Népszava, 2003. május (131. évfolyam, 101-126. sz.)
2003-05-02 / 101. szám
Tizenötmilliárd forintot fordítanak az egészségügy elavult gépeinek, műszereinek cseréjére Bevezetik a hét végi sztrádamatricát Elképzelhető, hogy idén nyáron ideiglenesen bevezetik a hét végi autópálya-matricát - mondta Csillag István gazdasági miniszter. A kabinet rövidesen bevonja a közintézmények létrehozásába, üzemeltetésébe a magáncégeket. A roma rádió javára elárverezik a külügyminiszter uniós csatlakozást szentesítő tollát. Várhatóan az év végére kiírják azokat a pályázatokat, melyek révén az állam a közfeladatokat ellátó létesítmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe bevonja a magánszektort. Június végéig a kormány elkészíti az ehhez szükséges jogszabálytervezeteket. Erről Csillag István gazdasági miniszter beszélt a szerdai kormányülés utáni tájékoztatón. A kabinet tárcaközi bizottságot hoz létre a program előkészítésére. A kormány elsősorban a közúti, vasúti infrastruktúra, a kormányzati ingatlanfejlesztés, a büntetés-végrehajtás, a sportlétesítmények, az egészségügy, az oktatás és a honvédelem területén tartja elképzelhetőnek a magánvállalkozások bevonását. A szaktárca megvizsgálja a hét végi autópálya-matrica bevezetésének lehetőségeit. Csillag jelezte, elképzelhető, hogy a személygépkocsikhoz az idei idegenforgalmi főszezonban, ideiglenesen bevezetik a hét végi matricát. Mint ismert, Kuncze Gábor (SZDSZ) azt javasolta, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vizsgálja meg a háromnapos, hét végi matrica bevezetésének lehetőségét a nyári szezonban. Szerinte ugyanis elfogadható, hogy azok, akik csak hét végén vagy egy alkalommal használnák a sztrádát, nem akarják a tíznapos matricát megfizetni. A kormány az európai parlamenti képviselő-választás kapcsán azt javasolja, hogy úgynevezett zárt, országos listán lehessen szavazni, és az egész ország egy választókörzetnek számítson majd. Az uniós választásnak nem lenne érvényességi küszöbe, s a pártok húszezer ajánlószelvény összegyűjtésével indulhatnának. Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondta az egészségügyi műszerállomány több mint fele megérett a cserére. A kormány 15 milliárdos gép-műszer programja a többi között a röntgenberendezések, ultrahang-készülékek cseréjét tervezi. A gépek beszerzésére az egészségügyi tárca közbeszerzési pályázatot ír ki. A kabinet 40 ezer, 145 kilogramm feletti sertés soron kívüli felvásárlásáról és levágásáról döntött. Az intézkedés elsősorban a kistermelőket érinti. A szaktárca biztosítja, hogy a tenyésztők 200 forint feletti kilónkénti árat kapjanak a sertésekért. A kabinet döntött 55, címzett támogatással megvalósuló fejlesztésről. A fejlesztésekből a helyi önkormányzatoknál összesen mintegy 70 milliárd forint összköltségű beruházás valósulhat meg. A kormány úgy döntött, hogy egyes esetekben árfolyam-garanciát biztosít a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB). Ez abban az esetben fordulhat elő, ha az MFB a hitelnyújtáshoz külföldi megtakarításokból veszi igénybe a forrásokat euróban vagy dollárban, amivel árfolyamkockázata keletkezik. A kockázatnak csak a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hiteleknél vállalja át a felelősségét. Május 20-án a Polgár Galéria aukcióján árverezik el azt a tollat, amelylyel Kovács László külügyminiszter aláírta Magyarország európai uniós csatlakozási szerződését. A befolyt összeget a Rádió C javára ajánlják fel. 17-én a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítás nyílik az athéni aláírásról. A tárlaton kiállítják azt a tollat, amellyel Medgyessy Péter írta alá a csatlakozási