Népszava, 2002. május (130. évfolyam, 101–125. sz.)
2002-05-02 / 101. szám
NÉPSZAVA Simon-ügy - megszüntetett szolgálati viszony MTI-információ Rendőri szolgálatra méltatlanná válás miatt megszüntették annak a törzsőrmesternek a szolgálati viszonyát, aki összefüggésbe hozható a Simon Tibor elleni támadással; egy törzszászlós szolgálati viszonyát szintén megszüntették - közölte a Készenléti Rendőrség illetékese. A Készenléti Rendőrség etikai bizottsága még hétfőn tárgyalt erről. A készenlétiek parancsnoka által indított etikai eljárást az indokolta, hogy a törzsőrmester engedély nélkül, a rendőri hivatással össze nem egyeztethető módon, biztonsági őrként dolgozott azon a szórakozóhelyen, ahol Simon Tibort megverték. Ezzel súlyosan veszélyeztette a rendőrség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását. A tájékoztatás szerint ugyanezen okok miatt indított etikai eljárást a rendőrség az ellen a törzszászlós ellen, akit tanúként hallgattak ki a Simon-ügyben. Illegális munkavállalás miatt - mivel az a rendőri hivatással összeegyeztethetetlen - a rendőr szolgálati viszonyát Zimán Ferenc dandártábornok, a Készenléti Rendőrség parancsnoka megszüntette. Mint ismert, a bíróság április 24-én, szerdán helyezte előzetes letartóztatásba a törzsőrmestert és egy biztonsági őrt. Az ügyben halált okozó testi sértés bűntettével gyanúsítják G. Jánost, aki hétfőn önként jelentkezett a Fővárosi Főügyészségen. A férfit még hétfőn őrizetbe is vették. Az ügyészségi jelentkezés előtt a Népszabadságnak adott interjújában G. János elmondta, hogy Simon Tibor támadott őrá, miután előzőleg Simon lefejelt egy arab férfit. Azt azonban nem tagadta, hogy a menekülő Simon után vetette magát és a földön is megrúgta az egykori válogatott labdarúgót. Azt is cáfolta, hogy az incidens után arab férfiak kíséretében távozott volna, és kizárja az alvilági leszámolás teóriáját a Simon-ügyben. Több lap információja szerint G. Jánosról az eddigi vallomások alapján azt feltételezik, hogy április 21-én a fővárosi Café Allure bár előtt ő mérte a végzetes ütést Simon Tibor egykori ferencvárosi labdarúgóra, a Matáv-Sopron vezetőedzőjére. Forrásbiztosítást kérnek a fogyatékosok Az Országos Fogyatékosügyi Program kiemelt társadalmi feladatként való kezelését, a megvalósításához szükséges költségvetési források biztosítását kéri a parlamenti pártok vezetőinek elküldött levelében a Fogyatékossággal Élő Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT). A levélben a fogyatékossággal élők kttégy legnagyobb országos szervezetét tömörítő fórum felhívja afigyelmet arra: Magyarországon mintegy 600 000 olyan ember él, akik a mindennapi társadalmi életben fogyatékosságuk miatt hátrányt szenvednek. Az 1999- ben elfogadott Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásában is jelentős elmaradások vannak, különösen az önkormányzatokra háruló feladatok terén. Az érezhető pozitív változások megindulása érdekében azt kéri a szervezet a parlamenti pártoktól, hogy közmegegyezéssel, ideológiai különbségektől mentesen, kiemelt társadalmi feladatként kezeljék az Országos Fogyatékosügyi Program célkitűzéseit. Felhívják a parlamenti pártokat arra: az elkövetkezendő évek költségvetési törvényeiben biztosítsák a program megvalósításához szükséges forrásokat. A FESZT szerint az Országos Fogyatékosügyi Tanács a fogyatékosügyi program operatív végrehajtásának koordinálására nem alkalmas, így szükség volna egy Fogyatékosügyi Kormánybiztosság létrehozására, amely a különböző tárcák részfeladatainak összehangolását végezné. BELFÖLD 2002. