Népszava, 2004. március (132. évfolyam, 51–76. sz.)
2004-03-01 / 51. szám
NÉPSZAVA 2004. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ Vitáztak és kritizáltak is a választmány ülésén, de a szükséges egység jegyében összezárta sorait a szocialista párt Rendezték soraikat, lezárták belső vitáikat a szocialisták, hogy eredményesebben léphessenek fel az európai parlamenti választási kampányban. Addig is a választmány beszámoltatja ígéreteiről a kormányt, etikai kódexet készít a párttagoknak, összehangolja a szervezet kommunikációját és stratégiát dolgoz ki a Fidesz támadásai ellen. Az MSZP zárja sorait, befejezte belső vitáit, legalábbis azokat nem viszi a nyilvánosság elé és egységesen készül az EP-választásokra. Erről Kovács László pártelnök és Jánosi György választmányi elnök is beszélt lapunknak a párt szombati választmányi ülése után. A testület „határozott, következetes és kemény” stílust kért az ülésen részt vevő Medgyessy Péter kormányfőtől és a párt vezetőitől is. A kormányfő negyvenperces beszédében főleg a gazdaság helyzetéről beszélt: a reálgazdasági folyamatok pozitívan alakultak, az ipari termelés javult, nem romlottak a foglalkoztatottsági adatok. A zárt ülésen sok kritikát kapott a kormányfő, amiért országértékelő beszédében nem tért ki a mezőgazdaságra. Javasolták, hogy a kormány folytasson szélesebb szövetségi politikát, építsen ki szorosabb kapcsolatot a szakszervezetekkel. Volt, aki Medgyessy beszéde után úgy vélekedett, hogy a kormányfő kevesebb önkritikát gyakorolt, mint a párt. A felszólalók közül többen nemcsak a pártot és a kormányt, hanem saját magukat is kritizálták, így Gyurcsány Ferenc is, aki azonban úgy vélte, hallgatással nem lehet választást nyerni. Kovács erre úgy reagált, hogy a viták kiteregetése szétveri a pártot. Volt felszólaló, aki az MSZP-t egy olyan üzemhez hasonlította, ahol a munkások beletörődtek már a tétlenségbe, a vezetők hiányába, de abba nem, hogy nem tudják, tulajdonképpen mit is gyártanak. Kovács azt mondta, hogy fontos a párt stratégiájának újragondolása, de még nem jött el az ideje. Mint ismert, Gyurcsány és Jánosi is készített egy-egy tanulmányt a párt megújulásának lehetőségeiről. Kovács szerint elkerülhetetlen a tisztújítás, de nem most kell az egyéni pozíciókat erősíteni, mert az gyengíti a pártot. Jobb egy győztes párt ötödik emberének lenni, mint egy vesztes szervezet első emberének. Nem érdemes baltával szétverni az autót - mondta a pártelnök Hiller István hasonlatára reagálva, miszerint az MSZP olyan autó, melyben minden műszer működik, de mégsem halad. A pártelnök felszólalásában arról beszélt, hogy az MSZP esetleges júniusi választási kudarca nem gátolná meg, de megnehezítené a 2006-os győzelmet. Az MSZP országos választmánya elfogadott egy 16 pontos javaslatot, mely egyfajta beszámolási kötelezettséget ír elő a kormánynak. Felkérték a kabinetet, hogy készítsen leltárt a választási ígéreteinek teljesítéséről. A választmány határozata szerint a párt kommunikációs segédanyagot készít, javítják a pártközpont szolgáltató tevékenységét és etikai kódexet dolgoznak ki a párt tagjainak. A dokumentum úgy fogalmaz, a Fidesz politikai támadásai miatt szükségessé vált az MSZP-vel szemben alkalmazott politikai technikák alaposabb elemzése, s egy ellenstratégia kidolgozása, valamint a nagyobbik ellenzéki párt által felvetett „személyi vádak” hátterének kivizsgálása. P. A. A párt „nagy öregjét”, Nyers Rezsőt üdvözölte Medgyessy Péter, Kovács László és Jánosi György is Fotó: Isza Ferenc Bayer Zsoltot nem engedték belépni Romániába Nem engedték belépni Romániába szombat