Népszava, 2000. december (128. évfolyam, 281–304. sz.)
2000-12-01 / 281. szám
2 2000. DECEMBER 1., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Meixner iskola: bocsánat Bocsánatot kér a rákospalotai Meixner iskola pedagógusaitól a XV. kerületi önkormányzat azon képviselőtársai helyett, akik méltánytalan rágalmazásukkal hosszú ideig akadályozták az iskola működését. Az erről szóló határozatot nagy többséggel fogadta el a képviselőtestület. Az önkormányzat tagjai állásfoglalásukban elítélték azt a törvénysértő időhúzást, amely a jogos állami támogatás visszatartásával el akarta lehetetleníteni az iskola működését. Hatpárti egyeztetés A kulturális tárca szeretné még az év vége előtt a kormány elé terjeszteni javaslatát az egyházi törvény módosításáról. Ezt közölte Schanda Balázs főosztályvezető a módosításról tartott hatpárti egyeztetés után. A törvénymódosítás hat hónapos türelmi időt írna elő a hatályba léptetés előtt, az ügyészség csak annak elteltével indíthatna eljárást egyházak ellen. A kormánypártok és a MIÉP támogatja a javaslatot, az MSZP - mint képviselőjük fogalmazott - nem mond eleve nemet a módosításra, míg az SZDSZ ellenzi azt. literi oszlatás Feloszlatta önmagát Litér képviselőtestülete. A mintegy kétezer lakosú településen rendkívüli testületi ülést hívtak össze, mert két hete öt önkormányzati képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be Horváth Balázsné polgármester ellen. Egy neve elhallgatását kérő képviselő a bizalmatlanság okaként a polgármester bizonyos személyi és gazdasági ügyeket érintő intézkedéseit jelölte meg. Ezek részleteiről nem kívánt nyilatkozni. Lapunkat rendszeresen szemlézik Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (*Mobilkészülékről nem hívható) A Népszava fotói is Pestsi nyersanyagaival készülnek. Évenkénti vagyonbevallás: elhúzódhatnak a tárgyalások Az MSZP előbb Torgyán József ügyének akar a végére járni Az ellenzék támogatásának hiányában valószínűleg nem tárgyalhat gyorsított menetben az Országgyűlés a képviselők jogállásáról szóló törvényről. A javaslat lényege, hogy a jövőben a képviselők évente tennének nyilvános vagyonnyilatkozatot. NÉPSZAVA-MTI-információ A parlament a jövő héten kezdi tárgyalni az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény és a házszabály ahhoz kapcsolódó módosítására vonatkozó koalíciós indítványt. Ennek lényege, hogy a jövőben a képviselők évente tennének nyilvános vagyonnyilatkozatot. A kormánypártok azt szeretnék, ha a javaslatot gyorsított menetben tárgyalná a parlament úgy, hogy december 12-én már szavazni lehessen róla. A házszabálytól való eltérést azonban a parlament négyötödének kellene támogatnia, amire kicsi az esély. Áder János házelnök tegnap elmondta: az ellenzék közreműködése hiányában a parlament december 19-én szavazhat az indítványról. A négyötödös többség a szocialisták támogatása nélkül nem jöhet létre. Keller László MSZP-s képviselő érdeklődésünkre közölte: frakciója még nem döntött, de várhatóan nem fogja támogatni a törvényjavaslat tárgyalásának felgyorsítását. Az indítvány ugyanis kimondja, hogy „a törvény hatályba lépését megelőzően benyújtott vagyonnyilatkozatokat a képviselő részére a hatálybalépést követő tíz napon belül vissza kell adni. A képviselő a vagyonnyilatkozatokkal a továbbiakban szabadon rendelkezik, azokat bármikor nyilvánosságra hozhatja”. Keller leszögezte: addig, amíg a mentelmi bizottság nem folytatta le a Torgyán József kisgazda pártelnökkel szemben indított összeférhetetlenségi indítványt, nem járulnak hozzá a zárt borítékok visszaadásához. A javaslat hatályba lépése után ugyanis Torgyán belátására lenne bízva, hogy aláveti-e magát az eljárásnak. A javaslatot tegnap a parlament ügyrendi bizottsága - a kormánypárti frakciók támogatásával - általános vitára alkalmasnak találta. Salamon László fideszes bizottsági elnök kifejtette: szerinte azért indokolt az előterjesztések mihamarabbi elfogadása, mivel a közvélemény nemcsak Torgyán József ügyére, hanem az összes képviselő helyzetére kíváncsi, hiszen egy felmérés szerint a társadalom a parlament tagjainak több mint feléről gondolja, hogy „sáros”. Hangsúlyozta: a jogállási törvény módosítása nélkül a házszabály rendelkezései nem hajthatók végre, a jelenlegi szabályozás alapján a honatyák „a páncélszekrénynek tesznek vagyonnyilatkozatot”. Az Országgyűlés mentelmi bizottságától kapott tájékoztatás szerint tegnap lapzártáig 145 képviselő kért másolatot titkos vagyonnyilatkozatáról és még 25-en jelezték, hogy a következő napokban átvennék a dokumentumot. A közvélemény nemcsak Torgyán ügyére, hanem az összes képviselő helyzetére kíváncsi NÉPSZAVA Az EU-csatlakozásról vitáztak MTI-információ A köztársasági elnök a társadalmi és a politikai egység szükségességét hangsúlyozta az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamatában. Mádl Ferenc beszédével kezdődött az Országgyűlés tegnapi vitanapja, amelyet az EU-integrációról tartottak. Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte: hosszabb távon nem tartható fenn az egyik fél sérelme nélkül, hogy míg Magyarország európai visszatérése gazdaságilag rendben van, addig az unió politikai intézményrendszerében még nem foglalhatta el a helyét. A kormányfő szerint a közelmúltban nyilvánosságra hozott uniós országjelentés egyik üzenete az, hogy a politikai demokrácia szempontjából Magyarország nyugati országnak minősül. A csatlakozás előtti feladatok között említette a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítését. Martonyi János külügyminiszter leszögezte: a kormány elsősorban az uniós országjelentés által bírált területekre összpontosít a következő évben. Ennek kapcsán ígéretet tett arra, hogy felszámolják a jogharmonizáció területén jelentkező néhány hónapos késést. Kovács László (MSZP) kijelentette: az integrációt nem történelmi jussnak kell tekinteni, hanem olyan folyamatnak, amelynek feltételei vannak. - A magyarországi viszonyokat és szabályokat tehát hozzá kell igazítani az EU követelményeihez - fűzte hozzá az ellenzéki politikus. Felhívta ugyanakkor a figyelmet: az országjelentés bírálatait nem „ellenzéki aknamunkának” kell tekinteni. Tudomásul kell venni, hogy az uniós országok kormányait felelősség terheli választóik előtt a tekintetben, hogy egy nem kellően felkészült ország felvétele ne okozzon zavart a szervezetben - fogalmazott Kovács László. Szent-Iványi István szabad demokrata képviselő megfogalmazása szerint az országjelentés alapvetően jó teljesítményt sugall, veszélyt jelent viszont az, ha a politikai vezetők nem ismerik fel a problémás kérdéseket. Ennek kapcsán kiemelte a korrupciót, felróva a kormánynak, hogy közbeszerzés nélkül épít autópályát. Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke szólt arról, hogy a MIÉP-nek ellentmondásos a viszonya az európai uniós csatlakozás ügyéhez. - Ha a gazdasági előnyöket megkapnánk, akkor minden további nélkül örülhetnénk a csatlakozásnak, de ha csak a nemzetre nehezedő függetlenségveszteséget kell elszenvedni, akkor ebbe nagyon nehezen mehet bele a magyar társadalom. Demszky biztos befutónak látszik Az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlése szombati ülésén választja meg a párt új elnökét és vezető testületét. A két jelölt közül - az előrejelzések szerint - Demszky Gábor esélyesebb, mint Fodor Gábor. Több ismert szabad demokrata politikus jelezte, hogy Demszky pártelnökké választása esetén háttérbe vonul. Zsoldos Attila NÉPSZAVA Az SZDSZ eredetileg jövő márciusban tartotta volna tisztújító küldöttgyűlését. Demszky Gábor budapesti