Népszava, 1996. május (124. évfolyam, 102–126. sz.)
1996-05-02 / 102. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Hogyan enyhíthető a lakáshiány? Válaszol: Vass János Nemzetközi összehasonlítások mutatják, milyen alacsony szintre zuhant a magyarországi bérlakásállomány: az államiakat eladták, de a magánszférában nem segítették elő a bérbeadási biztonságot - állapította meg a Ház- és Lakástulajdonosok Egyesülete. A kisgazdák s legújabban a Munkáspárt 80-100 ezer új lakás építését ígéri. A kormány előremozdíthatná-e a lakáshiány megoldását? - kérdeztük Vass Jánost, a Ház- és Lakástulajdonosok Egyesületének elnökét. - Az állam lakástulajdonosként egyszer már megbukott, bebizonyította: közpénzből nem lehet állami és önkormányzati lakásokat építeni. A slumosodó panelházak jó példái annak, hogy a lakásra várók igényeit figyelmen kívül hagyó, drága, rossz minőségű építkezések több kárt okoznak, mint amennyi haszonnal járnak. Ma már értelmetlen dolog lakótelepeket felhúzni. - Ha építkezéssel nem, akkor hogyan ösztönözheti az állam a lakáshelyzet javítását? - Szerintem az egyéni kezdeményezést kell megcélozni, amelyhez az infláció mértékének tervezhetősége és az adóterhek csökkentése szükséges. A katalizátorszerep erősebb lenne, ha a több mint kétszázezer üres magántulajdonú lakás tulajdonosait adókedvezménnyel megnyernék arra, hogy adják bérbe ingatlanukat. A tulajdon szentségének sérthetetlenségét kell megcélozni, az ingatlanadó gondolatát pedig elvetni. - A lakásprivatizációban, aki tehette, a piaci ár töredékéért megvásárolta bérlakását. Önök szerint az önkormányzatok hogyan gazdálkodhatnának a kezükben maradt lakásokkal? - Legfontosabb, hogy önkormányzati lakást csak szociális alapon lehessen igényelni. Ki kell szorítani a módosabbakat, az állam csak a legrászorultabbakat támogassa. Hozzávetőlegesen 800 000 bérlakás volt, most 200 000 van. A magánosítással a bérlők könnyedén és olcsón jutottak milliós értékű vagyonhoz. Véleményünk szerint azokat, akik nem voltak képesek reális áron vásárolni, nem szabadott volna mesterségesen tulajdonossá tenni. Kiss Marianna Új szlovák-magyar határátkelő NÉPSZAVA-tudósítás A szlovák-magyar határszakasz tizenhatodik határátkelőhelyét nyitották meg kedden a Nógrád megyei Ipolytarnóc és a szlovákiai Kalonda között. Az átkelőt egyelőre csak a két ország állampolgárai vehetik igénybe. A korlátozások feloldásához új utat kellene építeni. A Szlovákia és a szomszédai közötti határátkelők megnyitása szoros összhangban van a szlovák kormány politikai irányelveivel - mondta avatóbeszédében Jozef Magula szlovák pénzügyi államtitkár. Az átkelő megnyitása a térség gazdasági életének fejlődésére is élénkítőleg hat - hangsúlyozta Csobánczi Péter, magyar pénzügyi helyettes államtitkár, aki megjegyezte, hogy a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket kész finanszírozni a kormány. Az ünnepélyes megnyitót követően Jaromir Kaliciak, a szlovák vámőrség főigazgatója és Arnold Mihály, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka államközi megállapodást írt alá a Rajka és Rusovce közötti határátkelő megnyitásáról, amelyre legkésőbb 1997 végéig sor kerül. BELFÖLD 1996. