Népszava, 1999. május (127. évfolyam, 101–124. sz.)
1999-05-11 / 108. szám
12 1999. MÁJUS 11., KEDD KULTÚRA RÖVIDEN Szláv nyelvünnep Hazai és külföldi tudósok részvételével kétnapos tanácskozás kezdődik ma 10 órától a magyarországi szlavisztika 150. évfordulója alkalmából az ELTE Dísztermében (Bp. V., Egyetem tér 1-3.). Hubay-koncert A Hubay Jenő Társaság megalakulása alkalmából ma 19 órakor a Zeneakadémián a Hubayverseny díjazottjai, Barnácz Erzsébet, Dúlfalvy Éva és Csikós Zsuzsanna adnak koncertet. Kísér a Magyar Virtuózok Kamarazenekara, Szenthelyi Miklós vezetésével. Szabadiskola Az Irodalom Visszavág című folyóirat szerkesztősége által szervezett IV. Szabadiskola következő előadásán ma 17 órakor Pethő Bertalan tart előadást a posztposztmodernről a Kossuth Klubban (Bp. VIII., Múzeum u. 7.). Könyvbemutató Glatz Ferenc, az MTA elnöke és Schweitzer József, országos főrabbi mutatja be ma 11 órakor a Magyar Tudományos Akadémia III. emeleti előadótermében a Komoróczy Géza és a MTA Judaisztikai Kutatócsoport szerkesztésében megjelent Jewish Budapest című könyvet. Adria szirénje Görgey Gábor Adria szirénje című regényét, a tetralógia befejező kötetét Lator László költő mutatja be ma 16 órakor az írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45.). Emlékkiállítás : Merítés a KUT-ból II. címmel Járitz Józsa (1893-1986) festőművész emlékkiállítását egy időben, két helyszínen tekintheti meg a közönség. Mától a Haas Galériában (Bp. V., Fálk Miksa u. 13.), péntektől pedig a Ráday Galériában (Bp. IX., Ráday u. 8.) látható a bemutató. Kortárs tárlat Bodnár Éva Bécsben élő magyar festőművész kiállítása ma 18 órakor nyílik a Kortárs Művészeti Múzeumban (Budavári Palota, A épület). Vendégjáték Moliére Scapin című előadásával vendégszerepel a győri Nemzeti Színház társulata ma este 7 órakor a Kolibri Színházban (Bp. VI., Jókai tér 10.). Verseny a hálón A National Geographic Channel és az Oktatási Minisztérium közös versenyt hirdet a SULINET-en általános és középiskolások számára. A kérdések mától olvashatók a SULINET-en, a válaszokat május 25-ig kell elküldeni a NGC magyarországi irodájába a következő címre: Baranyó Beáta, 1066 Bp. Teréz krt. 22.1. em. 6. E- mail: ngchu@mail.matav.hu A helyes válaszokat beküldő osztályok között értékes nyereményeket sorsolnak ki. Itáliai dallamok Észak-olaszországi költők és írók szövegei alapján született szerelmes dalokat, tradicionális és modern tánczenét szólaltat meg az olaszZur de Zur együttes ma este 7 órakor kezdődő koncertjén az Olasz Kultúrintézetben (Bp. VIII., Bródy S. u.8.). „A valóság mániákusa vagyok” Solymár József anekdotákból rekonstruálná századunk történelmét „Hallgató író” - diktatórikus korokban így nevezték a néma ellenállókat, a passzív rezisztanciát választó, tudatosan nem publikáló szerzőket. De akadtak elhallgattatott írók is, akik soha nem tudhatták meg pontosan, miért zárkóztak el egyik napról a másikra műveik közlésétől a kiadók, a szerkesztőségek. Solymár Józsefnek ez a sors jutott az úgynevezett puha diktatúra utolsó két évtizedében. Most, hetvenéves korában a jelek szerint újra „fölfedezték”. Valachi Anna NÉPSZAVA - A hatvanas években minden esztendőben megjelent egy-egy regénye, novelláskötete, s filmjeivel - Új Gilgames, Megöltek egy lányt, Négy lány egy udvarban is nagy közönségsikert aratott. A hetvenes évek közepétől azonban hiába próbálta közreadni új műveit. Mi lehetett elhallgattatásának oka? - Talán az, hogy a bátyám, Solymár István művészettörténész a hetvenes évek közepén írt egy könyvet Hagyomány és lelemény a művészetben címmel, melyet betiltottak, mert egy nagy fejezete akkoriban tiltott témáról, az erdélyi népművészetről szólt. Azontúl tőlem sem közöltek egy sort sem, és filmszinopszisaimat is rendre elutasították. Ezeknek és a korábbi időknek a hangulatát, az akkori hétköznapok emberközeli történéseit ma sem ismerjük