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK 3 Kivonult a fővárosi ellenzéki képviselők többsége Költségvetés: nincs egyetértés A fővárosi SZDSZ és MSZP álláspontja továbbra is eltérő, ezért a Fővárosi Közgyűlés keddi rendkívüli ülésén sem született döntés a Fővárosi Önkormányzat ez évi költségvetésének 58 milliárd forintos módosításáról. A vita elleni tiltakozásként a Fidesz-frakció - egy képviselő kivételével - kivonult az ülésről. Az MSZP tartózkodott a költségvetési rendelet végszavazásakor. MTI-információ A Fővárosi Közgyűlésen zajló költségvetés-módosítási vita elleni tiltakozásul a testület fideszes tagjai kivonultak az ülésről. A nélkülük folytatódó költségvetési végszavazás előtt az MSZPSZDSZ-koalíció tagjai, a MIÉP- esek és Szálka Miklós ellenében elfogadták Madarász Aladár (SZDSZ) és Gy. Németh Erzsébet (MSZP) módosító indítványát. Ez utóbbival pénzt is teremtettek újabb nyolc hannoveri villamos vásárlásához, amit ugyan múlt csütörtökön is elfogadtak, de akkor a költségvetés elutasításával nem biztosítottak hozzá forrást. A szocialista frakcióvezető módosítása egyebek mellett azt célozta, hogy ne kelljen 71 millió forintos kamatot fizetnie az önkormányzatnak az állam részére. Az Atkári János főpolgármester-helyettes által (SZDSZ) benyújtott költségvetési módosító csomagból kiemelték ezért azt az 1,3 milliárd forintos normatívatételt, amelyet így határidőre visszaadtak az államnak. Madarász Aladár módosításait azonban hiába szavazták meg, mivel a költségvetési végszavazás elbukott, s így ez is érvénytelenné vált. A közgyűlés túlnyomó többsége nem támogatta Szálka Miklósnak azt az indítványát, hogy 300 millió forintot biztosítsanak az útburkolati jelek felújításához. Böhm András SZDSZ-frakcióvezető vitában elismerőleg szólt a fideszes képviselő konstruktív hozzáállásához a város ügyeihez. A Moskovits Péter által benyújtott, de végül leszavazott módosítás 650 millió forintot csoportosított volna át a következő négy-öt évben az út-, hídfelújításra betervezett forrásból. Ebből 350 milliót a Bánkút utcai villamospálya-rekonstrukcióra, 200-at az oktatási ágazatban, a minimál feltételek teljesítésére, 100-at pedig a Dagály fürdő befedésére indítványozott. A vitában a jelenlévő MIÉP- esek bírálták az Atkári János által most benyújtott, s a szerintük múlt csütörtök óta átírt költségvetési módosító csomagot. Zsinka László frakcióvezető hangsúlyozta, elfogadhatatlan, hogy 58 milliárd forint sorsáról helyszíni kiosztású előterjesztés alapján döntsenek. Újabb nyolc hannoveri villamos beszerzésére teremtették elő a szükséges forrást Módosítani MTI-információ Boros Imre PFLARE-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szerint módosítani kell a magyarországi régiók jelenlegi beosztásán annak érdekében, hogy ideális körülmények között lehessen fogadni a Strukturális Alapok forrásait. A miniszter a szükséges módosítások között említette, hogy más kelet-európai városokhoz hasonlóan Budapestet is külön régióként kellene kezelni, a központit pedig Pest megyén kívüli területekkel kellene kiegészíteni. Változtatásokra van szükség az ország keleti felén is: a dél-alföldi mellett egy északkelet-magyarországi és egy kelet-magyarországi régió létrehozása lenne célszerű. - A kelet-magyarországi régió egyben Magyarország leendő uniós határainak nagyobb hányadát is magába foglalná, így a határon átnyúló programok tovább működhetnének - hangsúlyozza. Boros Imre szerint ezek a lépések nem érintenék a megyék státusát, csupán annyi lenne a változás, hogy egyes megyék a korábbiaktól eltérően más régiókba lennének átsorolva, kell a régióhatárokat Lakástámogatás kedvezmények bővítésével Szakértők szerint Magyarországon nem létezik valódi szociális bérlakás Irányvonalában