szerződést. Pungor András Gál J. Zoltán szerint 15 milliárdos egészségügyi gép-műszer programot indítanak Két határozati javaslat (Folytatás az I. oldalról) Hozzátette: Irakban szervezett bandák fosztogatják a humanitárius szállítmányokat, ennek megakadályozására kell békefenntartókat küldeni. Kovács feltételezése szerint nem lehet számítani újabb BT-határozatra. A külügyminiszter szerint, aki nemet mond a békefenntartásban való magyar részvételre, az nemet mond az iraki békére, az újjáépítés elkezdésére és az ebben való magyar részvételre, valamint arra, hogy Magyarországnak az új Irakkal most megalapozott, későbbi jó kapcsolata alakuljon ki. Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője az egyeztetés után azt mondta, pártja elviekben támogatja a békefenntartást és ők két igent mondanak: a békefenntartásra és arra, hogy az nemzetközi felhatalmazással történjen meg. Közölte: ha az új javaslat kiegészül az ő feltételeikkel, akkor támogatni fogják ezt, ha nem, akkor módosító indítványokat nyújtanak be. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője szerint új elem nem volt az egyeztetésen, és a demokrata fórm a békefenntartást továbbra is támogatja, ám csak akkor, ha nemzetközi szervezettől érkezik a felkérés. Az SZDSZ-es Eörsi Mátyás szerint a Fidesz „nagy bajban van”, mert elfogadták módosításaikat, és hétfőn kiderül, hogy valóban támogatják-e a békefenntartók Irakba küldését. NÉPSZAVA 2003. MÁJUS 2., PÉNTEK BELFÖLD 3 Folytonos viták kereszttüzében a honvédelmi tárca Egyes szakértők úgy vélik, a honvédelmi vezetés elmúlt esztendejének erőfeszítéseit két tényező homályosítja el, amely szervesen összekapcsolódik. Az egyik a parlamenti ellenzék együttműködési képtelenségével, a másik a magyar katonák békemissziós részvételével, illetve a hazánk partneri viszonyából fakadó szerepvállalás mértékével kapcsolatos. Viták kereszttüzében született meg például az a döntés, hogy Afganisztánba ne katonákat küldjünk, hanem az ottani német vezetésű kórházba katona egészségügyiek menjenek. Politikai huzakodás jellemezte a Juhász Ferenc vezette tárca első intézkedései közé tartozó Gripen-beszerzés feltételeinek módosítási ügyét is. Az ellenzék annak ellenére nem értett egyet a svéd harci gépekkel kapcsolatos szerződés átalakításával, hogy a törlesztési kondíciók javultak, és 15,2 százalékkal növelt árért egy jóval korszerűbb, légi utántöltésre képes repülőt kap majd a Magyar Honvédség. Máig nem jutott nyugvópontra a taszári katonai bázis felhasználásával és az iraki konfliktus során igénybe vett magyar légtérrel, úttal és vasúttal kapcsolatos vita, jóllehet az iraki ellenzékiek kiképzése már befejeződött és a tábort is lebontották az amerikaiak. Pillanatnyilag pihenteti az ellenzék az iraki békemisszióban való magyar katonai részvétel ügyét is, nem hajlandó sürgősséggel tárgyalni azt az amerikai kérést, hogy maximum 300 magyar katona is részese legyen a rendteremtésnek. Ezeknél a vitatott kérdéseknél jóval kevesebb szó esett a „reformok reformjának” nevezett stratégiai felülvizsgálatról, valamint a két kormányzópárt választási programjában is megfogalmazott célról: az önkéntes haderőre történő áttérésről, holott a sereg szempontjából mind a két kérdés meghatározó erejű. Megfigyelők úgy vélik, a védelmi felülvizsgálattal és az abból következő intézkedésekkel késésben van a tárca, az önkéntes haderővel kapcsolatban viszont előreszaladt. Azt a szakértők elismerik, hogy lázas munka folyik például a tárca és a vezérkar szervezeti racionalizálásának megvalósításán, amelynek első ütemét a tervek szerint az idén befejezik. Eredménye az lesz, hogy 2003- ban ezer fővel