Népszava, 1999. május (127. évfolyam, 101–124. sz.)

1999-05-01 / 101. szám

101 kJJLAI \.V1 \. Szerzői jogokat sérthet a fénymásolás A törvényjavaslat reprográfiai díj bevezetését indítványozza Komoly anyagi károkat okoz a különböző írott művek szerzőinek, kiadóinak, hogy azokat a technika segítségé­vel gyakorlatilag fillérekért lehet sokszorosítani. A parla­mentnek benyújtott új szerzői-jogi törvényjavaslat ezért úgynevezett reprográfiai díj bevezetését indítványozza. A javaslat emellett szabályozza a modern szerzői művek, így például a számítógépes szoftverek, adattárak fel­­használását, sokszorosítását. Nagy Gergely NÉPSZAVA A könyvek, folyóiratok, kották szerzőit, kiadóit a jövőben díjazás illeti meg abban az esetben, ha a mű­veket fénymásolóval vagy más hasonló berendezéssel sokszorosítják - áll az új szerzői jogról szóló tör­vényjavaslatban, amelyet az Igazságügyi Miniszté­rium a közelmúltban ter­jesztett a parlament elé. Ez a reprográfiai díj az új szabályozás egyik legfon­tosabb, a vevők pénztár­cáját is érintő eleme. A törvényjavaslat elké­szítői szerint az utóbbi években nagyon olcsóvá vált a fénymásolás és más hasonló módszerekkel tör­ténő sokszorosítás. A ki­sebb példányszámban megjelenő folyóiratokat, könyveket és főleg a kottá­kat ma már jóval olcsóbb fénymásolni, mint az ere­deti műveket megvenni. Ez a fajta sokszorosítás pedig gyakran milliós károkat okoz a művek szerzőinek, kiadóinak, mivel egyre kevesebb fogy az eredeti példányokból. Ez akár oda is vezethet, hogy az érintett cégek felhagynak a vesz­teséges kiadói tevékeny­séggel. A törvényj­avaslat a fenti probléma megoldásaként vezetné be a reprográfiai díjat. Ezt a fénymásológé­pek, illetve hasonló beren­dezések előállítóinak s üze­meltetőinek kellene meg­fizetni, figyelembe véve a gépek teljesítményét és kihasználtságát. A díjat összegszerűen még nem ha­tározták meg. Annyit tud­ni lehet, hogy a pénz a szerzői jogokat védő, úgy­nevezett közös jogkezelő szervezethez folyik majd be. Az összes befizetett rep­rográfiai díjnak a 30 szá­zaléka a könyv- és folyó­irat-kiadókat, 60 százalé­ka az irodalmi és zenei művek szerzőit, valamint a zeneműkiadókat, 10 szá­zaléka pedig a képzőmű­vészeket illeti majd meg. A reprográfiai díjat azon­ban végső soron a vevőknek kell majd megfizetniük. Azaz a törvény hatályba lé­pését követően nyilván emelkedik majd a fénymá­solás, illetve más sokszoro­sító technikák költsége. Hogy mennyivel, az egyelő­re még kérdéses. (Egy A4- es lap fénymásolásának ára várhatóan egy forint körüli összeggel nő majd.) Védelem illeti a kiadókat A jogi védelem megilleti a video- és mag­nókazetták, valamint a CD-lemezek ki­adóit is, mégis szinte mindenki rendel­kezik illegálisan másolt video- vagy mag­nófelvételekkel. Ha valaki például egy videotékából kivett filmet lemásol, azzal már meg is sérti a szerzői-jogi szabályo­kat. (Erre egyébként a filmek elején fel is hívják a figyelmet.) Ugyanez igaz a gyári hangkazettákra és CD-re is. Az ilyen szerzői művek akárcsak házi célra történő lemásolása jogsértő. A sorozatos jogsértések ellenére a nagy kiadóknak nem céljuk, hogy felelősségre vonják a végfelhasználókat. Mindössze arra törekszenek, hogy olyan termékeket dobjanak piacra, amelyeket nehéz másol­ni, így például az utóbbi években megje­lentek a másolásvédett