Népszava, 2003. március (131. évfolyam, 51-75. sz.)

2003-03-01 / 51. szám

Piaci alapon a jelenlegi jegy- és bérletárak megduplázódnának Támogatás nélkül maradhat a BKV A kormány ugyan átvállalta a Buda­pesti Közlekedési Vállalat (BKV) Rt. 38 milliárdos adósságát, de megfe­lelő külső pénzforrások híján ezt az adósságot a közlekedési vállalat megint felhalmozhatja. Szakértők szerint kiutat jelenthetne például a normatív támogatás bevezetése. A BKV Rt. éves működési költsége 85 milliárd forint. Szentgyörgyi Tamás, a közlekedési vállalat műszaki vezér­igazgató-helyettese szerint erre az év­re 28 milliárd forintos veszteséget ter­veztek. Tavaly a főváros még 16 mil­liárd forintot hozzátett a működési költségek fedezéséhez, hasonló nagy­ságrendű támogatásra azonban idén - legalábbis egyelőre úgy tűnik - hiába vár a BKV. A főváros már megrendel­te erre az évre is a tömegközlekedési szolgáltatást a cégtől, ám egyelőre nem született megállapodás a támo­gatásról. A műszaki vezérigazgató­­helyettes megjegyezte, nehéz anyagi helyzetük ellenére sem tervezik jára­tok ritkítását vagy megszüntetését. Ha a BKV nem jut megfelelő pénzforrá­sokhoz, kénytelen ismét hiteleket föl­venni és ismét adósságspirálba kerül­het. Jelenleg egy tavalyról áthúzódó 5 milliárd forintos hitele van a közle­kedési vállalatnak. A szakember megerősítette, hogy a működőképesség megőrzésében nagy segítséget jelentett a kormányzat köz­belépése, a 38 milliárd forintos hitelál­lomány átvállalása. Ennek a törleszté­sét és terheit ugyanis 2007-ig nyöghet­te volna a közlekedési társaság. A BKV összes bevétele idén várha­tóan 57 milliárd forint lesz, amiből 30 milliárd forint származik a jegyek és bérletek eladásából. Ha piaci alapon csak nullszaldós működést szeretne el­érni a közlekedési vállalat, a jegyek és a bérletek árát majdnem meg kellene kétszereznie. Ezt azonban az utasok döntő többsége valószínűleg nem fo­gadná el. Vannak, akik már a jelenlegi díjtételekkel sincsenek kibékülve. Információnk szerint a városi tö­megközlekedés Európában sehol sem nyereséges vállalkozás. Önkormány­zati, állami vagy regionális támoga­tásokkal egészítik ki bevételeiket. A kormány tavaly novemberben döntött a települések tömegközlekedésének normatív támogatásáról, de az ehhez szükséges jogszabály még nem készült el. A közlekedési vállalat a villamosten­deren kívül nem hirdet pályázatot jár­műbeszerzésre. Úgy tudjuk, hogy a vil­lamosok megvételére kiírt közbeszerzé­si pályázatot elbíráló bizottság még nem hozta meg végleges döntését. A vásár­lásra mindenképp szükség lesz, hiszen a fővárosi villamosok átlagéletkora 29, az autóbuszoké 10, a trolibuszoké 13, a HÉV-szerelvényeké 23­, a metrókocsiké 21 év. Bihari Tamás Az anyagi nehézségek ellenére sem tervezik a járatok ritkítását Csődben a cseh Union Banka Likviditási gondok miatt lehúzta a rolót a cseh Union Banka. Ha a több­ségi olasz tulajdonos Invesmart nem talál új befektetőt, a pénzintézet en­gedélyét a cseh jegybank visszavon­ja. A pénzintézet többségének meg­vétele iránt érdeklődik az olasz San­­paolo IMI, az a cég, amely a héten vételi ajánlatot tett az Inter-Európa Bank részvényeire. Az Union Banka lehetséges befektetői között van a szintén olasz Unicredito, az osztrák Raiffeisenbank és a Thomas Pitz cseh üzletember vezette magáncég. Az