csökkentik a vezető apparátusnak és háttérintézményeinek a létszámát, ami 12 milliárd pluszt hoz a konyhára. A laktanyafelújítási és a szolgálatilakás-építési programot illetően sürgetettségben van a minisztérium, mert elődei éppen csak hogy elkezdték ezt a feladatot. Ám ha az utolsó sorkatona 2004 decemberében leszerel, akkor ez azt is jelenti, hogy bő másfél év alatt kell olyan körülményeket teremtenie a honvédségnek, amely színvonalas elhelyezést jelent a profi katonáknak. Juhász tárcája tett pontot az évek óta húzódó gépjárműtender végére, és sikerült aláírni az URH rádióbeszerzésről szóló szerződést is. Talán az értékeléshez nincs köze, mégis fontos eseménynek számít a katonák életében: Fodor Lajos vezérkari főnök nyugdíjba ment, helyére Szenes Zoltán tábornok került. Népszava-információ Alakulnak a néppárti szervezetek A Fidesz Martonyi János volt külügyminiszter vezetésével Szabad Európa Központot alapít, amely a megújuló párt számára dolgoz majd ki szakmai javaslatokat az Európai Unió (EU) ügyében. Minderről Orbán Viktor beszélt a párt szerdai elnökségi ülése után, hozzátéve, hogy a központ nem egy új tagozata lesz a pártnak, de vezetője, Martonyi, állandó meghívott tagja lesz majd a Fidesz-kongresszus után megalakuló operatív elnökségének. Orbán a névválasztást indokolva elmondta, az unió szabad nemzetek közösségéből áll, s reményét fejezte ki, hogy az EU-ban Magyarország szabadsága is kiteljesedik. Mindehhez olyan programokat kell kidolgozni, mondta, hogy a magyar polgárok az uniós csatlakozás nyertesei legyenek. Martonyi János közölte, örül a felkérésnek, de ez tartalmilag nem lesz számára újdonság, mert régóta foglalkozik a kérdéskörrel. Martonyi szerint az új központ segítségével az európai színtéren is fontos szerepet játszó politikai erő jöhet létre a néppárttá váló Fideszből. A "Szabad Európa Központ tagjai között van Schmitt Pál alelnökjelölt, az Orbán-kormány több minisztere és a Fidesz országgyűlési frakciójának több tagja is. Orbán kérdésre válaszolva kijelentette, a Fidesz elnökség egyelőre nem határozott arról, ki vezesse a listát az európai parlamenti választásokon. A Fidesz elnökségének több tagja is részt vett csütörtökön a párt kulturális tagozatának megalakulását előkészítő tanácskozáson, a budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban. Orbán segítséget kért a jelenlévőktől, hogy az eddigi haladásközpontú társadalom és közgondolkodás helyett egy értékközpontú társadalmat és közgondolkodást, s ehhez a tájékozódást segítő nemzeti „iránytűt” hozzanak létre. A volt kormányfő úgy vélte, nem egyszerűen a polgári, nemzeti, keresztény erők politikai táborának megerősítése a feladat, hanem politikai sikerektől és kudarcoktól függetlenül egy olyan szellemi-lelki szövetség megkötése, amelynek eredményeként a polgári-nemzeti keresztény értékelvű tábor megkerülhetetlen szereplő lesz Magyarországon. A tanácskozáson a tagozat leendő elnöke, Pálinkás József kifejtette: a néppárttá bővülő Fidesz kulturális tagozatának megalakításával egy új, egységes nemzeti kultúrpolitika kialakítására alkalmas közösség létrehozása a cél. Simon Zoltán Jelöltek a megújuló Fidesz vezérkarában: Schmitt Pál és Orbán Viktor Fotó: Schim János Kiegészítő támogatást kér a Mazsihisz A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elképzeléseiről, igényeiről tárgyalt a szervezet vezetőivel Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke szerdán látogatott a Mazsihisz budapesti székházába, ahol a tanácskozás előtt a Dohány utcai templomkörzet elnökét, Heisler Lászlót köszöntötte 85. születésnapja alkalmából. A Mazsihisz vezetői jelezték Szilinek, hogy