nem tervez változást a lakástámogatási rendszerben hatalomra kerülését követően az MSZP. Szélesíteni kívánják viszont azoknak a körét, akik jogosultak a támogatásra. A szociálpolitikai támogatás összegét várhatóan szeptembertől 800 ezer forintra emelik, s megkétszerezik a lakásépítők által visszaigényelhető áfa összegét is, újragondolja majd a szocialista-szabad demokrata kormány a lakhatási támogatások rendszerét is. Holubár Zita NÉPSZAVA Az utóbbi hetek rémhírei ellenére nem változik a lakástámogatás rendszere az MSZP-SZDSZ- koalíció kormányalakítását követően. Legalábbis erre engednek következtetni a szocialista politikusok nyilatkozatai, s ezt tükrözi az MSZP vitaanyaga is. Ráadásul a szocialisták lakáspolitikai célkitűzéseik alaptételeként említették a kedvezmények szélesítését. Vagyis azt, hogy a lakástámogatások körét a jövőben ne csak egy szűk réteg vehesse igénybe, hanem a valóban rászorultak minél nagyobb csoportja legyen jogosult ezekre. Az MSZP tervei között szerepel a hosszú évek óta változatlan összegű szociálpolitikai támogatás emelése. Várhatóan megkétszerezik az eddig egy gyermek esetén igényelhető 400 ezer forintot, így az egygyermekes családok 800 ezer forint juttatásért folyamodhatnak lakás vásárlása vagy építése esetén. A szocialisták a támogatást lineárisan vezetik be, azaz minden kiskorú után ugyanakkora összegre lesz jogosult a lakásépítő vagy -vásárló família. Tehát a kétgyermekesek 1,6 millió, a háromgyermekesek 2,4 millió, a négygyermekesek 3,2 millió forintot kérhetnek támogatásként új otthonuk megvásárlása vagy felépítése esetén. Horváth Csaba - az MSZP lakáspolitikusa - szavai szerint ezeket a változásokat szeptembertől vezetik be. Fontos újítás az is, hogy a későbbiekben a szociálpolitikai támogatást nemcsak saját lakás költségeire használhatják fel a gyermekes családok, de kalkulálhatnak vele akkor is, ha bérleményben élnek. Ennek semmilyen különleges kritériuma nem lenne, csupán a rászorultságot ellenőriznék. Az MSZP-SZDSZ-kormány hatalomra kerülése esetén megkétszereznék az áfa-visszatérítés összegét is. Azaz az eddigi 400 ezer helyett 800 ezer forintot igényelhetnek vissza befizetett áfájukból az építkezők. A kormányváltó erők tovább fokoznák a bérlakásépítés intenzitását. Négy év alatt állami beruházások mellett magánberuházások révén összesen 24 ezer bérlakás megépítését tervezik. A szocialisták programja szerint állami, illetve önkormányzati részvétellel átfogó országos otthonteremtési és rekonstrukciós vállalkozásokat indítanak. Ilyenek lennének például a garzonlakások építése érdekében beindított beruházások vagy a lakótelepi tömblakások rehabilitációja. Szándékaik között szerepel az is, hogy csökkentik a lakhatás terheit. Hatékony rendszert dolgoznak ki az energiatakarékos fűtési rendszerek támogatására, újraszabályozzák a lakhatási támogatások rendszerét, felülvizsgálják a közüzemi díjak és a lakbérek tartozásait, s szükség esetén lehetőséget biztosítanak az adósok egyszeri szociális rászorultság alapján történő konszolidációjára. A szabad demokraták programjában a szocialisták elképzeléseivel összhangban a rászorultság helyi elbírálásán van a hangsúly. Az SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy az önkormányzatok lakáspolitikai feladatainak meghatározásakor nem szabad leszűkíteni az önkormányzatok döntési lehetőségeit, s reagálni kell a gazdaság és társadalom más szféráiból kiinduló kihívásokra. Szorgalmazzák azt is, hogy építsenek ki egy rugalmas és a jövedelmekhez igazodó lakásfenntartási támogatási rendszert, hiszen ezt igényli a lakásfenntartási költségek emelkedése. Emellett szól az is, hogy a különböző építésű