Népszava, 1999. december (127. évfolyam, 280–305. sz.)
1999-12-01 / 280. szám
20 OLDAL ÁRA: 52 FORINT : 9 770237 378036 Szabályzat! internet Nagy nyilvánosság előtt elkövetett bűncselekménynek számít jövőre, ha valaki Interneten rágalmaz, uszít vagy tiltott tartalmat közzétesz, ha a parlament elfogadja a büntető jogszabályok módosítását. 3. oldal Eladáskor öregszik az autó Rosszul járnak azok, akik több hónapig raktározott új autókat vásároltak meg. Ezek eladásakor kell rádöbbenniük a kötelező eredetiségvizsgálaton, hogy kocsijuk idősebb, mint hitték. Az autó 15-20 százalékot is veszíthet, értékéből. 3. oldal Ili Agresszív inflációcsökkentés Élénk vita folyik a gazdasági szereplők között a kormány inflációs célkitűzéseiről. A pénzügyminiszter agresszívnek, a jegybankelnök ambiciózusnak tartja az előirányzatot. 5. oldal Schmidt Mária a holokausztról Balliberális körök csináltak műbalhét előadásomból, állítja interjújában Schmidt Mária. 6. oldal Manchesterben a Világkupa is Az angol Manchester United labdarúgócsapata a Bajnokok Ligája, a hazai bajnokság és az Angol Kupa elnyerése után a Világkupát is elhódította Tokióban, a brazil Palmeiras 1-0-s legyőzésével. 18. oldal O 127. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1999. DECEMBER 1., SZERDA A vezető részvények napi mozgása: Matáv 1 529 Ft ( +1,1% Mal 4 900 FtIPO -0,5% OTP 11 900 Ft-0,7% Richter 12 950 Ft -0,3% TVK 4 090 Ft -0,2% Távközlési melléklet Tőzsdehírek 4. oldal ALAPÍTVA 1873-BAN Maratoni szavazással módosították a költségvetést NÉPSZAVA-összeállítás Az Országgyűlés tegnap szavazott a jövő évi költségvetés tervezetéhez benyújtott módosító indítványokról. A szavazás az éjszakába nyúlt, hiszen a képviselőknek 571 módosító indítványról kellett határozniuk. Járai Zsigmond pénzügyminiszter a szavazást megelőző expozéjában hangsúlyozta, hogy Magyarország úgy határozhat a jövő évi gazdálkodásának főbb számairól, hogy kedvező gazdasági környezet veszi körül és az ország megítélése javuló tendenciát mutat. Azt is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a jövő évi költségvetéssel elsősorban a családoknak, a kis- és középvállalkozásoknak akarnak kedvezni, valamint az európai uniós csatlakozási törekvésekből és a NATO-tagságból eredő kötelezettségekből adódóan a közlekedésre és a hadseregre is kiemelt nagyságú összegeket kívánnak fordítani. Nem titkolta el, hogy a legnagyobb vita a kormány ambiciózus inflációcsökkentési törekvéseit kísérte, kijelentette azonban, hogy a kabinet és a jegybank mindent megtesz annak érdekében, hogy a pénzromlás mértéke jövőre 6-7 százalék legyen. A költségvetésről szóló törvényhez a képviselők két körben összesen 571 módosító indítványt nyújtottak be. Ezek egy része politikai természetű, prioritásbeli különbségeket fogalmazott meg a kormány elképzeléseihez képest, másik részük egyes társadalmi és gazdasági csoportok erőteljesebb érdekérvényesítését, célozta meg. (Parlamenti tudósításaink a 2. oldalon) A kisgazdapárt frontemberei, Bánk Attila frakcióvezető (balra) és Csúcs László frakcióvezető-helyettes. A kisgazdák a kormánnyal kötött egyezség után visszavonták módosító javaslatcsomagjukat, a tegnapi szavazás így is éjszakába nyúlt. A módosítások előtt Járai Zsigmond pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: a kormány 6-7 százalékos inflációval számol Beliczay László felvétele Központosított egészségpénztárak Sóvári Mónika NÉPSZAVA Megfosztják főbb hatósági jogkörüktől a megyei egészségbiztosítási pénztárakat és január elseje után „kiemelt ügyfélszolgálat’’-ként üzemeltetik őket tovább. A tervek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) venné át a megyei pénztárak feladatait, például azt, mely egészségügyi intézményekkel és patikákkal milyen feltételek mellett kötnek majd szerződést. 