felekezetük jövőre kiegészítő járadékot szeretne kérni a magyar államtól. Az országgyűlés elnöke megemlítette, hogy a kormányzat korábban a református és az evangélikus egyházzal már kötött hasonló megállapodást. Szili Katalin a megbeszélésen kitért arra is: bízik benne, hogy ősszel a parlament elé kerülhet az antidiszkriminációs törvény, melynek koncepcióját már elkészítette a kormány. Hárommilliárd parlagfűirtásra A parlagfű közvetett vagy közvetlen visszaszorításához hárommilliárd forintra lehet pályázni az idén - derült ki az Országgyűlés Parlagfűmentes Magyarországért eseti bizottságának szerdai ülésén. A grémium a jövő héten szavaz a testület eddigi munkájáról készített jelentéstervezetről, és az abban szereplő, a parlagfű-mentesítés hatékonyabbá tételét célzó javaslatról. A testület fideszes tagja, Illés Zoltán rámutatott: olyan törvénymódosításra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a hatóság a tulajdonosok által elhanyagolt parlagfüves területeket is megtisztítsa. Kereszténydemokraták és a Fidesz A kereszténydemokrata politizálás segítségével egységesíthető a jobboldal - jelentette ki Harrach Péter szerdán Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) társelnöke, aki egyben a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökhelyettese is, úgy véli: az MKDSZ a híd a Fidesz és a KDNP között. Az MKDSZ és a Fidesz együttműködése - mutatott rá Harrach - már körvonalazódik, ilyen jellegű megállapodást a jobboldali szervezetek közül elsőként az MKDSZ köt majd a Fidesszel. Orvosok a kórháztörvényről A kórháztörvény módosítása során az egészségügyi ellátórendszer működőképességének megóvása érdekében nélkülözhetetlennek tartja a foglalkoztatottak, különösen az orvosok jogállását meghatározó törvény megalkotását a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A szervezet szerint ennek hiányában a betegellátás feltételei, a felelősségi szabályok nem megfelelőek. A MOK május 16-i rendkívüli küldöttgyűlésen dönt arról, hogy a kórháztörvény-tervezet módosításával minimálisan mit szeretne elérni, és ezt milyen eszközökkel tegye. A szemétégető ügye az LB előtt A Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordul az újpesti önkormányzat, hogy vizsgálja felül a Fővárosi Bíróságnak (FB) a rákospalotai szemétégető ügyében hozott ítéletét. Az FB ugyanis kedden úgy döntött: még egy évig működhet az égetőmű. Ez a verdikt viszont jogsértő, állítja Derce Tamás. Újpest polgármestere szerint azt a bíróság is elismerte, hogy az égetőmű jogsértően, birtokháborító módon működik, illetve azt, hogy füstgáztisztító hiányában a kibocsátott mérgező anyagok veszélyeztethetik az egészséget. Az FB döntését azzal indokolta, hogy túlzottan rövid a környezetvédelmi főfelügyelőség által a birtokháborítás megszüntetésére megszabott ez év március 31 -i határidő. Sokan maradhatnak nyugdíj nélkül A szociális és gyermekvédelmi szférában átlagosan 58,1 százalékkal magasabbak a bérek, mint a tavalyi év kezdetén - mondta Csehák Judit, az egészségügyi tárca vezetője szerdán az Országgyűlés szociális és családügyi bizottságának ülésén. A miniszter asszony rámutatott: a minisztérium egy új szociális törvényt készít elő, többek között azért, hogy bővülhessenek az otthoni ápolás lehetőségei. Csehák beszélt arról is, hogy a minisztérium az egyedülálló időseknek alanyi jogon járó támogatási rendszer kialakításán dolgozik. Azt viszont Csehák a súlyos problémák között említette, hogy mintegy 0,5-1 millió ember nem lesz jogosult nyugdíjra, mivel nem rendelkezik legalább 20 éves munkaviszonnyal, az elmúlt években legálisan nem dolgozott, így járadékot sem fizetett.