és különféle fűtési rendszerekben élők lakásfenntartási kiadásai között óriási a differencia. A szabad demokraták szem előtt kívánják tartani, hogy a támogatási rendszer része a lakáspolitikának, de nem választható el a szociálpolitikától. Felhívják a figyelmet arra is, hogy nem feltétlenül az új lakás építését kell prioritásnak tekinteni. Szakítani kell tehát az új otthonok mindenáron történő előtérbe helyezésével, hiszen nem a mennyiségi, sokkal inkább a minőségi lakásállomány a cél. Éppen ezért biztosítani kell, hogy mindenki maga dönthessen arról, hogy lakásukat új építéssel, lakásvásárlással vagy a meglévő lakás bővítésével, felújításával kívánják-e biztosítani. A szakemberek szerint azonban egyetlen párt sem állt elő a választások előtt gyökeresen új elképzeléssel. Azóta sem lát alapvető megoldást az igazi problémákra Battha Pál. A Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnöke úgy véli, hibás elképzelés, hogy a szocialisták is a szociális lakás építését szorgalmazzák, miközben Magyarországon nem létezik valódi szociális bérlakás. A politikusok ígéretei alapján Battha Pál azt várja, hogy az MSZP-SZDSZ- kormány alapvetően az eddigi támogatási szisztémát alkalmazza, de mint mondja, az eddiginél szélesebb körben. Nem várnak számottevő változást a bankok sem. A pénzintézetek szakértői meg vannak győződve arról, hogy a kedvezmények továbbra is elérhetőek lesznek, s számítanak arra is, hogy a megnyilatkozásoknak megfelelően bővítik a támogatások rendszerét. Szemlátomást megnyugodtak a kedélyek, úgy tűnik, az emberek már nem ülnek fel a rémhíreknek - fogalmazott Katona József, a CIB Bank lakossági igazgatója. Tapasztalataik szerint az érdeklődés újra a régi, s a lakáshiteleket folyósítása dinamikusan halad. Nyilvánvalóan ez a választások befejeztén túl köszönhető annak is, hogy most már szinte valamennyi bank elkezdte hirdetni új vagy megújult termékeit. Újra a régi az érdeklődés a lakáshitelek iránt, s dinamikusan halad azok folyósítása a pénzintézetekben Szerződéses katonák toborzása Az elkövetkező hat hónapban az ország 16 megyéjében kezdődik meg a szerződéses katonák toborzása. A tavalyi kampány beváltotta a reményeket, közel 3500-an jelentkeztek, s ezek közül mintegy 500-an lettek szerződésesek. Az idén szigorúbb egészségügyi feltételeknek kell megfelelni, s magasabb lett az iskolai végzettség mércéje is. MTI-információ A szerződéses katonák felvételénél a mennyiségi szempontok helyett a minőség kerül az előtérbe idén - nyilatkozta Erdélyi Lajos dandártábornok, a Magyar Honvédség Humánpolitikai Főosztályának vezetője Kecskeméten, a haderő tavaszi toborzókampányának kapcsán tartott sajtótájékoztatón. A dandártábornok elmondta: a kecskeméti majálison indult toborzóshow-t a következő hat hónapban az ország 16 megyéjének több mint húsz településére viszik el. Erdélyi szerint a tavalyi - első ízben tartott - kampány beváltotta a hozzá fűzött reményeket: három és fél ezen jelentkeztek a hadsereg által felkínált álláshelyekre, közülük mintegy ötszázan váltak szerződéses katonává. Az idén a szigorú egészségügyi, fizikai és pszichikai feltételeken túl a pályaalkalmasság szempontjait is behatóbban vizsgálják majd. Magasabb lett az iskolai végzettség mércéje is, az eddigi nyolc általános helyett legalább szakmunkás-képesítéssel kell rendelkezniük a jelentkezőknek. A szerződéses katonák megemelt illetményéről szólva közölte, hogy a legénységi állomány hozzávetőleg 95 ezer forint bruttó fizetéssel kezd, amire még különböző pótlékok jöhetnek. A tiszthelyettesek fizetése 120 ezer forintnál, a főiskolával rendelkező tisztek illetménye pedig bruttó 140 ezer forintnál kezdődik.