Népszava, 2004. július (132. évfolyam, 152–178. sz.)

2004-07-01 / 152. szám

Ebben a ciklusban alig tudtak elfogadni kétharmados törvényeket, ezért sok a hiány Nem úriemberség dönt a parlamentben Számos jogszabály bukott el azon, hogy bár kétharmados támogatást igé­nyelt volna, a kormánypártok és az ellenzék nem tudott megegyezni róla. Emellett már elfogadtak több kétharmados támogatottságot igénylő jogsza­bályt is, ám a hosszú és keserves egyeztetések nyomán nemegyszer fordult elő, hogy kényszerből nem sikerült mindent úgy módosítani, mint az előter­jesztő szerette volna. Nincs új jogalkotási törvény, nincs új jogszabály az alkotmánybíróságról, nem módosították az alkotmányt és a választási törvényt, veszélyben a sor­kötelezettség végleges eltörlése, to­vábbá nincsenek ÁSZ-alelnökök és új alkotmánybírák sem. Nem fogadták el a nemzetközi szerződések kihirdeté­sére vonatkozó szabályozást sem. Ez csak néhány olyan kérdés, amelyhez kétharmados támogatás kellene, ám a kormánypártok és az ellenzék nem tu­dott megegyezni róla. Emellett már el­fogadtak több, kétharmados támoga­tottságot igénylő jogszabályt is, ám a hosszú és keserves egyeztetések nyo­mán nemegyszer fordult elő, hogy kényszerből nem sikerült mindent úgy módosítani, mint azt az előterjesztő szerette volna. Jó példa erre a ciklus első, hozzáértők szerint a szakmailag igencsak silányra sikeredett alkot­mánymódosítása. Amiből éppen a kényszerű kompromisszumok miatt kimaradt több olyan pont, ami miatt egyáltalán beterjesztették. Az Alkotmánybíróság elnöke is arról beszélt a közelmúltban egy könyvbemutatón, hogy hanyatlik az alkotmány kultúrája Magyarorszá­gon, s ez a parlamenti munkában is megmutatkozik. Holló András példa­ként említette az alkotmánybírák vá­lasztását, amellyel kapcsolatban vé­leménye szerint a parlament „az érzé­kenység minimumával sem rendelke­zik”. Szerinte az alkotmány hanyatlá­sára szintén példát jelentenek a két­harmados döntések, amelyekre a par­lamentben „az indulati kezelés a jel­lemző”. Pedig - mint mondta - a két­harmad azért van kitalálva, mert meg kell tudni egyezni. Holló szerint fon­tos lenne az alkotmányos szokások és a parlamenti úriemberség kialakítása. Ez azonban egyáltalán nem jellem­ző a T. Házra. Az Alkotmánybíróság előző elnöke, Németh János mandá­tuma még tavaly júliusban szűnt meg. Utódáról azóta sem tudtak meg­egyezni. Czucz Ottó április 30-tól mondott le mandátumáról - miután az Európai Elsőfokú Bíróság tagja lett ám ezzel is csak látszólag gyor­sult fel az alkotmánybíró-választás folyamata. Hiába nem kedvező most a politikai légkör, a minősített több­séget igénylő javaslatok között szere­pel egyebek mellett a médiatörvény módosítása, az egészségügyi reform­hoz kapcsolódó előterjesztések, az - MÁR LEGUTÓBB IS három alkotmánybírát választottunk - reagált Répássy Róbert fideszes képviselő arra a kérdésünkre, hogy vajon miért könnyebb há­rom új alkotmánybírát választa­ni, mint kettőt. A képviselő hoz­zátette azt is, így eloszlathatnák annak a látszatát, hogy minden egyes jelölt megválasztása a kormány és az ellenzék alkujá­nak eredménye. Mások szerint viszont az idő előrehaladtával ez a helyzet egyre „sikeresebb" al­kupozícióhoz is vezethet. adórendszer átalakítására vonatkozó egyes jogszabályok módosítása és a kisebbségi önkormányzati képvise­lők választásáról szóló törvényjavas­lat is. Népszava összeállítás Döntött a kormány a viharkárok enyhítéséről A Belügyminisztérium 183 millió fo­rinttal járul hozzá a júniusi vihar miatt az önkormányzatok ingatlanjaiban, út­jaiban keletkezett károk mérséklésé­hez. Ezenkívül a területfejlesztési ta­nácsok a vis maior keretből 302 millió forintot fordítanak a helyreállításra. Erről Lamperth Mónika belügyminisz­ter beszélt a kormány tegnapi ülése után. A kabinet arról is döntött, hogy 40­3 millió forintot fordít a lakossági viharkárok enyhítésére, az önkor­mányzatoknál a hónap végéig lehet be­jelenteni a károkat, és augusztus 15-ig zajlik a