adásvétel azonban nem lesz egyszerű. A banknak ugyanis sok rossz adósa van, amelyekre három kisebb bank 1996-os felvásárlásakor tettek szert. Az ügyletekre most de­rült fény. Az Union Banka február 21-én zárt be. A lakossági bankszol­gáltatásban aktív cseh banknak 250 ezer ügyfele van. Népszava NÉPSZAVA 2003. MÁRCIUS 1., SZOMBAT GAZDASÁG 5 Átütemezték a Dunaferr hiteleit Újabb haladékot kapott a Dunaferr Rt. a korábban felvett kölcsönök vissza­fizetésére a neki hitelező hét banktól, így a vasműnek augusztus végéig nem kell törlesztenie a mintegy 62 milliárd forintra rúgó tartozásait. A cég további 11,8 milliárdos hitel­­állományának a fizetési határidejét pedig már korábban sikerült 2004 vé­géig átütemezni. Vagyis a pénzügyi gondokkal küzdő társaság néhány hó­napra ismét fellélegezhet. A dunaújvárosi cégnek immár har­madszor sikerült módosítania a hitel­­visszafizetés határidejét. Az üzem elő­ször tavaly októberig, majd ez év feb­ruár végéig, azaz a tegnapig kapott haladékot a pénzintézetektől. Hónig Péter, a társaság elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta: az év eddig eltelt részében kedvezően alakultak a piaci lehetőségek, növekedtek az értékesíté­si mutatók. Ezért idén a hozzávetőleg 170 milliárd forintra tervezett bevétel mellett tartható lesz a nullszaldós ered­mény, ha a vállalatcsoport megkapja a foglalkoztatási gondok megoldásához szükséges mintegy hatmilliárd forint idei évben felhasználandó 2,2 milliárd forintos részét. (A támogatásra egye­bek mellett azért lenne szükség, mert a társaság dolgozói a közelmúltban négyszázalékos béremelést harcoltak ki erre az évre, s ez a többletköltség az eredeti gazdálkodási tervekben nem szerepelt.) A napokban hirdetik ki a 86 száza­lékban állami tulajdonban lévő vállalat privatizációjáról meghozott kormány­­határozatot. A döntés szerint - úgy tudjuk - a vasmű eladásának az elő­készítését legkésőbb július végéig be kell fejezni. Hónig Péter tájékoztatása szerint már nyolc potenciális befektetővel kezdődtek meg az előkészítő tárgyalá­sok, s a cégadatok bemutatása után mindegyik érdeklődő szorgalmazza a további egyeztetéseket. Dunaújváros­ban egyébként tavaly termelési rekord született: az elmúlt évben egymillió 505 ezer tonna hengerelt terméket állí­tottak elő, amire a cég fennállása óta nem volt példa. Illés József Hónig Péter bízik a bankokban Válság helyett uniós felzárkózás Magyarország európai uniós csatla­kozása esetén 2003 és 2006 között a gazdasági növekedés évi 0,8, a “*S®á­bérek 1,3, az export 4,1, a beru­­házások~~^7# -ő£ázalékkal nőnek gyorsabban, az infláció viszont évi 2 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a csatlakozás elmaradása esetén - derül ki három gazdas­ágkutató tár­saság legfrissebb tanulmányából. Az elemzés szerint a végleges kima­radás pánikszerű reakciókat és sú­lyos társadalmi válságot válthat ki. Az uniós csatlakozás Ma­gyarország gazdasági felzárkózásának egyetlen valós esélye - áll a GKI Gazdaság­­kutató Rt., a Kopint-Datorg Rt. és a Tárki Társadalomkutatási Intézet Rt. a Miniszterelnöki Hivatal megbízá­sából készített közös tanulmányában. A kutatók szerint az Európai Unióból történő végleges kimaradás esetén nem remélhető az életkörülmények érdemi javulása, ami akár pánikszerű reakciókat és súlyos társadalmi-gaz­dasági