Népszava, 2002. május (130. évfolyam, 101–125. sz.)

2002-05-02 / 101. szám

NÉPSZAVA Simon-ügy - megszüntetett szolgálati viszony MTI-információ Rendőri szolgálatra méltatlanná válás miatt megszüntették annak a törzsőrmesternek a szolgálati viszonyát, aki összefüggésbe hozható a Simon Tibor elleni támadással; egy törzszászlós szolgálati viszonyát szintén meg­szüntették - közölte a Készenléti Rendőrség illetékese. A Készen­léti Rendőrség etikai bizottsága még hétfőn tárgyalt erről. A készenlétiek parancsnoka által indított etikai eljárást az in­dokolta, hogy a törzsőrmester engedély nélkül, a rendőri hiva­tással össze nem egyeztethető módon, biztonsági őrként dol­gozott azon a szórakozóhelyen, ahol Simon Tibort megverték.­­ Ezzel súlyosan veszélyeztette a rendőrség működéséhez szüksé­ges közbizalom fenntartását. A tájékoztatás szerint ugyan­ezen okok miatt indított etikai el­járást a rendőrség az ellen a törzs­­zászlós ellen, akit tanúként hall­gattak ki a Simon-ügyben. Illegá­lis munkavállalás miatt - mivel az a rendőri hivatással összeegyez­tethetetlen - a rendőr szolgálati viszonyát Zimán Ferenc dandár­tábornok, a Készenléti Rendőrség parancsnoka megszüntette. Mint ismert, a bíróság április 24-én, szerdán helyezte előzetes letartóztatásba a törzsőrmestert és egy biztonsági őrt. Az ügyben halált okozó testi sértés bűntet­tével gyanúsítják G. Jánost, aki hétfőn önként jelentkezett a Fő­városi Főügyészségen. A férfit még hétfőn őrizetbe is vették. Az ügyészségi jelentkezés előtt a Népszabadságnak adott interjújában G. János elmondta, hogy Simon Tibor támadott őrá, miután előzőleg Simon lefejelt egy arab férfit. Azt azonban nem tagadta, hogy a menekülő Si­mon után vetette magát és a föl­dön is megrúgta az egykori vá­logatott labdarúgót. Azt is cáfol­ta, hogy az incidens után arab férfiak kíséretében távozott vol­na, és kizárja az alvilági leszá­molás teóriáját a Simon-ügyben. Több lap információja szerint G. Jánosról az eddigi vallomá­sok alapján azt feltételezik, hogy április 21-én a fővárosi Café Allure bár előtt ő mérte a végzetes ütést Simon Tibor egy­kori ferencvárosi labdarúgóra, a Matáv-Sopron vezetőedzőjére. Forrásbiztosítást kérnek a fogyatékosok Az Országos Fogyatékosügyi Program kiemelt társadalmi fel­adatként való kezelését, a meg­valósításához szükséges költség­­vetési források biztosítását kéri a parlamenti pártok vezetőinek el­küldött levelében a Fogyatékos­sággal Élő Emberek Szervezetei­nek Tanácsa (FESZT). A levél­ben a fogyatékossággal élők kttégy legnagyobb országos szer­vezetét tömörítő fórum felhívja a­­figyelmet arra: Magyarországon mintegy 600 000 olyan ember él, akik a mindennapi társadalmi életben fogyatékosságuk miatt hátrányt szenvednek. Az 1999- ben elfogadott Országos Fogya­­tékosügyi Program végrehajtá­sában is jelentős elmaradások vannak, különösen az önkor­mányzatokra háruló feladatok terén. Az érezhető pozitív változá­sok megindulása érdekében azt kéri a szervezet a parlamenti pártoktól, hogy közmegegyezés­sel, ideológiai különbségektől mentesen, kiemelt társadalmi feladatként kezeljék az Országos Fogyatékosügyi Program célki­tűzéseit. Felhívják a parlamenti pártokat arra: az elkövetkezendő évek költségvetési törvényeiben biztosítsák a program megvaló­­sításához szükséges forrásokat. A FESZT szerint az Országos Fogyatékosügyi Tanács a fogya­tékosügyi program operatív végrehajtásának koordinálására nem alkalmas, így szükség vol­na egy Fogyatékosügyi Kor­mánybiztosság létrehozására, amely a különböző tárcák rész­feladatainak összehangolását végezné. BELFÖLD 2002. