Népszava, 2004. január (132. évfolyam, 1–26. sz.)

2004-01-16 / 13. szám

NÉPSZAVA 2004. JANUÁR 16., PÉNTEK HÁTTÉR Dr. Rashzvan esete a gyűlöletbeszéddel és a hatósággal A szólásszabadság buktatói Az elmúlt hónapok gyűlöletbeszédről szóló heves vitájában az alkot­mányos alapjogok szembenállásán túl visszatérő érv volt az is, hogy a Btk. módosítása nyomán majd azok is a vádlottak padjára kerül­nek, akik éppen a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen harcolnak. Vagyis sokan tartanak attól, hogy a kabinet szándéka éppen visszá­jára fordul. Ehhez hasonló „baleset” egyébként a közelmúltban is történt. Nemrég közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt bün­tetőeljárás indult egy Magyarországon élő egyiptomi író, filozófus ellen az iszlámmal kapcsolatban kifejtett véleménye miatt. Ifjabb Hegedűs Lóránt felmen­tése sokakat meggyőzött arról, hogy a hatályos törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy a nyíltan antiszemita nézeteket valló­­ és foglalkozását tekintve református lelkészt - elítéljék közösség elleni izgatás vádjával. Vagyis leegyszerűsítve arról, hogy mégsem lehet fellépni a gyűlöletbeszéd ellen minden olyan esetben, amikor pedig fel kellene lépni. Nyilván ez is köz­rejátszott abban, hogy a parla­ment az év végén mégiscsak el­fogadta a kormánynak a büntető törvénykönyvet (Btk.) módosító javaslatát. Igaz, még korántsem biztos, hogy a gyűlöletbeszéd valóban büntethető lesz, hiszen a várakozásoknak megfelelően az Alkotmánybíróság dönti majd el, valóban nem indokolatlanul kor­látoznák-e a szólásszabadságot az emberi méltóság védelmében. Az elmúlt hónapok vitájában ezen alkotmányos alapjogok szembenállásán túl visszatérő érv volt az is, hogy a Btk.-módo­­sítás nyomán majd azok is a vád­lottak padjára kerülnek, akik ép­pen a rasszizmus és az idegen­­gyűlölet ellen harcolnak. Vagyis sokan tartanak attól, hogy a ka­binet szándéka éppen a visszá­jára fordul. Ilyen „baleset” a kö­zelmúltban is történt. Nemrég közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult egy Magyarországon élő egyiptomi író, filozófus ellen az iszlámmal kapcsolatban kifejtett véleménye miatt. - Miért van kudarcra ítélve a terrorizmus elleni harc - tette fel a kérdést Rashwan Mohamed cikkében, amely a Demokratá­ban még 2002 végén jelent meg. Szerinte először is végzetes té­vedés jelenségként kezelni a ter­rorizmust. Mert az valójában kö­vetkezmény. „Az igazi jelenség pedig az a kriminális eszme, amit iszlámnak szokás nevezni és amely újra és újra képes moti­válni az erőszakot és a szembe­­helyezkedést az európai értékek­kel” - gondolja és írta dr. Rash­wan. A két magyarországi isz­lám közösség által kifogásolt cikk alcímei között olvasható még, hogy minden muzulmán potencionális terrorista, minden mecset a terrorizmus kiképzőtá­bora és az is, hogy nem lehet megsemmisíteni a terrorizmust az iszlám megsemmisítése nél­kül. Bár Rashwan doktor több újságban is publikált már, felje­lentés csak e cikk kapcsán érke­zett ellene, mégpedig közösség elleni izgatás miatt. Arra - mint mondta - egyéb­ként már 25-30 éve rájött, hogy kriminális eszme az iszlám. Mert nem ismeri a kegyelmet, a megértést és a toleranciát. Mind­ezt pedig már sokszor le is írta. Országosan akkor lett ismert az egyiptomi professzor, amikor a 2001. szeptemberi terrortámadá­sok után fejtette ki azon nézeteit, amelyek szerint ő a veszélyt ma­gában az iszlámban látja, a terro­rizmust ennek egy tünetének te­kinti, és szerinte a vallási fana­tizmus okozza mindazokat a je­lenségeket, amelyekkel szemben a nyugati világ azóta is küzdel­met és harcot folytat. Amikor