Népszava, 1999. október (127. évfolyam, 229–253. sz.)

1999-10-07 / 234. szám

6 1999. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK MATTER NÉPSZAVA Új alapszabállyal jubilál a szocialista párt Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli ma az MSZP. A szo­cialista párton belüli platformok lapunk által megkérdezett vezetői eltérően értékelik a párt tízéves politikáját. Míg a szociáldemokrata irányzat vezetője, Vitányi Iván szerint a párt alapvetően jó irányba haladt, a Baloldali Tömörülés egyik ismert személyisége, Krausz Tamás történész úgy fogalmazott, hogy a párt nem tudott hű ma­radni célkitűzéseihez. A mostani jubileumi kongresszus nem csu­pán az ünneplés jegyében telik, elfogadják például a párt szerveze­ti megújulását szolgálni hivatott új alapszabályt. szönhetően pedig az eddiginél jelentősebb szerepet tölthetnek be a politikai formálásában­ a nők és a­ fiatalok. Az MSZP jö­vőjéről szólva Földes György hangsúlyozta: igazi alternatívát kel kínálni az embereknek. El kell érni azt,­hogy­­ne a rosszkedv,­­hanem­ a­ vonzó jövőkép hozza a szocialistákhoz a választókat. Az MSZP története egy si­kersztori - értékelte a szocialis­ták elmúlt­­tíz évét Tamás Pál politológus. Kiemelte: az MSZP jelenleg is az ország legerő­sebb pártja. Olyan politikai erő, amely a­­- pártelit ■ ideológiája alapján Ugyan egy nyugat-euró­A Magyar Szocialista Párt 1989. október 7-én alakult meg. Az új­ politikai erő első kongresszusa az MSZMP rendkívüli kongresszu­sának folytatásaként ült össze. Az MSZP­ megalakítását az 1274 Az MSZP eddigi elnökei - Nyers Rezső, Horn Gyula és Kovács László - beszédével kezdődik ma délután a szocialista párt tize­­dik kongresszusa. A Villányi úti­­ konferencia-központban i­­ dél­utántól folyamatosan követik egymást a programok. Pódiumbe­­szélgetéseket rendeznek a párt és az ország elmúlt évtizedéről. Lesz ünnepi tortavágás és árverésen lehet licitálni azokra­ a rér­likviákra, amelyek valamiképpen az MSZP-hez kötődnek.. Ugyancsak ma alakul meg az MSZP ,2000 Közösség és Hálózat munkacsoport. Baja Ferenc országgyűlési képviselő­ elmondta: a munkacsoport célja egyfajta aktív mozgalmi magként a párt tár­­sadalmi megerősítésé. .• Velancsics Béla NÉPSZAVA A szovatiszete által követetett út alapjába véve jó volt­- jelentette ki Vitányi Iván, aki MSZP szo­­ciáldemokrata platformjának vezetője. Hozzátette: természete­­sen pária volt olyan katekizmus, olyan aranyszabály, amelyhez viszonyítani lehetett volna a párt politikáját. Szerinte az MSZP számára az egyik legnehezebb feladat az volt, miként oldja fel azt a sajátos helyzetet, hogy bal­oldali értékeket valló pártként hozzon a társadalom számára súlyos, de az európai integráció szempontjából elkerülhetetlen döntéseket. Hangsúlyozta: azo­kat a lépéseket, amelyeket a szo­cialista párt kormányon megtett, bárki tett volna is a helyében, nem kerülhette volna el. Az MSZP sikertelen próbálkozásá­nak mondta viszont a politikus azt, hogy a gazdasági stabilizáció­­ végrehajtásakor a társadalom stabilizálása háttérbe szorult. . - A Magyar Szocialista Párt nem tudott az elmúlt tíz év alatt hű maradni eredeti cé­dtűzése­i­hez. Az egyházakkal folytatott tulajdonrendezési politika épp­úgy téves volt, mint a Bokros­­csomagból fakadó szociális