Népszava, 2003. március (131. évfolyam, 51-75. sz.)
2003-03-01 / 51. szám
Piaci alapon a jelenlegi jegy- és bérletárak megduplázódnának Támogatás nélkül maradhat a BKV A kormány ugyan átvállalta a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Rt. 38 milliárdos adósságát, de megfelelő külső pénzforrások híján ezt az adósságot a közlekedési vállalat megint felhalmozhatja. Szakértők szerint kiutat jelenthetne például a normatív támogatás bevezetése. A BKV Rt. éves működési költsége 85 milliárd forint. Szentgyörgyi Tamás, a közlekedési vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese szerint erre az évre 28 milliárd forintos veszteséget terveztek. Tavaly a főváros még 16 milliárd forintot hozzátett a működési költségek fedezéséhez, hasonló nagyságrendű támogatásra azonban idén - legalábbis egyelőre úgy tűnik - hiába vár a BKV. A főváros már megrendelte erre az évre is a tömegközlekedési szolgáltatást a cégtől, ám egyelőre nem született megállapodás a támogatásról. A műszaki vezérigazgatóhelyettes megjegyezte, nehéz anyagi helyzetük ellenére sem tervezik járatok ritkítását vagy megszüntetését. Ha a BKV nem jut megfelelő pénzforrásokhoz, kénytelen ismét hiteleket fölvenni és ismét adósságspirálba kerülhet. Jelenleg egy tavalyról áthúzódó 5 milliárd forintos hitele van a közlekedési vállalatnak. A szakember megerősítette, hogy a működőképesség megőrzésében nagy segítséget jelentett a kormányzat közbelépése, a 38 milliárd forintos hitelállomány átvállalása. Ennek a törlesztését és terheit ugyanis 2007-ig nyöghette volna a közlekedési társaság. A BKV összes bevétele idén várhatóan 57 milliárd forint lesz, amiből 30 milliárd forint származik a jegyek és bérletek eladásából. Ha piaci alapon csak nullszaldós működést szeretne elérni a közlekedési vállalat, a jegyek és a bérletek árát majdnem meg kellene kétszereznie. Ezt azonban az utasok döntő többsége valószínűleg nem fogadná el. Vannak, akik már a jelenlegi díjtételekkel sincsenek kibékülve. Információnk szerint a városi tömegközlekedés Európában sehol sem nyereséges vállalkozás. Önkormányzati, állami vagy regionális támogatásokkal egészítik ki bevételeiket. A kormány tavaly novemberben döntött a települések tömegközlekedésének normatív támogatásáról, de az ehhez szükséges jogszabály még nem készült el. A közlekedési vállalat a villamostenderen kívül nem hirdet pályázatot járműbeszerzésre. Úgy tudjuk, hogy a villamosok megvételére kiírt közbeszerzési pályázatot elbíráló bizottság még nem hozta meg végleges döntését. A vásárlásra mindenképp szükség lesz, hiszen a fővárosi villamosok átlagéletkora 29, az autóbuszoké 10, a trolibuszoké 13, a HÉV-szerelvényeké 23, a metrókocsiké 21 év. Bihari Tamás Az anyagi nehézségek ellenére sem tervezik a járatok ritkítását Csődben a cseh Union Banka Likviditási gondok miatt lehúzta a rolót a cseh Union Banka. Ha a többségi olasz tulajdonos Invesmart nem talál új befektetőt, a pénzintézet engedélyét a cseh jegybank visszavonja. A pénzintézet többségének megvétele iránt érdeklődik az olasz Sanpaolo IMI, az a cég, amely a héten vételi ajánlatot tett az Inter-Európa Bank részvényeire. Az Union Banka lehetséges befektetői között van a szintén olasz Unicredito, az osztrák Raiffeisenbank és a Thomas Pitz cseh üzletember vezette magáncég. Az adásvétel azonban nem lesz egyszerű. A banknak ugyanis sok rossz adósa van, amelyekre három kisebb bank 1996-os felvásárlásakor tettek szert. Az ügyletekre most derült fény. Az Union Banka február 21-én zárt be. A lakossági bankszolgáltatásban aktív cseh banknak 250 ezer ügyfele van. Népszava NÉPSZAVA 2003. MÁRCIUS 1., SZOMBAT GAZDASÁG 5 Átütemezték a Dunaferr hiteleit Újabb haladékot kapott a Dunaferr Rt. a korábban felvett kölcsönök visszafizetésére a neki hitelező hét banktól, így a vasműnek augusztus végéig nem kell törlesztenie a mintegy 62 milliárd forintra rúgó tartozásait. A cég további 11,8 milliárdos hitelállományának a fizetési határidejét pedig már korábban sikerült 2004 végéig átütemezni. Vagyis a pénzügyi gondokkal küzdő társaság néhány hónapra ismét fellélegezhet. A dunaújvárosi cégnek immár harmadszor sikerült módosítania a hitelvisszafizetés határidejét. Az üzem először tavaly októberig, majd ez év február végéig, azaz a tegnapig kapott haladékot a pénzintézetektől. Hónig Péter, a társaság elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta: az év eddig eltelt részében kedvezően alakultak a piaci lehetőségek, növekedtek az értékesítési mutatók. Ezért idén a hozzávetőleg 170 milliárd forintra tervezett bevétel mellett tartható lesz a nullszaldós eredmény, ha a vállalatcsoport megkapja a foglalkoztatási gondok megoldásához szükséges mintegy hatmilliárd forint idei évben felhasználandó 2,2 milliárd forintos részét. (A támogatásra egyebek mellett azért lenne szükség, mert a társaság dolgozói a közelmúltban négyszázalékos béremelést harcoltak ki erre az évre, s ez a többletköltség az eredeti gazdálkodási tervekben nem szerepelt.) A napokban hirdetik ki a 86 százalékban állami tulajdonban lévő vállalat privatizációjáról meghozott kormányhatározatot. A döntés szerint - úgy tudjuk - a vasmű eladásának az előkészítését legkésőbb július végéig be kell fejezni. Hónig Péter tájékoztatása szerint már nyolc potenciális befektetővel kezdődtek meg az előkészítő tárgyalások, s a cégadatok bemutatása után mindegyik érdeklődő szorgalmazza a további egyeztetéseket. Dunaújvárosban egyébként tavaly termelési rekord született: az elmúlt évben egymillió 505 ezer tonna hengerelt terméket állítottak elő, amire a cég fennállása óta nem volt példa. Illés József Hónig Péter bízik a bankokban Válság helyett uniós felzárkózás Magyarország európai uniós csatlakozása esetén 2003 és 2006 között a gazdasági növekedés évi 0,8, a “*S®ábérek 1,3, az export 4,1, a beruházások~~^7# -ő£ázalékkal nőnek gyorsabban, az infláció viszont évi 2 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a csatlakozás elmaradása esetén - derül ki három gazdaságkutató társaság legfrissebb tanulmányából. Az elemzés szerint a végleges kimaradás pánikszerű reakciókat és súlyos társadalmi válságot válthat ki. Az uniós csatlakozás Magyarország gazdasági felzárkózásának egyetlen valós esélye - áll a GKI Gazdaságkutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített közös tanulmányában. A kutatók szerint az Európai Unióból történő végleges kimaradás esetén nem remélhető az életkörülmények érdemi javulása, ami akár pánikszerű reakciókat és súlyos társadalmi-gazdasági válságot is kiválthat. Ezért a szakemberek azt a két lehetőséget hasonlították össze, ha Magyarország 2004. május 1-jén kilenc további országgal együtt belép az Európai Unióba, illetve azt, hogy a kilenc ország uniós tag lesz, Magyarország viszont egyelőre nem. Az uniós csatlakozás késése a kutatók szerint már 2003-tól nagy bizalomvesztést jelentene és megkérdőjelezné az elmúlt 12 év politikai és gazdasági erőfeszítéseit. Magyarország elveszítené a hazai és a külföldi tőke bizalmát, a forint gyorsan leértékelődne, az infláció megugrana, a gazdasági környezet erőteljesen romlana. A szakemberek számszerűsítették a két lehetőség közötti különbségeket. Az EU- belépés nyomán 2003 és 2006 között a GDP átlagosan évente 4, az export 9,6, a beruházások 9,3, a lakossági fogyasztás 3,9, a reálbérek 4,9 százalékkal nőhetnek. A csatlakozás késedelme esetén azonban a gazdasági növekedés ugyanebben az időben átlagosan évi 3,2, az export 5,5, a beruházások 4,5, a lakossági fogyasztás 3,2, a reálbérek 3,6 százalékkal emelkedhetnek. A belépés esetén a négy év átlagos inflációja 4,2 százalék körül várható és csökkenő tendenciát mutat. Egy esetleges kimaradás nyomán viszont az átlagos infláció ugyanezen idő alatt 6,2 százalék körüli lehetne és erőteljesen emelkedő tendenciát mutathatna. Csatlakozás esetén 2004 és 2006 között Magyarország 1,4 milliárd euró forráshoz juthat az Európai Unió költségvetéséből, emellett a működő tőke beáramlása elérheti az évi 1,5-2 milliárd eurót. Kimaradás vagy késedelmes csatlakozás esetén viszont tőkekivonásra is kellene számítani. Az államháztartás és a külkereskedelmi mérleg hiánya a szakemberek szerint a csatlakozást követően eleinte romlik, később viszont a nagyobb gazdasági növekedés, a csökkenő infláció és a tőkebeáramlás következtében mérséklődik majd. Néhány gazdasági ágazat növekedési ütemének többlete az EU-csatlakozás esetén 2003-2006 között éves átlagban Fémgyártás Építőipar Építőanyag-gyártás Kereskedelem Mezőgazdaság Élelmiszeripar Energetika Könnyűipar Távközlés Szállítás, raktározás Gépipar Vendéglátás Pénzügyi szolgáltatás Alacsony infláció, stabil árfolyam Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (képünkön) szerint sikeres dezinfláció a legfontosabb a csatlakozó országok makrogazdasági folyamatában. Tegnap egy nemzetközi szemináriumon, ahol a főtéma a csatlakozó országok monetáris stratégiája volt, a jegybankelnök hangsúlyozta: 2002 végére az öt közép-európai országban az átlagos infláció alacsonyabb volt, mint az eurózóna hasonló mutatója. Ami a fiskális politikát illeti, nyilvánvaló, hogy számos belépésre váró országban a költségvetési deficit jelenlegi mértéke középtávon nem tartható fenn. Már csak azért is, mert a csatlakozó államok kinyilvánították, hogy bizonyos idő elteltével a Monetáris és Gazdasági Unió tagjai kívánnak lenni. Ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági unióhoz a csatlakozás nem pusztán monetáris kérdés. Az eurózónába belépő országok csak megfelelő, stabil árfolyammal tudnak optimális versenyképességet felmutatni az eurózóna tagjaként. (MTI) A Forrásé az Antenna tizede A Forrás Rt. tegnap a Magyar Tőkepiacban közölte, hogy a már meglévő részvényeken túl az ÁPV Rt.-től 593 740 AH-részvény tulajdonjogát tőkeemelés keretében megszerezte, és további 20 papírt a tőzsdén megvásárolt. Ennek eredményeként a Forrás tulajdonába került 1 millió 187 ezer 520 névre szóló törzsrészvény, ez a Forrásnak 10 százalékos befolyást biztosít az AH-ban. A Forrás Rt. 100 százalékban az ÁPV-é. Az AH-pakettek 83,8 százaléka közvetlenül a privatizációs szervezet birtokában van. Az AH-csoport értékesítésének nettó árbevétele tavaly 24,72 milliárd forint volt, amely 4 százalékkal haladta meg az előző évit. Az adózott eredmény döntően a VRAM Rt. (Vodafone) konszolidálása miatt2,36 milliárd forint volt. A bevételek 59 százaléka műsorterjesztésből, 20 százaléka távközlésből, 7 százaléka pedig az AntennaMikro-szolgáltatásból adódott. (Népszava) 10% Maradjon helyben a mikrohitelprogram A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciuma érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy a várhatóan hamarosan újrainduló mikrohitelprogram működtetése a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványoktól átkerüljön a kereskedelmi bankokhoz - jelentette ki Kovács István, a konzorcium elnöke, így ugyanis éppen az a vállalkozói réteg szorulna ki a programból, amelyik számára azt megalkották és elindították. A mikrohitelprogramot azoknak a kisvállalkozásoknak a finanszírozására hozták létre, amelyek a kereskedelmi bankoktól nem kapnak pénzt, mert úgymond hitelképtelennek bizonyulnak. Ha az említett elképzelés valósulna meg, akkor lényegében megszűnne a mikrohitelprogram - jelentette ki Kovács István, hozzátéve, hogy a konzorcium kidolgozott egy olyan koncepciót, amely alapján azonnal sok milliárd hitel kihelyezésére lenne lehetőség a rászoruló kisvállalkozók számára. A tervezetet február elején megküldték a gazdasági tárcának, de választ még nem kaptak rá. (Magyar Rádió Krónikája) Bővül a postabiztosító termékskálája Az értékesítés megkezdését követő alig néhány héten belül már ezer biztosítást értékesített a két újonnan alapított, a Magyar Posta Rt. és a német HDI biztosítási konszern által létrehozott társaság, a Magyar Posta Biztosító Rt. és a Magyar Posta Életbiztosító Rt. Hamarosan újabb termékek bevezetését tervezik: idén utazási és gépjármű-biztosításokkal, valamint a befektetési alapokhoz kapcsolódó életbiztosításokkal egészül ki a választék - áll a Posta közleményében. (Népszava) Az összekapcsolási díj az uniós duplája Míg a szolgáltatókon keresztül, és nem piaci eszközökkel akarják elérni az internetezés díjának csökkentését, addig a jelenlegihez hasonló, a kemény érdekellentétek miatt heves viták természetesnek mondhatók - közölte tegnapi tájékoztatóján Frischmann Gábor (képünkön), a Hírközlési Felügyelet (Híf) elnöke. Mint mondta, a Matáv által ajánlott 25 százalékos telefondíj-csökkentés nem hat automatikusan a piacra, hiszen az internetszolgáltatók számára ez nem jelent kötelezettséget, mivel ők maguk döntenek tarifáikról. A távközlési piacról elmondta: a magyar hálózati összekapcsolási díjak messze az európai uniós átlag fölött vannak, átlagosan valamivel több, mint a dupláját teszik ki. A cél, hogy ezek a díjak csökkenjenek, s ezért is kell majd alkalmazniuk a távközlési cégeknek hosszú távú előremutató különbözeti költségek módszertanát (LRIC) a jelenlegi, a teljesen felosztott költség módszertana (FDC) helyett. (Népszava)