dr. Rashwan elítélően szól az iszlámról, azt is elmondja, hogy a harcot szellemi értelemben kell folytatni az iszlámmal szemben. Mindez a véleményformálás tipikus esete - mondhatnánk és mondta Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő is a parlamentben, a legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében. De még­sem. Kiderült ugyanis, hogy ez közösség elleni izgatás alapos gyanúja. Dr. Rashwan először is azon lepődött meg, hogy két iszlám szervezet is létezik Ma­gyarországon. Rögtön utána pedig arra csodálkozott rá, hogy nyomozás indult vele szemben azért, mert megírta véleményét. Mivel a rendőrségi eljárást a megdöbbentőn túl abszurdnak és komolytalannak hitte, nem ment el a rendőrség idézésére. Bár az első hivatalos levél érke­zése után azért érdeklődött ar­ról, hogy mi végre a büntető­ügy. Kérdésére a rendőrségen azt mondták, ők nem értenek hozzá, egy szociálpszichológus megállapításai nyomán intéz­kedtek az eljárás megindításá­­ról. Azt, hogy pontosan mit is tartalmaz ez a szakértői véle­ményt, dr. Rashwan még ma sem tudja. A másik idézéssel: már „fenyegették” is, mégpedig előállítással. Egy hajnalban dö­römböltek is rendőrök az egyip­tomi professzor pécsi lakásának ajtaján. Mivel hiába tették, tá­voztak. Mikor felmerült a körö­zés kiadása, akkor felvette a kapcsolatot az ügyében eljáró Budapesti Rendőr-főkapitány­sággal, és megegyezett az ügyét vizsgálóval, hogy bemegy a ka­pitányságra, de csak Pécsett és kizárólag önként. Ekkor vett a meglepő ügy egy még meglepőbb fordulatot. A rendőrség ugyanis elrendelte az egyiptomi író elmeorvosi vizs­gálatát. - Ami azért elképesztő, mert egy nagyon rossz korszakra emlékeztet minket. Egy cikk ön­magában is a saját logikájáért kell hogy feleljen, nem pedig azt kell vizsgálni, hogy aki írta, ép­pen milyen elmeállapotban volt - mondta a legfőbb ügyészhez intézett kérdésében Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő. A vizsgá­latot azonban a gyanúsított ma­gatartása indokolta - mondta la­punk kérdésére a BRFK illeté­kese.­­Az újságokban kifejtett véle­ménye, illetve a hatóság előtt ta­núsított magatartása megalapoz­za az elmeorvosi vizsgálatot - idézte parlamenti válaszában Polt Péter legfőbb ügyész a nyo­mozó hatóság érvelését. Az indít­ványnak, pontosabban az előter­jesztésnek tett eleget a VI-VII. kerületi ügyészség, amely kiren­delte szeptember 29-én szerint az elmeorvos szakértőt, időköz­ben azonban a rendőrség az egész ügynek az anyagát átküld­­te a kerületi ügyészségnek jogi állásfoglalás kialakítása végett - számolt be a történtekről a leg­főbb ügyész. Hozzátette, a vád­hatóság valamennyi iratot átnéz­te, majd az 1992-es és 1996-os alkotmánybírósági határozatok alapján a nyomozás megszünte­tésére hívta fel a rendőrséget, tekintettel arra, hogy a tárgybeli cselekmény nem bűncselek­mény, tehát valóban beletartozik a szólásszabadság keretébe, és nemhogy elmeorvos szakértői vizsgálatnak, de büntetőeljárás­nak sincs helye. A történetnek így egy kívülálló számára mégiscsak jó vége lett. Azt már csak leginkább a filozó­fus nem tekinti még lezártnak. Ő ugyanis bírósági eljárásban kér majd elégtételt a megalázta­tásért. Azért is, hogy az átlagem­berek fejében most inkább az elmeorvosi vizsgálat elrendelése él, vagyis lehet, hogy az írásairól most előbb jut eszébe valakinek az, hogy talán bolond, aki írta, mint az, hogy inkább elgondol­kodjon rajta. A közelmúltban történt újabb meghökkentő eset az előbbi tör­ténet ellenpéldája. Közösség el­leni izgatás bűncselekményének gyanúja miatt a IX. kerületi ügyészség elrendelte a nyomo­zást a Tilos Rádió múlt év de­cember 24-i adásában elhangzott kijelentés kapcsán. Szenteste az egyik, azóta már elbocsátott mű­sorvezető azt mondta: „kiirta­nám az összes keresztényt”. Emiatt pedig több párt, civil szervezet és egyház is tiltako­zott. Ám jogászvélemények szerint ezen közfelháborodást kiváltó kijelentés miatt nem le­het büntetőjogilag elmarasztalni a rádióst. Legalábbis a hatályos törvények szerint nem. Ám a je­lenleg az Alkotmánybíróság előtt lévő, már elfogadott, de ki nem hirdetett Btk.