Népszava, 2003. május (131. évfolyam, 101-126. sz.)

2003-05-02 / 101. szám

Tizenötmilliárd forintot fordítanak az egészségügy elavult gépeinek, műszereinek cseréjére Bevezetik a hét végi sztrádamatricát Elképzelhető, hogy idén nyáron ideiglenesen bevezetik a hét végi autópá­lya-matricát - mondta Csillag István gazdasági miniszter. A kabinet rövi­desen bevonja a közintézmények létrehozásába, üzemeltetésébe a magán­cégeket. A roma rádió javára elárverezik a külügyminiszter uniós csatlako­zást szentesítő tollát. Várhatóan az év végére kiírják azokat a pályázatokat, melyek révén az állam a közfeladatokat ellátó létesítmények létrehozásába, fenntartásába és üze­meltetésébe bevonja a magánszektort. Június végéig a kormány elkészíti az ehhez szükséges jogszabálytervezete­ket. Erről Csillag István gazdasági mi­niszter beszélt a szerdai kormányülés utáni tájékoztatón. A kabinet tárcaközi bizottságot hoz létre a program előké­szítésére. A kormány elsősorban a közúti, vasúti infrastruktúra, a kor­mányzati ingatlanfejlesztés, a bünte­tés-végrehajtás, a sportlétesítmények, az egészségügy, az oktatás és a honvé­delem területén tartja elképzelhetőnek a magánvállalkozások bevonását. A szaktárca megvizsgálja a hét végi autópálya-matrica bevezetésének le­hetőségeit. Csillag jelezte, elképzel­hető, hogy a személygépkocsikhoz az idei idegenforgalmi főszezonban, ideiglenesen bevezetik a hét végi mat­ricát. Mint ismert, Kuncze Gábor (SZDSZ) azt javasolta, hogy a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztérium vizsgálja meg a háromnapos, hét végi matrica bevezetésének lehetőségét a nyári szezonban. Szerinte ugyanis el­fogadható, hogy azok, akik csak hét végén vagy egy alkalommal használ­nák a sztrádát, nem akarják a tíznapos matricát megfizetni. A kormány az európai parlamenti képviselő-választás kapcsán azt java­solja, hogy úgynevezett zárt, országos listán lehessen szavazni, és az egész ország egy választókörzetnek számít­son majd. Az uniós választásnak nem lenne érvényességi küszöbe, s a pár­tok húszezer ajánlószelvény össze­gyűjtésével indulhatnának. Gál J. Zoltán kormányszóvivő el­mondta az egészségügyi műszerállo­mány több mint fele megérett a cseré­re. A kormány 15 milliárdos gép-mű­szer programja a többi között a rönt­genberendezések, ultrahang-készülé­kek cseréjét tervezi. A gépek beszerzé­sére az egészségügyi tárca közbeszer­zési pályázatot ír ki. A kabinet 40 ezer, 145 kilogramm feletti sertés soron kí­vüli felvásárlásáról és levágásáról dön­tött. Az intézkedés elsősorban a kister­melőket érinti. A szaktárca biztosítja, hogy a tenyésztők 200 forint feletti ki­lónkénti árat kapjanak a sertésekért. A kabinet döntött 55, címzett támo­gatással megvalósuló fejlesztésről. A fejlesztésekből a helyi önkormány­zatoknál összesen mintegy 70 milliárd forint összköltségű beruházás valósul­hat meg. A kormány úgy döntött, hogy egyes esetekben árfolyam-ga­ranciát biztosít a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB). Ez abban az esetben fordulhat elő, ha az MFB a hitelnyúj­táshoz külföldi megtakarításokból ve­szi igénybe a forrásokat euróban vagy dollárban, amivel árfolyamkockázata keletkezik. A kockázatnak csak a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hi­teleknél vállalja át a felelősségét. Május 20-án a Polgár Galéria auk­cióján árverezik el azt a tollat, amely­­lyel Kovács László külügyminiszter aláírta Magyarország európai uniós csatlakozási szerződését. A befolyt összeget a Rádió C javára ajánlják fel. 17-én a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítás nyílik az athéni aláírásról. A tárlaton kiállítják azt a tollat, amellyel Medgyessy Péter írta alá a csatlakozá­si szerződést. Pungor