Népszava, 2001. január (129. évfolyam, 1-26. sz.)

2001-01-06 / 5. szám

2 2001. JANUÁR 6., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Támogatott haderőreform A haderőreform végrehajtásához a vezérkar és a Honvédelmi Mi­nisztérium egy emberként felso­rakozott a politikai vezetés mögé. Egyebek között ezt mondta a honvédelmi miniszter, amikor az új év alkalmából köszöntötte a Budapesten akkreditált katonai attasétestületet. Szabó János ki­emelte, hogy Magyarország fon­tosnak tartja a kapcsolattartást a békepartner országokkal, és ki­emelkedően jó viszonyra törek­szik a szomszédos államokkal. f az okmányirodák gondjairól Az MSZP szerint a belügymi­niszternek be kell számolnia az okmányirodák működésével kap­csolatos eddigi tapasztalatokról és a gondok kiküszöbölésére tett intézkedésekről. A párt ezért kez­deményezte az Országgyűlés ön­­kormányzati bizottságának soron kívüli összehívását. Lamperth Mónika, a testület MSZP-s alel­­nöke úgy vélte, a BM teljesen fel­készületlenül adta át az okmány­irodáknak a gépjárműjogosít­­vány-ügyek intézését. A számító­­gépes rendszer az utolsó pillanat­ban készült el, és az ügyintézők felkészítésére sem volt elég idő. Átvilágító reformátusok__ A Dunamelléki Református Egy­házkerület szerint át kellene vilá­gítani a teljes Magyarországi Re­formátus Egyházat. Eddig csak a tisztségviselőknek kellett számot adni múltjukról. A döntést a zsi­nat hozza majd, de előtte meg kell vitatnia a javaslatot az illeté­kes­­ jogi­­ szakbizottságnak. A Hegedűs Lóránt püspök vezette dunamelléki egyházkerület saját átvilágítását tavaly novemberben szavazta meg, az Országgyűlés által 1994-ben elfogadott törvény alapján. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. • 1084 Budapest Vil­. kert Auróra u. t1. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Tisztelt Olvasóink! Ingyenesen hívható zöld­számunkon is állunk rendel­kezésükre minden, előfize­téssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszá­mon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. (­Mobilkészülékről nem hívható) 1­­ * Új hírügynökség kormánypénzből Új hírügynökséget hoznának létre - nagyrészt kormánypénzből - a hazai közszolgálati elektronikus médiumok. A Duna Televí­zió és a Magyar Rádió fél éve írta alá az alapítási megállapo­dást, a Magyar Televízió akkor visszalépett. A Külügyminiszté­riummal és a Határontúli Magyarok Hivatalával is folytak egyeztetések a finanszírozásról, költségvetési támogatásra azonban csak akkor számíthat a hírszolgálat, ha mind a három média intézményesen együtt tud működni. Lakos Nóra NÉPSZAVA A hazai közszolgálati elektroni­kus médiumok együttműködve új hírügynökséget alapítanának. A jelenlegi számítások szerint a terv megvalósításához az első szakaszban másfél milliárd fo­rintra lenne szükség. A Duna Te­levízió és a Magyar Rádió volt elnöke, Sára Sándor és Hajdú István tavaly nyáron véglegesí­tette az alapítási megállapodást a Kárpát-medencei Regionális Hírszolgálat létrehozásáról. Az egyeztetéseken részt vett a Ma­gyar Televízió is, de a konkrét megállapodástól akkor vissza­léptek. Azóta a Magyar Televí­zió önálló tudósítói hálózatot hozott létre, így jelenleg Po­zsonyban, Marosvásárhelyen és Brüsszelben is saját tudósítója van, s a tervek szerint alig egy hóna­p múlva létrejön a Szabad­­ka-Újvidék-Belgrád tudósító­központ is. így kérdéses, hogy egy jelentős, önálló hálózat ki­alakítása után a Magyar Televí­zió hajlandó lesz-e csatakozni a Duna Televízió által kidolgozott hírszolgálati tervekhez. - A hírügynökség Kanadától Nyugat-Európáig és a Kárpát­medencéig minden olyan or­szágból szolgáltatna híreket, ahol jelentős magyar közösség él - mondta Bodzsoni István, a hírszolgálat ügyvezetője. A szolgáltatás hasonlítana a ha­gyományos hírügynökségeké­hez, azzal a különbséggel, hogy egy szűkebb