-módosítás már nagy valószínűséggel lehe­tőséget adna erre. Pálmai Erika A Vér és Becsület nevű szélsőjobboldali szervezet decemberi tüntetésének egyik plakátja­Fotó: Szalmás Péter Csak Csillag utódját keresik? (Folytatás az 1. oldalról) Az SZDSZ, miután a posztra fel­kért Kuncze Gábor pártelnök nem vállalta el, más alkalmas személy híján ragaszkodott Csil­laghoz. A szabad demokraták (akkor) ahhoz sem járultak hoz­zá, hogy a tárcát egy gazdasági és egy közlekedési minisztériumra válasszák szét. Csillag maradt, távozása azonban azóta többször napirenden volt, mert a miniszté­rium nem a kormányfő által meg­kívánt ütemben halad az infra­strukturális fejlesztésekkel. A kormány átalakítása már a múlt héten megkezdődött, ami­kor László Csaba helyett a kor­mányfő Draskovics Tibort jelölte pénzügyminiszternek. A váltást az államháztartás hiányának té­ves előrejelzésével indokolták. Korábban felmerült, hogy Med­­gyessy Péter a kormányciklus fe­lezőjénél, vagyis májusban érté­kelné a kormánytagok munkáját. Ha azonban a miniszterelnök el­képzelései az MSZP kampány­embereit is érintenék, akkor a cserékkel - vezető szocialista po­litikusok szerint - célszerűbb len­ne megvárni az európai parla­menti választásokat. A kormány­fő azonban személyi döntéseiben rendkívül határozott, s nehezen viseli, ha a kormánypárti politi­kusok politikai okok hivatkozva akarják lebeszélni elképzelései­ről. A pártvezetéshez közeli kö­rök szerint volt már példa arra, hogy szocialista pártvezetőkkel közölte: ha nem választhatja meg tetszése szerint a csapatát, akkor keressenek maguknak más kor­mányfőt. Medgyessy Péter egyébként a tavalyi kormányát­alakítás után azt ígérte, a követ­kező választások előtt már nem módosít kabinetjén. Jóllehet, a kormány „erős” em­berei közül most senkinek a tá­vozása nem merült fel, szocialis­ta körökben az utóbbi hónapok­ban több támadás érte Lamperth Mónika belügyminisztert. Őt már kinevezésekor óvták attól, hogy a rendőrtábornok „felfal­ják”. Erre utalt a rendőrség elhú­zódó átalakítása. Lamperth azon­ban - főleg, ha a kijelölt pénz­ügyminiszter biztosítja a szüksé­ges milliárdokat - most áthajtja a rendőri vezetők megregulázá­­sát (is) jelentő átalakítást. A mi­niszternek kudarcot jelent, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter már három alkalommal is elérte a kormányfőnél, hogy elhalasszák az államreform egyes elemeinek parlament elé terjesztését. Lam­perth azonban már talált megol­dást arra, hogy ellenzéki támoga­tás nélkül is folytatódhasson a kormányfő számára fontos köz­­igazgatási reform. A pénzhiány miatt lehetnek gondjai Juhász Ferenc honvédel­mi miniszternek is. Ha nem sike­rül megegyeznie Draskoviccsal, nemcsak az ő elképzelései valla­nak kudarcot, hanem a szabad de­mokraták programjának egyik kulcseleme, a sorkatonai szolgá­lat 2005-ös eltörlése is halasztód­hat. A két „erős” szocialista poli­tikuson kívül folyamatos támadá­sok érik a párton belülről Kökény Mihály egészségügyi minisztert is. Vannak, akik lassúnak és elég­telennek találják az egészségügy intézményrendszerének átalakítá­sára tett lépéseit, míg mások sze­rint azok éppenséggel nem a