Népszava, 1999. május (127. évfolyam, 101–124. sz.)
1999-05-01 / 101. szám
101 kJJLAI \.V1 \. Szerzői jogokat sérthet a fénymásolás A törvényjavaslat reprográfiai díj bevezetését indítványozza Komoly anyagi károkat okoz a különböző írott művek szerzőinek, kiadóinak, hogy azokat a technika segítségével gyakorlatilag fillérekért lehet sokszorosítani. A parlamentnek benyújtott új szerzői-jogi törvényjavaslat ezért úgynevezett reprográfiai díj bevezetését indítványozza. A javaslat emellett szabályozza a modern szerzői művek, így például a számítógépes szoftverek, adattárak felhasználását, sokszorosítását. Nagy Gergely NÉPSZAVA A könyvek, folyóiratok, kották szerzőit, kiadóit a jövőben díjazás illeti meg abban az esetben, ha a műveket fénymásolóval vagy más hasonló berendezéssel sokszorosítják - áll az új szerzői jogról szóló törvényjavaslatban, amelyet az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban terjesztett a parlament elé. Ez a reprográfiai díj az új szabályozás egyik legfontosabb, a vevők pénztárcáját is érintő eleme. A törvényjavaslat elkészítői szerint az utóbbi években nagyon olcsóvá vált a fénymásolás és más hasonló módszerekkel történő sokszorosítás. A kisebb példányszámban megjelenő folyóiratokat, könyveket és főleg a kottákat ma már jóval olcsóbb fénymásolni, mint az eredeti műveket megvenni. Ez a fajta sokszorosítás pedig gyakran milliós károkat okoz a művek szerzőinek, kiadóinak, mivel egyre kevesebb fogy az eredeti példányokból. Ez akár oda is vezethet, hogy az érintett cégek felhagynak a veszteséges kiadói tevékenységgel. A törvényjavaslat a fenti probléma megoldásaként vezetné be a reprográfiai díjat. Ezt a fénymásológépek, illetve hasonló berendezések előállítóinak s üzemeltetőinek kellene megfizetni, figyelembe véve a gépek teljesítményét és kihasználtságát. A díjat összegszerűen még nem határozták meg. Annyit tudni lehet, hogy a pénz a szerzői jogokat védő, úgynevezett közös jogkezelő szervezethez folyik majd be. Az összes befizetett reprográfiai díjnak a 30 százaléka a könyv- és folyóirat-kiadókat, 60 százaléka az irodalmi és zenei művek szerzőit, valamint a zeneműkiadókat, 10 százaléka pedig a képzőművészeket illeti majd meg. A reprográfiai díjat azonban végső soron a vevőknek kell majd megfizetniük. Azaz a törvény hatályba lépését követően nyilván emelkedik majd a fénymásolás, illetve más sokszorosító technikák költsége. Hogy mennyivel, az egyelőre még kérdéses. (Egy A4- es lap fénymásolásának ára várhatóan egy forint körüli összeggel nő majd.) Védelem illeti a kiadókat A jogi védelem megilleti a video- és magnókazetták, valamint a CD-lemezek kiadóit is, mégis szinte mindenki rendelkezik illegálisan másolt video- vagy magnófelvételekkel. Ha valaki például egy videotékából kivett filmet lemásol, azzal már meg is sérti a szerzői-jogi szabályokat. (Erre egyébként a filmek elején fel is hívják a figyelmet.) Ugyanez igaz a gyári hangkazettákra és CD-re is. Az ilyen szerzői művek akárcsak házi célra történő lemásolása jogsértő. A sorozatos jogsértések ellenére a nagy kiadóknak nem céljuk, hogy felelősségre vonják a végfelhasználókat. Mindössze arra törekszenek, hogy olyan termékeket dobjanak piacra, amelyeket nehéz másolni, így például az utóbbi években megjelentek a másolásvédett videokazetták. A kiadók az üzleti célból történő másolás,sokszorosítás és terjesztés- ellenküzdenek igazából. Komoly " károkat -3016V( . . • 10 " ■ ugyanis az okoz számukra, amikor kalózkiadók sokszorosítják a magnó- és videokazettákat, és nagy tömegben, hihetetlenül olcsó áron dobják ezeket piacra. A különböző kazetták és CD-k üzleti célból történő másolását és terjesztését a hatóságok is sokkal szigorúbban üldözik. Ilyen cselekményért akár többéves börtönbüntetés is kiszabható. Néhány országban azonban az is előfordul, hogy államilag megtűrik, sőt támogatják a kalóz másolatokat. Kínában például rengeteg amerikai kazettát, illetve számítógépes szoftvert másolnak, sokszorosítanak és terjesztenek az állam jóváhagyásával, sőt annak megrendelésére is. Az amerikai s más cégek pedig egyelőre