Népszava, 1996. április (124. évfolyam, 77–101. sz.)
1996-04-01 / 77. szám
20 OLDAL ÁRA: 35 FORINT Horn csapata győzött Vitányi Iván helyett Baja Ferenc a választmány elnöke, Suchman Tamás kilépett a pártból Az MSZP V. kongreszszusának második napján teljes körű tisztújítást hajtottak végre. Ismét Horn Gyula lett a pártelnök. Bővített jogkörrel ügyvezető alelnöki Kósáné Kovács Magda. Az országos választmány új elnökévé Baja Ferencet választották. Vasárnap Suchman Tamás bejelentette: kilép az MSZP-ből és a parlamenti frakcióból, majd felajánlotta lemondását miniszteri posztjáról is. Horn Gyula sajnálatosnak tartotta Suchman távozását a pártból, miniszterként azonban továbbra is számít a munkájára, ha ennek a lehetősége fennmarad. NÉPSZAVA-tudósítás Békére van szükség ahhoz, hogy alkotni tudjunk - hangsúlyozta Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök az MSZP V. kongresszusának vitaindítójában. Az Építők Székházában, pénteken kezdődött háromnapos kongresszuson először nem nyilvános munkaülésen módosították az alapszabályt. A küldöttek nem hozták létre az általános alelnöki tisztséget, viszont bővítették az ügyvezető alelnök jogkörét. A nyilvános ülés kezdetén Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök számolt be az elnökség munkájáról és javaslatot tett a következő időszak politikájára. Szombat délután zárt ülésen beszámolót hallgattak meg a küldöttek a párt gazdálkodásáról és a politikai vita után elkezdődött a testületek tagjainak és a tisztségviselőknek a megválasztása. Újraválasztották a párt elnökét, megválasztották az ügyvezető alelnököt, a pénztárnokot, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság és az országos egyeztető bizottság elnökét. A második fordulóban az alelnökökről szavaztak. Vasárnap reggel folytatódott a beszámolók feletti vita. Suchman Tamás bejelentette, hogy kilép a pártból és kormánytagságáról Horn Gyulára bízza a döntést. A küldöttek elfogadták az előző nap hallott beszámolókat és a már korábban előkészített dokumentumokat. (Részletek a 4. oldalon) Horn Gyula pártelnök az alelnökökkel és a választmány elnökével MTI-telefotó Három részre szakad Várpalota? Andrássy Antal NÉPSZAVA Az éppen 45 éve egyesített Várpalotából az az Inota kíván kiszakadni, amely az alumíniumkohónak, s az erőműnek ad helyet, s az a Pét, ahol az ország egyetlen műtrágyagyára található. Mindhárom ipari vállalkozás többmilliárdos forgalmú cég, míg Várpalotán csupán a szénbányák találhatók, amelyek éppen bezárás előtt állnak. Leszkovszki Tibor, a város polgármestere úgy véli, a szétválás érdekében kezdeményezett népszavazás elsősorban érzelmi indíttatású. S bár a szükséges aláírások gyűjtésekor a jogszabályokat nem kellő körültekintéssel tartották be, a város képviselő-testülete tiszteletben tartja a városrészek lakóinak szándékát. Legutóbbi közgyűlésükön elfogadták az önálló községgé válást szorgalmazó népszavazási kiírás referendumát, annak ellenére, hogy az érintett településrészeken nem teljes az egyetértés a népszavazással, illetve az elszakadással kapcsolatosan. Pétfürdőről például 300 aláírással megerősített levelet kapott a képviselő-testület, amelyben elutasítják a népszavazást, amelyre várhatóan május 19-én kerül sor. Az egyre szűkösebb önkormányzati költségvetések miatt mindinkább felértékelődnek a helyi források, adóbevételek. A nagyobb vállalkozásoknak helyt adó településrészek mind kevésbé akarnak osztozkodni az iparűzési adón, s úgy vélik, önállóként sikeresebben tudnak szembenézni a pénzhiány gondjaival. Parapszichológus titkosszolgák Nincsenek Magyarországon X-akták Közönségsikert arat napjainkban Magyarországon (is) az FBI - az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda - hétköznapi értelemben véve megmagyarázhatatlan ügyeit feldolgozó X-akták című tévéfilmsorozat. Kevesen tudják azonban, hogy a világ titkosszolgálatai közül jó néhány foglalkozott (foglalkozik?) a parapszichológia, illetve a „földönkívüliek” kérdéskörével. Hazánkban azonban nincsenek X-akták. NÉPSZAVA-információ A The Washington Post egyik tavalyi számában szellőztetett meg egy CIA- tanulmányt, amelyet a Stargate nevű programmról készítettek. Az amerikai katonai felderítés, a CIA 1975 és ’87 között tucatnyi parapszichológust - természetfeletti képességekkel bíró „mágust” - alkalmazott, akik állítólag anélkül tudnak leírni távolban lévő dolgokat, személyeket, hogy valaha is látták volna azokat. Emlékezzünk csak a 70- es évek végén elhunyt putnoki halottlátóra, Jolánka nénire. Több százan zarándokoltak Putnokra a hozzátartozók közül, hogy Jolánkán keresztül kapcsolatba lépjenek eltávozott rokonaikkal. (Folytatás 3. oldalon) ALAPÍTVA 1873-BAN , 124. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1996. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ A vámosok felkészültek az új vámtörvényre Ma lép életbe a vámtörvény, amely egységesen szabályozza a vámmal kapcsolatos teendőket. A törvény megszületésére sokáig kellett várni, hiszen többéves előkészítő munka után tavaly fogadta el a parlament. A törvény a hazai piac védelmére, a feketegazdaság elleni fellépésre ad lehetőséget. Arnold Mihály, a VPOP országos parancsnoka elmondta, április elsejétől megerősített szolgálat várja az ügyfeleket. Pekár Erzsébet NÉPSZAVA - Fel tudott készülni a vám- és pénzügyőrség a törvény végrehajtására? - A Pénzügyminisztérium megbízásából külső szakértői csoport mérte fel a törvény végrehajtására való felkészülést. Megállapították, hogy a VPOP képes a törvény végrehajtására, s egyben megjelölték azokat a szempontokat, amelyekre fokozott figyelmet kell fordítanunk. Ilyen például az ügyfél és a hatóság kapcsolata. Az egységes, úgynevezett SAD-okmányok bevezetése is már a vámtörvény végrehajtására való felkészülést szolgálta. A hatályba lépést követően pedig megerősített szolgálatot tartunk: olyan vezető beosztású dolgozók is bent lesznek, akik döntéshozatalra is jogosultak. (Folytatás az 5. oldalon) Vitára bocsátják az alkotmány tervezetét . \ t, * r',r.t j ■ : A rendszerváltás egyik legjelentősebb közjogi alkotása érkezett karnyújtásnyi közelségbe. Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottsága elkészítette az új alaptörvény tervezetét. A valamikori népköztársasági alkotmány a rendszerváltás módosításai nyomán lényegében teljesen kicserélődött, de az elmúlt hat évben nem múló igény volt, hogy a jövő század igényeinek megfelelő átfogó alaptörvénye legyen az országnak. A tervek szerint ez jövőre megvalósulhat. A szövegtervezet öt parlamenti párt egyetértését tükrözi, s parlamenti vitája május közepén kezdődik. Addig várják mindenki véleményét, észrevételét. (A teljes szöveg a 13-16. oldalon olvasható) Kedvező a csatlakozás visszhangja MTI-összeállítás Általában elismerő visszhangot váltott ki Magyarország felvétele az OECD- be. A legfejlettebb országokat tömörítő szervezet tagállamainak sajtója szerint bár még jelentős makrogazdasági problémákkal küzd az ország, az OECD azokat a vitathatatlan eredményeket jutalmazza a csatlakozási dokumentum aláírásával, amelyeket a gazdasági megszorító program beindításával ért el Magyarország. Az orosz sajtóban megjelent értékelések is üdvözlik a csatlakozást, de rámutatnak arra, hogy a szervezet tagfelvételi szabályai rugalmasabbak lettek. A szlovák kormányhoz közel álló lap elemzése kilóg a sorból, a Slovenska Republika cikkírója nem rejti véka alá azon véleményét, hogy nem Magyarországnak, hanem sokkal inkább északi szomszédjának lenne helye az elitszervezetben. A Les Echos párizsi napilap terjedelmes cikket szentelt Magyarország OECD- csatlakozásának. Úgy látja: a magyar felvétel a gazdaság liberalizálására, illetve a stabilizációs terv eredményeire vezethető vissza. „A magyar gazdaság végre a jelentős növekedés korszakába lépett, s bár az infláció még magas, ezt a következő évben 10 százalékra akarják leszorítani, miközben Magyarország pénzügyei is kezdenek rendbe jönni” - olvasható a lapban. Ugyancsak részletes cikkben foglalkozott a Svenska Dagbladet vezető svéd napilap pénteki számában Magyarország OECD-tagságával. Kiemelte, hogy a makroökonómiai problémák ellenére az ország jelentős lépéseket tett a piacgazdaságra való áttérés érdekében. Az OECD-tagság megadása több mint jelképes elismerése azoknak az erőfeszítéseknek, melyeket a magyar kormány az elmúlt évben tett a gazdaság stabilizálására - írta az Il Sole 24 Ore című olasz gazdasági napilap. „Magyarország felvétele a legfejlettebb államokat tömörítő OECD tagjai közé tekintélyt jelent, amelyre különösen szüksége van az Európai Unióba törekvő közép-európai országoknak” - állapította meg a Szevodnya című moszkvai lap a magyar csatlakozás kapcsán. A liberális újság szerint azonban a „gazdagok klubjának” szabályai az utóbbi időben rugalmasabbá váltak, miután az Egyesült Államok két éve bevitte Mexikót, ahol a sors iróniája folytán rögvest súlyos gazdasági válság tört ki. (Folytatás az 5. oldalon) Kergemarha-kór után sertés-tbc Kertész Róbert MTI (London) Vasárnapra még a korábbinál is ellentmondásosabb kép alakult ki arról, hogy összefüggésben állhat-e a brit szarvasmarha-ágazatot katasztrófába döntő „kergemarha-kór” (BSE) a hasonló tünetekkel járó, minden esetben halálos emberi megbetegedéssel, a Creutztfeldt-Jakob (CJ) tünetegyüttessel, mindeközben azonban a sertéshúsra is súlyos gyanú árnyéka vetült: szakértők szerint a brit állomány a tbc egy olyan törzsével fertőzött, amely emberre is veszélyes. Az egyik gyógyszergyár független kutatócsoportja bejelentette: már harminc évvel ezelőtt is - amikor a BSE-kórról még hallani sem lehetett - számos halálesetet okozott a CJ-fertőzés azon válfaja, amelyet a szakértők - az egész marhavészpánik lavináját útnak indítva - nemrégiben az agyat szivacsos kötőszövetté silányító BSE-kórral hoztak összefüggésbe. (Folytatás a 9. oldalon) Nagy-Britanniából származó marhahúst cipel az égetőkemencéhez egy munkás az észak-spanyolországi Santanderben MTI-telefotó