ka­tasztrófaintézkedések - jelen­tette ki Krausz Tamás, a szocia­­­lista párt Baloldali Tömörülésé­nek vezetője. A történész úgy vélte, hogy a­z MSZP túl nagy engedményeket tett például a privatizációs folya­mat során. Értékelése szerint a párt mára döntően nem a man­ 5i­kavállalók, hanem a felső-közép, rétegek érdekeinek szem­ előtt tartásával­ politizál. Úgy fogal­mazott, hogy az MSZP baloldali polgári pártként jellemezhető. Polgári abban az értelemben, hogy főként a magántulajdono­si­ érdekeket­­tekinti fontosnak. Krausz Tamás hangsúlyozta:­­és~ hibázottnak tartja" a­ szocialis­ta párt,,,blai­esítésére’’irányuló próbálkozásokat. Mint mondta: az MSZP számára a továbblé­pést az jelentené, ha olyan mo­dern néppárttá fejlődne, amely nem a felső osztályok, a techno­krácia, hanem a társadalom több­ségének pártja. Szerinte ehhez szükség van arra is, hogy a terü­­leti érdekek mentén szerveződő lobbicsoportok ne darálják be a platformok kezdeményezéseit. A párt szocialista platformja a kongresszus előtt nem akart vé­leményt mondani az elmúlt tíz évről és a hét végi eseményről. Mint azt a platform vezetője, Nagy Sándor elmondta: a mos­­­­tani eseményre nem­­készítettek közös állásfoglalást Várhatóan csak a kongresszuson történtek­­ ismeretében, a jövő­­héten érté­kelik az eseményt.­­ Földes György választm­ányi elnök a jubileumi rendezvényt a Magyar Szocialista Párt meg­­tújsulási folyamatának egyik­ ál­lomásának tartja.­.­­.Kiemete,­ hogy nem hirdetnek meg ugyan új politikai irányvonalat, nem várhatók személyi döntések, de az új alapszabály várható elfo­gadása mégis jelentős esemény. A pártvezetés ezzel ugyanis olyan eszközökhöz jú£, amellyel hatékonyabban irányíthatja a pártot, a kvótarendszernek ké­pai szociáldemokrata pártk­ét. Mutatja,­ belső szerkezete, mű­-, ködése és ak­tivist­ái .révért azon-­­­ban inkább, meg az­­egykori re­formerek utódpártjának tekint­hető. A politológus szerint a mo­­dernizációt elősegítő­ mozgások a párton belül, már korábban el-, kezdődtek, de ezt a négy egykorr ,­mányzás lelassította.. .• kiadott 159.ell^Szavazattal. és' . 3­8 . tagpzkodással mondta ki. A ^^­^eke^alá Rézső lett. ,, Fgy ']évvfl'r^|sdR^.4|‘­resszása után azonban­­ a párton belüli, • alapszabályi­ vita után. m. szociáldemokrata • jellegű grohampárttá­ vált.: Öndefin­í­­ciója szerint az MSZP örököse,és­ továbbvivője a magyarság törté­nelme során felhalmozott nem­zeti, baloldali, értékeknek. A kongresszuson elfogadták azt a programnyilatkozatot, amelyben a párt elhatárolja magát a sztáli­nizmustól. Az MSZP­ céljaként a demokratikus szorgáltanus, és­ a vegyes­­tulajdonon alapuló piac-, gazdaság elérését jelölték mégi­­... : ' Az '1990-es' 'választásokon 10,891 százalékot elért, 33 parla­menti mandátumot’szerzett párt 1990. május 26-27-én tartotta fi. kongresszusát, amelyen­ a kül­döttek Horn Gyulát bízták meg az MSZP vezetésével. Meghatá­rozták az MSZP politikai arcú­, látót:­ a párt, a demokratikus /Szocializmus értékeit valló­­erő! Az 1990-es év novemberében­ újabb kongresszust tartottak Siófokon­. Az ott elfogadott áll­lásfoglalás,a gazdasági rendszer megváltoztatását sürgeti,, a váfi­ságból, való kilábalás­ érdeké-­ ben. Am. kongresszus,.1992-­ ben, Szegeden ült össze,­­és meg­­erősítette­ Horn­­ Gyulát elnöki tisztségében. A párt legfőbb döntéshozó testülete ,1994. feb­­r­­uár 27-én, a fővárosban­ ta­nácskozott legközelebb, hogy elfogadja az MSZP választási programját és országos­ listáját.