hajnalban Bayer Zsolt újságírót, a Magyar Nemzet munkatársát a borsi határálomás román határőrei, mert neve szerepel az országból kitiltott személyek listáján - erősítette meg a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője az erről szóló korábbi információt. Orodán Sándor elmondta: érdeklődött a román határőrségnél, ahol azt válaszolták, Bayer Zsoltot nem engedhetik be Romániába. Hozzátette: minden ország belügye, hogy kit enged be a területére, ezzel kapcsolatban csak Bayer Zsolt kérhet indoklást a román hatóságoktól. A hivatalos látogatáson Romániában tartózkodó Lamperth Mónika belügyminiszter az esettel kapcsolatban azt mondta: nem tud érdemben nyilatkozni, előbb alaposan tájékozódnia kell. A belügyminiszterrel más témában közös sajtótájékoztatót tartó Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közölte: politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy Románia utazzon. Hozzátette: Bayer politikai nézeteivel nem ért egyet, de szerinte politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. Közölte: tájékoztatást kért a kormányzó román Szociáldemokrata Pár vezetőitől, akik megígérték, hogy informálják. Tóth Tamás külügyi szóvivő azt mondta: a Külügyminisztérium ma tájékozódik, és ez után dönti el, hogy van-e teendője az ügyben. Bayer Zsolt közölte, az őt ért atrocitás miatt a román nagykövetségtől követel majd hivatalos magyarázatot. Népszava-összeállítás Fiatalok aktív együttműködése A Szocialista Ifjúsági Internacionálé (IUSY) budapesti kongresszusán elfogadta a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (FIB-ISZ) azon javaslatát, hogy a gyakorlati együttműködést segítő munkacsoportot hozzanak létre. A FIB-ISZ elnöke - akit a IUSY egyik alelnökének választott - lapunknak elmondta: a munkacsoport a különböző országokban aktív politikusként dolgozó fiatalok olyan hálózatát jelenti, melyen keresztül kicserélhetik szakmai, politikai információikat és tapasztalataikat. Újhelyi István kifejtette: ez komoly reformot jelent a mintegy százéves szervezet életében, így ugyanis az eddigi elvi állásfoglalások mellett gyakorlatiasabb, konkrétabb, a napi munkában megnyilvánuló együttműködés valósulhat meg a különböző országok fiatal politikusai között. Újhelyi azt is közölte, hogy a jövőben a hazai politikában dolgozó politikusoknak tisztában kell lenniük döntéseik külpolitikai vetületével. Hozzátette: a Magyarországon megmutatkozó hatalmas társadalmi különbségek globális szinten, országok között is megvannak. A FIB-ISZ elnöke szerint a konferencia résztvevői ennek megoldásáról vitatkoztak. Úgy vélte, nagy kérdés az is, hogy a jövő politikusai hogyan lesznek képesek megoldani a nemzetközi konfliktusokat. Fikile Mbalula, most megválasztott IUSY-elnök, dél-afrikai elnöki szakértő nagyra értékelte, hogy a szervezet ezen a tanácskozáson foglalkozott először érdemben Afrika problémáival. Az olasz Enzo Ambadola, a IUSY főtitkára elmondta: nemcsak azért választották Budapestet a világkongresszus helyszínéül, mert a FIB-ISZ régóta erős és aktív tagszervezetként politizál a mozgalomban, hartem Magyarország közelgő EU-csatlakozása miatt is. Arató Judit Népszavazást akar a kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) Az államfő megválasztását az alkotmány szabályozza, ezt népszavazás nem írhatja felül. Az Alkotmánybíróság erről már kétszer is határozott, 1993-ban és 1997-ben, mindkétszer hasonló kezdeményezések kapcsán. A parlament létszámának megváltoztatásához viszont elég a kétharmados választási törvényt módosítani, ráadásul ebben konszenzus van a pártok között. Az alkotmányjogászok szerint Medgyessy javaslata nyilvánvalóan politikai elgondolás, mivel közjogilag végiggondolatlan. Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök rendkívül rossz,felelőtlen, végiggondolatlan és a pillanatnyi népszerűséget szem előtt tartó ötletnek minősítette a népszavazási kezdeményezést, Dávid Ibolya pedig „a perc hatása alatt született meglepő dolognak” nevezte az újabb javaslatot. Az MDF elnöke szerint a kormányfőnek indoklással, jogszabályi hivatkozással kellene a parlament elé terjesztenie indítványát. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője szerint a kormányfő és tanácsadói azért próbálják az országértékelő beszédben felvetett közjogi témákat napirenden tartani, hogy ne a kormányzás kudarcairól és gondjairól kelljen beszélni. Török Gábor politológust viszont nem lepte meg az ötlet. Úgy véli, tudatos forgatókönyv alapján zajlanak az események, ez beleillik abba a populista irányba, amerre a miniszterelnök február 16-án elindult. Mint mondta, a népszavazás, mint eszköz, nem feltétlenül arra szolgál, hogy végül meg is valósuljon, hanem hogy mobilizáljon egy pártot és egy szavazóbázist, beszédtémát adjon és lehetőséget egy pártnak, hogy kimozduljon az utcára. Török szerint várható volt, hogy Medgyessy mindenképpen napirenden kívánják tartani a javaslatait. A miniszterelnök azonban kijelentette: javaslataival nem akarta semmiről sem elterelni a figyelmet. Szerinte a kisebb parlament és a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében nem mennek vele szembe a parlamenti pártok, az MSZP-től teljes támogatást kapott, a közös listát pedig a nemzeti egység megteremtése érdekében ajánlotta. Szili Katalin házelnök közben már összehívta - jövő keddre - azt a négypárti egyeztetést, ahol a köztársasági elnök közvetlen választására és az Országgyűlés létszámának csökkentésére vonatkozó javaslatait vitatják meg a parlamenti frakciók képviselői. Az Igazságügyi Minisztérium egy több alternatívát vázoló szakmai anyagot készít el. A politikai döntés után kezdődhet csak el a konkrét jogszabályok kidolgozása - tudtuk meg Hankó Faragó Miklóstól, az igazságügyi tárca politikai államtitkárától. Szerinte a 250 fős parlament eléréséhez az egyik legkevésbé bonyolult megoldás az lenne, hogy megszüntetnék a megyei listákat, melyekről a mai rendszer szerint 152 fő jut be a parlamentbe. Ezzel együtt 58-ról 74-re emelnék az országos listán kiosztható mandátumokat, ami így egyfajta kompenzációs listaként működhetne. A kisebb parlament eléréséhez módosítani kell a választási törvényt és az alkotmányt is. BELFÖLD A MINISZTERELNÖK ÖTLETEIT LEGJOBB VOLNA ELFELEJTENI - állította Kis János az Élet és Irodalom e heti számának adott interjújában. Az ismert filozófus, az SZDSZ egykori alapító elnöke, aki még 2002 nyarán kilépett a pártból, a köztársasági elnök közvetlen választásáról például úgy vélte, kialakulhat olyan helyzet, hogy Orbán Viktor belemegy az államfő nép általi választásába, amit 2005-ben meg is nyerhet. Kis János szerint nyílt titok, hogy Orbánnak prezidenciális igényei vannak; „a Fidesz elnöke nem az ellenzékkel szembenálló kormányoldal feje akar lenni, hanem a pártok és a parlament fölött álló közjogi méltóság”. Miniszterelnökként is ezzel próbálkozott, mondta a filozófus, közvetlenül választott államfőként pedig még messzebbre juthat. Kis úgy gondolja, ha államfőnek olyan embert kellene választani, akiben a pártok meg tudnak egyezni. A megegyezés helye az Országgyűlés kell legyen. A közvetlenül választott elnökből politikai vezető lehet, az „egész nép vezetője az egymással csatázó pártpolitikusokkal szemben". Az