András Gál J. Zoltán szerint 15 milliárdos egészségügyi gép-műszer programot indítanak Két határozati javaslat (Folytatás az I. oldalról) Hozzátette: Irakban szervezett ban­dák fosztogatják a humanitárius szál­lítmányokat, ennek megakadályozá­sára kell békefenntartókat küldeni. Kovács feltételezése szerint nem le­het számítani újabb BT-határozatra. A külügyminiszter szerint, aki nemet mond a békefenntartásban való ma­gyar részvételre, az nemet mond az iraki békére, az újjáépítés elkezdésére és az ebben való magyar részvételre, valamint arra, hogy Magyarország­nak az új Irakkal most megalapozott, későbbi jó kapcsolata alakuljon ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióve­zetője az egyeztetés után azt mondta, pártja elviekben támogatja a béke­­fenntartást és ők két igent mondanak: a békefenntartásra és arra, hogy az nemzetközi felhatalmazással történjen meg. Közölte: ha az új javaslat kiegé­szül az ő feltételeikkel, akkor támo­gatni fogják ezt, ha nem, akkor módo­sító indítványokat nyújtanak be. Heré­nyi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint új elem nem volt az egyezteté­sen, és a demokrata fórm a béke­­fenntartást továbbra is támogatja, ám csak akkor, ha nemzetközi szervezet­től érkezik a felkérés. Az SZDSZ-es Eörsi Mátyás szerint a Fidesz „nagy bajban van”, mert elfogadták módosí­tásaikat, és hétfőn kiderül, hogy való­ban támogatják-e a békefenntartók Irakba küldését. NÉPSZAVA 2003. MÁJUS 2., PÉNTEK BELFÖLD 3 Folytonos viták kereszttüzében a honvédelmi tárca Egyes szakértők úgy vélik, a honvédelmi vezetés elmúlt esztendejének erő­feszítéseit két tényező homályosítja el, amely szervesen összekapcsolódik. Az egyik a parlamenti ellenzék együttműködési képtelenségével, a másik a magyar katonák békemissziós részvételével, illetve a hazánk partneri vi­szonyából fakadó szerepvállalás mértékével kapcsolatos. Viták kereszt­tüzében született meg például az a döntés, hogy Afganisztánba ne katoná­kat küldjünk, hanem az ottani német vezetésű kórházba katona egészség­­ügyiek menjenek. Politikai huzakodás jellemezte a Juhász Ferenc vezette tárca első in­tézkedései közé tartozó Gripen-be­­szerzés feltételeinek módosítási ügyét is. Az ellenzék annak ellenére nem értett egyet a svéd harci gépekkel kapcsolatos szerződés átalakításával, hogy a törlesztési kondíciók javultak, és 15,2 százalékkal növelt árért egy jóval korszerűbb, légi utántöltésre képes repülőt kap majd a Magyar Honvédség. Máig nem jutott nyugvópontra a taszári katonai bázis felhasználásával és az iraki konfliktus során igénybe vett magyar légtérrel, úttal és vasút­tal kapcsolatos vita, jóllehet az iraki ellenzékiek kiképzése már befejező­dött és a tábort is lebontották az ame­rikaiak. Pillanatnyilag pihenteti az ellenzék az iraki békemisszióban va­ló magyar katonai részvétel ügyét is, nem hajlandó sürgősséggel tárgyalni azt az amerikai kérést, hogy maxi­mum 300 magyar katona is részese legyen a rendteremtésnek. Ezeknél a vitatott kérdéseknél jó­val kevesebb szó esett a „reformok reformjának” nevezett stratégiai fe­lülvizsgálatról, valamint a két kor­mányzópárt választási programjában is megfogalmazott célról: az önkén­tes haderőre történő áttérésről, holott a sereg szempontjából mind a két kérdés meghatározó erejű. Megfigyelők úgy vélik, a védelmi felülvizsgálattal és az abból követke­ző intézkedésekkel késésben van a tárca, az önkéntes haderővel kapcso­latban viszont előreszaladt. Azt a szakértők elismerik, hogy lázas mun­ka folyik például a tárca és a vezér­kar szervezeti racionalizálásának megvalósításán, amelynek első üte­mét a tervek szerint az idén befeje­zik. Eredménye az lesz, hogy 2003- ban ezer fővel csökkentik a vezető