videokazetták. A kiadók az üzleti célból történő má­solás,­­sokszorosítás és terjesztés- ellen­­küzdenek igazából. Komoly " károkat -3016V( . . • 10 " ■ ugyanis az okoz számukra, amikor ka­lózkiadók sokszorosítják a magnó- és vi­deokazettákat, és nagy tömegben, hihe­tetlenül olcsó áron dobják ezeket piacra. A különböző kazetták és CD-k üzleti célból történő másolását és terjesztését a hatóságok is sokkal szigorúbban üldö­zik. Ilyen cselekményért akár többéves börtönbüntetés is kiszabható. Néhány országban azonban az is elő­fordul, hogy államilag megtűrik, sőt tá­mogatják a kalóz másolatokat. Kínában például rengeteg amerikai kazettát, il­letve számítógépes szoftvert másolnak, sokszorosítanak és terjesztenek az állam jóváhagyásával, sőt annak megrendelé­sére is. Az amerikai s más cégek pedig egyelőre tehetetlenek Kínával szemben, ugyanis nem kockáztathatják meg a ha­talmas piac végleges elveszítését. Azaz a tiltakozáson kívül más lehetőségük nem nagyon marad. Módosítás előtt a patika alapításáról szóló törvény MTI-információ Az egészségügyi miniszter és a Magyar Gyógyszerész Kamara megállapodása értelmében ősszel megkez­dődik a patikaalapításról szóló, 1994-ben született törvény felülvizsgálata - közölte Hávelné Szatmári Katalin, a kamara elnöke. Elmondta: a gyógyszerész­kamara véleménye szerint a törvény felfrissítésére azért van szükség, mert a meglévő rendelkezések­nek ugyan megfelelő, de a jogalkotói szándékkal el­lentétes bírósági ítéletek születtek a patikák létesí­tésével kapcsolatos perek­ben. Az évek során mint­­egy 40 gyógyszerész fordult bírósághoz azért, mert a szaktárca engedélyével a közelükben újonnan léte­sített patikák vásárlóel­szívó hatása miatt csak­nem csődbe kerültek a már régebben működő gyógy­szertárak. Csapó Anna, az Egész­ségügyi Minisztérium fő­tanácsosa felhívta a fi­gyelmet arra, hogy míg a szakmai kamarának a pa­tikák működőképességét kell szem előtt tartania, addig az engedélyek ki­adásánál a szaktárcát az a szempont vezérli, hogy minél kevesebb utazással juthassanak el a betegek a gyógyszertárba. A kamarai törvény mó­dosításával összefüggésben már a parlament előtt van az a javaslat, amely szerint a jövőben a patikaalapítási engedélyeket a tisztiorvosi szolgálat, az ahhoz kap­csolódó személyi jogot pe­dig a gyógyszerészkamara adná ki. Amerikai típusú iskola MTI-információ A Nagykovácsi határában épülő Amerikai Nemzet­közi Iskola alapkövét ünne­pélyes keretek között szom­baton délelőtt helyezték el a beruházók, a leendő in­tézmény vezetői és a dip­lomáciai testületek képvi­selőinek jelenlétében. A beruházás 17 millió dollár­ból épül fel. A nemzetközi iskolában jelenleg Buda­pest különböző helyszínein folyik az oktatás. Itt 615 olyan tíz és tizennyolc év közötti diák tanul angol nyelven, akiknek szülei diplomáciai testületeinek, multinacionális vállala­tainak megbízásából Ma­gyarországon dolgoznak és amerikai típusú oktatás­ban kívánják részesíteni gyermekeiket. UUjJLjI­V­7­l­J, V» íyyy. majuö j., ntiru w Egészségügyi adatok chipkártyán A tízmilliárdos befektetés másfél év alatt megtérülhet A tb-alapokat felügyelő politikai államtitkár hivatala meg­kezdte egy új egészségügyi kártyarendszer bevezetésé­nek vizsgálatát. A betegek egészségügyi és biztosítási adatait, valamint a gyógyszer-felhasználási jogosultsá­got