Népszava, 1996. január (124. évfolyam, 1–26. sz.)
1996-01-12 / 10. szám
4 1996. JANUÁR 12., PÉNTEK BELFÖLD Drága az átállás az olajfűtésről, de hosszabb távon megéri A háztartási tüzelőolaj árának folyamatos drágulása miatt egyre nagyobb az igény a másfajta fűtési módra való átállásra. Cikkünkben megpróbáljuk felvázolni a lehetséges alternatívákat. NÉPSZAVA-információ A Népjóléti Minisztériumban felmérés készül a háztartási tüzelőolajjal fűtő háztartások számáról. Egyelőre még nincsenek pontos adatok, de a becslések szerint az országban 185-190 ezer család fűt HTO-val. A kistelepüléseken használnak a legtöbben olajkályhát. A városokban, mint például Budapesten, leginkább a zöldövezeti családi házakban fordul elő ez a fűtési mód. A kormány két ütemben hétmilliárd forintot szán 1996-ban a HTO-áremelés ellentételezésére. Gyulai Gabriella, a népjóléti tárca főosztályvezetője elmondta, hogy ha minden a tervek szerint halad, az összeg első része február közepén megérkezik az önkormányzatokhoz. A második részlet novemberben, a fűtési szezon kezdetén jut el a helyi hatóságokhoz. A felosztási arányról még nem született döntés, de februárban valószínűleg három-, novemberben négymilliárd forintot kapnak a rászorulók. A kompenzáció szétosztásánál előnyben részesülnek azok a háztartások, amelyekben - ha van rá lehetőség - tervezik az energiatakarékosabb fűtési módra átállást. Az energiahordozó cseréjének legegyszerűbb módja a gázpalackos konvektor, amely 35 000 forintba kerül, és beállítható az olajkályha helyére. Ha a kormánytámogatást egyenlően osztanák el a HTO-val fűtők között, akkor minden család éppen egy ilyen konvektort tudna magának vásárolni. A fűtési költség mintegy fele - 20- 25 000 forint - az olajkályháénak. Ennél a módnál korszerűbb a gáztartályos ellátás. A tartályt szabad levegőre helyezik, legalább hat méterre a faltól. Mérettől függően egyszerre több lakást is elláthat, viszont zárt függőfolyosós bérházakban nem ajánlott. A propángáz ugyanis súlyosabb a levegőnél, és szivárgáskor a föld felszínén halad. Ha az udvar egyik oldala sem nyitott a szabadra, bajt okozhat. A gáztartály telepítésére összesen 190 000 forint befektetés szükséges. Az éves fűtési költség egyszáz négyzeméter alapterületű családi háznál 130-140 000 forint (a propángáz ára évi százezer, ehhez jön még a tartálybérleti díj, amely évente negyvenezer forint). A háztartási tüzelőolaj drágulása ismét divatba hozhatja a cserépkályhákat. Egy két szobát fűtő, úgynevezett falközti kályhát a szakemberek mérettől függően 100-130 000 forintért építenek fel. A számítások szerint az átállási költség négy év alatt megtérül, egy jól üzemeltetett cserépkályha időtartama 15 év. Egyévi fűtés körülbelül harminc mázsa száraz fát igényel, amely hatszáz forintos mázsánkénti áron számolva 18- 20 000 forintos évi költséget jelent. Német brikettel fűtve ez az összeg évi 39-40 000 forint. Kétféle villamos fűtés is alternatívát jelenthet a tüzelőolaj kiváltására. Egy átlagos családi házhoz szükséges hét elektromos minikazán szerelési munkálatai szerelvényekkel együtt mintegy százezer forintba kerülnek. A fűtés automata, és hálózati áramról működik. A havi fűtési költség egy 125 négyzetméteres családi háznál a számítások szerint 15 700 forint. A korszerű hőtárolós kályhák nagyobb befektetést igényelnek. Egy két szoba, konyhás családi házba legalább három 3,15 kilowattos kályha szükséges, amelynek ára egyenként 50 000 forint. A belső átalakítás 60-70 000 forintos összegéhez még