­­Az 1994-es országgyűlési vá­­lasztásokon az MSZP ,a szava­zatok 3­2,9­9 százalékának­ meg­­. ^szerzésével 'ábszöM^ebbisfg-­ hez, :2­09 parlamenti rmnandá­­tumhoz szeotti A ’ - |i^u§“príf rendldvüli kongresszus- 96 szá­zalékos­ többséggé! Horn Gyu­lát választotta'meg immSztési. . elnök^jéMtöék. Még 1994-ben, . október 7. és ,9. között Buda­­­­pesten tanácskozott újra a­ párt­­IV. kongresszusa. Egy évvel ké­­­­sőbb még egy kongresszust hív­tak össze, Miskolcon, maj­d a 1996. mnárcius 29-31-i,fifi tiszt­újító ülésen újra Hornt válasz­tották a párt első emberének. Az ügyvezető alelnök szélesebb ha­táskört kapott, e funkcióba Kó­­sáné Kovács Magda került. Az 1998. március .17-i MSZP- kongresszus Budapesten ült össze, és nagy többséggel Horn Gyulát választotta a párt ,mi­­niszterelnök-jelöltjének... A választások elvesztése után. . .a­ fővárosban tartott 1998. szep­tember 5-6-i VI., tisztújító kong­­­­resszuson lett­ pártelnök Kovács László volt külügyminiszter, és ott állították, fel az MSZP jelen­­legi vezérkarát. Horn Gyula már­­ a­­tanácskozást megelőzően jel­­­­lezte: nem indul párttisztségért a megmérettetésen.: . Az idei, október 8-9-re össze­­­­hívott jubileumi kongresszus- a­­­ párt elmúlt tíz évének értékelése m­ellett - elfogadja az MSZP új alapszabályát és tárgyal a hosz­­szú távú programra vonatkozó javaslatról, a Szociáldemokrata Chartáról. Tíz év története Az MSZP vezetőinek első ülése 1989-ben: sok szereplő változatlan, vannak, akik eltávoztak, van, akit visszavárnak /h Egyre durvábbak a fiatalkorú bűnözők A lányok kilépnek szerepükből, a fiúkkal egyenrangúan vesznek részt a bűncselekmények elkövetésében Tavaly Magyarországon 3864 gyermekkorú és 12 866 fiatalko­rú követett el bűncselekményt. A számok meghökkentőek, pe­dig mindkét korosztályhoz tarto­zók bűnözési aktivitása évek óta csökkenést mutat. Tapasztalat, hogy a fiatal bűnözők devian­ciája összefüggésben van ve­szélyeztetettségükkel. A szocio­lógus szerint többnyire azok a fiatalok válnak bűnözőkké, akik a való életben mellékszereplők, azonban egy kínálkozó alkalom során főszereplővé válhatnak. Az ügyészek gyakran nem talál­nak magyarázatot a mind brutá­­lisabb elkövetési módokra. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Az elmúlt tíz évben a gyerekkor­­ú bűnelkövetők száma hol nö­­­vekvő, hol csökkenő tendenciát mutatott. A tavalyi 10 százalé­kos csökkenés ellenére dr. Gubir­­csár Gyula, a Legfőbb Ügyész­ség osztályvezető ügyésze úgy látja, hogy ennek ellenére sorpa következett be áttörés az érin­­tett gyerekek beilleszkedési za­varaiban. A kiskorúak helyzete a családok anyagi és morális állapotától függ. Sajátos jelen­ség, hogy miközben a rendszer­­váltás óta folyamatosan nőtt a veszélyeztetett kiskorúak száma­ (1997-ben érte el a csúcsot 421 ezerrel), addig a védő-óvó intéz­kedések évről évre csökkentek. Az ügyész szerint a veszélyezte­tettség a deviancia előszobája, ezekből a gyerekekből előbb-utóbb vagy áldozat, vagy bűnel­követő lesz. A kiszolgáltatott kiskorúakra naponta hat a­ tár-­­sadalomban - tévében, utcán, családban - tapasztalt