Népszava, 1994. november (122. évfolyam, 256-281. sz.)

1994-11-24 / 276. szám

21994. NOVEMBER 24., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Divattánc-vi­lágbajnokság lesz Dunaúj­városban. A november 25- 26-án rende­zendő ran­gos verse­nyen tizenki­lenc ország kétszáz ver­senyzője gyö­­nyörködteti majd a tánc­kedvelőket. Képünkön a diszkó-, a show- és a hip-hop tánc jeles képvi­selői. RÖVIDEN Nemzetközi összefogás a menekült családokért A menekült családok egyesítéséről kezdődött nemzetközi konferencia szerdán Budapesten a kérdésben leginkább érintett 24 ország részvételével. A Brit Vöröskereszt által kezdeményezett rendezvény házigazdája a Magyar Vörös­­kereszt. Szilárd István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára megnyitójában elmondta: a Nemzetközi Vöröskereszt genfi keresőszolgálatának segítségével sok-sok ezer vöröske­resztes dolgozik azon, hogy újra megtalálhassák szeretteiket a menekülés közben egymást elvesztett családtagok. Közlekedésbiztonsági konferencia Budapesten Keres László rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapi­­tánysága főosztályvezetője a kellő vezetési gyakorlat meg­szerzéséig a próbajogosítvány mielőbbi magyarországi be­vezetését és a hét végi tehergépjármű-forgalom korlátozását szorgalmazta A jog, a technika és a korszerű közlekedés cí­mű közlekedésbiztonsági, kétnapos nemzetközi konferencia nyitó előadásán, szerdán. Ismét milliós tolvajlás a Kötivizignél Újabb jelentős anyagi kárral járó vezetéklopások történtek a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság létesítményeinél. Ezúttal a színesfémtolvajok a kiskörei hullámtéri duzzasztó­mű darujának kábeleit tulajdonították el, s ezzel üzemképte­lenné tették a berendezést. Zagyvarékas környékén a víz­ügyi szervezet telefonhálózatának vezetékét rövidítették meg - ezúttal öt kilométer hosszúságban. A vandál károko­zás miatt az árvízi hírközlő rendszer alig-alig működik. A no­vemberi károk összértéke mintegy nyolcmillió forint A határőrség átszervezése később lehetséges Feltehetően hosszabb ideig nem valósul meg a Belügymi­nisztériumnak az a terve, hogy december 1-jétől megkezdőd­jön a határőrség átszervezése, és ennek során a soproni és a zalaegerszegi helyi igazgatóság megszüntetése. Az Ország­­gyűlés honvédelmi bizottságának ülésén ugyanis egyhangú szavazással levette napirendjéről a témát, mert az szerinte jogilag nem volt megalapozva, illetve a Belügyminisztérium az ügyben nem egyeztetett a honvédelmi tárcával. Mindenki karácsonya a fővárosban Ebben az esztendőben is a Karikás Kft. kapott megbízást a Fővárosi Önkormányzattól a Mindenki karácsonya rendez­vénysorozat megszervezésre. A december 4-étől 24-éig tar­tó programnak, a Deák tér, a Vörösmarty tér és a Ferenciek tere ad helyet. A 28,5 millió forint bevétellel és 25,2 millió fo­rint kiadással számoló üzleti terv lényeges eleme, hogy a be­vételek kizárólag a közterületek hasznosításából, a pavilo­nok, sátrak 100-250 ezer forintos bérleti díjából származnak. Eddig a 220 elárusítóhelyre 570-en jelentkeztek. Nemzetközi divattáncbajnokság A Civil Kerekasztal az ifjúsági koordinációs tanácsról A Civil Kerekasztal üdvözli a kormánynak azt a döntését, hogy országos gyermek- és ifjúsági koordinációs tanácsot hoz létre - szögezi le a Civil Kerekasztal nyilatkozata. A Civil Kerekasztal egyik résztvevője ugyanis a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács. Közreműködésével