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK 3 Nem nőnek az osztálylétszámok Közeledő álláspontok, részegyezségek a közoktatási törvény módosításában Sikerült megállapodni több ponton a közoktatási törvény módosításáról, így nem emelkednek az iskolai csoportlétszámok - jelentette be Magyar Bálint művelődési miniszter, miután kedden számos egyeztető fórumon vett részt. Nincs még megegyezés a Pedagógusok Szakszervezetével a kötelező óraszámok emelésének ellentételezéséről és a Pénzügyminisztérium sem fogadta még el a törvénytervezetben szereplő finanszírozási elképzelést. A módosítástervezet a jövő kedden ölthet végső formát, amikor a miniszterelnök találkozik az érintett tárcák és az érdekképviseletek vezetőivel. Zappe Gábor NÉPSZAVA Nem nő a közoktatási törvény módosítástervezetében az iskolai csoportok létszáma. A javaslatból kikerül az osztályok átlaglétszámának meghatározása, ez pedagógiai ajánlás lesz - jelentette be Magyar Bálint, miután találkozott Szöllősi Istvánnéval, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkárával. A miniszter elmondta, hogy egyelőre nem sikerült megegyezniük a tanárok kötelező óraszámemelésének ellentételezéséről. Erre az évre a költségvetésből biztosított a többletmunka miatt járó béremelés, ám még eldöntetlen, hogy jövőre ez az emelés beépíthető-e a közalkalmazotti bértáblába vagy meg kell alkotni az önálló pedagógusbértáblát. Magyar közölte, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel - vele szintén kedden találkozott - még nem sikerült megegyeznie a közoktatás finanszírozásának módjáról. A korábbi elképzelés szerint az állam minden évben az összes közoktatási kiadás hetven százalékát osztotta volna szét az önkormányzatok között, a jelenlegi fejkvótarendszerben. Ez valószínűleg úgy változik, hogy 1997-ben az 1995-ös oktatási kiadások hetven százalékát osztják szét. Szöllősiné szerint a legfontosabb kérdés a pedagógusmunkaerő-felesleg, ezen belül is az ötven év körüliek problémáinak rendezése. Megoldást nyújthat a korengedményes nyugdíjazás és a bevezetés előtt álló gyakornoki rendszer - amenyiben a kezdő pedagógusok bérét nem az önkormányzatok, hanem a Munkaerő-piaci Alap költségvetéséből fedezik. A PSZ főtitkára üdvözölte, hogy a minisztériumban két munkacsoport is dolgozik a pedagógusok át- és továbbképzési programjain. A főtitkár asszony úgy vélekedett, hogy a jövő kedden esedékes Horn Gyula-Medgyessy Péter-Magyar Bálint találkozó után lezárható lesz a törvénymódosítás tervezetének vitája. A találkozón részt vesz a szakszervezet, valamit a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának képviselője is. Nem kényszerülnek többen egy osztályba Tapolcsányi Éva felvétele Háború a békeerőknél T. Katona József írása a NÉPSZAVÁNAK Nő a feszültség az amerikai IFOR-erők konyháin dolgozó magyar alkalmazottak és a munkáltató SAPHungary Kft. között. Taszáron, Kaposváron és Kaposújlakon hat konyhát üzemeltet az amerikai hadsereg ellátását végző Brown and Root cég, amely az első hónapokban a kaposvári Somogy Korona Rt.-t bíztameg. A szakképzett konyhai alkalmazottakat 300- 350 forint nettó órabérrel csábították, a pénz azonban fizetéskor a szakácsok számára is 150 forintra zsugorodott. Az akkor még elfogadható indok úgy szólt: egyelőre csak konzerveket kell melegíteni. A taszári sátorváros konyháját már akkor is az IAP Hungary Kft. üzemeltette. A dolgozók - igaz, havi 250-300 óra munkával - jól kerestek: a szakácsok átlagosan bruttó 128, a kisegítők 62 ezer forintot kaptak. Miután a magyar cégnek felmondtak, a többi öt konyhát is az SAP vette át, amely március végén tudatta a dolgozókkal, hogy csökkenti bérüket: bruttó 45, illetve 27 ezer forintra. S elbocsátással fenyegették azokat, akik ezt nem fogadták el. Ezek voltak a legfőbb okai, hogy április 3-án megalakították a Békefenntartók