kárfelmérés. A Belügyminisz­tériumban elkülönített összegekre azok a települések pályázhatnak, ame­lyek területének legalább 50 százalé­kát érte júniusban viharkár. Az önkor­mányzatok keretösszeget kapnak, és a pénz odaítélésénél a károsultak szoci­ális helyzetét is figyelembe veszik. A kormány jóváhagyta a családi gazdaságokról szóló rendeletét Né­meth Imre földművelésügyi miniszter elmondta, eltörlik a családi gazdasá­gok 50 százalékos mezőgazdasági ár­bevételi követelményét. A kormány ésszerűtlennek tartotta azt a korábbi rendelkezést is, mely szerint a családi gazdaságok csak három alkalmazottat foglalkoztathatnak, így 10 főre emel­ték a lehetséges alkalmazottak számát. Arról is döntöttek, hogy a tavalyi aszály- és fagykár miatt kiesett árbevé­tellel korrigálni lehet majd a gazdasá­gok tényleges bevételét. Németh sze­rint idén a gazdálkodás kilátásai jók, a déli megyékben megkezdődött az őszi árpa betakarítása. A búzaaratás az idő­járás miatt mintegy kéthetes csúszással kezdődik meg. A kormány döntött arról is, hogy a Magyar Televízió új székházát mint­egy 20 milliárd forintos beruházással a III. kerületi, Bojtár utcai ingatlanon építik fel. A beruházás lebonyolítója az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Millennium Kft. lesz. Szeptemberben nyílt pályá­zatot írnak ki a befektetők jelentkezé­sére. Ezzel párhuzamosan megkez­dődhet a Szabadság téri régi székház hasznosítása. Gál J. Zoltán kormány­­szóvivő szerint a közszolgálati médium normatív finanszírozásának részletei ősszel kerülnek a parlament elé. Az MTV új óbudai székházát a ter­vek szerint a Finta-stúdió által már 2001-ben elkészített, építési engedél­lyel rendelkező tervek alapján húz­zák fel. Az MTV 2005 decemberében foglalhatná el új otthonát, melyet a befektetőtől bérel majd (a bérleti díj megfizetését a kormányzat garantál­ja). A kabinet a térség legelmaradot­tabb köztévéjét a legmodernebbé kí­vánja átalakítani, ez persze nemcsak technikai megújulást jelent, hanem tartalmit is — mondta Újhelyi István. Az MSZP médiapolitikusa, a kor­mányfő főtanácsadója szerint a kor­mány egy valódi értékeket közvetítő, modern közmédium kialakítása mel­lett kötelezte el magát, szemben előd­jével, amely csak álmokat szőtt, mi­közben elkótyavetyélte a köztévé va­gyonát és tekintélyét. Népszava-információ NÉPSZAVA 2004. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Konzervált ellentétek az MDF-ben Az MDF vezetése egyelőre érdem­ben nem foglalkozik a párton belül alakult Lakitelek Munkacsoporttal - tudta meg lapunk. Információink sze­rint a fórum tegnapi elnökségi ülésén szóba került, hogy a tizenhárom or­szággyűlési képviselő által alakított tömörülés valójában „utánuk jár egy lépéssel”, az Országos Választmány korábbi döntéseire válaszul jött létre. Ezt azzal indokolják, hogy a pártveze­tés javasolta időpontban tartják ősz­szel a tisztújító és programalkotó or­szágos gyűlést, sőt az Országos Vá­lasztmány döntése nyomán már mű­ködik a gyűlés előkészítésére alakí­tott bizottság, melyet Dávid Ibolya pártelnök vezet. Ezen a tanácskozá­son egyébként nem volt jelen Lezsák Sándor elnökségi tag, a Lakitelek Munkacsoport egyik alapítója. Katona Kálmán lapunknak el­mondta: munkacsoportja nemrég tar­tott megbeszélést egy párton belüli és kívüli közgazdászokból és politoló­gusokból álló csapattal. Közölte: a Normális Magyarországért progra­mot, valamint a Konzervatív Kiált­ványt tekintik alapnak, és ezeket pró­bálják meg a szeptemberi gyűlésre „átfésülni". Megjegyezte, a Lakitele­ki Nyilatkozatot tizenhét éve írták alá, így ezt is végiggondolják. Hét végére várhatóan minden me­gyében megalakulnak a Lakitelek Munkacsoport megyei tagozatai — ezt már a csoport szóvivője mondta a Népszavának. Font Sándor szerint az országos gyűlésnek meg kell hatá­roznia, hogy mi és hogyan tartozik az MDF arculatához, értékrendjéhez, ezért ajánlásokat készítenek. Kije­lentette, a csoport arra törekszik, hogy megőrizze az MDF fórumjel­legét, így igyekeznek