megfelelő irányba mutatnak. Né­meth Imre agrárminiszter decem­ber elején kapott intőt Med­­gyessytől, mert nem a megfelelő ütemben haladt az agrárium uni­ós csatlakozási felkészülése. A kormány az elmúlt két hétben több olyan jogszabályt is elfoga­dott, amelyek jelzik, Németh na­gyobb sebességre kapcsolt. Több véleményformáló szocialista po­litikusban is ellenérzést váltott ki Lévai Katalin néhány megnyilat­kozása, így az is amikor az esély­­egyenlőségért felelős miniszter faképnél hagyta az előszobájában várakozó prostituáltak képvise­lőit. Ugyanakkor a miniszter mel­lett szól, hogy higgadt stílusával a legnépszerűbb miniszterek közé tornázta fel magát. Távozó miniszterek­­ a legutóbbi kormányülésről Fotó: Szalmás Péter KUNCZE GÁBORNAK, AZ SZDSZ ELNÖKÉNEK tegnapi nyilat­kozata szerint „minden alapot nélkülöznek” a májusi kormány­­átalakítással, Csillag István gazdasági miniszter menesztésével kapcsolatos hírek. Ez a kérdés nem merült fel a László Csaba menesztésekor lefolytatott egyeztetéseknél sem — mondta. 9 A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE 140 ÉVE 2004. január 21., Danubius Thermal Hotel (Budapest, Margitsziget) 08:30 - 09:00 Regisztráció­k :M 09:00 -09:15 Köszöntő­­ Előadó: Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 09:15 - 09:40 A régi budapesti áru- és értéktőzsde az alapítástól az I. világháborúig Előadó: Korányi fi. Tamás, a Napi Gazdaság tőzsderovat-vezetője 09:40 -10:05 A magyar tőzsde a két világháború között Előadó: Scheuer Gyula, a Pannon-Váltó Rt. igazgatóságának elnöke KORÁNYI I. TAMÁS SCHEUER GYULA 10:05 - 10:30 A magyar értékpapírpiac újraindulása a 80-as évek végén Előadó: Hardy Ilona, a Befektetővédelmi Alap elnöke 10:30 -10:45 Kávészünet 10:45 - 11:10 Az árutőzsde újjászületése, 1989-1990 Előadó: Keresztesi Szergej, a Budapesti Árutőzsde alapító elnöke 11:10 - 11:35 A Keler évtizede, 1993-2003 Előadó: Lantos Csaba, a Keler elnöke 1935 - 12:00 Árutőzsde Budapesten - együtt vagy külön? Előadó: Török Sándor, a Budapesti Árutőzsde elnöke 12:00 - 12:25 A Budapesti Értéktőzsde az EU-csatlakozás küszöbén Előadó: Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke 12:25 -14:30 Ebéd JAKSITY GYÖRGY Megrendelek □ db belépőjegyet a NAPI Gazdaság és a NAPI Online által rendezett, A BUDAPESTI ÁRU­­ÉS ÉRTÉKTŐZSDE 140 ÉVE című konferenciára. A belépőjegy ára rendelés esetén: 25 000 forint + áfa A belépőjegy ára a helyszínen: 27 000 forint + áfa Szervező és támogató: Pifil­gazdaság 1,'1.Ll online További támogatók: BÁT BmUytttl KniUude Rt. BCI BmUpe*t CommauU­i fjuhatiQt Uh. BUDAPESTI in#Amté­­­vfen­tértéktőzsde (XtHANCt GROUP Kommunikációs partner: GCI Budapest Grey Worldwide Hungary Kft. A MEGRENDELŐ ADATAI: Jegyek száma:................... Cégnév:............................. Résztvevő(k) neve:........... Cím:........................ E-mail*:........................... A NAPI GAZDASÁG ELŐFIZETŐINEK 10% KEDVEZMÉNY! *Az e-mail-cím megadása javasolt, mivel így fogjuk értesíteni regisztrációja sikerességéről, illetve az átutalt összeg beérkezéséről. A jelentkezőket regisztráljuk a konferenciára meghívottak listáján és a regisztrációról e-mailben visszajelzést küldünk. A rendezvényt megelőzően hét napon túl történő lemondás esetén 30%-os kezelési költséget számolunk fel. Hét napon belül történő lemondás esetén a részvételi díjat nem áll módunkban visszafizetni, de új résztvevő delegálására lehetőséget adunk. A természetbeni ellátás adóját és járulékait nem a konferencia szervezője fizeti. Információ és jegyrendelés ❖ 350-04­52-es telefonon ❖ a www.napi.hu/konferencia oldalon ❖ 350-1117-es faxszámon

Next