érdeklődési terület információit dolgozná fel. Az új hírszolgálat elsősorban a ma­gyar közösségek életéről és azoknak a határon túli országok­nak az eseményeiről tudósítana, ahol magyarok élnek. - A rendszert 3-4 év alatt állí­tanák fel, s a szükséges anyagi háttér nagy részét a magyar kor­mánytól várjuk, emellett alapít­ványokon, valamint az Európai Unión keresztül szeretnénk to­vábbi támogatásokat szerezni - tette hozzá az ügyvezető. A támogatásról már folytattak kezdeti tárgyalásokat a Határon­túli Magyarok Hivatalával és a Külügyminisztériummal. Bo­dzsoni István szerint, az, hogy a hírügynökség alapításához szükséges pénzt gyakorlatilag a kormánytól kapnák, nem jelen­tene politikai nyomást. Az ugyanis a mindenkori kormány érdeke, hogy kiterjedt informá­ciós rendszer alakuljon ki a vi­lágban a magyar közösségekről. A Határontúli Magyarok Hi­vatalának sajtóosztályáról Bátai Tibor elmondta: a Kárpát-me­dencei hírügynökség abban az esetben fordulhat eséllyel költ­ségvetési támogatásért, ha a ma­gyar elektronikus közszolgálati médiumok (MTV, MR, Duna Tv) együtt és intézményesen tudnák kihasználni a hírügynök­séget. A hírügynökség közhasznú társaság formájában működne, és nem lenne profitorientált, így kedvező áron ajánlanának infor­mációkat. Azt egyelőre még nem is döntötték el, hogy az in­formációkat átvevő médiumok­tól előfizetési díjat kérnének, vagy minden egyes hírért külön összeget. A hírügynökség kép­ben, hangban és írásos formá­ban is közzé tenné híreit, s vár­hatóan a klasszikus forma mel­lett interneten keresztül is elér­hető lesz. Elbeszélnek egymás mellett Eltérő fontossági sorrend a Fidesz-MSZP tárgyalások előtt Információink szerint merőben eltérő törvényjavaslatokat te­kint egyezkedési alapnak a kormánykoalíció és az ellenzék leg­nagyobb pártja a két frakcióvezető februárban kezdődő meg­beszélései előtt. Teljes egyetértés még a jogharmonizációs tör­vénycsomag esetében sem várható. László Boglár NÉPSZAVA Az Európai Unió normáihoz iga­zodó jogharmonizációs törvény­­csomag az egyetlen, amelyet hozzávetőleg azonosan kezel a Fidesz és az MSZP, így ennek egyeztetésétől remélik a legtöb­bet a koalíciót vezető pártban és az ellenzék legnagyobb pártjá­ban. Emlékezetes, hogy a tárgya­lást a Fidesz képviselőcsoportjá­nak vezetője kezdeményezte ab­ból az alkalomból, hogy január elsejétől új frakcióvezetője lett az MSZP-nek Nagy Sándor szemé­lyében. Szájer József azt nevezte célnak, hogy közös álláspontot alakítsanak ki olyan kérdések­ben, amelyek össznemzeti érde­ket szolgálnak. A jogharmonizá­ciós csomagot ilyennek minősí­tette mindkét párt. Teljes egyetér­tés mégsem jósolható, hiszen a csomag része a médiatörvény módosítása is, amelyet a szocia­listák csak akkor hajlandók meg­szavazni, ha a közmédiumok irá­nyító testületei ellenzéki tagokkal egészülhetnek ki. A Fideszben azonban úgy látják, nem ők fele­lősek azért, hogy a szocialisták, a szabad demokraták és a MIÉP képtelen megegyezni az ellen­zéknek juttatott kurátori helyek­ről. Még kevésbé akarják a szocia­listák megszavazni a szervezett bűnözés elleni intézmény létre­hozását. Attól tartanak ugyanis, hogy az adatkezelés alkotmá­nyossági aggályokat vetne fel. Nagyobb viszont a szocialista frakció hajlandósága a képvise­lők jogállásáról szóló törvény módosításával kapcsolatban, de ők nem e két utóbbi tervezetet tartják egyezkedési alapnak. Az MSZP képviselőcsoportja inkább tárgyalna az egészségügy átalakí­tásáról. A szocialisták emellett ar­ra szeretnék felhasználni a tár­gyalásokat, mik a Fidesz szándé­kai az adótörvényeket illetően, mert nem világos számukra, hogy a másik oldalnak van-e át­fogó koncepciója. Az MSZP par­lamenti képviselői előbbre he­lyeznék a szociális ellátást érintő törvénytervezetek megvitatását is, hiszen erről alapvető a véle­ménykülönbség a két párt között. Bizonytalanok