bevonni a programalkotásba, a cselekvési terv elkészítésébe a munkacsoport me­gyei tagozatait és azokon keresztül a tagságot. Közölte, a Lakitelek Mun­kacsoport programja kiterjed az MDF belpolitikai tevékenységére és külkapcsolataira is. Font szerint ősz­szel komplett tervvel állnak majd a tagok elé. Arató Judit Font Sándor szerint munkacsoportjuk meg akarja őrizni az MDF fórumjellegét Fotó: Demecs Zsolt Debrecen: közgyűlési bombariadó Félbe kellett szakítani Debrecen vá­ros közgyűlését, mert az épületben bombariadót rendeltek el - robbanó­szerkezetet a kiérkező rendőrök nem találtak. A fideszes többségű vezetés ezután elfogadta a vagyonkezelő éves beszámolóját, amelyet Kósa Lajos sikersztorinak nevezett. A vá­rosvezetőt a vitában az egyik képvi­selő személyeskedő hangvétele miatt rendreutasította. Maratoni hosszúságú volt tegnap Deb­recen város közgyűlése, miután egy bombariadó is hátráltatta a munkát. Kósa Lajos fideszes polgármester épp a Debreceni Vagyonkezelő holding éves beszámolójának sikeréről beszélt, amikor ki kellett üríteni az épületet, mert egy névtelen telefonáló a rendőr­ségnek azt mondta: robbanószerkeze­tet helyezett el a régi és új városháza épületében is. Bombát egyik helyen sem találtak. A közgyűlés ezután sürgősséggel el­fogadta Kósa korábban már nyilvános­ságra hozott javaslatát, amelynek értel­mében a város 100 millió forinttal tá­mogatja az új levéltár felépítését, ha az nem a megye által tervezett Böszörmé­nyi úti helyszínen, hanem a Bem téren épül meg az új könyvtárral együtt. Utóbbi területtel kapcsolatban egyéb­ként korábban komoly politikai viták voltak, a megyei fejlesztési terveket megfékezendő ugyanis e területre Debrecen változtatási tilalmat kívánt elrendelni. Végül - engedve a nyomás­nak - Kósa kivonta a korlátozás köré­ből a könyvtárnak szánt Bem téri részt, a megyeháza mögötti területre viszont év végéig megszavazták a tilalom elren­delését. Utóbbi javaslatot a szocialista és a szabad demokrata frakció tagjai diszkriminatívnak nevezték. Kósa „bombasikerként” értékelte annak a vagyonkezelőnek a működé­sét, amelynek gazdálkodása miatt hosszú ideje rendőrségi eljárás folyik. A polgármester szerint „egyedülállóan sikeres megoldás volt a debreceni ön­­kormányzati cégeket a vagyonkezelő holdingba tömöríteni”, mivel a mérleg szerinti adózott eredmény meghaladja az egymilliárd-háromszázötvenmillió forintot. Kérdés egyedül egy három­milliárdos összeggel kapcsolatban me­rült fel, ám kiderült: ez a vagyonnö­vekmény a látványfürdő és más kisebb beruházások aktiválása és az amortizá­ció egyenlege után maradt meg. Lapunk tegnap beszámolt a Köl­csey Központ beruházásával kapcso­latos „érdekes” fejleményekről. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban a közgyűlés előtt elmondta, hogy a kérdéses in­gatlancsere - az előterjesztésben fog­lalt két alternatíva: egyenértéken vagy értékegyeztetéssel szemben - kizárólag értékegyeztetéssel lehetsé­ges. Az erről szóló előterjesztést a fide­szes többség megszavazta, a többi képviselő tartózkodott. A pártok deb­receni székházaival kapcsolatban megállapítást nyert, hogy azok ked­vezményes önkormányzati bérbeadá­sa ellentétes ugyan az Alkotmánybí­róság állásfoglalásával, ám mivel az épületeket a Cívis Ház Rt.-től bérlik (igaz, ez százszázalékos önkormány­zati tulajdon, a holding alá került tag­vállalat), így minden marad a régi­ben. A közgyűlésben többször is heves politikai vita alakult ki. Gondola Zsolt, a Független Fórum Egyesület képviselője személyeskedő hangvé­tele és sértegetései miatt felszólalásá­ban rendreutasította Kósa Lajos pol­gármestert, aki minderre a közgyűlés előtt nem reagált. Szalay Tamás Lajos Kérdések Orbán útjáról Zuschlag János és Szitka Péter szocialista politi­kusok levélben kértek választ Kovács László külügyminisztertől Orbán Viktor portugáliai út­járól. Mint arról lapunk elsőként hírt adott: a Fi­desz elnöke két gyermeke társaságában feltehe­tően a futball Európa-bajnokság végéig