igazán, ezért úgy érzem, kötelességem hírt adni mindenről, amit tanúként átéltem. Több kötetre való anyagot dolgoztam fel személyes történel-' . mi élményeimből - egyelőre az asztalfiókomnak. Életregényem is kikserés-' kedhetne ezekből a rövid, csattanós, anekdotaszerű emlékezésekből, hiszen engem íróként kezdettől fogva csak az érdekelt, amit láttam, hallottam, átéltem. A valóság mániákusa vagyok, de úgy tapasztalom, ez mostanában sem igazán divat. - Pedig nemrégiben láthattuk Mátraballáról készített háromrészes dokumentumfilmjét Egy vasúti raktár romantikus története címmel a Duna Televízióban. - Ez a film harminc év óta folyamatosan készül és még ma sem fejeződött be.Szociográfiát szeretnék írni Mátraballáról, gyermekkorom színhelyéről, ahol édesapám állomásfőnök volt, s ahová íróként is mindig szívesen visszajártam. A hatvanas évek közepén filmet forgattam itt a régi népszokásokról, a palóc falu mindennapjairól. Ezeket a régi felvételeket szembesítettük a mai valósággal, így készült el ez a mostani fim Nádasi László rendezésében. Hetvenedik születésnapja alkalmából valóra váltotta régi, dédelgetett tervét: megalapította az Anekdotázók Baráti Körét. Mi a célja ezzel? -Az anekdoták gyermekkorom osala vertek végig az" életemet. A mátra- ballaiak értékrendje szerint ugyanis a gazdag, az erős, a szorgalmas parasztnál is sokkal többet ért az az ember, aki jól tudott mesélni, tele volt érdekes történetekkel. Az anekdota az én írói indulásom idején lenézett, üldözött műfaj volt, hiába emelte Jókai, Mikszáth, Krúdy irodalmi rangra. Pedig az anekdoták segítségével jobban megérthetjük a múltunkat, hiszen kipótolják a népünk életrajzán mutatkozó lyukakat, melyek tudatos elhallgatással vagy felejtéssel keletkeztek. Minden településnek, mesterségnek, 'intézményekd''magvkk a" 'aaga jellegzetes anekdotakincse. Most, amikor nemcsak a millenniumra készülünk, hanem a búcsúzó évszázadunkban történtekről is számot kell adnunk, fontos, hogy összegyűjtsük és közkinccsé tegyük a kollektív emlékezetben őrzött jóízű, hurporos, kerek történeteket. Kacagtató anekdotákból szeretnénk megrajzolni ennek a gyászos századnak a történetét. Solymár József, aki több kötetre való személyesen átélt élményanyagot gyűjtött össze az asztalfiókjában, s aki szeretné megírni egykori faluja, Mátraballa szociográfiáját is ! Hajnal Péter felvétele Cannes-ban már készülődnek a sztárok az idei versenyre Szentgyörgyi Rita (Cannes) írása a NÉPSZAVÁNAK A kreativitás és a művészi megújulás jegyében hirdették meg az idei, 52. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált, amelyet holnaptól május 23-ig rendeznek meg, s amelyen az elmúlt évek erőszak-áradatát felváltják az érzelmek, a családi értékek, az ezredvég emberének egzisztenciális kérdései. A szervezők meg kívánják törni Holywood, illetve egyáltalán az angol nyelvű filmek monopóliumát: a huszonkét versenyfilmből mindössze három amerikai, s ezen belül is mindössze egyetlen „stúdiófilm” szerepel, John Sayles Limbója. A fesztivált Nyikita Mihalkov romantikus történelmi freskója nyitja a múlt századvég Oroszországáról egy amerikai nő szemével. A Szibériai borbély Julia Ormond, Richard Harris, Oleg Mensikov főszereplésével készült. A zárófilm az angol Oliver Parker alkotása, Oscar Wilde Az eszményi férjének adaptációja, Rupert Everett-tel és az ausztrál Cate Blanchett-tel. Az Aranypálmáért olyan neves rendezők versengenek, mint Pedro AlmodovarMindent anyámról című önéletrajzi ihletésű filmjével), Peter Greenaway (Nyolc és fél nő), Jim Jarmusch (A szamuráj útja), a kínai Chen Kaige (A császár és a gyilkos), David Lynch (Egy igaz történet), a mexikói Arturo Ripstein vagy a kanadai Atom Egoyan. Nagy várakozás előzi meg Alexander Szokurov Molochját, amely Hitler és Éva Braun kapcsolatáról szól. Huszonöt év után először került a válogatásba izraeli versenyfilm, Amos Gitai Kadosh