főpolgármester azonban két hónapja élesen bírálta a pártvezetést - amelynek egyébként maga is tagja s utána Magyar Bálint pártelnök bejelentette: távozik posztjáról. Demszky elsősorban a pártvezetés döntésképtelenségét és cselekvőképtelenségét hangsúlyozta, és ennek tulajdonította, hogy az SZDSZ hónapok óta nem tud érdemben elmozdulni az 5 százalékos népszerűségi szintről. Határozott fellépése után Kuncze Gábor, a párt parlamenti frakcióvezetője bejelentette, nem vállal semmilyen párttisztséget, ha a főpolgármestert választják meg a párt elnökének. Az is tudható, hogy Magyar Bálint távozó pártelnök is háttérbe vonul a tisztújító küldöttgyűlés után. Sokáig úgy tűnt, hogy Demszky egyedüli elnökjelölt lesz, de Fodor Gábor egy hónapja úgy döntött, vállalja a megmérettetést. Az SZDSZ-ben megoszlik a vélemény arról, hogy Demszky az eddigi politikai irányvonalhoz képest érdemi vagy csak stiláris változást hozna-e pártelnökként. A főpolgármester ugyanolyan politikai ellenfélnek tekinti az MSZP-t, mint a Fideszt, határozott ellenzéki fellépést sürget, élesen és nyíltan fogalmaz, és azt is előre meghatározta, hogy kikkel kíván együtt dolgozni pártelnökké válása esetén. Ezzel szemben Fodor Gábor legfontosabb célkitűzésként az Orbán- Torgyán-kormány leváltását hirdette meg, az MSZP-vel pedig mint riválissal számol. Egyúttal egyértelműen és határozottan kizárja az SZDSZ-Fidesz-koalíció lehetőségét. Fodor arra nem adott egyértelmű választ, hogy ha Demszky lesz az elnök, vállalja-e az ügyvivőséget. Az előrejelzések szerint Demszkynek sokkal nagyobb az esélye a pártelnöki tisztség elnyerésére, mint Fodornak. Az SZDSZ- ben uralkodó közhangulat szerint ugyanis egyedül a párt többször megválasztott sikeres főpolgármesterének és sikeres politikusának van esélye kimozdítani az SZDSZ-t a holtpontról. Fodor Gábor (balra) és Demszky Gábor egyaránt készül a szombati megmérettetésre. Programjaik jelentősen különböznek, és nem is ugyanazokkal az emberekkel képzelik el a megvalósítását sem Agrárpénzekről faggatják a miniszterelnököt NÉPSZAVA-információ Keller László szocialista frakcióvezető-helyettes tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek azt az interpellációját, amelyben Orbán Viktor miniszterelnököt az Agrárinnovációs Kht.-n keresztül kiutalt támogatásokról kérdezi. Álláspontja szerint az agrártárca háttérintézményén keresztül, színlelt szerződés alapján jelentős összeget juttattak az FTC támogatására. Mint arról a Népszava korábban már beszámolt, a kisgazda vezetésű tárca tulajdonában lévő kht. több tízmillió forintot utalt át a Fradinak, amelyek elnöke Torgyán József. De a közhasznú társaság többek között templomfelújításra is adott támogatást. A kisgazda pártelnök úgy nyilatkozott, hogy neki semmi köze ahhoz, mi történik a kht.-ben, annak ellenére, hogy mint megírtuk - a templomok támogatására például Torgyán személyesen tett ígéretet. Keller László hihetetlennek tartja Torgyán érvelését, hiszen - mint írja - politikai államtitkára, Szabadi Béla vizsgálatot rendelt el a kifizetések ügyében. Keller azt kérdezi a kormányfőtől, ő is úgy véli-e, hogy nem terheli felelősség Torgyán Józsefet a minisztérium tulajdonában lévő közhasznú társaság tevékenysége miatt. Orbán a jövő héten várhatóan arra is válaszol majd, természetesnek tartja-e azt, hogy a Szabadi Béla, hatáskörét túllépve, személyi alapbéres munkaviszonnyal honorálta a kht. volt ügyvezetőjének „áldásos tevékenységét”. Botrányosra sikerült a végjáték Folytatás az 1. oldalról Ezzel szemben Balogh és Fazekas arra hivatkozott, hogy ez a módszer elfogadhatatlan, a szöveg tele van olyan hibákkal és tárgyi tévedésekkel, amik méltatlanná teszik, hogy az Országgyűlés elé kerüljön. A több napos vitát kiváltó jelentés egyébként új információt, politikai értékelést