így megszülető „nemzet atyjának” szerepére lehet jelölt Kis János szerint a volt kormányfő. Wisingert Eötvös váltja Eötvös Pált választották a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnökévé a szervezet hét végi rendkívüli és tisztújító küldöttgyűlésén. A Népszabadság nemrég távozott főszerkesztőjének jelölése csütörtökön merült fel, péntekre pedig már egyetlen jelöltként várhatta a szombati szavazást. A küldöttek a tisztújítást megelőzően elfogadták az újságíró-szövetség módosított alapszabályát, ennek megfelelően az új elnök elődeivel szemben öt helyett már csak három éven át töltheti be tisztjét. Eötvös Pál - képünkön Hardy Mihály alelnökkel - megválasztása után kijelentette: a szélesen értelmezett újságírói érdekképviseletre és a szervezet gazdasági ügyeinek rendbetételére kívánja helyezni a hangsúlyt új tisztségében. (MTI) Tájékoztatás az EP-választásról Ma kezdi meg az európai parlamenti választásról szóló lakossági tájékoztatást az Országos Választási Iroda (OVI) - közölte a szervezet vezetője. Rytkó Emília elmondta, hogy ennek keretében megjelenik a világhálón www.valasztas.hu internetes oldal új változata is. Az OVI egy 11 tablóból álló választási kiállítást mutat be az ország 180 városában, a most először választók pedig színes kiadványt kapnak az Európai Parlamenttől. Erre a választásra 4,35 milliárd forintot hagyott jóvá a parlament - emlékeztetett Rytkó Emília. (MTI) Regionális főszerepre készülnek Regionális központtá válhat Magyarország az Európai Unióban, elősegítve ezzel egy békés nemzeti újraegyesítő folyamatot, amelyhez a környező országok leendő uniós csatlakozása is hozzájárul majd - mondta Kis Péter az MSZP szegedi regionális parlamenti fórumán. A kancelláriaminiszter rámutatott, hogy a most meginduló fejlesztésekkel az ország megerősíti a tranzitjellegét, példaként említette az M5-ös autópálya továbbépítését. Közölte, hogy a kormány 25 milliárd forint decentralizációjáról döntött, megteremtve ezzel a régiós programokhoz szükséges saját erőt. (MTI) Dönt a parlament a kuratóriumokról Várhatóan ma dönt az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének és ellenőrző testületének új tagjairól és tisztségviselőiről. Szintén ma szavaznak a honatyák az előző kormány közpénzfelhasználását érintő, az ügyészség által megszüntetett ügyeket vizsgáló bizottság létrehozásáról, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásáról szóló törvény módosításáról. Holnap kezdi meg a parlament a többi között a haderőreformról szóló országgyűlési határozati javaslatok vitáját. (Népszava) Az MDF a Teleki-szoborért Az MDF olyan történészi tanácskozást kezdeményez, amelyen szakemberek tisztáznák Magyarország XX. századi történetének vitatott szakaszait, „a történelem hamisítás áldozatául esett közéleti emberek valós szerepét” - fogalmazta meg a párt Országos Választmánya szombati ülésén. A testület közleményében azt írja, hogy az MDF mindent megtesz azért, hogy Teleki Pálnak méltó emlékhelye legyen Budapesten. (Népszava) Leállt az ORTT Éjfél óta nem működik az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), melynek mandátuma tegnap járt le. Ahhoz, hogy a médiahatóság működőképes legyen, öt főre van szükség. A testület négy tagját már kijelölték az ellenzéki és a kormánypártok, ám arról, hogy ki kerül az ORTT élére, csupán találgatni lehet. A médiahatóság vezetőjét ugyanis a miniszterelnöknek és az államfőnek közösen kell kijelölnie, ám a két közjogi méltóság egyelőre nem jutott közös nevezőre az ügyben. A tervek szerint Mádl Ferenc és Medgyessy Péter a héten újra tárgyal a kérdésről. (Népszava) 3