2000. január elsejétől a megyei pénztárak helyett az OEP utalná a gyest, a táppénzt és az anyasági támogatásokat is. Becslések szerint közel 300 dolgozó munkája válhat fölöslegessé. (Folytatás a 3. oldalon) Vesztes a mezőgazdaság Nem lesz elég forrás a termelőkkel kötött egyezség betartására Az ellenzéki pártok és az agrártermelői érdekképviseletek szerint a koalíció pártjai között létrejött kompromisszum jövőre nem biztosít elegendő forrást az agrárium működéséhez. Mivel a mezőgazdaság közvetlen támogatására jövőre csak 141 milliárd forint jut, nehezen lehet majd tartani az „agrárbéke” megállapodást és nem teljesülnek az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény előírásai sem. Többen úgy vélik, jövőre ismét számolni kell azzal, hogy forráshiány miatt le kell állítani néhány agrártámogatási formát. Mihálovits András NÉPSZAVA Nem lehet teljesíteni a Torgyán József földművelésügyi miniszter és a mezőgazdasági termelők érdekképviseletei által szeptember közepén kötött „agrárbéke” megállapodás néhány fontos pontját, ha az agrártárca - a Fidesz és a Független Kisgazdapárt egyezségének megfelelően - csak 262 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ebből az összegből ugyanis legfeljebb 141 milliárd forint jut el közvetlenül a mezőgazdasághoz. A megállapodásban viszont az szerepel, hogy a piacra jutás segítésére, a termelés támogatására és fejlesztésre 55 milliárd forinttal többet, tehát összesen 196 milliárd forint költségvetési forrást kell biztosítani. Bár a koalíciós pártok közti kompromisszum eredményeként a mezőgazdasági termelők 55 milliárd forinttal több, összesen 65 milliárd forint állami garanciát kapnak hiteleik törlesztéséhez; még korántsem biztos, hogy teljesül az FVM és a gazdák közötti egyezség erre vonatkozó pontja. A kormány ugyanis a kisgazdapárt törekvésével szemben csak a jövőre felvett hitelek törlesztését és nem a már meglévő, összesen körülbelül 250 milliárd forintra rúgó tartozások visszafizetését segítené. (Folytatás a 4. oldalon) Egy év múlva hitelük lesz a hallgatóknak Az APEH hajtja majd be a tartozást Várhatóan legkésőbb 2001-től a felsőoktatási intézményeknél bevezetik a hallgatói hitelrendszert. A kölcsön összege körülbelül 21-25 ezer forint lesz havonta. A hallgatók az évek során a személyi jövedelemadójukkal együtt fizetnék vissza a kölcsönt. A szaktárca még az idén kormányhatározatban rögzítené a bevezetendő rendszer főbb elemeit. Kirády Attila NÉPSZAVA Elképzelhetetlen,,, hogy hallgatói hitel nélkül akárki egyetemen vagy főiskolán tanulhasson – mondta lapunknak dr. Kiss Ádám, az Oktatási Minisztérium (OM) felsőoktatási helyettes államtitkára. Minél előbb szükségestehát olyan diákhitel-konstrukciók kidolgozása, mellyel megteremthető az esélyegyenlőség. A szaktárca elképzelései szerint a rövidesen bevezetendő diákhitelt a hallgatók az évek során jövedelemarányosan térítik majd vissza. Mégpedig a személyi jövedelemadóba építve. „Ezzel a pénzvisszafizetés rendkívül egyszerűvé válik, mivel az adóhatóság -j., csakúgy, mint a többi adótu aót- is behajthatja" jelentette ki az államtitkár. A visszatérítési mechanizmus minden hitelfelvevőt anyagi teherviselő képessége azonos százalékában érint. Miután a visszafizetési kötelezettség a jövedelem kis százalékát érinti, ezért alacsony jövedelmek esetén is vállalható terhet jelent - mondta Kiss Ádám. A tervezett rendszer szerint az állam a hátrányos helyzetűek esetében, akár teljes garanciavállalást is nyújthat - jelentette ki az államtitkár. Ilyen támogatásra kerülhet sor többek közt a munkanélküliek, a sorkatonai szolgálatot töltők, az otthoni gyermeknevelők és az átmenetileg keresőképtelenek esetében. A hallgatói hitelrendszer bevezetésekor kiemelten kell