tehetetlenek Kínával szemben, ugyanis nem kockáztathatják meg a hatalmas piac végleges elveszítését. Azaz a tiltakozáson kívül más lehetőségük nem nagyon marad. Módosítás előtt a patika alapításáról szóló törvény MTI-információ Az egészségügyi miniszter és a Magyar Gyógyszerész Kamara megállapodása értelmében ősszel megkezdődik a patikaalapításról szóló, 1994-ben született törvény felülvizsgálata - közölte Hávelné Szatmári Katalin, a kamara elnöke. Elmondta: a gyógyszerészkamara véleménye szerint a törvény felfrissítésére azért van szükség, mert a meglévő rendelkezéseknek ugyan megfelelő, de a jogalkotói szándékkal ellentétes bírósági ítéletek születtek a patikák létesítésével kapcsolatos perekben. Az évek során mintegy 40 gyógyszerész fordult bírósághoz azért, mert a szaktárca engedélyével a közelükben újonnan létesített patikák vásárlóelszívó hatása miatt csaknem csődbe kerültek a már régebben működő gyógyszertárak. Csapó Anna, az Egészségügyi Minisztérium főtanácsosa felhívta a figyelmet arra, hogy míg a szakmai kamarának a patikák működőképességét kell szem előtt tartania, addig az engedélyek kiadásánál a szaktárcát az a szempont vezérli, hogy minél kevesebb utazással juthassanak el a betegek a gyógyszertárba. A kamarai törvény módosításával összefüggésben már a parlament előtt van az a javaslat, amely szerint a jövőben a patikaalapítási engedélyeket a tisztiorvosi szolgálat, az ahhoz kapcsolódó személyi jogot pedig a gyógyszerészkamara adná ki. Amerikai típusú iskola MTI-információ A Nagykovácsi határában épülő Amerikai Nemzetközi Iskola alapkövét ünnepélyes keretek között szombaton délelőtt helyezték el a beruházók, a leendő intézmény vezetői és a diplomáciai testületek képviselőinek jelenlétében. A beruházás 17 millió dollárból épül fel. A nemzetközi iskolában jelenleg Budapest különböző helyszínein folyik az oktatás. Itt 615 olyan tíz és tizennyolc év közötti diák tanul angol nyelven, akiknek szülei diplomáciai testületeinek, multinacionális vállalatainak megbízásából Magyarországon dolgoznak és amerikai típusú oktatásban kívánják részesíteni gyermekeiket. UUjJLjIV7lJ, V» íyyy. majuö j., ntiru w Egészségügyi adatok chipkártyán A tízmilliárdos befektetés másfél év alatt megtérülhet A tb-alapokat felügyelő politikai államtitkár hivatala megkezdte egy új egészségügyi kártyarendszer bevezetésének vizsgálatát. A betegek egészségügyi és biztosítási adatait, valamint a gyógyszer-felhasználási jogosultságot nyilvántartó chipkártyarendszer felállítása mintegy 10 milliárd forintba kerülne, ám a szakemberek szerint ez másfél év alatt megtérülhetne. Tamás Dániel írása a NÉPSZAVÁNAK A Miniszterelnöki Hivatal társadalombiztosítási főosztályán megkezdték, egy Kelet-Európában eddig egyedülálló intelligens egészségügyi kártyarendszer bevezetésének vizsgálatát. Az egészségbiztosítási informatika siralmas helyzetének jelenleg tervezett átalakításához hasonló elképzelések már 1993-ban felmerültek, ám akkor az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - valószínűleg anyagi okokból - elvetette a terveket. Dr. Jávor András, az egészségbiztosítási reformbizottság alelnöke lapunknak elmondta, a tervezés alatt álló változtatást egyebek között a biztosítási rendszer átalakítása indokolja. Ugyanis a többbiztosítós egészségbiztosítási rendszerben az állampolgároknak valamilyen módon igazolniuk kell, hogy mely szolgáltatóknál és milyen mértékben vannak biztosítva. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a már működő hasonló rendszerek tapasztalatai azt mutatják, az intelligens kártyák bevezetésével jelentős megtakarítás érhető el. Az előzetes tervek szerint az új plasztikkártya tartalmazná az állampolgárok egészségügyi bázisadatait, az orvosi receptre és a laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó adatokat, s így biztosítaná a betegek gyors és biztonságos gondozásba vételét is. Az alelnök szerint az új rendszer bevezetése ma sem kerülne többe, mint a hat évvel ezelőtt tervezett kártyarendszer. Az akkori számítások szerint állampolgáronként körülbelül ezer forint a kártyák