még a technikai részletek is. Értesüléseink szerint még az sem egyértelmű a kezde­ményező Fidesz-oldalon, hogy ott hogyan hozzák közös nevező­re ezt a tárgyalási folyamatot a kormány egyeztetési mechaniz­musával. Úgy tudjuk, nem tisztá­zódott még, hogy a frakciók kö­zötti esetleges szakmai megálla­podások hogyan viszonyuljanak a kormány által kezdeményezett hatpárti politikai egyeztetések­hez. A Fideszben még az sem dőlt el, hogy idővel szélesedjen-e ki a tárgyalók létszáma, vagy csak a két frakcióvezetőre korlá­tozódjon. A párt különböző tiszt­ségviselői legalábbis még nem tudják, hogy rájuk számít-e a frakcióvezető. Többen úgy érzik, hogy ez inkább Orbán Viktor, Kövér László, Áder János és Szá­jer József ügye lesz. A szocialis­ták sem készítettek még tárgyalá­si stratégiát. Csak tervezgetés szintjén került szóba, hogy Szá­­jer-Nagy elvi megállapodásait a frakcióvezető-helyettesek egyez­tetései követhetik konkrét szak­mai kérdésekben. Hibák a pártatlanságban az MR politikai adásaiban A Krónika műsorai alapvetően objektívek Lakos Nóra NÉPSZAVA A Magyar Rádió kuratóriumá­nak javaslatára a KÓD Piac-, Vélemény- és Médiakutató Inté­zet két hónapon át vizsgálta a Kossuth rádió hírműsorainak pártatlanságát.­­ Az egyszeri monitoringvizs­gálat új szempontok alapján ele­mezte a programokat - mondta el lapunknak Sza­­dai Károly, a kura­tórium elnöke. - Erre azért is volt szükség, mert az utóbbi időben ren­geteg vád érte az adó­­rprogramjait. Az elemzések elsősorban a meg­szólalások minősé­gét és milyenségét vizsgálták ténysze­rűségük, pártatlanságuk, sokszí­nűségük szerint. A Kossuth rádió programjai közül a 16 óra, a Beszéljük meg!, a Reggeli Krónika, a Déli Krónika, az Esti Krónika és a Vasárnapi Újság márciusi és áp­rilisi adásait elemezte a média­kutató cég.­­ Megállapítható, hogy min­den olyan vizsgálat, amely kira­gadott adatokat közvetít, az ha­mis - tette hozzá Szadai Károly. - Így például, ha valaki azt állít­ja, hogy a kormánypártok 90 szá­zaléknál többet szerepeltek a mű­sorokban, az nem mond igazat. A KÓD Piac-, Vélemény- és Médiakutató Inté­zet elemzése sze­rint a Vasárnapi Újság minden vizs­gált szempontból komoly hibákat vét a pártatlanság el­len, a Beszéljük meg! és a 16 óra híranyagainál, mű­fajukból adódóan, gyakoribb a ripor­teri megnyilvánu­lás lehetősége, így több hiba is fordul elő, a Krónika műsorai pedig alapvetően objektívek, bár kis számban előfordulnak olyan minősítő kifejezések, amelyek sértik a pártatlan hír­adás elvét. Az elemzések főleg a megszólalások minőségét és milyenségét vizsgálták tényszerűségük, pártatlanságuk, sokszínűségük szerint NÉPSZAVA Megkezdődött a tanúk kihallgatása a Székely-ügyben NÉPSZAVA-információ A Csőszer Rt. vezérigazgatóját hallgatta meg a Fővárosi Fő­ügyészség Nyomozó Hivatala tegnap a letartóztatott, kétrend­beli vesztegetéssel gyanúsított Székely Zoltán volt kisgazda or­szággyűlési képviselő ügyében - tudtuk meg Futó Barnabástól, Szé­kely ügyvédjétől. A most kezdődött büntetőeljárás a jö­vő héten Székely Zoltán két szakér­tőjének kihallgatá­sával folytatódik. Mint ismert, Szé­kely Zoltánt októ­bert 12-én érték tet­ten az Országos Rendőr-főkapi­tányság és az ügyészség nyomo­zói a budai Gellért szálló parko­lójában, amint Balla Dániel vál­lalkozótól átvett 20 millió forin­tot. Később az emődi kazettaügy miatt is vesztegetéssel gyanúsí­tották meg a képviselőt. Az emődi polgármester magnóra rögzítette, hogy a kisgazda frak­cióból azóta kizárt képviselő ál­­lítólag megpróbálta megzsarolni őt. Székely Zoltánt még tavaly őrizetbe vették. Az év végén a bíróság másodfokon is elrendel­te Székely Zoltán és két szakér­tője előzetes letartóztatását. A képviselőt azóta szigorú őrizet­ben tartják. Futó Barnabás elmondta, a ve­zérigazgató tegnapi meghallga­tásakor nem támasztotta alá Bal­la Dániel vállalko­zó vallomását, mely szerint Szé­kely Zoltán arra próbálta rávenni Ballát, hogy a Cső­szer Rt.