hozzá kell számolni a hálózatfejlesztési hozzájárulást és az éjszakai órát, amely 80 000 forintba kerül, így a befektetés végösszege elérheti a 300 000 forintot. A rendszer éjszaka töltődik fel árammal, három kályha esetén ez napi mintegy 70 kilowatt szükségletet jelent. A havi fűtési díj így mintegy 10-11 000 forint. Fűtési mód Befektetési költségÉvi fűtésszámla (öt hónapra) HTO_ 250-280 000 Ft Gázpalackos konvektor 35 000 Ft 120-130 000 Ft Gáztartályos fűtés 190 000 Ft 130-140 000 Ft Cserépkályha 00-130 000 Ft fával 25 000 Ft - brikettel 40 000 Ft Minikazán 100 000 Ft 80 000 Ft Hőtárolós kályha 300 000 Ft 50-60 000 Ft Géppisztollyal lövik a vadakat A szarvasagancsok igen kelendők a nyugati feketepiacon Géppisztolyropogás veri fel a csendet a Cserhát, a Bükk és a Börzsöny erdőségeiben. A Kis-Balaton környékén és az Aggteleki Nemzeti Parkban is orvadászok gyilkolják az állatokat. Az elmúlt hetekben a rendőrség két garázdálkodó bandát buktatott le. A természetvédelmi hivatal egyelőre tehetetlen: hiányoznak a lesipuskásokat visszatartó törvények, hatósági intézkedések. Illés György NÉPSZAVA Babcsa József, a Palóc Vadásztársaság elnöke szerint négyöt éve szaporodtak meg az orvlövészek. Sűrűn találkoznak velük mostanság a fenyvesekben, tölgyesekben. Pisztolyokkal, puskákkal felszerelkezve lesik az alkalmat, olykor géppisztolyropogást is hallani. A rendszerváltás óta a Cserhát vadállománya egyharmadára apadt. Az elmúlt napokban a Cserhát három pontján hallottak gépfegyversorozatot a vadászok - mondta Szatmári József, a Cserhát Vadásztársaság elnöke. Babcsa József szerint a lelőtt állatok értéke ötven-százezer forint, a szarvasagancsok kelendők a nyugati feketepiacon. Előfordult, hogy felfigyeltek az illetéktelen behatolókra, az orvvadászok gyakran a lesben álló vadászra is fegyvert fognak, s leparancsolják őrhelyéről, kilyukasztják autója gumijait. A vadőrök és a természeti felügyelők bejelentése alapján novemberben és decemberben két bandát sikerült lefülelni - közölte Gábriel Géza alezredes, a Rétság Városi Rendőrkapitányság bűnügyi vezetője. Egy háromfős váci társaság másfél évig abból élt, hogy a Börzsönyben géppisztollyal vadakat ejtett. Főleg Diósjenő körzetében tevékenykedtek: 15 szarvast, 14 őzet, 4 borzot és rengeteg apróvadat öltek meg. Az állatok bőrét és a trófeákat eladták, a húst pedig eladták vendéglősöknek. Három testvér a Bükkben ugyanezt tette. Hónapokig fosztogatták a nyaralókat, fegyvereikkel leterítették a vadakat. A lebukott orvvadászok egyáltalán nem szegény sorsú fiatalok - fűzte hozzá az alezredes. A Kis-Balaton körzetében és az Aggteleki Nemzeti Parkban szintén gépfegyverrel felszerelkezett orvvadászok garázdálkodnak - tájékoztatott dr. Tardy János helyettes államtitkár, a természetvédelmi hivatal vezetője. Ameddig egy természetvédelmi őrre 4200 hektár jut, a hivatal szinte tehetetlen - fűzte hozzá. A helyettes államtitkár szerint a hatóság sem vet be minden eszközt az orvlövészek megfékezésére. Míg a szabályos fegyverviselést agyonszabályozzák, addig a tiltottakat alig büntetik. Tardy szerint ezeket a kiadásokat egyesek úgy próbálják kiegyenlíteni, hogy a lelőtt állatoknak csupán töredékét adják a közösbe, a többit a kocsik csomagtartójába süllyesztik. Ráadásul manapság az jut fegyverhez, aki akar - fűzte hozzá a helyettes államtitkár. Ledarálják a kidobott karácsonyfákat NÉPSZAVA-információ Idén először kaptak munkát a Fővárosi Kertészeti Részvénytársaság komposztálótelepén a darálógépek: 500-600 köbméter