nem tartalmaz, politikai felelősöket nem nevez meg. Ez volt ugyanis az a minimális kompromisszum, amely egyáltalán remény nyújtott rá, hogy többségi szavazással esetleg el tudják fogadni a jelentést. A tegnap elfogadott szöveg felsorolja a bizottság által meghallgatott személyeket, a hozzájuk intézett kérdéseket, az olajbűncselekmények kialakulásának okait, jogszabályi hátterét és a bekért iratok jegyzékét. A bizottsági jelentés elfogadása után az MSZP, az SZDSZ és az FKGP támogatásával, a Fidesz és az MDF ellenszavazata mellett a bizottság elfogadta Pallag László országgyűlési határozati javaslatát. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, vizsgálja meg a bűnüldöző szervek pénzeszközei felhasználásának hatékonyságát, a Magyar A bizottság tegnapi ülését, mint az utóbbi napokban is, a személyeskedő, indulatoktól túlfűtött viták jellemezték. A feszültség estére odáig fajult, hogy az egyik szünetben Pallag László (FKGP) és Balogh László (MDF) majdnem „ölre ment” egymás sértegetése miatt. Az esetnek több fül- és szemtanúja is volt a Köztársaság legfőbb ügyészét, hogy gyorsítsa fel a jövedéki termékekkel kapcsolatos bűncselekmények vizsgálatát s erről tájékoztassa félévenként az Országgyűlést. Felkéri a kormányt, fokozottan kísérje figyelemmel a nyomozó hatóságok bűnüldöző tevékenységét és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az ilyen ügyek felderítésére létrehozható-e külön nyomozó csoport. Megbízták Pallag Lászlót, hogy a jelentést képviselje a parlament plenáris ülésén. A bizottság MSZP-s, SZDSZ- es, FKGP-s képviselői nem vették tárgysorozatba a Fidesz és az MDF képviselőinek határozati javaslatát. Ebben Pál László, Dunai Imre, Békesi László, Medgyessy Péter, Kuncze Gábor, Bokros Lajos és az egész Horn-kabinet súlyos politikai felelősségét rögzítették volna az olajügyek elhatalmasodásáért. Csalásnak is minősíthető a JosipTotszerződés Folytatás az 1. oldalról Kaya Ibrahim ügyében ugyanakkor folytatódik a nyomozás. A rendőrség a Josip Tot-ügyben hozott nyomozást megszüntető határozatot továbbította a Fővárosi Főügyészség gazdasági bűnügyi osztályához. Az ügyészségnek nyolc napja van arra, hogy eldöntse: előírja-e a büntetőeljárás folytatását - tudtuk meg Horányi Miklóstól, a Legfőbb Ügyészség szóvivőjétől. Dézsi Mihály, a BRFK szóvivője szerint erre kicsi az esély, ugyanis a nyomozást az ügyészség tudtával zárták le. Dézsi kérdésünkre elmondta: nem látta a szerződéseket, így nem tudja, az eladó részéről ki írta azokat alá. Úgy véli, nyilvánvaló, hogy Schlecht Csaba nem lehetett jelen valamennyi szerződéskötésnél, mivel feltűnt volna neki, hogy három különböző személy adja ki magát Josip Tótnak. Schlecht Csabát egyébként tanúként hallgatták meg az ügyben. Szőgyényi József ügyvéd szerint a rendőrségnek gyanúsítottként kellett volna kihallgatnia Schlecht Csabát. A gyanút erősíthette volna, hogy egy időben, tartozásokkal terhelten adta el a cégeket három különböző személynek, akik ugyanazon néven igazolták magukat. Szőgyényi elmondta: minden ehhez hasonló esetben a rendőrség gyanúsítottként hallgatja ki az eladót. Hozzátette: jelenleg éppen egy olyan cégtulajdonost véd, aki eladta a vállalatát egy illetőnek. Az ügyészség védencét adócsalással vádolja, mivel egy tartozásokkal terhelt céget olyan személynek adta el, akinek nincs vagyona. Teszik ezt annak ellenére, hogy ügyfele köztartozásait már kifizette. Bárándy Péter ügyvéd úgy fogalmazott, hogy nincs olyan bíró, aki elhiszi, hogy ez az ügylet becsületes adás-vétel lenne. Szerinte ez egy amatőr módon kivitelezett csalás. Mivel Josip Tot nem azonos önmagával s a szerződési akarat is illegális, a szerződés semmis. A cégek köztartozásait pedig minden valószínűség szerint az eladónak kell megfizetnie - tette hozzá az ügyvéd.