érvényesülnek a ke­rekasztal megnyilvánulásaiban az egész társadalmat érintő gyermek- és ifjúsági érdekek. A gyermekek és az ifjúság gondjai nemcsak oktatási, nevelési feladatként jelentkeznek, szükség van tehát egy olyan koordinációs testületre, amely az állami szervek mellett képviseletet biztosít a gyermek- és ifjúsági szervezeteknek. Vizsgálják a háromezres állami alapítványokat Hat évre visszamenőleg ellenőrzik az átadott vagyont Bak Mihály NÉPSZAVA Gyanú lengi körül az alapít­ványokat, nem kis részben amiatt, hogy az előző kormá­nyok egy sor szervezetet hoz­tak létre nem nyilvános ha­tározattal. A sűrű homályt kí­vánja eloszlatni, s tiszta vi­zet önteni a pohárba az Or­szággyűlés gazdasági és kul­turális bizottságának tagjai­ból felállított testület. A gré­mium tegnapi alakuló ülé­sén megbízott elnöknek meg­választotta Schiffer Jánost, az MSZP képviselőjét. A szocialista honatya la­punknak elmondta, hogy az úgynevezett háromezres kor­mányhatározatokkal alapít­ványokat, egyesületeket és társadalmi szervezeteket hoz­tak létre, sok esetben így juttattak részükre vagyont is. Az albizottság arra kíván­csi, hogy hány ilyen szervezet van, mekkora és milyen va­gyont kaptak a kormánytól. A tisztázást azonban nem kor­látozzák az előző kormány hivatali idejére, hanem 1988. január elsejétől idén máju­sig nézik át az iratokat. A nyolctagú testület - négy­négy kormánypárti és ellenzé­ki képviselőből - paritásos alapon áll fel. A kisgazdák nem jelentek meg az alakuló ülésen, Schiffer János azon­ban bízik részvételükben. Kérdésünkre a szocialista képviselő úgy nyilatkozott, hogy nem szabtak határidőt maguknak a munka befeje­zésére. Elsősorban arra kí­váncsiak, hogy minden ala­pítás törvényes volt-e, a va­gyonjuttatás nem ütközik-e jogszabályba, alapítványok esetében nem szükséges-e kezdeményezni a közalapít­vánnyá alakulást, s végül, a kuratóriumok megbízatása nem járt-e le. A vizsgálódást a teljes nyilvánosság előtt végzik. Ügyészségi fellebbezés az Agrobank-ügyben A Fővárosi Bíróság büntető kollégiuma szerdán kézhez kapta a Főügyészség fellebbe­zését a Pesti Központi Kerüle­ti Bíróság múlt heti, pénteki végzése ellen, az Agrobank­­vezetők letartóztatásának ügyé­ben - tudatta az MTI munka­társával Vathy Ákos, a büntető kollégium vezetője. A bíróság néhány napja elutasította a vádhatóság indítványát, és szabadlábra helyezte az Agro­bank két vezetőjét, Kunos Pé­ter vezérigazgatót és Kovács Mihály elnököt. Vathy elmond­ta, hogy a kijelölt bírónak - a vádlottak, az ügyvédek és az ügyész újabb meghallgatása nélkül - öt napon belül kell döntenie az ügyben. A Fővárosi Főügyészség fellebbezése alapján - Selme­­ci István osztályvezető ügyész szerint - feltehető, hogy a gya­núsítottak, ha szabadlábon védekezhetnek, befolyásuk érvényesítésével meghiúsít­ják vagy veszélyeztetik az ügy­ben még folyamatban lévő rendőrségi nyomozás ered­ményes végrehajtását. A vádhatóság úgy látja: az első fokon eljáró PKKB fi­gyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy bűncselekmény­sorozatról és nem pusztán az indítványban kiemelt há­rom bűnesetről van szó. Horn Gyula Angyalföldön MTI-információ A miniszterelnök tegnap láto­gatást tett a szocialisták XIII. kerületi polgármesterjelölt­jének bemutatkozó fórumán. Az áremeléssel kapcsolatban elmondta, hogy az energiaár­emeléssel egy időben a kor­mány olyan támogatási rend­szert kíván bevezetni, amely rendszeres kompenzálást biztosít az