című munkája. A francia versenyfilmek sorát Léos Carax - a Pont- Neuf szerelmesei rendezőjének - Pola X című mozija nyitja Catherine Deneuve és Guillaume Depardieu kettősével. A franciává lett portugál származású rendező, Raul Ruiz nemzetközi sztárcsapattal filmesítette meg Proust Az eltűnt idő nyomában című regényét, melyben John Malkovich Swannja mellett láthatjuk Catherine Deneuve-öt és Chiara Mastroiannit is. David Cronenberg kanadai rendező elnökli a kilenctagú zsűrit, amelyben olyan alkotók foglalnak helyet, mint Holly Hunter színésznő, Barbara Hendricks operadíva, Jeff Goldblum színész, Yasmina Reza színpadi szerző. Cannes évről évre tiszteleg a nemzetközi filmvilág nagy színészegyéniségei előtt. Idén Sean Connery az egyik ünnepelt, akit a Zorróban felfedezett Catherine Zeta-Jonesszal láthatunk Jon Amies Tőrbecsalás című filmjében. Faye Dunaway a díszvendége a filmtörténet szerelmes filmjeiből összeállított retrospektívnek, amelynek keretében a Bonnie és Clyde-ot is levetítik. A hazai filmesek sorában a franciák Michel Piccolit és Francis Vebert, a Balfácánt vacsorára nagysikerű szerzőjét tüntetik ki érdeklődésükkel. Az idén elhunyt Stanley Kubrickra fotókiállítással emlékeznek. És végül néhány név a filmjeiket idén Cannes-ban személyesen is képviselő mozisztárok sorából: Liz Taylor, Susan Sarandon, Vanessa Redgrave, Peter Fonda, John Torturro, Johnny Hollyday, Andie McDowell, Jeanne Moreau, Gérard Depardieu, Isabelle Huppert. Lapunk a fesztivál ideje alatt helyszíni tudósításokban számol be a filmparádéról. NÉPSZAVA DOBOZOLÓ Lorenzo deltája Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK Eddig, ha szappanoperák közül szemléztünk, elsősorban nemzeti hovatartozásuk felől közelítettünk, megkülönböztetve cseh és német, francia és amerikai stílust. Most a mozi felől támadunk, bár vizsgálatunk tárgyát, A fejvadász című, az RTL Klubon naponta (kétszer) futó szériát leginkább hollywoodi kötődései miatt tipikus amerikai alfajnak is tekinthetjük. Az úgynevezett B mozikat nálunk leginkább a videotékák polcain és a kereskedelmi televíziók csatornáin érni utol. Kis ország, kis filmforgalmazás a miénk, ezért a mozikba általában az A osztályos amerikai filmek kerülnek. A B kategóriájúakat az különbözteti meg ezektől, hogy előállításuk nagyságrendekkel olcsóbb. Nem is annyira a technikai megvalósításukon mérhető a különbség, mint inkább a szereposztáson. (Amíg mondjuk Mel Gibson gázsija valahol a húszmillió dollár körül mozog, addig ez nem is csoda.) A B film tehát első megközelítésre „sztárjairól” ismerhető föl. Ezen a téren is két irány mutatkozik. Az egyik, ha az alkotást egy valaha jobb napokat látott filmcsillag (Elliot Gould, Donald Sutherland vagy pályájának egy szakaszán John Travolta) neve fémjelzi. A másik a kimondott B sztár (Chuck Norris, Dolph Lundgren vagy éppen Lorenzo Lamas) jelenléte. B csillag úgy lesz valaki, ha egy igazi csúcsmoziban a pozitív hős egyszer jól elveri, mint Chuck Norrist Bruce Lee vagy Dolph Lundtgent Silvester Stallone. Lorenzo Lamas ebből a szempontból üdítő kivétel, őt az isten is B csillagnak teremtette. (Nem kis nemzeti büszkeséggel írom le, hogy Tibor Takács filmjeiben lett azzá, aki.) A Fejvadász tipikus tévésorozatba oltott B mozi. Nem a szappanoperák megszokott helyszínein, untig ismert szoba és kocsmabelsőkben, hanem az amerikai akciófilmek untig ismert terein játszódik. A helyszín mindig egy-egy sikeresebb film kapcsán azonosítható legkönnyebben. Lorenzo legutóbb New Orleansban járt, ahol kövér rendőrök zsebkendővel törülgetik homlokukról a forró verítéket, ahol szól a jazz és a lányok mind Salma Hayekra hasonlítanak. Olyan az egész város, mint amit éppen most hagyott ott az Angyalszív stábja. Ezek a filmek - éppen úgy, mint az „igaziak” - az amerikai álomgyártás mítoszaival és legendáival operálnak - csaldhogy leginkább mint díszleteket használják