fenyőfa újrahasznosítását kezdték el szerdán. Elekes Gáborné, a komposztüzem vezetője szerint a tavalyi 7000 köbméter kidobott fenyőhulladék helyett idén a kitermelt fa kis mennyisége miatt csak 3000 köbméter kerülhet vissza tápanyagként a természetbe. A karácsonyi ünnepek kiszáradt, hasznavehetetlenné vált fáját feldolgozás után a kertészetben hasznosítják, illetve értékesítik. Elekes Gáborné szerint a termék forgalmazásából egyelőre nem származik jelentős haszna a közelmúltban forintmilliókból épült új telepnek. Siklósi Mihály, a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat főosztályvezetője elmondta, a szemétdíjba beépítették a fenyőfa- és az évi egyszeri lombelszállítást, azért külön pénzt senkitől sem kérnek. A szeméttároló edény mellé tett kimustrált fákat az égetőbe szállítják, a komposztálótelepen azokat a fenyőket hasznosítják, amit a kisebb gyűjtőhelyekre tettek. A fenyőfa elszállításának költségei is benne vannak a szemétdíjban Gy. Balázs Béla felvétele Időközi választásra készülnek Cegléden Megkezdődött Cegléden a tavaly elhunyt polgármester örökébe lépő, az új vezető megválasztására kiírt időközi választás kampánya. A helyi választási bizottság által kiosztott ajánlóívekből egy-egy jelöltnek a választásra jogosult lakosság 3 százalékának megfelelő számarányú aláírt ívet kell összegyűjtenie az induláshoz, ez esetben ez 889 érvényes ajánlást jelent. Eddig 7 induló felelt meg ennek a törvényes aláírásnak. Közöttük ketten függetlenként, egy jelölt a Független Kisgazdapárt, egy a MIÉP támogatásával pályázik a polgármesteri székre, közös jelöltet indít az MSZP és az SZDSZ, és ugyancsak jelöltet ajánl az MDF, a KDNP, a Fidesz-Magyar Polgári Párt, s jelöltet állított a Magyar Népjóléti Szövetség is. Védtelen gyermekek MTI-információ Az 1995-ös Kriminológiai Évkönyvet és egy, a gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó tanulmányt mutattak be az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet sajtótájékoztatóján. Kerezsi Klára, A védtelen gyermek című munka szerzője elmondta: hivatalos adatok szerint Magyarországon 300 ezer a veszélyeztetett gyerekek száma, és közülük 10 ezer válik bűncselekmény áldozatává. A családokon belül elkövetett fizikai bántalmazás és szexuális erőszak ellen jelenleg szinte csak a büntetőjog eszközeivel lépnek fel, hiányzik ugyanis a hatékony gyermekvédelmi rendszer. Pusztai László, az intézet igazgatója, az Országos Bűnmegelőzési Tanács elnöke a Kriminológiai Évkönyvben megjelent, A bűnmegelőzés dilemmái című írásáról szólva közölte: a nyugati országokkal ellentétben Magyarországon elenyésző összegeket költenek erre a célra. A minisztérium nem akar szegénykórházakat (Folytatás az 1. oldalról) A kórházakból elbocsátott, legyengült hajléktalanok meghalnak az utcán, ha a nem kapnak speciális kórházi ellátást. Az otthontalanok egészségügyi ellátására, illetve a hálózat kialakítására tavaly 80 millió forintot fordított a kormány. Ezt a pénzt a Fővárosi Szociális Központ által működtetett és a hajléktalanokkal foglalkozó intézetek és alapítványok között a népjóléti tárca osztotta szét. Ebből nyolc fővárosi, hat vidéki háziorvosi rendelőt hoztak létre. Ezek működéséhez az egészségbiztosító tavaly további 60 millió forinttal járult hozzá. A hajléktalan betegek ellátása minimálisan kétszer annyiba kerül, mint otthonnal rendelkezőké. Egy átlagos háziorvosi rendelő fenntartása havonta 230 ezer forint, a hajléktalanokkal foglalkozó rendelő költségei elérik a 400 ezer forintot. A