apparátusnak és háttérintézményeinek a létszámát, ami 12 milliárd pluszt hoz a konyhára. A laktanyafelújítási és a szolgálati­­lakás-építési programot illetően sür­­getettségben van a minisztérium, mert elődei éppen csak hogy elkezd­ték ezt a feladatot. Ám ha az utolsó sorkatona 2004 decemberében lesze­rel, akkor ez azt is jelenti, hogy bő másfél év alatt kell olyan körülmé­nyeket teremtenie a honvédségnek, amely színvonalas elhelyezést jelent a profi katonáknak. Juhász tárcája tett pontot az évek óta húzódó gép­járműtender végére, és sikerült aláír­ni az URH rádióbeszerzésről szóló szerződést is. Talán az értékeléshez nincs köze, mégis fontos esemény­nek számít a katonák életében: Fodor Lajos vezérkari főnök nyugdíjba ment, helyére Szenes Zoltán tábor­nok került. Népszava-információ Alakulnak a néppárti szervezetek A Fidesz Martonyi János volt külügy­miniszter vezetésével Szabad Európa Központot alapít, amely a megújuló párt számára dolgoz majd ki szakmai javaslatokat az Európai Unió (EU) ügyében. Minderről Orbán Viktor be­szélt a párt szerdai elnökségi ülése után, hozzátéve, hogy a központ nem egy új tagozata lesz a pártnak, de veze­tője, Martonyi, állandó meghívott tag­ja lesz majd a Fidesz-kongresszus után megalakuló operatív elnökségének. Orbán a névválasztást indokolva el­mondta, az unió szabad nemzetek kö­zösségéből áll, s reményét fejezte ki, hogy az EU-ban Magyarország sza­badsága is kiteljesedik. Mindehhez olyan programokat kell kidolgozni, mondta, hogy a magyar polgárok az uniós csatlakozás nyertesei legyenek. Martonyi János közölte, örül a fel­kérésnek, de ez tartalmilag nem lesz számára újdonság, mert régóta foglal­kozik a kérdéskörrel. Martonyi sze­rint az új központ segítségével az európai színtéren is fontos szerepet játszó politikai erő jöhet létre a nép­párttá váló Fideszből. A "Szabad Euró­pa Központ tagjai között van Schmitt Pál alelnökjelölt, az Orbán-kormány több minisztere és a Fidesz ország­­gyűlési frakciójának több tagja is. Orbán kérdésre válaszolva kijelentet­te, a Fidesz elnökség egyelőre nem határozott arról, ki vezesse a listát az európai parlamenti választásokon. A Fidesz elnökségének több tagja is részt vett csütörtökön a párt kultu­rális tagozatának megalakulását elő­készítő tanácskozáson, a budai Cisz­terci Szent Imre Gimnáziumban. Orbán segítséget kért a jelenlévőktől, hogy az eddigi haladásközpontú tár­sadalom és közgondolkodás helyett egy értékközpontú társadalmat és közgondolkodást, s ehhez a tájékozó­dást segítő nemzeti „iránytűt” hozza­nak létre. A volt kormányfő úgy vél­te, nem egyszerűen a polgári, nemze­ti, keresztény erők politikai táborának megerősítése a feladat, hanem politi­kai sikerektől és kudarcoktól függet­lenül egy olyan szellemi-lelki szövet­ség megkötése, amelynek eredmé­nyeként a polgári-nemzeti keresztény értékelvű tábor megkerülhetetlen sze­replő lesz Magyarországon. A tanácskozáson a tagozat leendő elnöke, Pálinkás József kifejtette: a néppárttá bővülő Fidesz kulturális tagozatának megalakításával egy új, egységes nemzeti kultúrpolitika ki­alakítására alkalmas közösség létre­hozása a cél. Simon Zoltán Jelöltek a megújuló Fidesz vezérkarában: Schmitt Pál és Orbán Viktor Fotó: Schim János Kiegészítő támogatást kér a Mazsihisz A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsé­gének (Mazsihisz) el­képzeléseiről, igényeiről tárgyalt a szervezet ve­zetőivel Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke szerdán látogatott a Ma­zsihisz budapesti székházába, ahol a tanácskozás előtt a Dohány utcai templomkörzet elnökét, Heisler Lászlót köszöntötte 85. születésnapja al­kalmából. A Mazsihisz vezetői jelezték Szilinek, hogy felekezetük jövőre kiegészítő