kezelni a leszakadás szempontjából legsérültebb, 16-19 éves korcsoportot és a felsőoktatásba anyagi okok miatt be nem jutott csoportok tagjait - vélte Kiss Ádám. A rendszert fokozatosan, először az államilag finanszírozott hallgatói férőhelyeken tanuló első éves hallgatók körében vezetnék be, később azonban bárki számára hozzáférhetővé tennék. A tervek szerint a havonta felvehető hitel mértéke 21-25 ezer forint lesz. A visszafizetési kötelezettséget a végzés utáni jövedelem 5 százalékában állapítanák meg. Az eddigi próbaszámítások szerint a felvett hitel a jelenlegi átlagjövedelmek esetén 15- 20 év alatt biztosan visszafizethető. A futamidő pedig a hitelfelvétel mértékétől és az egyéni jövedelmektől függ majd. Jelenleg előkészítési és egyeztetési fázisban téljük a hallgatói hitelrendszer kidolgozása. A tervek szerint az OM még idén kormányhatározatban rögzítené a befvezetendős rendszer főbb elemeit. A kormányhatározat alapján folytatódna a hallgatói hitel bevezetéséhez szükséges technikai részletek kidolgozása és a megfelelő jogszabály-módosítások előkészítése. A szaktárca a jövő év első felében szeretné a diákhitel bevezetésének technikai, költségvetési, jogszabályi és szervezeti feltételeit megteremteni. A rendszer bevezetésére legkésőbb 2001-től kerülne sor. Helmut Kohl elismerte a „feketeszámlák” létezését Helmut Kohl volt német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egykori elnöke kedden elismerte azt, amit hetek óta tagadott, azt tudniillik, hogy kancellársága idején pártja titkos bankszámlákat tartott fönn. A német sajtóban „feketeszámláknak” nevezett kontókról törvényellenesen pénzt juttattak el a CDU egyes szervezeteinek. Kohl a politikai felelősséget vállalta, azt azonban tagadta, hogy a számlákon lévő összegekből ő is részesült volna. Kepecs Ferenc NÉPSZAVA A volt kancellár pártja elnökségének rendkívüli ülése után, egy sajtóértekezleten beszélt. -A rendkívüli ülést, azért hívták össze, hogy Kohl tisztázhassa, mi az igazság a CDU sokat emlegetett „feketeszámláinak” és egy 1990-91-es fegyverszállítási szerződésnek az ügyében. Hetekkel ezelőtt a Der Spiegel című hamburgi lap ugyanis olyan értesülést tett közzé, amely szerint egyes CDU- politikusok busás kenőpénzben részesültek, miután elérték, hogy egy német fegyvergyár páncélosokat szállíthasson Szaúd-Arábiának. A sajtóértekezleten a volt kancellár tagadta, hogy bármely korábbi politikai döntését megvásárolták volna. Azt azonban elismerte, hogy a titkos számlák fenntartásával pártja törvényellenesen járt el. (Folytatás a 9. oldalon) Kohl kancellársága idején a kereszténydemokrata párt titkos bankszámlákról utalt pénzt egyes szervezeteinek Reuters-fotó Minisztercserék: csak a szándék biztos NÉPSZAVA-információ Nemcsak miniszteri személycseréket, de szervezeti átalakítást is tervez a kormány a költségvetés elfogadása után. A változtatás szándékát Stumpf István kancelláriaminiszter is megerősítette. Kormány közeli információk szerint a gazdasági és a közlekedési tárca strukturális átalakítása szerepel a tervek között. A legfrissebb variáció szerint Pintér Sándor belügyminiszter helyét Stumpf István jelenlegi kancelláriaminiszter venné át. A Miniszterelnöki Hivatalt pedig Kövér László vezetné a jövőben úgy, hogy megtartaná jelenlegi feladatkörét, a polgári titkosszolgálatok irányítását is. A költségvetés elfogadása után kerülhet sor a kormány átalakítására, ami szerkezeti átalakítást is jelenthet - mondta Stumpf István kancelláriaminiszter hétfőn a Tv 2 Jó estét, Magyarország! című műsorában. A miniszter közölte, hogy vannak elképzelések a Gazdasági Minisztérium (GM) átszervezésére, ám olyan elképzelésről nem hallott, hogy a vízügyet a közlekedésitől a földművelésügyi tárcához helyeznék át. (Folytatás a 2. oldalon)