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK 3 Kivonult a fővárosi ellenzéki képviselők többsége Költségvetés: nincs egyetértés A fővárosi SZDSZ és MSZP álláspontja továbbra is eltérő, ezért a Fővárosi Közgyűlés keddi rendkívüli ülésén sem született döntés a Fővárosi Önkormányzat ez évi költségvetésének 58 milliárd forintos módosításáról. A vita elleni tiltakozásként a Fidesz-frakció - egy képviselő kivételével - kivonult az ülésről. Az MSZP tartózkodott a költségvetési rendelet végszavazásakor. MTI-információ A Fővárosi Közgyűlésen zajló költségvetés-módosítási vita elle­ni tiltakozásul a testület fideszes tagjai kivonultak az ülésről. A nélkülük folytatódó költségvetési végszavazás előtt az MSZP­­SZDSZ-koalíció tagjai, a MIÉP- esek és Szálka Miklós ellenében elfogadták Madarász Aladár (SZDSZ) és Gy. Németh Erzsébet (MSZP) módosító indítványát. Ez utóbbival pénzt is teremtettek újabb nyolc hannoveri villamos vásárlásához, amit ugyan múlt csütörtökön is elfogadtak, de ak­kor a költségvetés elutasításával nem biztosítottak hozzá forrást. A szocialista frakcióvezető módosí­tása egyebek mellett azt célozta, hogy ne kelljen 71 millió forintos kamatot fizetnie az önkormány­zatnak az állam részére. Az Atkári János főpolgármes­ter-helyettes által (SZDSZ) be­nyújtott költségvetési módosító csomagból kiemelték ezért azt az 1,3 milliárd forintos normatí­­vatételt, amelyet így határidőre visszaadtak az államnak. Madarász Aladár módosításait azonban hiába szavazták meg, mivel a költségvetési végszava­zás elbukott, s így ez is érvény­telenné vált. A közgyűlés túlnyomó több­sége nem támogatta Szálka Miklósnak azt az indítványát, hogy 300 millió forintot bizto­sítsanak az útburkolati jelek felújításához. Böhm András SZDSZ-frakcióvezető vitában elismerőleg szólt a fideszes kép­viselő konstruktív hozzáállásá­hoz a város ügyeihez. A Moskovits Péter által be­nyújtott, de végül leszavazott módosítás 650 millió forintot csoportosított volna át a követ­kező négy-öt évben az út-, híd­felújításra betervezett forrásból. Ebből 350 milliót a Bánkút utcai villamospálya-rekonstruk­­cióra, 200-at az oktatási ágazat­ban, a minimál feltételek teljesí­tésére, 100-at pedig a Dagály fürdő befedésére indítványozott. A vitában a jelenlévő MIÉP- esek bírálták az Atkári János ál­tal most benyújtott, s a szerintük múlt csütörtök óta átírt költség­­vetési módosító csomagot. Zsinka László frakcióvezető hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy 58 milliárd forint sorsáról helyszíni kiosztású előterjesztés alapján döntsenek. Újabb nyolc hannoveri villamos beszerzésére teremtették elő a szükséges forrást Módosítani MTI-információ Boros Imre PFLARE-ügyekért fe­lelős tárca nélküli miniszter sze­rint módosítani kell a magyaror­szági régiók jelenlegi beosztásán annak érdekében, hogy ideális kö­rülmények között lehessen fogad­ni a Strukturális Alapok forrásait. A miniszter a szükséges módo­sítások között említette, hogy más kelet-európai városokhoz hasonlóan Budapestet is külön régióként kellene kezelni, a köz­pontit pedig Pest megyén kívüli területekkel kellene kiegészíteni. Változtatásokra van szükség az ország keleti felén is: a dél-alföl­di mellett egy északkelet-ma­gyarországi és egy kelet-magyar­országi régió létrehozása lenne célszerű. - A kelet-magyarorszá­gi régió egyben Magyarország leendő uniós határainak nagyobb hányadát is magába foglalná, így a határon átnyúló programok to­vább működhetnének - hangsú­lyozza. Boros Imre szerint ezek a lépések nem érintenék a megyék státusát, csupán annyi lenne a változás, hogy egyes megyék a korábbiaktól eltérően más régi­ókba lennének átsorolva, kell a régióhatárokat Lakástámogatás kedvezmények bővítésével Szakértők szerint Magyarországon nem létezik valódi szociális bérlakás Irányvonalában nem tervez változást