Népszava, 2004. január (132. évfolyam, 1–26. sz.)
2004-01-16 / 13. szám
NÉPSZAVA 2004. JANUÁR 16., PÉNTEK HÁTTÉR Dr. Rashzvan esete a gyűlöletbeszéddel és a hatósággal A szólásszabadság buktatói Az elmúlt hónapok gyűlöletbeszédről szóló heves vitájában az alkotmányos alapjogok szembenállásán túl visszatérő érv volt az is, hogy a Btk. módosítása nyomán majd azok is a vádlottak padjára kerülnek, akik éppen a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen harcolnak. Vagyis sokan tartanak attól, hogy a kabinet szándéka éppen visszájára fordul. Ehhez hasonló „baleset” egyébként a közelmúltban is történt. Nemrég közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult egy Magyarországon élő egyiptomi író, filozófus ellen az iszlámmal kapcsolatban kifejtett véleménye miatt. Ifjabb Hegedűs Lóránt felmentése sokakat meggyőzött arról, hogy a hatályos törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy a nyíltan antiszemita nézeteket valló és foglalkozását tekintve református lelkészt - elítéljék közösség elleni izgatás vádjával. Vagyis leegyszerűsítve arról, hogy mégsem lehet fellépni a gyűlöletbeszéd ellen minden olyan esetben, amikor pedig fel kellene lépni. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy a parlament az év végén mégiscsak elfogadta a kormánynak a büntető törvénykönyvet (Btk.) módosító javaslatát. Igaz, még korántsem biztos, hogy a gyűlöletbeszéd valóban büntethető lesz, hiszen a várakozásoknak megfelelően az Alkotmánybíróság dönti majd el, valóban nem indokolatlanul korlátoznák-e a szólásszabadságot az emberi méltóság védelmében. Az elmúlt hónapok vitájában ezen alkotmányos alapjogok szembenállásán túl visszatérő érv volt az is, hogy a Btk.-módosítás nyomán majd azok is a vádlottak padjára kerülnek, akik éppen a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen harcolnak. Vagyis sokan tartanak attól, hogy a kabinet szándéka éppen a visszájára fordul. Ilyen „baleset” a közelmúltban is történt. Nemrég közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult egy Magyarországon élő egyiptomi író, filozófus ellen az iszlámmal kapcsolatban kifejtett véleménye miatt. - Miért van kudarcra ítélve a terrorizmus elleni harc - tette fel a kérdést Rashwan Mohamed cikkében, amely a Demokratában még 2002 végén jelent meg. Szerinte először is végzetes tévedés jelenségként kezelni a terrorizmust. Mert az valójában következmény. „Az igazi jelenség pedig az a kriminális eszme, amit iszlámnak szokás nevezni és amely újra és újra képes motiválni az erőszakot és a szembehelyezkedést az európai értékekkel” - gondolja és írta dr. Rashwan. A két magyarországi iszlám közösség által kifogásolt cikk alcímei között olvasható még, hogy minden muzulmán potencionális terrorista, minden mecset a terrorizmus kiképzőtábora és az is, hogy nem lehet megsemmisíteni a terrorizmust az iszlám megsemmisítése nélkül. Bár Rashwan doktor több újságban is publikált már, feljelentés csak e cikk kapcsán érkezett ellene, mégpedig közösség elleni izgatás miatt. Arra - mint mondta - egyébként már 25-30 éve rájött, hogy kriminális eszme az iszlám. Mert nem ismeri a kegyelmet, a megértést és a toleranciát. Mindezt pedig már sokszor le is írta. Országosan akkor lett ismert az egyiptomi professzor, amikor a 2001. szeptemberi terrortámadások után fejtette ki azon nézeteit, amelyek szerint ő a veszélyt magában az iszlámban látja, a terrorizmust ennek egy tünetének tekinti, és szerinte a vallási fanatizmus okozza mindazokat a jelenségeket, amelyekkel szemben a nyugati világ azóta is küzdelmet és harcot folytat. Amikor