brutali-­i­tás, s értelmes szabadidőprog­ram hiányában csellengésre adják fejüket vagy bandákba szerveződnek. Az egyéni akció mindössze 22 százalékukra jel­lemző, a bűncselekményeket inkább kortársaikkal követik el. A legaktívabbak a 13 évesek, de megdöbbentő a 10 év alattiak 23,5 százalékos részaránya is. A tavalyi 3864 gyerekkorú bűnel­követőből 418 volt a lány. ..Meglepő adat, hogy, a­ gyere­keknek csupán kis hányada él csonka családban vagy intézeti­ben, 2842 kiskorú­­ apja-anyja piéllől indult el a nagy kaland­ra. A 3864 gyermek 6670 bűn­­cselekményt követett, el, legszí­vesebb lopásra, betörésre, rab­lásra adták a fejüket, nem riad­tak vissza a testi sértéstől sem,­ 75 embernek okoztak sérülése­ket. Divat a garázdaság­ és a ká­bítószerrel való­ visszaélés. , , A fiatalkorúak között­ a 17 éve­sek a legaktívabbak, ők 33,2 szá­zalékos aránnyal szerepelnek az ifjú bűnözők között. Noha szá­muk t­avaly­i szintért csökkent,­­nőtt a velük szemben kiszabott jogerős ítéletek száma." A. „na­gyobb gyerekek” is a vagyon ell­­eni bűncselekményeknek hódól-­ nak elsősorban, de ők tavaly­­ 33­­ embert is megöltek.­ Gyakran csapódnak felnőtt bűnözőkhöz. A fiatalkorúak között is megnőtt a lányok aránya, a 12.866 elköve­tő között 1373 volt a lány, 15,8­ százalékuk épphogy 14 éves volt. A lányok fokozatosan kilépnek statiszta szerepkörükből, s a fi­úkkal egyedragúan vesznek részt a bűncselekményekben. Győr- Moson-Sopron megyében- példá­ul" brutáis gyilkosságnál segéd­­ítették­ fiútársaiknak, a V Mifid',' gyakoribb a lányok által, elköve­tett garázdaság. . Elgondolkodtató, hogy a­ ’fia­­talkorú'bűn­özők legnagyobb há­nyada (4791) foglalkozás n­élkül, fi­­uket 'az általák­os' iskólások,­' majd­ a szakm­arikás tanulók­­kö­­­ vetik a sorban. A szellemi foglal­­kozásúak közül 27-en adták’va­­­lamilyen fajta bűnözésre a fejü­ket.’Temérnek­ük készteti bűnel­­követésre a fiatalokat.'Tetteiket hirtelen, felindu­lásból,­bosszú­­ból, agresszivitásból,­ anyagi ha­szonszerzésből, szexuális vágy­­ból, kalandvágyból követik­ el­, ’ vagy befolyásoltság alatt állnak. Átalános. '■tapasztalat, hogy egyre • .friptálisab­bak a gyer­­­mekkorúak ■ ‘és fiatalkorúak által­­ elkövetett bűncselekmé­nyek. Az ügyész a kiskorúak­ erkölcsi ■ kialakulatlanságával m­agyarázza«' á. durvulásit sze­rinte ; ezekben a gy­erekekben nem működnek ,á­ morális­ fé­kek. " Nyilvánvalóan eredendő agresszív hajlammal rendel­­kezn­ek, amelyet csak fokoznak a vad tévéfilmek, továbbá sú­lyos problémák lehetnek nevel­tetésükben is. Megesik, hogy a fiatalkorú­­ vezér a felnőtt bű­nözők csoportjában, merészebb és vadabb terveket eszel ki, mint a korosabbak. A fiatalok kis részének jövőképében meg­jelenik a bűnözési karrier. Az ügyész szerint megdöbbentő, ahogy ezek a gyerekek unottan A tévé, a videó és a fiatalok által kedvelt fil­mek kultúrája az agresszió legkülönfélébb for­máit honosította meg a fiatalok körében. Sza­bó Ildikó szociológus szerint a közvetített min­ták elsősorban azokra a fiatalokra hatnak, akiket a valóságos életükben a különféle elfoj­tások, sérelmek oly mértékben a margóra szo­rítanak, hogy reakcióikban agresszívvá vál­nak. Azok, akik lehetőséget kapnak rá, hogy személyiségük teljes egészében megjelenhes­sen a feladataikban, ne­m jutnak ilyen helyzet­be. A