Népszava, 2002. november (130. évfolyam, 255–279. sz.)

2002-11-30 / 279. szám

NÉPSZAVA KULTÚRA ­ A karácsonyi asztalnál semmi keresnivalója a politikának - vallja Janikovszky Éva Bocsika, megöregedtem A közelgő karácsonyi könyvvásáron a Móra Kiadó állította fel a hazai könyvkiadás rekordját, hiszen huszonegy kötettel jelentkezik, melyből az egyik a Ráadás, Janikovszky Éva felnőtteknek írott sok kiadást megért köteteinek folytatása. Ráadásul a napokban kerül a boltokba a kiadó és a Magyar Rádió közös vállalkozásaként egy műsoros kazetta, melyen Schütz Ila tolmácsolja az írónő Felnőtteknek írtam című művét. Janikovszky Évát legutóbbi könyvéről és a közelmúlt tapasztalatairól kérdeztük. Podhorányi Zsolt NÉPSZAVA - Másképp ír felnőtteknek? - Gyerekeknek nehezebb írni. Hosszú évtizedek óta írok nekik, és nagyon elkeserített, amikor némely kritikusom felnőttesnek bélyegezte a humoromat, mond­ván, ezt a gyerekek nem értik. Annál nagyobb öröm volt látni, amikor szerte az országban mű­sorokkal leptek meg a kicsik, és jól állt nekik a szöveg. A gye­rekkönyveimnek szerintem egyaránt van egy gyerek- és egy felnőttolvasata. Azt a nézetemet viszont, hogy a gyerek a leghá­­lásabb közönség, meg kellett változtatnom. A felnőttektől rengeteg biztatást, hálás vissza­jelzést kapok, fölhívnak, rám te­lefonálnak, miért nem gyűjtöm kötetbe a publicisztikáimat, hol késik a folytatás. - Hogyan sikerült megtalálni azt a jellegzetes, egyedi hangot, mely a gyerekmonológokat és a felnőtteknek szóló írásokat egy­aránt jellemzi? - Sajnos nem tudom. Sokat segített, hogy mindig is egyes szám első személyben írtam, és kendőzetlenül, őszintén vetem papírra hibáimat és gyöngéimet. Nagyon fontos, hogy humorral szemléljük az élet történéseit, hiszen így könnyebben át tu­dunk lendülni a nehézségeken és a tragédiákon, melyek senkit nem kímélnek. Szívből sajná­lom azokat, akik nem rendelkez­nek az adottsággal, hogy humor­ral szemléljék a világot. - Milyen szerepet játszik az írás az életében, hivatás, sors, munka? - Pályakezdőkoromban a leg­merészebb álmomban sem gon­doltam volna, hogy valaha könyveket fogok írni. A Móra Kiadónál dolgoztam mint lektor, amikor az egyik szerző nem ké­szült el időben egy gyerekeknek szánt ismeretterjesztő kiadvány kéziratával, és a kiadó vezetősé­ge megkért, hogy írjam meg én a könyvet. Elmesélték, hogy hosszú ideje élvezettel olvassák a lektori jelentéseimet, és elér­kezettnek látják az időt, hogy íróként is bemutatkozzam. Való­színűleg más úton, módon is eljutot­tam volna az írás­hoz, de akkor na­gyon meglepett a felkérés. - Változtak írói módszerei a számí­tógépes technika ________ megjelenésével? - A mai napig a nálam néhány esztendővel fiatalabb, hetvenhá­rom éves, Mercedes nevű írógé­pem társaságában és segítségé­vel írok. Mercedes Türingiában született, még az édesanyámtól kaptam. Nemrégiben a földalat­tin is látható volt a fényképe, gondoltam, megmutatom neki a felvételt, de sajnos túlzottan ne­héz már nekem a Vörösmarty utcáig elcipelnem. De mindig megmutatom neki, ha valame­lyik lapban megje­lenik a fotója. - Könyveinek si­keréhez nagyban hozzájárul szöve­geinek könnyedsé­ge. Mintha csak az első változatot ol­vasnánk... - Korántsem. Mindent legalább ötször, hat­szor átírok, előfordul, hogy a szöveg felét kihúzom, annyi fö­lösleges szót találok benne, kö­rülményes megfogalmazást, melyet könnyebben, egyszerűb­ben lehetne mondani. Egy hét is beletelik, mire két-három oldal­lal elkészülök. Először cetlikre írom fel az ötleteimet, melyeket aztán rendre elveszítek. - Milyen témák foglalkoztat­ják manapság? -A mindennapi élet, a mai va­lóság. A választások idején mé­lyen felháborított, hogy a hét­köznapjainkat teljesen átszőtte a politika, hogy barátságokat sza­kított szét, akkor például erről írtam. Amikor a 19 000 forintos nyugdíj-kiegészítés miatt egy nyugdíjasszervezet felemelte a szavát, akkor azt nem hagytam szó nélkül. Hiszen hadd döntsék már el a nyugdíjasok, hogy mire is költsék a jogosan járó 