járadékot szeretne kérni a magyar államtól. Az országgyű­lés elnöke megemlítette, hogy a kormányzat ko­rábban a református és az evangélikus egyházzal már kötött hasonló megállapodást. Szili Katalin a megbeszélésen kitért arra is: bízik benne, hogy ősszel a parlament elé kerülhet az antidiszkrimi­­nációs törvény, melynek koncepcióját már elké­szítette a kormány. Hárommilliárd parlagfűirtásra A parlagfű közvetett vagy közvetlen visszaszorí­tásához hárommilliárd forintra lehet pályázni az idén - derült ki az Országgyűlés Parlagfűmentes Magyarországért eseti bizottságának szerdai ülé­sén. A grémium a jövő héten szavaz a testület eddigi munkájáról készített jelentéstervezetről, és az abban szereplő, a parlagfű-mentesítés haté­konyabbá tételét célzó javaslatról. A testület fi­­deszes tagja, Illés Zoltán rámutatott: olyan tör­vénymódosításra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a hatóság a tulajdonosok által elha­nyagolt parlagfüves területeket is megtisztítsa. Kereszténydemokraták és a Fidesz A kereszténydemokrata po­litizálás segítségével egysé­gesíthető a jobboldal - je­lentette ki Harrach Péter szerdán Debrecenben tar­tott sajtótájékoztatóján. A Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség (MKDSZ) társelnöke, aki egyben a Kereszténydemokrata Nép­párt (KDNP) elnökhelyette­se is, úgy véli: az MKDSZ a híd a Fidesz és a KDNP között. Az MKDSZ és a Fidesz együttműködése - mutatott rá Harrach - már körvonalazódik, ilyen jellegű megállapo­dást a jobboldali szervezetek közül elsőként az MKDSZ köt majd a Fidesszel. Orvosok a kórháztörvényről A kórháztörvény módosítása során az egészség­­ügyi ellátórendszer működőképességének meg­óvása érdekében nélkülözhetetlennek tartja a foglalkoztatottak, különösen az orvosok jogállá­sát meghatározó törvény megalkotását a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A szervezet szerint en­nek hiányában a betegellátás feltételei, a felelős­ségi szabályok nem megfelelőek. A MOK május 16-i rendkívüli küldöttgyűlésen dönt arról, hogy a kórháztörvény-tervezet módosításával mini­málisan mit szeretne elérni, és ezt milyen eszkö­zökkel tegye. A szemétégető ügye az LB előtt A Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordul az újpesti önkormányzat, hogy vizsgálja felül a Fővárosi Bíróságnak (FB) a rákospalotai szemétégető ügyében hozott ítéletét. Az FB ugyanis kedden úgy döntött: még egy évig működhet az égető­mű. Ez a verdikt viszont jogsértő, állítja Derce Tamás. Újpest polgármestere szerint azt a bíró­ság is elismerte, hogy az égetőmű jogsértően, birtokháborító módon működik, illetve azt, hogy füstgáztisztító hiányában a kibocsátott mérgező anyagok veszélyeztethetik az egészséget. Az FB döntését azzal indokolta, hogy túlzottan rövid a környezetvédelmi főfelügyelőség által a birtok­háborítás megszüntetésére megszabott ez év március 31 -i határidő. Sokan maradhatnak nyugdíj nélkül A szociális és gyermekvé­delmi szférában átlagosan 58,1 százalékkal maga­sabbak a bérek, mint a ta­valyi év kezdetén - mond­ta Csehák Judit, az egész­ségügyi tárca vezetője szerdán az Országgyűlés szociális és családügyi bi­zottságának ülésén. A mi­niszter asszony rámutat­­ott: a minisztérium egy új szociális törvényt készít elő, többek között azért, hogy bővülhessenek az otthoni ápolás lehetősé­gei. Csehák beszélt arról is, hogy a minisztérium az egyedülálló időseknek alanyi jogon járó tá­mogatási rendszer kialakításán dolgozik. Azt vi­szont Csehák a súlyos problémák között említet­te, hogy mintegy 0,5-1 millió ember nem lesz jogosult nyugdíjra, mivel nem rendelkezik leg­alább 20 éves munkaviszonnyal, az elmúlt évek­ben legálisan nem dolgozott, így járadékot sem fizetett.

Next