oszlik meg az építésfelügyelet, az építőipar és építőanyag-ipar szabályozása, a tervezés és környezetvédelem harmonizálása. Holott a szakmát csakis egységes egészként lehet szabályozni, mert a különböző, gyakran egymásnak is ellentmondó rendelkezések és a kontroll hiánya ismét padlóra küldheti az ágazatot. Kős László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója az első lépésnek tekinti, hogy Soós Károly Attilának, az ipari tárca államtitkárának a napokban benyújtották memorandumukat, amelyban a tárcaközi együttműködéshez és az új szabályzók megalkotásához kértek segítséget. Az építőipar - az ipari ágazatok közül elsőként - túlesett a csődök, vállalatátalakítások, privatizáció megrázkódtatásain, s kilábalt abból a mély válságból, amely 1982 és 1992 között mintegy felére csökkentette az iparág teljesítményét. Előbbre lépni viszont csak úgy tudnak - Kős László szerint -, ha a szakmai javaslatok alapján harmonizálják a piac működését, így például meg kellene oldani, hogy importtevékenységre csak olyan cég kapna engedélyt, amely a külföldi, szakmai szervezetek előminősítő engedélyével rendelkezik. Az ÉVOSZ ezt annál inkább jogosnak tartja, mert a magyar építési vállalkozókkal szemben ugyanezek a feltételek külföldön. A közbeszerzésekről szóló törvénytervezet felgyorsítását is kéri az ÉVOSZ az államtitkártól, mert csak a versenyeztetés és az import elrendelése oldhatja meg az állami és önkormányzati megrendelések ellenőrizhetőségét. A szakmai szervezetek helyet kérnek a nagy értékű, közpénzen finanszírozott vagy koncesszióba adott munkák versenybizottságaiban. Erre eddig is volt példa, a bős-nagymarosi rehabilitációs beruházásoknál, Ferihegy II. terminálbővítésénél, a csepeli víztisztítómű tenderbizottságába - többek között - meghívták az ÉVOSZ szakértőjét, de a szakma azt szeretné elérni, ha ez nem ötletszerűen, hanem jogi keretek szerint történne. Az építőiparban az építési export lehetőségei erősen csökkentek, az Európai Unió országainak munkaerő-piacvédelmi intézkedései miatt. A szakma úgy véli, legalább ennyire védenie kell Magyarországnak is a piacát. Országos Építésrendészet felállítására is javaslatot tettek, mert az elmúlt két évben elfogadhatatlanul mélyre sülylyedt a szakmai színvonal, fellazult az építési anyagok és termékek engedélyeztetése, a kontárok száma egyre nő. Az ÉVOSZ vállalná, hogy az építésrendészet felállításában és működtetésében szakmai segítséget adna a hatóságoknak. Az összefogásra jó példa a kaláka Gy. Balázs Béla felvétele Az építőipar teljesítménye 1982 és 1992 között mintegy 60 százalékkal csökkent. 1992-re viszont kialakult a nagy, közepes és kis cégeknek az a hálózata, amely megfelel a nyugati építőipari modellnek. Az építőipar 500 ezer embernek ad ma munkát, 1993-ban először növekedett termelése - 1,7 százalékkal - idén mintegy 15 százalékkal bővítette tevékenységét. Az építőipar közel 5000 további szakmának tud megélhetést biztosítani. Vége a Vasedény kálváriájának Szerdán valószínűleg döntés születik a régóta vajúdó Vasedény privatizációjának ügyében. Az Állami Vagyonügynökség ugyan a nyár végén már döntést hozott, a nyertes azonban végül meggondolta magát. Szakonyi Péter NÉPSZAVA Nagy port vert fel annak idején az ÁVÜ döntése, miszerint egy névtelen strómancég veheti meg az 57 egységből álló Vasedény-hálózatot. A négymilliárd forint éves forgalmat lebonyolító cégért 2,6 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet kínált az Invest Atlantic Befektetési Kft., amelyről csak annyit lehetett tudni, hogy egy természetgyógyász-ügyvéd házaspár jegyzi. A másik két érdeklődő jóval rosszabb ajánlatot téve esett ki az ÁVÜ értékelése során. Az ismeretlen cég ajánlatának elfogadásakor az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa a rendkívül magas áron túl elsősorban azt vette figyelembe, hogy az adásvétellel nagy mennyiségű kárpótlási jegy került volna felhasználásra. Az Atlantic Invest a pályázatban szereplő 2,6 milliárdnyi kárpótlási jegyet a CIB banknál