hajléktalanok kilencven százaléka alkoholista, és körükben halmozottan fordul elő pszichiátriai megbetegedés. Sebeik a leromlott védekezőképességük miatt lassabban gyógyulnak, sokszor négyszer annyi idő is kell hozzá, mint normális körülmények között. A szociális mentőszolgálat (ezt is a Fővárosi Szociális Központ működteti) huszonnégy órán keresztül járja a fővárost, és begyűjti a hajléktalanokat, alkoholistákat. Ezeket az embereket ugyanis közegészségügyinanszírozza az egészségpénztár, a fennmaradó 80 ágyhoz szükséges pénzt pályázatok útján „koldulja” össze a központ igazgatója, Iványi Gábor, illetve az elszállásolásukra fordítandó állami normatív támogatásukból kénytelenek elvenni. A központ 20 millió forinttal tartozik a közműveknek, de az igazgató szerint ugyanennyi pénzzel tartozik nekik az egészségpénztár. Iványi elmondta: ha rövid időn belül az egészségpénztár nem ad pénzt a szociális mentő és a Dankó utcai kórház működésére, kénytelenek lesznek megszüntetni azt. A minisztérium számítása szerint idén legalább 60- 65 millió forintra volna szükség az ilyen jellegű rendelők és a kórházak működtetésére. Illés Béla, az Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese elmondta, hogy idén szerződést kötnek egyes, hajléktalanokat ápoló intézménnyel, de csak gyógyításra. Szakorvosi ellátást továbbra is a szakorvosi rendelőkben kell igénybe venniük a hajléktalanoknak, mert sem a biztosító, sem a szaktárca nem akar „szegénykórházakat” létrehozni. A szerződéskötésekre csak a tb-alapok költségvetésének elfogadása után kerülhet sor. A szociális ellátás költségeit nem vállalja az egészségbiztosító. A fővárosi önkormányzat a kormány által nyújtott, hajléktalanok után járó normatív támogatást - ez jelenleg menhelyágyan- okokra hivatkozva nem szállítja el az Országos Mentőszolgálat. Egy ilyen mentőautó havi üzemeltetési költsége meghaladja a 800 ezer forintot. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Dózsa György úti és Dankó utcai fekvőbeteg-ellátó intézetben 103, úgynevezett kórházszerű ágyon fogadják az ápolásra szorulókat. Az új teljesítményfinanszírozási rendszer alapján csak a Dózsa György úti, 23 ággyal rendelkező kríziskórház működését főként évi 87 ezer forint kiegészíti 45 ezer forinttal. A kerületi önkormányzatok egyáltalán nem járulnak hozzá a menhelyek, illetve a kórházak, rendelők működéséhez. A fővárosi önkormányzat 1994-ig önállóan tartotta fenn az egészségügyi ellátást, és csak ezt követően járult hozzá az egészségpénztár a kiadásokhoz. Szolnoki Andrea, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a Vas utcai kórházat hajléktalan-utógondozóvá alakítják át. A szociális mentőszolgálat statisztikai kimutatása, 1995 Megnevezés Június Július Augusztus Bejelentő Szociális központ 79 22 50 Utcai szoc. munkás 15 16 v 15 „Adriai" diszp.közp. 35 Országos Mentőszolgálat 22 35 20 Állampolg. bejelentés 16 25 , 20 Saját feltalálás ■ 215 Rendőrség 9 11 12 Kórházak 10 37 22 MÁV, BKV 13 10 10 Orvosi ügyelet 1 6 5 Szállítási hely Hajléktalanszálló 30 36 41 Kórház 75 39 55 Egyéb egészségügy 25 36 30 Kiérkezés előtt eltáv. 10 10 20 Helyszínen maradt 12 17 10 Vaklárma14 10 Átadva Orsz. Mentőszolg.-nak 108 1 Az Országos Rendőr-főkapitányság Panaszok és Bejelentések Irodája ügyfélfogadási rendje 1995. december 1-jétől a következők szerint módosult: hétfő: 08.30 órától 15.00 óráig kedd: 08.30 órától 16.30 óráig szerda: 08.30 órától 15.00 óráig csütörtök: 08.30 órától 16.30 óráig péntek: 08.30 órától 15.00 óráig