nyilvántartó chipkártyarendszer felállítása mintegy 10 milliárd forintba kerülne, ám a szakemberek szerint ez másfél év alatt megtérülhetne. Tamás Dániel írása a NÉPSZAVÁNAK A Miniszterelnöki Hivatal társadalombiztosítási fő­osztályán megkezdték, egy Kelet-Európában ed­dig egyedülálló intelligens egészségügyi kártyarend­szer bevezetésének vizs­gálatát. Az egészségbizto­sítási informatika siral­mas helyzetének jelenleg tervezett átalakításához hasonló elképzelések már 1993-ban felmerültek, ám akkor az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár - valószínű­leg anyagi okokból - elve­tette a terveket. Dr. Jávor András, az egészségbiztosítási reform­­bizottság alelnöke lapunk­nak elmondta, a tervezés alatt álló változtatást egyebek között a biztosí­tási rendszer átalakítása indokolja. Ugyanis a több­biztosítós egészségbizto­sítási rendszerben az ál­lampolgároknak valami­lyen módon igazolniuk kell, hogy mely szolgálta­tóknál és milyen mérték­ben vannak biztosítva. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a már működő hasonló rendsze­rek tapasztalatai azt mu­tatják, az intelligens kár­tyák bevezetésével jelentős megtakarítás érhető el. Az előzetes tervek szerint az új plasztikkártya tar­talmazná az állampolgárok egészségügyi bázisadata­it, az orvosi receptre és a laboratóriumi vizsgálatok­ra vonatkozó adatokat, s így biztosítaná a betegek gyors és biztonságos gon­dozásba vételét is. Az alelnök szerint az új rendszer bevezetése ma sem kerülne többe, mint a hat évvel ezelőtt tervezett kártyarendszer. Az akkori számítások szerint állam­polgáronként körülbelül ezer forint a kártyák előál­lítása, valamint a gyógyszer­­tárakban elhelyezett mág­neskártya-olvasó beren­dezések beszerzése. Ez a közel tízmilliárdos beru­házás másfél év alatt meg­térülhetne - véli Jávor And­rás. A Kanadában hasonló módon működő egészség­­ügyi kártya egy év alatt 18 százalékos megtakarítást hozott az ország gyógyszer­támogatási kasszájába. A minisztérium ennél óvato­sabb számításai szerint a rendszer bevezetésével ide­haza is az első évben mint­egy 5 százalékos megtaka­rítás érhető el. Ez a jelenleg 123 milliárdos kassza ese­tén hatmilliárd forint meg­takarítást jelentene. Dr. Jávor András sze­rint az elképzelést pontos számításoknak kell meg­előzniük. Azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen az elképzelés szakmai fogad­tatása, ám ha a vizsgála­tok és az egyeztetések po­zitív eredménnyel végződ­nek, elképzelhető, hogy már a jövő évben elkezdődik a rendszer kiépítése. Nagyközségek városi rangon Nem jelent anyagi előnyt a település címének megváltozása Idén 23 nagyközség pályá­zott a várossá válásra. Legtöbbjük állítja, nem vár anyagi előnyt az előlépte­téstől. Arra hivatkoznak, a városi presztízs az igazi vonzerő számukra. Holubár Zita írása a NÉPSZAVÁNAK Míg a rendszerváltás pil­lanatában 166 magyaror­szági településnek volt városi rangja, mára már 218 dicsekedhet ezzel a címmel. Az idén 23 pályá­zat vár a Belügyminiszté­rium májusi döntésére. A várossá nyilvánítás so­rán a területszervezési eljá­rásról szóló törvény szem­pontjait veszi figyelembe a­­15 tagú szakbizottság. Megvizsgálják, milyen sze­repet tölt be a nagyközség a térség életében, górcső alá veszik a pályázó gazda­sági és infrastrukturális fejlettségét, döntőnek tekin­tik