a lakás­támogatási rendszerben hatalomra kerülését követően az MSZP. Szélesíteni kívánják vi­szont azoknak a körét, akik jogosultak a támo­gatásra. A szociálpolitikai támogatás összegét várhatóan szeptembertől 800 ezer forintra emelik, s megkétszerezik a lakásépítők által visszaigényelhető áfa összegét is, újragondolja majd a szocialista-szabad demokrata kormány a lakhatási támogatások rendszerét is. Holubár Zita NÉPSZAVA Az utóbbi hetek rémhírei ellené­re nem változik a lakástámoga­tás rendszere az MSZP-SZDSZ- koalíció kormányalakítását kö­vetően. Legalábbis erre enged­nek következtetni a szocialista politikusok nyilatkozatai, s ezt tükrözi az MSZP vitaanyaga is. Ráadásul a szocialisták lakáspo­litikai célkitűzéseik alaptétele­ként említették a kedvezmények szélesítését. Vagyis azt, hogy a lakástámogatások körét a jövő­ben ne csak egy szűk réteg ve­hesse igénybe, hanem a valóban rászorultak minél nagyobb cso­portja legyen jogosult ezekre. Az MSZP tervei között szere­pel a hosszú évek óta változat­lan összegű szociálpolitikai tá­mogatás emelése. Várhatóan megkétszerezik az eddig egy gyermek esetén igényelhető 400 ezer forintot, így az egygyerme­kes családok 800 ezer forint jut­tatásért folyamodhatnak lakás vásárlása vagy építése esetén. A szocialisták a támogatást lineá­risan vezetik be, azaz minden kiskorú után ugyanakkora összegre lesz jogosult a lakás­építő vagy -vásárló família. Te­hát a kétgyermekesek 1,6 millió, a háromgyermekesek 2,4 millió, a négygyermekesek 3,2 millió forintot kérhetnek támogatásként új otthonuk megvásárlása vagy felépítése esetén. Horváth Csa­ba - az MSZP lakáspolitikusa - szavai szerint ezeket a változá­sokat szeptembertől vezetik be. Fontos újítás az is, hogy a ké­sőbbiekben a szociálpolitikai tá­mogatást nemcsak saját lakás költsé­geire használhatják fel a gyermekes családok, de kal­kulálhatnak vele akkor is, ha bér­leményben élnek. Ennek semmilyen különleges kritériu­ma nem lenne, csu­pán a rászorultságot ellenőriz­nék. Az MSZP-SZDSZ-kormány hatalomra kerülése esetén meg­kétszereznék az áfa-visszatérítés összegét is. Azaz az eddigi 400 ezer helyett 800 ezer forintot igényelhetnek vissza befizetett áfájukból az építkezők. A kormányváltó erők tovább fokoznák a bérlakásépítés inten­zitását. Négy év alatt állami be­ruházások mellett magánberu­házások révén összesen 24 ezer bérlakás megépítését tervezik. A szocialisták programja sze­rint állami, illetve önkormány­zati részvétellel átfogó országos otthonteremtési és rekonstruk­ciós vállalkozásokat indítanak. Ilyenek lennének például a gar­zonlakások építése érdekében beindított beruházások vagy a lakótelepi tömbla­kások rehabilitá­ciója. Szándékaik kö­zött szerepel az is, hogy csökkentik a lakhatás terheit. Hatékony rend­szert dolgoznak ki az energiatakaré­kos fűtési rendsze­rek támogatására, újraszabá­lyozzák a lakhatási támogatások rendszerét, felülvizsgálják a közüzemi díjak és a lakbérek tartozásait, s szükség esetén le­hetőséget biztosítanak az adó­sok egyszeri szociális rászorult­ság alapján történő konszolidá­ciójára. A szabad demokraták prog­­ramjában a szocialisták elképze­léseivel összhangban a rászo­rultság helyi elbírálásán van a hangsúly. Az SZDSZ ragaszko­dik ahhoz, hogy az önkormány­zatok lakáspolitikai feladatainak meghatározásakor nem szabad leszűkíteni az önkormányzatok döntési lehetőségeit, s reagálni kell a gazdaság és társadalom más szféráiból kiinduló kihívá­sokra. Szorgalmazzák azt is, hogy építsenek ki egy rugalmas és a jövedelmekhez igazodó la­kásfenntartási támogatási rend­szert, hiszen ezt igényli a lakás­­fenntartási költségek emelkedé­se. Emellett szól az is, hogy a különböző építésű és különféle fűtési