dr. Rashwan elítélően szól az iszlámról, azt is elmondja, hogy a harcot szellemi értelemben kell folytatni az iszlámmal szemben. Mindez a véleményformálás tipikus esete - mondhatnánk és mondta Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő is a parlamentben, a legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében. De mégsem. Kiderült ugyanis, hogy ez közösség elleni izgatás alapos gyanúja. Dr. Rashwan először is azon lepődött meg, hogy két iszlám szervezet is létezik Magyarországon. Rögtön utána pedig arra csodálkozott rá, hogy nyomozás indult vele szemben azért, mert megírta véleményét. Mivel a rendőrségi eljárást a megdöbbentőn túl abszurdnak és komolytalannak hitte, nem ment el a rendőrség idézésére. Bár az első hivatalos levél érkezése után azért érdeklődött arról, hogy mi végre a büntetőügy. Kérdésére a rendőrségen azt mondták, ők nem értenek hozzá, egy szociálpszichológus megállapításai nyomán intézkedtek az eljárás megindításáról. Azt, hogy pontosan mit is tartalmaz ez a szakértői véleményt, dr. Rashwan még ma sem tudja. A másik idézéssel: már „fenyegették” is, mégpedig előállítással. Egy hajnalban dörömböltek is rendőrök az egyiptomi professzor pécsi lakásának ajtaján. Mivel hiába tették, távoztak. Mikor felmerült a körözés kiadása, akkor felvette a kapcsolatot az ügyében eljáró Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, és megegyezett az ügyét vizsgálóval, hogy bemegy a kapitányságra, de csak Pécsett és kizárólag önként. Ekkor vett a meglepő ügy egy még meglepőbb fordulatot. A rendőrség ugyanis elrendelte az egyiptomi író elmeorvosi vizsgálatát. - Ami azért elképesztő, mert egy nagyon rossz korszakra emlékeztet minket. Egy cikk önmagában is a saját logikájáért kell hogy feleljen, nem pedig azt kell vizsgálni, hogy aki írta, éppen milyen elmeállapotban volt - mondta a legfőbb ügyészhez intézett kérdésében Fodor Gábor SZDSZ-es képviselő. A vizsgálatot azonban a gyanúsított magatartása indokolta - mondta lapunk kérdésére a BRFK illetékese.Az újságokban kifejtett véleménye, illetve a hatóság előtt tanúsított magatartása megalapozza az elmeorvosi vizsgálatot - idézte parlamenti válaszában Polt Péter legfőbb ügyész a nyomozó hatóság érvelését. Az indítványnak, pontosabban az előterjesztésnek tett eleget a VI-VII. kerületi ügyészség, amely kirendelte szeptember 29-én szerint az elmeorvos szakértőt, időközben azonban a rendőrség az egész ügynek az anyagát átküldte a kerületi ügyészségnek jogi állásfoglalás kialakítása végett - számolt be a történtekről a legfőbb ügyész. Hozzátette, a vádhatóság valamennyi iratot átnézte, majd az 1992-es és 1996-os alkotmánybírósági határozatok alapján a nyomozás megszüntetésére hívta fel a rendőrséget, tekintettel arra, hogy a tárgybeli cselekmény nem bűncselekmény, tehát valóban beletartozik a szólásszabadság keretébe, és nemhogy elmeorvos szakértői vizsgálatnak, de büntetőeljárásnak sincs helye. A történetnek így egy kívülálló számára mégiscsak jó vége lett. Azt már csak leginkább a filozófus nem tekinti még lezártnak. Ő ugyanis bírósági eljárásban kér majd elégtételt a megaláztatásért. Azért is, hogy az átlagemberek fejében most inkább az elmeorvosi vizsgálat elrendelése él, vagyis lehet, hogy az írásairól most előbb jut eszébe valakinek az, hogy talán bolond, aki írta, mint az, hogy inkább elgondolkodjon rajta. A közelmúltban történt újabb meghökkentő eset az előbbi történet ellenpéldája. Közösség elleni izgatás bűncselekményének gyanúja miatt a IX. kerületi ügyészség elrendelte a nyomozást a Tilos Rádió múlt év december 24-i adásában elhangzott kijelentés kapcsán. Szenteste az egyik, azóta már elbocsátott műsorvezető azt mondta: „kiirtanám az összes keresztényt”. Emiatt pedig több párt, civil szervezet és egyház is tiltakozott. Ám jogászvélemények szerint ezen közfelháborodást kiváltó kijelentés miatt nem lehet büntetőjogilag elmarasztalni a rádióst. Legalábbis a hatályos törvények szerint nem. Ám a jelenleg az Alkotmánybíróság előtt lévő, már elfogadott, de ki nem hirdetett Btk.