például a közművesí­tés szintjét. Kulturális és sportlétesítményeinek ki­építettsége és az önkor­mányzat vagyongazdálko­dásának eredményessége is várossá emelhet egy-egy települést. Ma már nincs rögzítve, hogy mekkorának kell lennie egy nagyközség la­kosságának ahhoz, hogy megkaphassa az előlépte­tést, így nyerte el a városi címet az 1200-as lélekszá­mú Zalalövő is. Szigeti Ernő, a Magyar Közigazgatási Intézet ku­tatásvezetője kifejtette, Magyarországon csupán rangot jelez a város cím. Konkrét anyagi előnyöket nem jelent, ám segítségé­vel mégis többletjövede­lemre lehet szert tenni. Amennyiben ugyanis az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó, illetve ipar­űzési adó az átlagos (16 és fél ezer forint) alatt ma­rad, azt állami források­ból egészítik ki. Ily módon kapott például tavaly 40 millió forintot a legutóbbi pályázat ered­ményhirdetésekor, 1997-ben várossá nyilvánított Gyál is. Ebből az összeg­ből alakították ki a városi funkciókat. Többek között fejlesztették az egészség­ügyi intézményeket ft pél­­l­dául fül-orr-gégészetbreme­delőt alapították). Ak­rül!A közigazgatási forma leg­nagyobb előnyét azonban nem az anyagiakban látja Gimesi István gyáli pol­gármester. Két év tapasz­talata alapján állítja, sok­kal lelkesebbek az embe­rek, megnövekedett kö­zösségi aktivitásuk. Egyéb­ként 1997-ben nem először nyújtották be pályázatu­kat. Az előző évi elutasí­tást követően 500 millió forintot fektettek be tele­pülésük fejlesztésébe, s ez hozta meg a sikert. Sikeres termék az áruhitel (Folytatás az 1. oldalról) Az elsőbe azok tartoznak, akik a kiválasztott termé­ket nem tudnák azonnal megvásárolni, legfeljebb több hónapos takarékos­kodással. Ők előbbre hoz­hatják vásárlásaikat. A másodikba pedig azokat sorolja, akik ugyan meg tudnának venni egy tele­víziót vagy egy hűtőgépet, de az áruhitel segítségével korszerűbb, drágább vál­tozatot vihetnek haza. A Magyar Cetelem Bank Rt. vezérigazgatója, dr. Lendvai János szintén úgy látja, hogy az áruvá­sárlási hitelezésre komoly igény van ma Magyaror­szágon. Tapasztalatai sze­rint az áruvásárlási hitel lehetőségét 18-70 éves ko­rig minden réteg igényli. Korábbi kutatások sze­rint az áruhitelt igénybe vevők 88 százaléka elége­dett volt a vásárlás lebo­nyolításával. Az elégedet­lenkedő „kisebbség” ma­gasnak találta a kamatot, a kezelési költséget és szi­gorúnak a feltételeket. A bankoktól kapott informá­cióink szerint azonban kamatmentes hitelt is igé­nyelhetnek a vásárlók. A Magyar Cetelem például­ hat és nyolc hónapos fu­tamidővel kínálja az akciós kamatmentes hitelkonst­rukcióját. A Budapest Bank pedig hat hónapos, illetve akciós jelleggel tíz hónapos futamidővel is ad kamat­mentes hitelt. A részletfizetéses vásár­lásról megoszlik az embe­rek véleménye. A megkér­dezettek 37 százaléka vá­sárlást megkönnyítőnek találta, de 44 százaléka szükséges rossznak tar­totta azt. A válaszadók ötöde azonban kifejezet­ten szégyenletesnek tekin­tette a hitelt. A felmérésekben részt ve­vők mintegy 60 százaléka nem élt még soha a rész­letfizetéses áruvásárlással. Az emberek 24 százaléka ugyanis attól fél, hogy nem győzi fizetni a részle­teket, 18 százalékának nem volt szüksége a hi­telre, 38 százaléka pedig megvárja, amíg összegyű­lik a pénze. Akik részletre vásároltak, azok többsége televíziót, hűtőszekrényt, mosógépet