19 000 forintjukat. Nagyon sok baráttal büszkélkedhetek, közülük sokan Amerikában élnek. Küldtem az egyik könyvemből az első sze­relmem feleségének, egy na­gyon kedves, korombéli hölgy­nek, aki döbbenten kérdezte, hogy tudok az öregségről írni, hogyan vagyok képes leírni a saját megöregedésem folyama­tát. Pedig szerintem épp az őszin­teség, ami leginkább hat, hogy bevallom, bácsika, megöreged­tem. Ha ezt kellő derűvel tudo­másul vesszük, akkor ráébred­hetünk a szépségeire is. Báli szezon idején például egy cso­mó nagyon fölösleges kiadástól és idegességtől kíméljük meg magunkat. Nem kell például kozmetikushoz, fodrászhoz mennünk, apró, lábnyomorító cipőkben ropnunk a bálterem­ben, nem igaz? - Érez változást a mai olvasók viselkedésében a korábbi évtize­dekhez képest? - Aranyeső című könyvem, melyet negyven évvel ezelőtt ír­tam, 1962-ben látott először nyomdafestéket, a napokban pe­dig ismét megjelent. Nagyon kí­váncsi vagyok, hogy fogadják a mai tinédzser olvasók. Semmit sem változtattam meg a szöveg­ben, még az elvtárs megszólítást sem. Szeretném, ha a mai olva­sók is rájönnének, hogy negyven évvel ezelőtt ugyanúgy vágytak valamire, lelkesedtek, szerelem­be estek és csalódtak a fiatalok, mint manapság. Mélyen felhá­borít, ha bűnösöknek kiáltják ki azokat, akik az elmúlt negyven évben próbálták élni az életüket. - Mit válaszolna egy csodaté­vő angyalnak, ha megkérdezné, mit szeretne karácsonyra? - Békét, nyugalmat, toleranci­át az emberi szívekbe, béküljön ki Emillel Karcsi, akik politikai nézeteik miatt szakították meg sok évtizedes barátságukat. Tu­domásul kellene venni, hogy az egyik ember így vélekedik a vi­lágról, a másik amúgy. A kará­csonyi asztalnál pedig semmi keresnivalója a politikának, mert felrobban a pulyka. Felháborít, ha bűnösöknek kiáltják ki azokat, akik az elmúlt 40 évben próbálták élni az életüket „A mai napig a nálam néhány esztendővel fiatalabb, hetvenhárom éves, Mercedes nevű írógépem társaságá­ban és segítségével írok” Cseke Csilla felvétele Balettgála Imre Zoltán emlékére Márok Tamás írása a NÉPSZAVÁNAK Háromrészes balettgálát rendez­nek december 1-jén, vasárnap este a Szegedi Nemzeti Színház­ban. A műsorral az eredeti tervek szerint Imre Zoltánra, a balett­együttes öt éve elhunyt koreog­ráfusára emlékeztek volna. Idő­közben azonban egy másik, szo­morú aktualitása is támadt az estnek. November elején elhunyt Varga Mátyás, aki az est egyik darabjának díszlettervezője. Elsőként Imre Zoltán Asz­­szonyszerelem - asszonysors című alkotását láthatja a publi­kum, melyet a művész Schubert muzsikájára koreografált. A be­mutató idején Pártay Lilla volt a főszereplő, most Pongor Ildikó táncol. A további szerepekben a Szegedi Balett alapításának meghatározó táncosai is színre lépnek, többek között Pápai György és Szakály György. Per­­golesi Stabat matere ugyancsak Imre-koreográfia. Jézus szere­pén annak idején Juronics Ta­más táncolta, aki ma a Szegedi Kortárs Balett művészeti veze­tője. Újra láthatja a közönség a régi társulatból Prepeliczay An­namáriát, Zarnóczai Gizellát, Kovács Anitát, Péntek Katát és Fekete Hedviget. A balettgála harmadik darab­jával a nemrég elhunyt Varga Mátyásra emlékeznek, aki ép­pen vasárnap lett volna 92 éves. Ő készítette a díszleteket Bartók Csodálatos mandarinjához, amelynek koreográfusa a világ­hírű Miloss Aurél, aki évekig vezette a milánói Scala balett­együttesét. A Lányt Péntek Ka­ta, a Mandarint Szakály György táncolja. A táncest előtt a szín­ház előcsarnokában Imre Zoltán­­emlékkiállítás nyílik. Sakktáblák, olaj, vészon Haász Katalin kiállítása az A.P.A. Galériában NÉPSZAVA-infom­áció József Attila egyszer azt a fes­tőkkel szemben bátran szemte­lennek minősíthető megjegyzést tette, amely szerint a festőknek csak színük és vonaluk van, színvonaluk nincs. Egyébiránt József Attila szívből szerette például Wermert, Munkácsyt, kortársai közül Kassákot, Bálint Endrét; csak hát ilyenek az iga­zi nagyságok: mindenre van egy rossz szavuk, ha eszükbe ötlik egy bon­mot. Mindenesetre Haász Katalin festményei — amelyek az A.PA.