-módosítás már nagy valószínűséggel lehetőséget adna erre. Pálmai Erika A Vér és Becsület nevű szélsőjobboldali szervezet decemberi tüntetésének egyik plakátjaFotó: Szalmás Péter Csak Csillag utódját keresik? (Folytatás az 1. oldalról) Az SZDSZ, miután a posztra felkért Kuncze Gábor pártelnök nem vállalta el, más alkalmas személy híján ragaszkodott Csillaghoz. A szabad demokraták (akkor) ahhoz sem járultak hozzá, hogy a tárcát egy gazdasági és egy közlekedési minisztériumra válasszák szét. Csillag maradt, távozása azonban azóta többször napirenden volt, mert a minisztérium nem a kormányfő által megkívánt ütemben halad az infrastrukturális fejlesztésekkel. A kormány átalakítása már a múlt héten megkezdődött, amikor László Csaba helyett a kormányfő Draskovics Tibort jelölte pénzügyminiszternek. A váltást az államháztartás hiányának téves előrejelzésével indokolták. Korábban felmerült, hogy Medgyessy Péter a kormányciklus felezőjénél, vagyis májusban értékelné a kormánytagok munkáját. Ha azonban a miniszterelnök elképzelései az MSZP kampányembereit is érintenék, akkor a cserékkel - vezető szocialista politikusok szerint - célszerűbb lenne megvárni az európai parlamenti választásokat. A kormányfő azonban személyi döntéseiben rendkívül határozott, s nehezen viseli, ha a kormánypárti politikusok politikai okok hivatkozva akarják lebeszélni elképzeléseiről. A pártvezetéshez közeli körök szerint volt már példa arra, hogy szocialista pártvezetőkkel közölte: ha nem választhatja meg tetszése szerint a csapatát, akkor keressenek maguknak más kormányfőt. Medgyessy Péter egyébként a tavalyi kormányátalakítás után azt ígérte, a következő választások előtt már nem módosít kabinetjén. Jóllehet, a kormány „erős” emberei közül most senkinek a távozása nem merült fel, szocialista körökben az utóbbi hónapokban több támadás érte Lamperth Mónika belügyminisztert. Őt már kinevezésekor óvták attól, hogy a rendőrtábornok „felfalják”. Erre utalt a rendőrség elhúzódó átalakítása. Lamperth azonban - főleg, ha a kijelölt pénzügyminiszter biztosítja a szükséges milliárdokat - most áthajtja a rendőri vezetők megregulázását (is) jelentő átalakítást. A miniszternek kudarcot jelent, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszter már három alkalommal is elérte a kormányfőnél, hogy elhalasszák az államreform egyes elemeinek parlament elé terjesztését. Lamperth azonban már talált megoldást arra, hogy ellenzéki támogatás nélkül is folytatódhasson a kormányfő számára fontos közigazgatási reform. A pénzhiány miatt lehetnek gondjai Juhász Ferenc honvédelmi miniszternek is. Ha nem sikerül megegyeznie Draskoviccsal, nemcsak az ő elképzelései vallanak kudarcot, hanem a szabad demokraták programjának egyik kulcseleme, a sorkatonai szolgálat 2005-ös eltörlése is halasztódhat. A két „erős” szocialista politikuson kívül folyamatos támadások érik a párton belülről Kökény Mihály egészségügyi minisztert is. Vannak, akik lassúnak és elégtelennek találják az egészségügy intézményrendszerének átalakítására tett lépéseit, míg mások szerint azok éppenséggel nem a megfelelő irányba