válságot is kiválthat. Ezért a szakemberek azt a két lehetőséget hasonlították össze, ha Magyaror­szág 2004. május 1-jén kilenc továb­bi országgal együtt belép az Európai Unióba, illetve azt, hogy a kilenc or­szág uniós tag lesz, Magyarország viszont egyelőre nem. Az uniós csatlakozás késése a kuta­tók szerint már 2003-tól nagy biza­lomvesztést jelentene és megkérdője­lezné az elmúlt 12 év politikai és gaz­dasági erőfeszítéseit. Magyarország elveszítené a hazai és a külföldi tőke bizalmát, a forint gyorsan leértékelőd­ne, az infláció megugrana, a gazdasági környezet erőteljesen romlana. A szak­emberek számszerűsítették a két lehe­tőség közötti különbségeket. Az EU- belépés nyomán 2003 és 2006 között a GDP átlagosan évente 4, az export 9,6, a beruházások 9,3, a lakossági fo­gyasztás 3,9, a reálbérek 4,9 százalék­kal nőhetnek. A csatlakozás késedelme esetén azonban a gazdasági növekedés ugyanebben az időben átlagosan évi 3,2, az export 5,5, a beruházások 4,5, a lakossági fogyasztás 3,2, a reálbérek 3,6 százalékkal emelkedhetnek. A belépés esetén a négy év átlagos inflációja 4,2 százalék körül várható és csökkenő tendenciát mutat. Egy eset­leges kimaradás nyomán viszont az át­lagos infláció ugyanezen idő alatt 6,2 százalék körüli lehetne és erőteljesen emelkedő tendenciát mutathatna. Csatlakozás esetén 2004 és 2006 kö­zött Magyarország 1,4 milliárd euró forráshoz juthat az Európai Unió költ­ségvetéséből, emellett a működő tőke beáramlása elérheti az évi 1,5-2 mil­liárd eurót. Kimaradás vagy késedel­mes csatlakozás esetén viszont tőke­kivonásra is kellene számítani. Az ál­lamháztartás és a külkereskedelmi mérleg hiánya a szakemberek szerint a csatlakozást követően eleinte romlik, később viszont a nagyobb gazdasági növekedés, a csökkenő infláció és a tőkebeáramlás következtében mérsék­lődik majd. Néhány gazdasági ágazat növekedési ütemének többlete az EU-csatlakozás esetén 2003-2006 között éves átlagban Fémgyártás Építőipar Építőanyag-gyártás Kereskedelem Mezőgazdaság Élelmiszeripar Energetika Könnyűipar Távközlés Szállítás, raktározás Gépipar Vendéglátás Pénzügyi szolgáltatás Alacsony infláció, stabil árfolyam Járai Zsigmond, a Ma­gyar Nemzeti Bank el­nöke (képünkön) sze­rint sikeres dezinfláció a legfontosabb a csat­lakozó országok mak­rogazdasági folyamatában. Tegnap egy nemzet­közi szemináriumon, ahol a főtéma a csatlakozó országok monetáris stratégiája volt, a jegybankel­nök hangsúlyozta: 2002 végére az öt közép-euró­pai országban az átlagos infláció alacsonyabb volt, mint az eurózóna hasonló mutatója. Ami a fiskális politikát illeti, nyilvánvaló, hogy számos belépésre váró országban a költségvetési deficit jelenlegi mértéke középtávon nem tartható fenn. Már csak azért is, mert a csatlakozó államok ki­nyilvánították, hogy bizonyos idő elteltével a Mo­netáris és Gazdasági Unió tagjai kívánnak lenni. Ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági unióhoz a csatlakozás nem pusztán monetáris kérdés. Az eurózónába belépő országok csak megfelelő, sta­bil árfolyammal tudnak optimális versenyképessé­get felmutatni az eurózóna tagjaként. (MTI) A Forrásé az Antenna tizede A Forrás Rt. tegnap a Magyar Tőkepiacban közölte, hogy a már meglévő részvényeken túl az ÁPV Rt.