alacsony jövedel­műek számára. A társadalmi-gazdasági megállapodásról szólva alá­húzta: van esély az egyezség megkötésére. Hozzáfűzte, hogy a szakszervezeteknek joguk van a sztrájkokhoz, de nem látja, mi haszna van például a vasutasoknak a pedagógusok sztrájkjából vagy a vasutasok sztrájkjá­ból bárkinek is. Szólt a sajtóval szemben kialakult szocialista kritiká­ról is. Kifejtette, hogy nem akarnak beleavatkozni a té­vé belügyeibe, de igényt tar­tanak arra, hogy őket is meg­hallgassák, ha róluk szóló híreket közölnek. Túlzott áramáremelés Vitatható számítási alapok NÉPSZAVA-információ Az Energiafogyasztók Szö­vetsége, amely az ipari fo­gyasztókat tömöríti, nem tartja elfogadhatónak az áram áremelésének mérté­két. Szakértőik mindössze 30­­ százalékos lakossági emelést tartanak most szak­mailag megalapozottnak. Véleményüket egy nemrég megjelent, az MVM Rt.-nél folytatott költségelemző célvizsgálatról szóló jelen­tésre alapozzák. Lángfy Pál energetikus, a vizsgálat vezetője elmondta, hogy kiderült: a hazai áram­ellátást meghatározó MVM Rt. költségigényei nem indo­koltak. (Az Energiahivatal ezekre a költségigényekre alapozva számította ki az is­mert, nagyarányú áremelési javaslatot.) Ennek okai a rossz piaci felfogásból eredő tékozlás, a takarékosság hiá­nya. Lángfy szerint ez nem alap egy jelentős villamos­­áram-áremeléshez. A rész­vénytársaság utóbbi évekbe­li mérlegei alapján sem lát­szik olyan veszélyesnek a va­­gyonfelélési folyamat, mint azt az MVM Rt. illetékesei állítják. Az Energiahivatal számí­tásai szerint is lehetnek olyan pénzek, amelyek nem tudni, hova folytak el az MVM Rt.-nél - mondta la­punknak Békés György fő­osztályvezető. Csakhogy - a MÉSZ szakértőjének véle­ményével ellentétben - sze­rinte ezeknek aránya elha­nyagolható mértékű, 4-5 szá­zalékosak az évi költségve­téshez képest. Az energiaár-emelés ja­vaslata jelenleg az ipari tár­ca előtt van. Információink szerint az eredeti 76-78 szá­zalékos emelési terv 4-6 szá­zalékkal csökkent, mert az árképző elemek közül kivet­ték a rövid távú működés­hez nem létfontosságú, de elmaradása esetén később működési feszültségeket okozó költségeket. A kor­mány elhalasztotta az ár­emelés tárgyalását. Benyújtotta lemondását Bod Péter Ákos MTI-információ Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke - elő­zetes bejelentésének meg­felelően - szerdán eljuttat­ta lemondó levelét Göncz Árpád, köztársasági elnök­nek és Horn Gyula minisz­terelnöknek. A távozásnak politikai okai vannak. Szűk­szavúan arról is tájékoztat­ta a Magyar Távirati Irodát, hogy elfogadta a londoni székhelyű Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Banknál számára felajánlott állást. Hátrányban a civil bakák Szabó Iréné NÉPSZAVA „Térségünkben a konfliktu­sok erőszak nélküli kezelé­sének nincs meg a társadal­mi kultúrája. Az Alba Kör ennek szélesebb körű elter­jesztését is vállalta abban a pályázatában, amelyet az Eu­rópai Unió PHARE Demok­rácia programjának kereté­ben dolgozott ki, és került a támogatottak közé.” A szervezet szerdai sajtó­­tájékoztatóján Farkas István ügyvivő közölte ezt az újság­írókkal, mondván, az aldá­­sok nagy megtiszteltetésnek veszik, hogy a 128 hazai pá­lyázó közül kiválasztott 13 támogatott szervezet egyike az övék lett. Nyolc hónapos program­juk egyébként most indul, amelynek keretében nem csupán Budapesten működ­tetnek majd jogi és érdek­­védelmi tanácsadó irodát a katonai szolgálatot lelkiis­mereti