és bútort vásá­rolt, kevesebben vettek hifitornyot, videót, tűzhe­lyet és autót. Az áruhitel segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a korszerűbb változatot vásárolják meg Jövőre elkészül a magyar-szlovén vasútvonal A tervek szerint 2000 vé­gére elkészül a magyar­szlovén vasútvonal. Első lépésként Orbán Viktor magyar és Janez Dmovsek szlovén miniszterelnök április 30-án elhelyezte az alapkövet a Bajánsenye- Hódos közötti határvona­lon. A tervezett vonalszakasz része az 1994. évi krétai Páneurópai Közlekedési Konferencián V. számú korridorként meghatáro­zott nemzetközi vasúti köz­lekedési folyosónak, amely a Velence-Trieszt/Koper- Ljublj­ana-Budapest-Ung­­vár-Lvov útvonalat fog­lalja magában. A 22,5 milliárd forintos beruházás forrásait a köz-é­pponti költségvetésen kívül­ az­­ EU-PHARE-támoga­­tásból nyert 2,6 milliárd forint és a frankfurti Kre­­ditans­taft für Wieder­aufbau bankintézet által nyújtott 16,4 milliárd fo­rintos hitel biztosítja. A kivitelezés előkészítésé­hez szükséges területbiz­tosítási munkák már 1996-ban megkezdődtek, melyek kiegészültek a ré­gészeti feltárásokkal, az előzetes környezetvédel­mi feladatokkal, a speciá­lis vasútépítési anyagok biztosításával. Ellenőrzést tartanak a lakbértartozóknál Lakbértartozások miatt több millió forinttól esnek el a fő­városi kerületi önkormányzatok. Jelentős károk keletkez­nek a bérlemények megrongálásából is. Ezen a helyze­ten a vagyonkezelők egy része a helyszíni ellenőrzések gyakoribbá tételével próbál változtatni. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Az ellenőrök általában há­rom visszásságra bukkan­nak. A lakók nem rendel­tetésszerűen használják a lakást, albérlőknek adják ki azt vagy nem fizetnek lak­bért. Mindez azt igazolja, hogy ma már elégtelennek bizonyul a korábbi alapelő­írás, miszerint az önkor­mányzati tulajdonú lakások helyzetét háromévenként kell felülvizsgálni. A XVIII. kerületi vagyonkezelő rt. - amelynek ellenőrei jelenleg is járják Pestszentlőrinc és Pestszentimre lakásait - fo­lyamatossá tette a bérlaká­sok felülvizsgálatát. Kötelesné Mike Ibolya, a kerületi polgármesteri hi­vatal lakásügyi csoportjá­nak vezetője kérdésünkre elmondta: a lakók gyakran drasztikusan megrongálják a lakást, például felszedik a parkettát. Sokan nemcsak a lakásukat, hanem a csalá­di házas negyedekben még a sufnikat is kiadják albér­letbe, ők maguk pedig más­hová költöznek. Gondot je­lent, hogy számos bérlő óriási lakbérhátralékot hal­mozott fel. A kerületben akadnak 600 ezer forintos tartozások is. Velük - a bí­rósági eljárás kezdeménye­zése előtt - egyezkednek, kisebb lakást ajánlanak fel számukra. Havonta két ilyen ügyletet bonyolít le az önkormányzat, illetve a va­gyonkezelő. A kiürült na­gyobb lakásokat pályázat útján juttatják olyanoknak, akik vállalják a lepusztult bérlemény felújítását. A kőbányai vagyonke­zelő rt. igazgatója, Kalte­­nekker György elmondta, hozzájuk­ 4500 bérlakás tartozik. Ők is gyakran ta­lálkoznak önkényes lakás­­foglalókkal, illetve nem fizető bérlőkkel. A tarto­zás immár milliókra rúg a kerületben. Az utóbbi egy esztendőben két családot többévi bírósági herce­hurca után végül ki kellett lakoltatni. A vagyonkezelő képviselője úgy látja, a sze­mélyes ellenőrzés többre vezet, mint egy-egy fel­szólítás kiküldése.

Next