-től 593 740 AH-részvény tulajdonjogát tőkeemelés keretében megszerezte, és további 20 papírt a tőzsdén megvásárolt. Ennek eredményeként a Forrás tulajdonába került 1 millió 187 ezer 520 névre szóló törzsrészvény, ez a Forrásnak 10 szá­zalékos befolyást biztosít az AH-ban. A Forrás Rt. 100 százalékban az ÁPV-é. Az AH-pakettek 83,8 százaléka közvetlenül a privatizációs szervezet birtokában van. Az AH-csoport értékesítésének nettó árbevétele tavaly 24,72 milliárd forint volt, amely 4 százalékkal haladta meg az előző évit. Az adózott eredmény döntően a VRAM Rt. (Voda­fone) konszolidálása miatt­­2,36 milliárd forint volt. A bevételek 59 százaléka műsorterjesztésből, 20 százaléka távközlésből, 7 százaléka pedig az AntennaMikro-szolgáltatásból adódott. (Népszava) 10% Maradjon helyben a mikrohitelprogram A Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzor­ciuma érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy a várhatóan hamarosan újrainduló mikro­hitelprogram működtetése a helyi vállalkozásfej­lesztési alapítványoktól átkerüljön a kereskedelmi bankokhoz - jelentette ki Kovács István, a kon­zorcium elnöke, így ugyanis éppen az a vállalko­zói réteg szorulna ki a programból, amelyik szá­mára azt megalkották és elindították. A mikro­­hitelprogramot azoknak a kisvállalkozásoknak a finanszírozására hozták létre, amelyek a kereske­delmi bankoktól nem kapnak pénzt, mert úgy­mond hitelképtelennek bizonyulnak. Ha az emlí­tett elképzelés valósulna meg, akkor lényegében megszűnne a mikrohitelprogram - jelentette ki Kovács István, hozzátéve, hogy a konzorcium ki­dolgozott egy olyan koncepciót, amely alapján azonnal sok milliárd hitel kihelyezésére lenne le­hetőség a rászoruló kisvállalkozók számára. A tervezetet február elején megküldték a gazdasági tárcának, de választ még nem kaptak rá. (Magyar Rádió Krónikája) Bővül a postabiztosító termékskálája Az értékesítés megkezdését követő alig néhány héten belül már ezer biztosítást értékesített a két újonnan alapított, a Magyar Posta Rt. és a német HDI biztosítási konszern által létrehozott társaság, a Magyar Posta Biztosító Rt. és a Magyar Posta Életbiztosító Rt. Hamarosan újabb termékek beve­zetését tervezik: idén utazási és gépjármű-biztosí­tásokkal, valamint a befektetési alapokhoz kap­csolódó életbiztosításokkal egészül ki a választék - áll a Posta közleményében. (Népszava) Az összekapcsolási díj az uniós duplája Míg a szolgáltatókon ke­resztül, és nem piaci esz­közökkel akarják elérni az internetezés díjának csökkentését, addig a je­lenlegihez hasonló, a ke­mény érdekellentétek miatt heves viták termé­szetesnek mondhatók - közölte tegnapi tájékoz­tatóján Frischmann Gá­bor (képünkön), a Hír­közlési Felügyelet (Híf) elnöke. Mint mondta, a Matáv által ajánlott 25 százalékos telefondíj-csökkentés nem hat automa­tikusan a piacra, hiszen az internetszolgáltatók számára ez nem jelent kötelezettséget, mivel ők maguk döntenek tarifáikról. A távközlési piacról elmondta: a magyar hálózati összekapcsolási díjak messze az európai uniós átlag fölött vannak, átla­gosan valamivel több, mint a dupláját teszik ki. A cél, hogy ezek a díjak csökkenjenek, s ezért is kell majd alkalmazniuk a távközlési cégeknek hosszú távú előremutató különbözeti költségek módszer­tanát (LRIC) a jelenlegi, a teljesen felosztott költ­ség módszertana (FDC) helyett. (Népszava)

Next