helyezte letétbe. Az adásvétellel kapcsolatos aggályok már az eredményhirdetés után megjelentek, s bár a szerződésben az ÁVÜ több biztosítékot is beépített - többek között azt, hogy alaptőke-emeléssel kell a céget feljavítani, és hogy a megvásárolt Vasedény-részvényeket nem lehet bizonyos ideig továbbadni - a kedélyek nem nyugodtak meg. Az eredményhirdetés után azonban az Invest Atlantic meggondolta magát, és egyhetes gondolkodási idő után végül elállt a Vasedény megvásárlásától. A napvilágot látott hírek szerint nem az eredetileg is tervezett félmilliárd forintos alaptőke-emelést nem fogadták el, hanem a szerződésben megfogalmazott korlátozott tulajdonosi jogokat kifogásolták. Mivel ez utóbbiból az ÁVÜ nem kívánt engedni, az Invest Atlantic visszatáncolt. Információink szerint az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa elé két változat kerül e héten. Az egyik szerint a második helyezett VIVA konzorciumé lenne a ma is jelentős forgalmat bonyolító kiskereskedelmi lánc, a második lehetőség pedig az új pályázat kiírása. A VIVA - amelynek tagjai közt az Amfora Kereskedelmi Vállalat is megtalálható - az eredeti pályázati felhívásra adott ajánlata szerint 140 százalékos árfolyamon vásárolná meg a Vasedény részvényeinek 59 százalékát. Az új pályázat kiírása viszont könnyen lehet, hogy reménytelen helyzetbe hozná a céget, mondta el kérdésünkre Neményi János, a Vasedény vezérigazgatója, hiszen a hónapok óta tartó teljes bizonytalanság következtében a cég hitelekhez is nehezen jut. A közelmúltban eladásra meghirdették a cég Soroksári úti központját is, de az eladásra - értehető módon - csak az új többségi tulajdonos hozzájárulásával kerülhet sor. A privatizáció lezárása tehát a cégnek és az Állami Vagyonügynökségnek egyaránt érdeke. Kérdés, hogy a szerdai igazgatótanácsi ülésen melyik változat mellett teszik le a voksot. Annyi azonban bizonyos, hogy a részvénytársaság MRP-szervezetéből és a menedzserekből, valamint a Transelektro Rt.-ből álló konzorcium már „nem rúg labdába”, hiszen ők csak 135 százalékos ajánlatot tettek. Nyolc hónap forintokban MTI-információ A lakosság nettó megtakarításai augusztus végéig mintegy 200 milliárd forintot tettek ki, ez körülbelül 78 milliárd forinttal nagyobb a tavalyi azonos időszakban mért összegnél. A Pénzügyminisztérium gazdasági folyamatokról szóló tájékoztatója szerint a reálkeresetekben tapasztalható emelkedés döntő részben a megtakarításokban jelentkezik, de az év egészére vonatkozóan valószínűsíthető a fogyasztás 1-2 százalékos növekedése is. Az év első hét hónapja alatt a nettó keresetek nominálértéke több mint 25 százalékkal, reálértéke mintegy 6 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakában mért szintet. A fogyasztói árak az első nyolc hónap alatt 18,1 százalékkal emelkedtek, az év egészében várhatóan a korábban prognosztizált 18-20 százalékos sávban maradnak, mivel az energiaárak, valamint a forgalmiadó-kulcs emelésére csak a jövő évtől kerül sor. Az ipari termelői árak héthavi átlagos növekedése 8,7 százalékot ért el. Az év egészét tekintve valószínűleg 13-14 százalékos áremelkedés következik be. Lakossági betét- és hitelkamatok Egyre bővülő és változatosabb banki palettáról válogathatunk, ha forintjainkat hitelfelvétel vagy betételhelyezés céljából akarjuk forgatni. A kereskedelmi bankok közül a két legnagyobb hálózattal rendelkező, lakossági szolgáltatásokat nyújtó bank betéti és hitelkamatait adjuk közre. OTP BANK RT. LAKOSSÁGI HITELEK (érvényben 1994. szeptember 15-től) Fogyasztási hitelek Éves kamat (%) Könyves betétek Személyi, áruvásárlási 29,00 (érvényben 1994. szeptember 15-től) fél éven belül 28,00 Kamatozó betétek Éves kamat (%) Opel szgk.-vásárlási 27,00 Látra szóló 7,00 Suzuki szgk.