mutatnak. Németh Imre agrárminiszter december elején kapott intőt Medgyessytől, mert nem a megfelelő ütemben haladt az agrárium uniós csatlakozási felkészülése. A kormány az elmúlt két hétben több olyan jogszabályt is elfogadott, amelyek jelzik, Németh nagyobb sebességre kapcsolt. Több véleményformáló szocialista politikusban is ellenérzést váltott ki Lévai Katalin néhány megnyilatkozása, így az is amikor az esélyegyenlőségért felelős miniszter faképnél hagyta az előszobájában várakozó prostituáltak képviselőit. Ugyanakkor a miniszter mellett szól, hogy higgadt stílusával a legnépszerűbb miniszterek közé tornázta fel magát. Távozó miniszterek a legutóbbi kormányülésről Fotó: Szalmás Péter KUNCZE GÁBORNAK, AZ SZDSZ ELNÖKÉNEK tegnapi nyilatkozata szerint „minden alapot nélkülöznek” a májusi kormányátalakítással, Csillag István gazdasági miniszter menesztésével kapcsolatos hírek. Ez a kérdés nem merült fel a László Csaba menesztésekor lefolytatott egyeztetéseknél sem — mondta. 9 A BUDAPESTI ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDE 140 ÉVE 2004. január 21., Danubius Thermal Hotel (Budapest, Margitsziget) 08:30 - 09:00 Regisztrációk :M 09:00 -09:15 Köszöntő Előadó: Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 09:15 - 09:40 A régi budapesti áru- és értéktőzsde az alapítástól az I. világháborúig Előadó: Korányi fi. Tamás, a Napi Gazdaság tőzsderovat-vezetője 09:40 -10:05 A magyar tőzsde a két világháború között Előadó: Scheuer Gyula, a Pannon-Váltó Rt. igazgatóságának elnöke KORÁNYI I. TAMÁS SCHEUER GYULA 10:05 - 10:30 A magyar értékpapírpiac újraindulása a 80-as évek végén Előadó: Hardy Ilona, a Befektetővédelmi Alap elnöke 10:30 -10:45 Kávészünet 10:45 - 11:10 Az árutőzsde újjászületése, 1989-1990 Előadó: Keresztesi Szergej, a Budapesti Árutőzsde alapító elnöke 11:10 - 11:35 A Keler évtizede, 1993-2003 Előadó: Lantos Csaba, a Keler elnöke 1935 - 12:00 Árutőzsde Budapesten - együtt vagy külön? Előadó: Török Sándor, a Budapesti Árutőzsde elnöke 12:00 - 12:25 A Budapesti Értéktőzsde az EU-csatlakozás küszöbén Előadó: Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke 12:25 -14:30 Ebéd JAKSITY GYÖRGY Megrendelek □ db belépőjegyet a NAPI Gazdaság és a NAPI Online által rendezett, A BUDAPESTI ÁRUÉS ÉRTÉKTŐZSDE 140 ÉVE című konferenciára. A belépőjegy ára rendelés esetén: 25 000 forint + áfa A belépőjegy ára a helyszínen: 27 000 forint + áfa Szervező és támogató: Pifilgazdaság 1,'1.Ll online További támogatók: BÁT BmUytttl KniUude Rt. BCI BmUpe*t CommauUi fjuhatiQt Uh. BUDAPESTI in#Amtévfentértéktőzsde (XtHANCt GROUP Kommunikációs partner: GCI Budapest Grey Worldwide Hungary Kft. A MEGRENDELŐ ADATAI: Jegyek száma:................... Cégnév:............................. Résztvevő(k) neve:........... Cím:........................ E-mail*:........................... A NAPI GAZDASÁG ELŐFIZETŐINEK 10% KEDVEZMÉNY! *Az e-mail-cím megadása javasolt, mivel így fogjuk értesíteni regisztrációja sikerességéről, illetve az átutalt összeg beérkezéséről. A jelentkezőket regisztráljuk a konferenciára meghívottak listáján és a regisztrációról e-mailben visszajelzést küldünk. A rendezvényt megelőzően hét napon túl történő lemondás esetén 30%-os kezelési költséget számolunk fel. Hét napon belül történő lemondás esetén a részvételi díjat nem áll módunkban visszafizetni, de új résztvevő delegálására lehetőséget adunk. A természetbeni ellátás adóját és járulékait nem a konferencia szervezője fizeti. Információ és jegyrendelés ❖ 350-0452-es telefonon ❖ a www.napi.hu/konferencia oldalon ❖ 350-1117-es faxszámon