őket. Jön egy chopper a lebukó nap előtt, egyenest a Szelíd motorosokból, hogy aztán a napjainkhoz igazított szelíd motoros leszállva róla fejbe rúgjon minden szembejövőt az igazságosság talaján és a törvényesség szellemében. Szellemében és nem betűje szerint, mert hősünk egyfelől kalandor, másfelől a filmet nézni és nem olvasni kell. Az amerikai mitológia bőséges és úgyszólván kiapadhatatlan, Lorenzo pedig termékeny mint a Nílus deltája. A múlt héten Elvissel is találkozott, úgyhogy nyitván számos kaland vár még ránk. Nemzetik egymás közt NÉPSZAVA-információ A Miskolci Nemzeti Színház, amely ebben a szezonban ünnepelte 175. születésnapját, a jubileumi évad záróakkordjaként egy új, hagyományteremtő kezdeményezést indít útjára, a Magyar Nemzeti Színházak Találkozóját. A május 18. és 22. közötti programsorozatot a szegediek Platonov-előadása nyitja, ezt a győriek Édes Annája. A házigazdák az ebben a szezonban alakult operatagozat produkcióját, Erkel Ferenc Bánk bánját mutatják be. A Pécsi Nemzeti Színház művészeinek előadásában A tizedes meg a többiek című előadásnak tapsolhat a közönség, s a fesztivált a budapesti Nemzeti Színház produkciója, Sütő András Balkáni gerléje zárja. Liszt a XXI. század küszöbén Konferencia és koncertek a zongorista-zeneszerző emlékére NÉPSZAVA-információ Liszt Ferenc muzsikája világszerte nagy népszerűségnek örvend ma is, s a föld különböző pontjain léteznek Liszt Társaságok, amelyek a mester zenéjével, személyiségével, zenetörténeti hatásával foglalkoznak. A nagy hagyományokra visszatekintő magyar Liszt Társaság ezért idén immáron harmadik alkalommal rendez nemzetközi Liszt-konferenciát, amely egyben a vitág Liszt Társaságainak a találkozója is. A Liszt, a magyar és európai mester a XXI. század küszöbén címet viselő háromnapos programsorozatban zenetörténeti előadások, a társasági munkákról szóló beszámolók, valamint koncertek is helyet kaptak. Az előadók sorában a magyarok mellett amerikai, osztrák, spanyol, francia és brit professzorok találhatók. Mint a Társaság főtitkára, dr. Hamburger Klára elmondta, ha sikerül támogatást szerezniük, a háromnapos tanácskozás anyagát két kötetben - angol és magyar nyelven - megjelentetik. A Liszt-találkozót ünnepi hangverseny nyitja május 18-án a Zeneakadémián, ahol Hamar Zsolt vezényletével a MÁV Szimfonikusok muzsikálnak Pető András és Jandó Jenő közreműködésével. A konferencia két másik napjára is jut egy-egy koncert: május 19-én és 20-án a Régi Zeneakadémián hangzanak fel hangversenyek. A műsorban Liszt, illetve az ő műveivel kapcsolatban álló darabokat, többek között Beethoven-, Schönberg-, Ravel- és Debussy-kompozíciókat hallgathatnak meg az érdeklődők. Az előadók között van Lantos István, Csík Laura, Oravecz György, Duan Ying, Wojeciec Waleczek és Miriam Gomez-Moran. Irodalmi napfogyatkozás NÉPSZAVA-információ Érdekes kezdeményezést indít útjára a Napút című irodalmi, művészeti és környezeti folyóirat: műfaji megkötöttség nélküli jeligés pályázatot hirdet hazai és határon túli magyar szerzőknek olyan irodalmi alkotásokra (egy szerzői ívnél nem hoszszabb, nyomtatásban és Interneten közöletlen „rögtönzésekre”), amelyek bármilyen módon a Magyarország területéről 1999. augusztus 11-én megfigyelhető teljes napfogyatkozáshoz kapcsolódnak. Kisesszék éppúgy beküldhetők, mint akár vers a „bibliai sötétség” leendő nyolc percéről vagy „képzelt riport” egy ezen a napon idelátogató idegen szemével. Elfogadnak áltörténelmi, máskori napfogyatkozásokról szóló rövid szépprózai munkákat, továbbá bármely íróelőd modorában megírt műveket is. Beküldési határidő: 1999. június 30. Cím: Napút szerkesztősége, 1136 Budapest, Pannónia u. 6. A lap a díjazott írásokat a még augusztus 11. előtt megjelenő számában, a pályamunkák legjobbjait pedig később közli. Érdeklődni a 349-2316 telefon-, faxszámon vagy a naput@drotposta.hu E-mail címen lehet.