rendszerekben élők lakás­­fenntartási kiadásai között óriási a differencia. A szabad demokraták szem előtt kívánják tartani, hogy a tá­mogatási rendszer része a lakás­­politikának, de nem választható el a szociálpolitikától. Felhívják a figyelmet arra is, hogy nem feltétlenül az új lakás építését kell prioritásnak tekinteni. Sza­kítani kell tehát az új otthonok mindenáron történő előtérbe helyezésével, hiszen nem a mennyiségi, sokkal inkább a mi­nőségi lakásállomány a cél. Ép­pen ezért biztosítani kell, hogy mindenki maga dönthessen ar­ról, hogy lakásukat új építéssel, lakásvásárlással vagy a meglévő lakás bővítésével, felújításával kívánják-e biztosítani. A szakemberek szerint azon­ban egyetlen párt sem állt elő a választások előtt gyökeresen új elképzeléssel. Azóta sem lát alapvető megoldást az igazi problémákra Battha Pál. A La­kásbérlők és Lakók Egyesületé­nek elnöke úgy véli, hibás el­képzelés, hogy a szocialisták is a szociális lakás építését szor­galmazzák, miközben Magyar­­országon nem létezik valódi szociális bérlakás. A politikusok ígéretei alapján Battha Pál azt várja, hogy az MSZP-SZDSZ- kormány alapvetően az eddigi támogatási szisztémát alkalmaz­za, de mint mondja, az eddiginél szélesebb körben. Nem várnak számottevő vál­tozást a bankok sem. A pénzin­tézetek szakértői meg vannak győződve arról, hogy a kedvez­mények továbbra is elérhetőek lesznek, s számítanak arra is, hogy a megnyilatkozásoknak megfelelően bővítik a támogatá­sok rendszerét. Szemlátomást megnyugodtak a kedélyek, úgy tűnik, az emberek már nem ülnek fel a rémhíreknek - fogalmazott Katona József, a CIB Bank lakossági igazgatója. Tapasztalataik szerint az érdeklő­dés újra a régi, s a lakáshiteleket folyósítása dinamikusan halad. Nyilvánvalóan ez a választások befejeztén túl köszönhető ann­ak is, hogy most már szinte vala­mennyi bank elkezdte hirdetni új vagy megújult termékeit. Újra a régi az érdeklődés a lakáshitelek iránt, s dinamikusan halad azok folyósítása a pénzintézetekben Szerződéses katonák toborzása Az elkövetkező hat hónapban az ország 16 megyéjében kezdő­dik meg a szerződéses katonák toborzása. A tavalyi kampány beváltotta a reményeket, közel 3500-an jelentkeztek, s ezek kö­zül mintegy 500-an lettek szer­ződésesek. Az idén szigorúbb egészségügyi feltételeknek kell megfelelni, s magasabb lett az iskolai végzettség mércéje is. MTI-információ A szerződéses katonák felvételé­nél a mennyiségi szempontok he­lyett a minőség kerül az előtérbe idén - nyilatkozta Erdélyi Lajos dandártábornok, a Magyar Hon­védség Humánpolitikai Főosztá­lyának vezetője Kecskeméten, a haderő tavaszi toborzókampá­­nyának kapcsán tartott sajtótájé­koztatón. A dandártábornok el­mondta: a kecskeméti majálison indult toborzóshow-t a következő hat hónapban az ország 16 me­gyéjének több mint húsz telepü­lésére viszik el. Erdélyi szerint a tavalyi - első ízben tartott - kampány beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket: há­rom és fél ezen jelentkeztek a hadsereg által felkínált álláshe­lyekre, közülük mintegy ötszázan váltak szerződéses katonává.­­ Az idén a szigorú egészség­­ügyi, fizikai és pszichikai felté­teleken túl a pályaalkalmasság szempontjait is behatóbban vizs­gálják majd. Magasabb lett az is­kolai végzettség mércéje is, az eddigi nyolc általános helyett legalább szakmunkás-képesítés­sel kell rendelkezniük a jelentke­zőknek. A szerződéses katonák meg­emelt illetményéről szólva kö­zölte, hogy a legénységi állo­mány hozzávetőleg 95 ezer forint bruttó fizetéssel kezd, amire még különböző pótlékok jöhetnek. A tiszthelyettesek fizetése 120 ezer forintnál, a főiskolával rendelke­ző tisztek illetménye pedig brut­tó 140 ezer forintnál kezdődik.

Next