Szakszervezetét, amelynek 130 tagja van. Az IAP jogi képviselője, dr. Hajdara Mária szerint mintegy kétszázan dolgoznak ,jelenleg a konyhákon. Az érdekvédelmi szervezet titkára, Kusz Tamás elmondta: olyan szerződéseket töltettek ki velük, amelyek nem tartalmazták az órabér összegét, szabálytalan volt a bérszámfejtés is. Több tárgyalási kísérlet is volt a napokban, az IAP Kft. ügyvédje azonban írásban tudatta: az új béreken nem változtatnak. A dolgozók szerint egyáltalán nem túlzás, amit a szakszervezet a rabszolgasorsra utalva írt nyílt levelében a kormánynak, annak felelősségét firtatva. Egyre többen panaszkodnak a honvédségre Az egyenruhás állampolgárnak is vannak személyiségi jogai A Magyar Honvédség szervezeteihez tavaly mintegy 300 ezer beadvány érkezett. A parancsnokság jogi irodájának nyilvántartása szerint a beadványok száma 1990 óta folyamatosan növekszik. A tárca ügyfélszolgálati irodájához érkező levelek ugyancsak sokasodnak. A kérelmek döntő többsége a lakásgondokat és a szociális segítség igényét fogalmazza meg. Szabó Iréné NÉPSZAVA A Magyar Honvédség szervezeteihez, vezetőihez tavaly 298 ezer 745 beadvány érkezett, 0,76 százalékkal haladva meg az előző évit - jelentette ki Mátyus Ferenc őrnagy. A parancsnokság jogi irodájának helyettes vezetője elmondta: a beadványok 96,92 százaléka kérelem volt, amelyek szolgálathalasztással, -mentesítéssel, illetmény- és bérproblémákkal, lakásgondokkal és segélyezéssel foglalkoztak. A két utóbbi kategória adja a döntő többséget, de ha rangsort állítanánk, a segélykérelem kerülne az első helyre. A szakember statisztikája szerint a javaslatok, a panaszok és a közérdekű bejelentések együttesen is alig haladták meg tavaly a három százalékot, vagyis a kilencezret. Mátyás őrnagy az évek óta tartó, s jelentősnek mondható tavalyi növekedés okát abban látja, hogy minőségi változás előtt áll a honvédség hivatásos állománya. Ez a réteg a laktanyabezárások és áthelyezések miatt egzisztenciális veszélyeztetettséggel küzd, ami abban is megnyilvánul, hogy családi problémáival minden elképzelhető fórumot megkeres. „Tíz éve még életbiztosításnak számított a tiszti pálya. Mára egyfajta vészhelyzetről szól minden, papírra vetett történet” - hangsúlyozza a jogász. A beadványokban megjelent a beosztásharc és az elöljárói intézkedés kritikája is. Jelentősen csökkentek viszont a névtelen levelek, ami azt is jelzi, hogy a katonák mára nyíltabbak lettek, vállalják véleményüket. A szaktárca ügyfélszolgálati irodája is kínál panaszfórumot a katonáknak, ahová a leggyakrabban jogi tanácsért fordulnak. A HM igazgatási apparátusában működő szervezet vezetőjétől tudjuk, a beadványok száma náluk is növekszik. Tavaly mintegy háromezer megkereséssel foglalkoztak. Lefler Lászlóné szerint a helyzet kissé kaotikus, mert a tárca és a honvédvezetés párhuzamosan dolgozik az ügyeken. A jellemző kérelemcsoportok: lakáskérelem, járandóság, seregből távozás, tartalékállományba helyezés. De akad válóperrel, cascóval, gépjárműbalesettel, szerződéskötéssel, örökösödéssel, lakásbetöréssel, tiszti tartozással foglalkozó beadványuk is. A magánélettel kapcsolatos levelek viszont ritkák. Leflerné megjegyezte, elmúlt az az idő, hogy a miniszter vagy a vezérkari főnök lépjen fel magánjellegű panasz esetén, hiszen a „szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlen” hivatkozási alap a rendszerrel együtt megszűnt. A parancsnokok is elzárkóznak minden olyan ügytől, amely a család belső életére vonatkozik. „Civilesedett a katonai gondolkodás, ami a beadványokban is tükröződik” - jelentette ki kérdésünkre Schmutzer István ezredes, a HM igazgatási osztályának vezetője. Véleménye szerinte a honvédségi panaszok átrétegződése megindult, e folyamatban a rendszerváltás jelenti a határkövet. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy a ki nem fizetett túlóra vagy a pár nappal megrövidített szabadság miatt a katona tollat ragadjon és panaszt tegyen elöljárójára. A fenyítést csak a miniszternél kifogásolhatták. A jogi szabályozás változása folytán ma az ilyen ügyekkel bírósághoz lehet fordulni - hangsúlyozta az ezredes. Úgy véli, ebben a kérdésben alapvető, hogy a katona egyenruhás állampolgár lett, és visszakapta elemi emberi tartozékát, személyiségi jogait. És mivel a beadványok szorosan összefüggenek a honvédség jelenlegi helyzetével - amiben lényeges javulás egyhamar nem várható -, a panaszt és a kérelmet megfogalmazók rohama egy ideig még erősödni fog. Ezt azzal lehetne mérsékelni, ha a csapatoknál lenne elég jogász és a humánszolgálat mindenütt kiépülne. Nevekkel üzletelnek A fakitermelőknek nincs fűrészük, s az erdőt sem látták Hazafi Zsolt írása a NÉPSZAVÁNAK Decsen és Dunaföldvár környéki kistelepüléseken legalább 50 roma család a mindennapi kenyerét úgynevezett strómanoknak köszönheti. Az emberek hetente 4000-5000 forintot kapnak vállalkozóktól, hogy a nevüket számlakiállításra vagy vállalkozásalapításra használhassák fel. Kovács Gabriella, az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának ellenőrzési és felszámolási osztályvezetője elmondta, hogy Tolnában vannak olyan vállalkozók, akik a közterhek fizetése alól úgy vonják ki magukat, hogy sokgyermekes - általában munkanélküli - roma családfőknek rendszeres fizetést adnak adataikért cserébe. Az így szerzett adatok alapján vállalkozó igazolványt vagy úgynevezett 7-es számlaosztályba tartozó adószámot váltanak ki, majd ezen végzik tevékenységüket. (Korábban áfát is igényeltek így vissza, de a megszigorított ellenőrzések miatt ma már ez nem gyakori). Többhavi ténykedés után pedig a felhalmozódó köztartozás szinte behajthatatlan, mert akiknek a nevén fut az üzleti tevékenység, azoktól nagyon keveset lehet vagy nincs mit lefoglalni. A házukat pedig hiába árverezik el, nincs vevő. A háttérben álló vállalkozók és a megbízott strómanok nevei nem derülnek ki, mert a „megfűzött” családfők a biztos pénzforrás miatt nem árulják el - folytatta az osztályvezető. Többször előfordult, hogy miután a család férfi, tagjának bevonták a vállalkozói engedélyét, a felesége vagy a fia fogott ugyanabba a tevékenységbe. A Dunaföldvár környéki és a decsi - az úgynevezett - cigánysoron senki sem adja a nevét egy nyilatkozathoz. Bár bevallják, hogy sokan közülük valóban ebből élnek. Egyesek például úgy fakitermelők, hogy fűrészük sincs, sőt még azt az erdőt sem látták, ahonnan a nevükben eladott fát kivágták. Lézerfénykép az útlevélben (Folytatás az 1. oldalról) A már megszüntetett köztársasági megbízotti hivatalokból 128 darab, az Adatfeldolgozó Hivatalból 213 darab, a gyártó Pénzjegynyomdából 100, a Külügyminisztériumból pedig 380 tűnt el, s jutott föltehetően illetéktelen kezekbe. A harmadik eset, amikor jogosulatlan személynek adnak ki útlevelet. Ilyen azonban 1992 óta mindössze néhányszor fordult elő. Az új típusú útlevélből összesen nyolcmillió van már forgalomban. A magyar útlevél nagy érték a rendszerváltás óta: állampolgárságot, személyazonosságot igazol, a világ bármely pontjára - sok országba vízum nélkül - lehet utazni vele. A hamisítás elleni védettsége azonban csak részben megfelelő. Maga a füzetecske világszínvonalú, nehezen hamisítható okmány. Ugyanakkor azonban az irat megszemélyesítése, azaz adatokkal való feltöltése már problémákkal jár: az üres útleveleket különösebb technikai felszerelés nélkül megfelelő módon ki lehet tölteni. A hivatalosan kiállított okmányokban pedig könnyen kicserélhető a fénykép. A hamis magyar iratok megjelenése nem egyszerűen csak a bűnözőket segíti, hanem a magyar állampolgárok utazásánál is problémát jelent: több külföldi ország szigorúbban lép fel a tisztességes turistákkal szemben is, fokozottan ellenőrzik őket. 1998-ban hárommillió útlevél jár le, az 1993-as roham megismétlődésére kell ezért számítania a belügyi szerveknek. A cél az, hogy a kiadandó új okmányok már védettek legyenek a fényképcserés hamisítások ellen is. A jelenlegi tervek szerint az okmány adatlapja, illetve annak kitöltési technológiája változna. Az új eljárás lényege a lézeres gravírozással felvitt fénykép és adatok lennének, melyeket nem lehet meghamisítani vagy kicserélni. A technológia további előnye, hogy egy biankó irat kitöltése ezzel az eljárással lényegesen bonyolultabb, nagy értékű technikai hátteret is igényel. Az okmányok megújításával párhuzamosan az útlevélkiadás igazgatási háttere is átalakul. Jelenleg a kérelmeket a területi önkormányzatoknál be lehet ugyan adni, de a döntés és a kiadás joga a Belügyminisztériumé. Az új szabályozásról törvényben kell dönteni. A már elkészült tervezet szerint lehetőség lesz arra, hogy külföldi állammal kötött kétoldalú szerződés esetén az adott országokba személyi igazolványukkal is utazhatnak a magyar állampolgárok. Ilyen szerződések már most is vannak, a németek már személyi igazolványukkal léphetnek be hazánkba, ám a jelenlegi magyar jogszabályok ezt még nem teszik lehetővé a magyaroknak. A törvényben kell majd szabályozni az útlevél érvényességi idejét is, az AH javaslata szerint ez felnőtteknél tíz év lenne. A kiskorúaknál azonban csökkenne a jelenlegi ötéves érvényesség, hiszen a születés pillanatától öt évig nagyon jelentős az arcváltozás, így a határokon nehezen ellenőrizhető az azonosság. A törvénynek kell majd tisztáznia azt is, hogy az útlevéligénylést melyik szervhez, milyen igazolásokkal, kísérő okmányokkal kell benyújtani, melyik szerv dönt majd a kérelmekről. A hatósági jogkört decentralizálnák, ám a kiállítás biztonsági okokból központilag történne. A felmérések szerint 200-250 helyre lesz szükség, feltehetően nagyobb önkormányzatok épületében. A szükséges infrastrukturális háttér felmérése folyik. Nemcsak irodákra és ügyintézőkre van szükség azonban, hanem a döntéshez elengedhetetlen ellenőrzési lehetőség megteremtésére. Ez számítógépes hálózatot jelent, melyben a végpontokon levő számítógépek segítségével a központi adatbázisból ellenőrizhetők az adatok. Ugyanakkor az adatfelvitelhez speciális fényképezőgépre is minden hivatalban szükség lesz, hogy a képet az ellenőrzött adatokkal együtt digitális úton továbbíthassák a kiállítást végző szervhez. A szükséges infrastruktúra kialakítása több milliárd forintot igényel. A befektetés azonban megtérül: a hálózat többcélúan felhasználható a többi okmány, a személyi igazolvány, a jogosítvány kiállításakor, sőt a bűnüldözésben is. A konkrét munka, a jogszabályi változások előkészítése, a szükséges tenderek kiírása egy miniszteri biztos irányításával várhatóan még az idén megkezdődik.