szociológus szerint az elnyomott ember szá­mára a nagyon kegyetlenül végrehajtott bűncse­­lekm­ények a rég áhított fölényt testesítik meg, hi­szen ők a való életben mellékszereplők, s tettük­kel egy csapásra főszereplőkké válnak. Lányi Gusztáv szociálpszichológus szerint a nem hagyományos normaszegést - lásd a szinte önélvezetből elkövetett durva bűncselekményt - sokszor maga az elkövető sem tudja minősíte­ni, maga sem tudja, miért tesz ilyet! A családi kö­telékek átrendeződése során az agrotesztet felmu­tató kortárs csoportok nagyobb kohéziót tud­nak teremteni, mint az otthon. Néhány idei, emlékezetes eset Két­ magyar lány és egy fiú áprilisban fejszével­rr­egöltek egy idős asszonyt, miért nem­ volt hajlandó pénzt kölcsönadni. .. Alig .múlt, el 14 éve^'a, két lány, akik különös kegyetlensé^a n^dostak fia-1 - lál­á, egy taxist. ■ A BRFK kábítószer elleni osztályának.ip.uhba­: fábai tavas­szal két­­tizenévest fogtak el a VIII. kerületben. Az egyik perekét szó szerint a hintából kellett kiszedni. ■ Tavasszal megkéselte édesanyját egy 16 éves gyermek. Az ökölvívásban‘to-;',­hetséges fiatalember a bátyjával szólalkozott össze, mikor anyja - vesztére - közéjük állt. ■ Barátja szúrta hátba azt a 16 fiút, akin a Szobi utcai kórházban életmentő műtétet kellett végrehaj­tani.! ■ .Égerben, részegen embert: ölt hét fiatalember.: Az 50. éves. .áldozat bűne: szóváltásba keveredett a gyerekekkel.. . ; és ‘■égykedvűén Veszik tudomá­­s­sát r e;ffeéti kié atét.fi * ^ Az eljárásjog“ korszerűsítése ! folytán:: a 'fiatalkorúak ,ügyésszé f elhalaszthatja a vádemelést, 'ha a , büntetési'' tétel indul •’haladja­­• nlég^löt évet, ilyenkor :a; fiatalt ^ r pártfogó felügyési'. Tavaly 1000­0 fiatalkorúnál alkalmazták ezt ■ az intézkedést^. Ujj. eljárás' a_. 'tárgyalás mellőzésével Hozott bírósági döntés,­ továbbá kisebb ügyekben a megrovás ik törm­é­­nye. Magyar specialitás, hogy a * fiatal korúak fiörtöki áielve flog­­da helyett­ javítóintézetben tölti * hetik 'előzetes letartóztatásuk idejét. Ezektől a könnyítésektől áj,szakemberek­ pozitív eredmé­nyeket várnak.. / „A Vasút a Gyermekekért” Alapítvány javára 1998. évben 3 872 970 Ft-ot ajánlottak fel az adózók a jövedelemadójuk 1%-ából ,, Ezt az összeget az alapítvány az alábbiak szer­int osztotta fel intéz­m­ényei között:: 1, Beliczúr/utcai óvoda 173 814 Ft '■2.. Rákospalootai óvo­da 172 341 Ft ... a. ■ .Dunakeszi,óvoda, 228 315 Ft 4. Hatvani óvoda 147 30­0. R ' SzékesfénérVári .óvoda ‘ : - T49 226 Ft­­ 6.-; 1 Szombathelyi óvoda ! 138.462 Ft . FécSi óvpbp-b /' • ;98.691,pt '%■ . Dombóvári.óvoda -78 069 Ft r‘ 91 ‘ Nagykanizsai óvoda' 76 596 Ft 10. Debreceni óvoda • 266 613 Ft 11., Miskolci óvoda­­ 250 410 Ft 12. Záhonyi óvoda 125 205 Ft 1­3. Szegedi óvoda 100 164 Ft 14. Békéscsabai diákotthon' 347 628 A Kaposvári diákotthon 642 228 Ft 16. Kőszegi diákotthon 580 362 Ft 17. Szegedi diákotthon 297 546 Ft Ezen összegeket a gyermekintézmények kirándulásra, sportszerek, sporteszközök vásárlására,­­színházlátogatásra, úszásoktatásra, nyferi táborozásra használták fel. „A Vasút a Gyermekekért” Alapítvány ezúton is köszöni az adófizetők támogatását.­­ 20000­­,15000 ,10000, 5000 095 1996 1997 A gyermekkorú elkövetők és a fiatalkorú bűnelkövetők száma a lakónépességhez képest

Next