előállítása, valamint a gyógyszertárakban elhelyezett mágneskártya-olvasó berendezések beszerzése. Ez a közel tízmilliárdos beruházás másfél év alatt megtérülhetne - véli Jávor András. A Kanadában hasonló módon működő egészségügyi kártya egy év alatt 18 százalékos megtakarítást hozott az ország gyógyszertámogatási kasszájába. A minisztérium ennél óvatosabb számításai szerint a rendszer bevezetésével idehaza is az első évben mintegy 5 százalékos megtakarítás érhető el. Ez a jelenleg 123 milliárdos kassza esetén hatmilliárd forint megtakarítást jelentene. Dr. Jávor András szerint az elképzelést pontos számításoknak kell megelőzniük. Azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen az elképzelés szakmai fogadtatása, ám ha a vizsgálatok és az egyeztetések pozitív eredménnyel végződnek, elképzelhető, hogy már a jövő évben elkezdődik a rendszer kiépítése. Nagyközségek városi rangon Nem jelent anyagi előnyt a település címének megváltozása Idén 23 nagyközség pályázott a várossá válásra. Legtöbbjük állítja, nem vár anyagi előnyt az előléptetéstől. Arra hivatkoznak, a városi presztízs az igazi vonzerő számukra. Holubár Zita írása a NÉPSZAVÁNAK Míg a rendszerváltás pillanatában 166 magyarországi településnek volt városi rangja, mára már 218 dicsekedhet ezzel a címmel. Az idén 23 pályázat vár a Belügyminisztérium májusi döntésére. A várossá nyilvánítás során a területszervezési eljárásról szóló törvény szempontjait veszi figyelembe a15 tagú szakbizottság. Megvizsgálják, milyen szerepet tölt be a nagyközség a térség életében, górcső alá veszik a pályázó gazdasági és infrastrukturális fejlettségét, döntőnek tekintik például a közművesítés szintjét. Kulturális és sportlétesítményeinek kiépítettsége és az önkormányzat vagyongazdálkodásának eredményessége is várossá emelhet egy-egy települést. Ma már nincs rögzítve, hogy mekkorának kell lennie egy nagyközség lakosságának ahhoz, hogy megkaphassa az előléptetést, így nyerte el a városi címet az 1200-as lélekszámú Zalalövő is. Szigeti Ernő, a Magyar Közigazgatási Intézet kutatásvezetője kifejtette, Magyarországon csupán rangot jelez a város cím. Konkrét anyagi előnyöket nem jelent, ám segítségével mégis többletjövedelemre lehet szert tenni. Amennyiben ugyanis az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó, illetve iparűzési adó az átlagos (16 és fél ezer forint) alatt marad, azt állami forrásokból egészítik ki. Ily módon kapott például tavaly 40 millió forintot a legutóbbi pályázat eredményhirdetésekor, 1997-ben várossá nyilvánított Gyál is. Ebből az összegből alakították ki a városi funkciókat. Többek között fejlesztették az egészségügyi intézményeket ft pélldául fül-orr-gégészetbremedelőt alapították). Akrül!A közigazgatási forma legnagyobb előnyét azonban nem az anyagiakban látja Gimesi István gyáli polgármester. Két év tapasztalata alapján állítja, sokkal lelkesebbek az emberek, megnövekedett közösségi aktivitásuk. Egyébként 1997-ben nem először nyújtották be pályázatukat. Az előző évi elutasítást követően 500 millió forintot fektettek be településük fejlesztésébe, s ez hozta meg a sikert. Sikeres termék az áruhitel (Folytatás az 1. oldalról) Az elsőbe azok tartoznak, akik a kiválasztott terméket nem tudnák azonnal megvásárolni, legfeljebb több hónapos takarékoskodással. Ők előbbre hozhatják vásárlásaikat. A másodikba pedig azokat sorolja, akik ugyan meg tudnának venni egy televíziót vagy egy hűtőgépet, de az áruhitel segítségével korszerűbb, drágább változatot vihetnek haza. A Magyar Cetelem Bank Rt. vezérigazgatója, dr. Lendvai János szintén úgy látja, hogy az áruvásárlási hitelezésre komoly igény van ma Magyarországon. Tapasztalatai szerint az áruvásárlási hitel lehetőségét 18-70 éves korig minden réteg igényli. Korábbi kutatások szerint az áruhitelt igénybe vevők 88 százaléka elégedett volt a vásárlás lebonyolításával. Az elégedetlenkedő „kisebbség” magasnak találta a kamatot, a kezelési költséget és szigorúnak a feltételeket. A bankoktól kapott információink szerint azonban kamatmentes hitelt is igényelhetnek a vásárlók. A Magyar