­ galériában tekinthetőek meg de­cember 12-ig­­ tökéletes cáfola­tai József Attila szójátékának. Annál inkább igazolja Gödel té­telét, mely szerint: „...ha azt kí­vánjuk elérni, hogy valaki meg­értse a matematika, a logika is szenzitív tudomány e tételhez az állítás alapjául válasszunk egy jó zeneművet, avagy egy pontos festményt.” Haász Katalin képei pontosak és szépek, csak éppen nem men­nek az égen, mint a csillagok. Hihetetlenül finom tónusú szí­nekkel mutat be lépcsős arcokat, akik talán csókolóznak, talán nem, mindenesetre sokszínűek és megnyerőek. Gömböket, amelyek a semmi­ben lebegnek és elbírják magu­kat, minket pedig - akik a göm­böket nézzük - rábírnak arra, hogy belássuk: a hajlított, a gör­bülő forma mindig szebb, mint az egyenes. Hatalmas nyolcasokat, ame­lyek fekszenek és végtelenített jelként várnak arra, hogy idő­vel a helyükre, mondjuk a Tate Galerybe kerüljenek. 2002. NOVEMBER 30., SZOMBAT 13 Portugál építészek tárlata Az N&n galéria (VI., Hajós utca 39.) második külföldi kiállítása az ARX PORTUGAL építész­­iroda elmúlt néhány évének je­lentősebb munkáiból válogat. A Jose és Nuno Mateus testvérpá­ros által alapított progresszív stílusú iroda Portugáliában fon­tos megrendelésekkel bír, mun­kásságukat a budapesti kiállítá­son különleges makettek, fotók és építészeti rajzok illusztrálják. A kiállítás 2002. december 15-ig tekinthető meg. RÖVIDEN Mű­-Terem árverési kiállítás Ma 10 órakor nyílik és decem­ber 8-ig tekinthető meg a Mű- Terem Galériában (Bp. V., Fálk Miksa u. 30.) az aukciósház de­cember 9-i árverésén kalapács alá kerülő műalkotásokat bemu­tató kiállítás. H. Molnár Magda festményei A Gellért Szálló (XL. Szent Gel­­lért tér) Teaszalonjában látható­ak H. Molnár Magda akvarelljei és olajképei. A művésznő ötve­nedik, jubileumi tárlata 2002. december 12-ig látogatható. Szobor Jósa Andrásnak Jósa András orvos-régész szobrát pénteken avatták fel a tudós nevét viselő nyíregyházi kórházban. A szobrot Tóth Sándor Munkácsy­­díjas szobrászművész készítette. Az ünnepségen Szállási Árpád orvos-történész idézte fel az 1834-ben született Jósa András életútját. Jósa András alapítója volt a nyíregyházi múzeumnak, amely szintén a nevét viseli. DUPLEX a MU Színházban Ezen a héten is kettesével mutat be kortárs táncszínházi koreográ­fiákat a MU Színház (XL, Kőrösy J. u. 17.). Szombat este 20 órától Fenyves Márk és Pálosi István Szarvakkal című előadása, majd Fejes Ádám Boxed in című kore­ográfiája lesz a műsor. A MU Galériában Szabó Péter fotográ­fus alkotásai láthatók. Magyarország a bábfesztivál díszvendége NÉPSZAVA-információ Magyarország a díszvendége a spanyolországi Tolosában jelen­leg zajló XX. Nemzetközi Báb­­fesztiválnak. Ez négy neves ma­gyar társulat fellépését és egy 500 négyzetméter alapterületű báb­történeti kiállítást jelent. Miguel Arreche, a Nemzetközi Bábszövetség főtitkára felkérésé­re a pécsi Bóbita Bábszínház a Diótörő, a Budapest Bábszínház a János vitéz, a budapesti Mikro­­pódium a Stop, a győri Vaskakas Bábszínház pedig A világ terem­tésének nyolc napja című előadá­saikkal kaptak lehetőséget a be­mutatkozásra. A fesztiválon fel­lépnek argentin, belga, bolgár, francia, kínai, kubai, spanyol, szlovák, török és vietnami báb­társulatok is. Az előadásokhoz az egy ,Ablak Magyarországra” cí­mű kiállítás kapcsolódik, mely a magyar bábművészet különböző irányzatait, tervezői stílusait, tech­nikai megoldásait mutatja be. Száz éve született Kovács Margit Kovács Margit születésének századik évfordulója alkalmából egy 31,46 gramm súlyú, 925 ezrelék finomságú, há­romezer forint névértékű ezüst pénzérmét bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank. Az érmét, mely a művésznő íté­letnapi harsona című késői alkotását ábrázolja, Garányi József keramikus iparművész tervezte. Kovács Margit életművét Szentendrén és Győrött állandó kiállítások keretében tekinthetik meg az érdeklődők Csere Csilla felvétele

Next