-t vegye be alvállalkozónak a szigethalmi csator­naberuházásba. Az ügyvéd szerint a Csőszer vezetője úgy nyilatkozott, hogy ő nem akart Bálla cégével együtt dolgozni. Bálla Dániel lapunknak elmond­ta: Székely arra próbálta rávenni őt, hogy 50 százalékos részese­déssel a Csőszer Rt.-t alvállalko­zóként vegye be a beruházásba. Ő erre nem volt hajlandó, mivel nem ismerte a céget, s úgy érez­te, fővállalkozóként felelős a be­ruházásért. Balla szerint a tegnap meghallgatott cégvezető nem cá­folta meg őt. A Fővárosi Főügyészségen a most kezdődött eljárás a jövő héten Székely Zoltán két szakértőjének kihallgatásával folytatódik Startol a tisztú­jítás-sorozat a Magyar Demokrata Fórumban László Boglár NÉPSZAVA Információink szerint Székelyhídi Ágoston, a vá­lasztmány jelenlegi elnöke és Csáki András or­szággyűlési képviselő a legesélyesebb arra, hogy az MDF hét végi tisztújításán elegendő szavazatot nyerjen a választmány elnöki tisztségének elnye­réséhez. Horváth Balázs képviselő - volt belügy­miniszter - és Szőke László budapesti választmá­nyi elnök jelölése is várható, de az ő esélyeik ki­sebbek. Az MDF választmánya holnap tartja alakuló ülését, hiszen most ül össze először a tagság az el­múlt hónapokban lezajlott megújulása óta. A min­den tekintetben megújított testület egy héttel ké­sőbb már programalkotó ülést tart. Akkor tesz ja­vaslatot az elnök a párt választási programjának irányelveire. Úgy tudjuk, hogy Dávid Ibolya a tiszta közélet megteremtésére szeretne hangsúlyt helyezni. A holnapi ülésen viszont már beszámol a pártel­nök Kövér Lászlóval, a Fidesz elnökével a válasz­tási felkészülésről folytatott tárgyalásairól. A kö­vetkező, jövő heti tanácskozáson az MDF választ­mánya javaslatot tesz a pártvezetésben soron kö­vetkező tisztújításra. A demokrata fórum alapsza­bálya szerint kizárólag ez a testület nevezheti meg azokat a jelölteket, akik közül elnököt, alelnököt és elnökségi tagokat választhatnak a küldöttek. A voksolás január 27-én lesz az MDF gödöllői or­szágos gyűlésén. Lapunk úgy tudja, hogy az elnö­ki tisztségre kizárólag Dávid Ibolyát jelöli majd a választmány. Nagy versengés várható viszont az egyéb tisztségekért, hiszen legalább kétszeres je­löltszámból kell majd megválasztani a tizennégy tagú elnökséget. Dávid Ibolya lehet az egyetlen pártelnökjelölt Gy. Balázs Béla felvétele A­­ Stumpf István szerint pozitív a polgárok jövőképe „Mindinkább érzékelhető a kormányzás” MTI-információ A civil szervezetekben folyó te­vékenység egyre inkább nélkü­lözhetetlen -jelentette ki a kan­celláriaminiszter nyíregyházi sajtótájékoztatóján. Stumpf Ist­ván a Fidesz-MPP helyi szerve­zetének meghívására érkezett a nyírségi megye­­székhelyre. Hang­súlyozta: a millen­niumi ünnepségek megmutatták, mi­lyen mértékben van jelen a társa­dalomban a „civil mentalitás”. Meg­ítélése szerint az elmúlt években je­lentős szemlélet­­változás történt a társadalomban: a polgároknak pozitív várakozásai vannak a jö­vővel szemben, amit az ország gazdasági helyzete igazol. -Funkcióváltásnak vagyunk ta­núi, számos állami feladat kerül át a civil és nonprofit szerveze­tekhez - mondta. - Egyre na­gyobb szerepet kapnak a civil mozgalmak, a civil társadalom aranytartaléka a politikai köz­életnek. Nyíregyházi tapasztalatai alapján a kancellá­riaminiszter úgy vélekedett, hogy az ország keleti régió­ja is komolyan kezd bekapcsolódni a gazdasági életbe. Stumpf szerint a si­keres kormányzás egyre inkább érzé­kelhető módon je­lenik meg az em­berek előtt. Ehhez szükséges az erős középosztály, a vállalkozások sikere, a munka elismerése, a rászorultak megse­gítése - tette hozzá. Nyíregyházán Stumpf István megállapította, hogy a civil társadalom aranytartaléka a politikai közéletnek

Next