-vásárlási 28,00 1 évre lekötött 19,50 Folyószámlahitel 27,00 Takaréklevél-betétek számla fedezetlensége esetén 37,00 1 éven túl 21,00 Lakáshitelek 2 éven túl 22,00 Támogatott lakáshitel 28,00 3 éven túl 22,50 (+1) Takaréklevél plusz Piaci kamatozású 29,00 3 éven túl prémium +1,00 (+3) 1 éven belüli felvét esetén 0,50 Régi lakáshitel 28,00 Gépkocsinyeremény 10,00 Zsebpénztár 8,00 Gyámhatósági betét 21,00 SZÁMLABETÉTEK Lakáscélú betétek (lakáscélú felhasználás esetén adómentes) 1-5 év 21,00 5 éven túl 22,50 Nyugdíj-előtakarékossági betétek 1- 2 év 21,00 2- 3 év 22,00 3- 1év 22,50 10 éven túl 1 +1,00 EGYÉB BETÉTEK KST-betét 8,00 Gépkocsiletét 1 éven túl 19,50 Lakossági folyószámlabetét és Junior folyószámlabetét (érvényben 1994. augusztus 26-tól) Lekötés nélkül 8,00 1 hó 16,50 3 hó 18,50 6 hó 20,50 12 hó 22,50 Prémium 3, 6, 12 hónapra 100 000 Ft fölött +1,00 500 000 Ft fölött +1,50 1 M Ft fölött +2,00 (kezelési költség) KERESKEDELMI ÜZLETÁG BETÉTEK Pénzforgalmi betétek Éves kamat (%) Vállalkozás részére 3,00 Társasházak, állampolgárok részére 8,00 Egzisztenciahitel saját erő 3,00 Alapítványok, közcélú adományok 10,00 Gyámhatósági csekkszámla 21,00 Egyéb betétek 3,00 POSTABANK ÉS TAKARÉKPÉNZTÁR RT. (érvényben 1994. április 15-től) LAKOSSÁGI BETÉTEK Betétszámlakönyv: elhelyezhető min. 100 Ft, éves kamata nettó 5%, a kamatszámítás napra történik. Lakossági folyószámla (bemutatóra szóló) Lekötési idő Lekötés nélkül 3 hónap 1 hónap 7 hónap 2 hónap 12 hónap Éves kamat (%) 8.00 16.00 14.00 17.00 15.00 20.00 RÖVIDEN Útavatás ra átadják az M1-es autópálya Győrt elkerülő újabb szakaszát. A Budapestet Béccsel összekötő M1-es autópálya 105. és 129. kilométere közötti szakasza ismét tehermentesíti a dunántúli nagyvárost a keletnyugati tranzitforgalom káros következményeitől. Kártyaelőnyök Azok a fiatalok, akik szeptember 30-ig váltották ki OTP Juniorkártyájukat, 20 százalékos kedvezménynyel látogathatják a Radnóti Színház előadásait, és ugyanilyen kedvezménynyel vehetik meg a nagy sikerű Omega-koncert CD- jét és kazettáját is. November 7-én pedig a Budapest Sportcsarnokban megrendezendő rock-koncertre fél áron válthatnak jegyet. Költségvetési hiány A költségvetés hiánya szeptember végére elérte a 214,3 milliárd forintot. Az első kilenc hónapban a bevételek 802,1 millárd forintot, a kiadások pedig 1016,4 milliárd forintot tettek ki. Decemberben még az államadósság tőketörlesztésére 56 milliárd forintot kell fordítania a költségvetésnek. Gyógynövény Terméktanács Terméktanáccsá kíván alakulni a 2 éve létrejött Gyógynövény Szövetség, hogy a földművelésügyi tárca partnereként a korábbinál erőteljesebben képviselhesse a szakma érdekeit. A leendő terméktanácsba eddig 98 termeléssel és értékesítéssel foglalkozó cég jelentkezett. Ezek a vállalatok a hazai legális forgalom 55-60 százalékát adják. Javaslataik vannak ahhoz, hogy milyen feltételekkel lehessen gyógynövény alapú termékeket az országba behozni, illetve azt árulni. Jelenleg ugyanis a készítmények felét a feketegazdaságban forgalmazzák, gyakorlatilag mindenféle ellenőrzés nélkül. Biztos telefon Hétfőtől kitűzővel is feljogosítja a Matáv budapesti, mintegy 500 mozgóárusát a telefonkártyák forgalmazására. Az utóbbi hónapokban ugyanis ugrásszerűen megnőtt a Nyugati és Keleti pályaudvar környékén, valamint az Astoria aluljáróban, mozgóárusoktól vásárolt nullaimpulzusú telefonkártyák száma. Csökkenő fuvardíjak A MÁV Rt. vezetése előzetesen nem értesült arról az elvi megállapodásról, melyet a közlekedési és az ipari tárca vezetője kötött az export-import vasúti fuvardíjak csökkentéséről. A vasúti társaságot azonban nem érte váratlanul a bejelentés, hiszen a MÁV már több javaslatot készített erre vonatkozóan. Az egyik szerint már jövőre egy lépcsőben csökkentenék az export-import szállítások belföldi fuvardíjait. Drágábban eszünk A fogyasztói árak egy hónap alatt 2,3 százalékkal emelkedtek. Elsősorban a hús, a húskészítmények, a zsiradékok ára nőtt jelentős mértékben, csak a múlt hónapban 8-9 százalékkal. Folyamatosan emelkedtek a kávéárak: a júliusi 16 százalékos árnövekedést augusztusban 11, szeptemberben újabb 17 százalékos áremelkedés követte. Alig változott viszont a tej- és tejtermékek, a cukor, a liszt fogyasztói ára.