okok miatt megtaga­dók számára, hanem Szege­den, Debrecenben, Miskol­con, Veszprémben, Győrött, Pécsett és Zalaegerszegen is. Ezekre azért van nagy szükség, mert, mint azt dr. Csapody Tamás szociológus elmondta, érthetetlen jelen­ségek sorával kerültek szem­be. Az új honvédelmi tör­vény bevezetése óta a pol­gári szolgálatos sorkatonák nem kapnak bevonulási se­gélyt az önkormányzatoktól. Érthetetlen a megkülönböz­tetés, hogy a polgári szolgá­latot kérőknek erkölcsi bi­zonyítványt kell vinniük a hivatalok jegyzőihez, és a lel­kiismereti ok elfogadója vagy megtagadója a rendőrség. A hadkiegészítő parancs­nokságok nem adnak korrekt tájékoztatást arról, hogy mi­lyen formái vannak a kato­nai szolgálatnak, illetve ha mégis szóba hozzák a polgá­ri szolgálat lehetőségét, ak­kor látens módon a szank­ciókat is kilátásba helyezik. A kormánynak nyerni kell - véli Gellért Kis Gábor, a szocialisták médiaszakértője A szocialisták vezetése levélben fejezte ki nemtet­szését a Magyar Televízió hírműsoraiban általuk vélt aránytalanságok, jelesül Demszky Gábor fő­polgármester túlzott szerepeltetése miatt. Az SZDSZ szerint ez az Antall-kormány eljárására em­lékeztet. Gellért Kis Gábor MSZP-képviselő, média­­szakértő sem ért egyet pártvezetése módszerével. Baki Mihály NÉPSZAVA - Végérvényes, hogy a min­denkori hatalom gyorsan nyilvánosan elégedetlenségét fejezi ki a sajtóval szemben, mert nem bírja elviselni, ha a tömegtájékoztatás önálló? - Ha ketten mondják ugyan­azt, az nem ugyanaz, bár két­ségkívül van hasonlóság. Az történt, hogy a hatalom rosz­­szallását fejezte ki a nyilvá­nosság működésével kap­csolatban. - Honnan veszi erre a jogot magának a hatalom? - A különbség ebben van. A „nagy átkosban” direktí­vákkal irányították a sajtót, a „kis átkosban” pedig az MDF egyik vezéralakja kívánta a mandátumok alapján felosz­tani a sajtót. Most a kormány­fő és az MSZP frakcióvezetése nyilvánította ki elégedetlen­ségét. Én, aki ebből a közeg­ből kerültem a politikába, nem értek egyet azzal, hogy a kormány akár ilyen módon presszionálja a közszolgálati médiumokat. Még akkor sem, ha nincs szándékában nyo­másgyakorlás. De aki nincs tisztában azzal, hogy ez presszió, az nem ismeri a politikai játékteret.­­ Alighanem nem az a kér­dés, hogy a kifogásolt hibák, aránytalanságok megtörtén­­tek-e, inkább az, hogy a kor­mány vezetője megteheti-e, hogy túltegye magát a tőle el­várható önmegtartóztatáson. - Igen, valóban ez a kérdés. De akkor rögvest fel kell ten­ni azt is, hogy a miniszterel­nöknek tiltva van-e személyes meggyőződésének hangot ad­ni egy-egy ügyben. Az a véle­ményem, hogy a sajtónak ak­kor is igaza van, ha nincs iga­za. A hatalom ne a nyilvános­sággal vívja meg a maga kon­fliktusait, hanem tartsa azo­kat a politika keretei között.­­ Ez nem pótcselekvés amiatt, hogy a kormány és a koalíció működésében nem várt nehézségek mutatkoznak? - Ebben biztosan sok igaz­ság van. A tényleges nehéz­ségek olyan permanenciába sodorták a kormányt, amely­ből nagyon nehéz kikerülni, s többekben tartós ingerült­séget idéz elő. Alapjában ar­ról van szó, hogy veszekedő koalíció állt fel, amelyben nem a mandátumarányt kö­veti a dominancia. A kor­mány szeretne megértéssel találkozni, amely nincs, és nem lehet. Meg kell szokni, hogy a hála, a méltányosság nem politikai kategória, a választók ingatagok, ame­lyet más politikai erők meg­lovagolnak. A kormánynak le kell nyelnie ezt, mert nem tehet mást.

Next