élvezi a magyar nagykövet vendégszeretetét. Balla János lisszaboni nagykövet lapunknak korábban hatá­rozottan tagadta, hogy Orbán nála vendégesked­ne. Utóbb azonban minden illetékes cáfolta őt, s a nagykövet azóta nem kíván nyilatkozni. Zuschlag és Szitkai most arra vár választ a kül­ügyi tárca vezetőjétől, hogy ki finanszírozza Or­bán Viktor és családja oda-vissza útját, az ott tar­tózkodás költségeit, a szállást és a közlekedést, valamint a pártelnök és két gyermeke belépője­gyeit a labdarúgó-mérkőzésekre. (Népszava) Változások az ügyészségen A legfőbb ügyész ma jelenti be, hogy ki lesz a két új fellebbviteli fő­ügyészség vezetője, il­letve az egy éve műkö­dő fővárosi fellebbviteli főügyészség irányítója. Ezt Polt Péter közölte, de nevekről egyelőre nem beszélt. A Népsza­va a napokban beszá­molt arról, hogy Polt Péter több, vezető pozíció­ban lévő ügyésztől is meg akar válni. Állítólag Sodor István, a Fővárosi Főügyészséget jelenleg irányító szakember neve is szerepel a listán, ám ő „felfelé bukna”, hiszen rá bíznák a budapesti fellebbviteli főügyészség szervezetének vezeté­sét. Értesüléseink szerint nemcsak Sodor helyére kerül új szakember, hanem sok megyei ügyész­ség vezetője alatt is inog a szék. (Népszava) Kulcsár és Kerék előzetesben marad Meghosszabbította Kulcsár Attila és Kerék Csa­ba előzetes letartóztatását a Budai Központi Ke­rületi Bíróság. Mindkettőjüket különösen jelen­tős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítják a K&H Equitiesnél történt bűncselekmények kap­csán. A pénzintézet volt ügyvezető igazgatója, Kulcsár március 30. óta van előzetes letartózta­tásban, a pénzmosásban kiemelt szerepet játszott off-shore cég, a Britton Lie. magyarországi cé­gének ügyvezetője pedig június 11. óta. Kerék Csaba védője, Nehéz-Posony István lapunknak azt mondta, megfellebbezi a döntést, bár az ügy­véd furcsállotta, hogy azt úgy hozták meg, hogy még két korábbi jogorvoslati kérelme sincs elbí­rálva. A védő ugyanis mind az előzetes letartóz­tatás elrendelésére benyújtott fellebbezésének elutasítása, mind az óvadékadásra tett indítvá­nyának elutasítása ellen fellebbezett. (Népszava) Sikerre vezethet a misszió Helyes döntés volt a magyar részvétel az iraki rendezésben - mondta a szabad demokrata Eörsi Mátyás az iraki hatalomátadás alkalmából tartott budapesti tájékoztatón. Kiemelte, hogy Magyar­­országnak fontos a részvétel a misszióban, és a szövetségesekkel együtt azt szeretné, hogy Irak­ban béke, demokrácia legyen. (MTI) Távozott a külügyi szóvivő Egyelőre nincs döntés arról, ki lesz az utóda a külügyi szóvivőnek, akinek megbízatása tegnap szűnt meg. Tóth Tamás Magyar­­ország malajziai nagy­követe lesz. A diplo­matát márciusban hallgatta meg az Or­szággyűlés külügyi bi­zottsága, és a kormánypárti képviselők többségi szavazataival támogatta kinevezését. Tóth Tamás 2002 óta töltötte be a Külügyminisztérium szó­vivői posztját, korábban Brazíliában és Argen­tínában beosztott diplomataként, Peruban ide­iglenes ügyvivőként, Chilében pedig nagykö­vetként dolgozott. (MTI) Helyreigazítás Lapunk 2003. szeptember 25-i számában, a „Titkos megbízott volt egykor a rádióelnök?” című cikkben . Azt a valós tényt, hogy az akkori állambiz­tonsági szervek egy ún. 6-os kartont állítottak ki Kondor Katalin személyéről, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ő „Vári" fedőnéven ténylegesen titkos megbízott lett volna. Valótla­nul állítottuk ezért, hogy ő 1974 után egy évti­zedig szolgálta volna megbízóit. Valótlanul állí­tottuk, hogy őt védte az átvilágítási törvény. 2003. szeptember 27-i számunkban, a „Meg­szólalt Kondor egykori beszervezője” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Kondor Ka­talint ténylegesen beszervezték volna a kémel­hárítással foglalkozó csoportfőnökséghez és ő ténylegesen titkos megbízott lett volna 1974 és 1983 között. Valótlanul állítottuk, hogy tényle­gesen lett volna fedőneve és ténylegesen be­szervezte volna egy rendőr százados. 3

Next