Cetelem például hat és nyolc hónapos futamidővel kínálja az akciós kamatmentes hitelkonstrukcióját. A Budapest Bank pedig hat hónapos, illetve akciós jelleggel tíz hónapos futamidővel is ad kamatmentes hitelt. A részletfizetéses vásárlásról megoszlik az emberek véleménye. A megkérdezettek 37 százaléka vásárlást megkönnyítőnek találta, de 44 százaléka szükséges rossznak tartotta azt. A válaszadók ötöde azonban kifejezetten szégyenletesnek tekintette a hitelt. A felmérésekben részt vevők mintegy 60 százaléka nem élt még soha a részletfizetéses áruvásárlással. Az emberek 24 százaléka ugyanis attól fél, hogy nem győzi fizetni a részleteket, 18 százalékának nem volt szüksége a hitelre, 38 százaléka pedig megvárja, amíg összegyűlik a pénze. Akik részletre vásároltak, azok többsége televíziót, hűtőszekrényt, mosógépet és bútort vásárolt, kevesebben vettek hifitornyot, videót, tűzhelyet és autót. Az áruhitel segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a korszerűbb változatot vásárolják meg Jövőre elkészül a magyar-szlovén vasútvonal A tervek szerint 2000 végére elkészül a magyarszlovén vasútvonal. Első lépésként Orbán Viktor magyar és Janez Dmovsek szlovén miniszterelnök április 30-án elhelyezte az alapkövet a Bajánsenye- Hódos közötti határvonalon. A tervezett vonalszakasz része az 1994. évi krétai Páneurópai Közlekedési Konferencián V. számú korridorként meghatározott nemzetközi vasúti közlekedési folyosónak, amely a Velence-Trieszt/Koper- Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov útvonalat foglalja magában. A 22,5 milliárd forintos beruházás forrásait a köz-épponti költségvetésen kívül az EU-PHARE-támogatásból nyert 2,6 milliárd forint és a frankfurti Kreditanstaft für Wiederaufbau bankintézet által nyújtott 16,4 milliárd forintos hitel biztosítja. A kivitelezés előkészítéséhez szükséges területbiztosítási munkák már 1996-ban megkezdődtek, melyek kiegészültek a régészeti feltárásokkal, az előzetes környezetvédelmi feladatokkal, a speciális vasútépítési anyagok biztosításával. Ellenőrzést tartanak a lakbértartozóknál Lakbértartozások miatt több millió forinttól esnek el a fővárosi kerületi önkormányzatok. Jelentős károk keletkeznek a bérlemények megrongálásából is. Ezen a helyzeten a vagyonkezelők egy része a helyszíni ellenőrzések gyakoribbá tételével próbál változtatni. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Az ellenőrök általában három visszásságra bukkannak. A lakók nem rendeltetésszerűen használják a lakást, albérlőknek adják ki azt vagy nem fizetnek lakbért. Mindez azt igazolja, hogy ma már elégtelennek bizonyul a korábbi alapelőírás, miszerint az önkormányzati tulajdonú lakások helyzetét háromévenként kell felülvizsgálni. A XVIII. kerületi vagyonkezelő rt. - amelynek ellenőrei jelenleg is járják Pestszentlőrinc és Pestszentimre lakásait - folyamatossá tette a bérlakások felülvizsgálatát. Kötelesné Mike Ibolya, a kerületi polgármesteri hivatal lakásügyi csoportjának vezetője kérdésünkre elmondta: a lakók gyakran drasztikusan megrongálják a lakást, például felszedik a parkettát. Sokan nemcsak a lakásukat, hanem a családi házas negyedekben még a sufnikat is kiadják albérletbe, ők maguk pedig máshová költöznek. Gondot jelent, hogy számos bérlő óriási lakbérhátralékot halmozott fel. A kerületben akadnak 600 ezer forintos tartozások is. Velük - a bírósági eljárás kezdeményezése előtt - egyezkednek, kisebb lakást ajánlanak fel számukra. Havonta két ilyen ügyletet bonyolít le az önkormányzat, illetve a vagyonkezelő. A kiürült nagyobb lakásokat pályázat útján juttatják olyanoknak, akik vállalják a lepusztult bérlemény felújítását. A kőbányai vagyonkezelő rt. igazgatója, Kaltenekker György elmondta, hozzájuk 4500 bérlakás tartozik. Ők is gyakran találkoznak önkényes lakásfoglalókkal, illetve nem fizető bérlőkkel. A tartozás immár milliókra rúg a kerületben. Az utóbbi egy esztendőben két családot többévi bírósági hercehurca után végül ki kellett lakoltatni. A vagyonkezelő képviselője úgy látja, a személyes ellenőrzés többre vezet, mint egy-egy felszólítás kiküldése.