Népszava, 2004. július (132. évfolyam, 152–178. sz.)
2004-07-01 / 152. szám
Ebben a ciklusban alig tudtak elfogadni kétharmados törvényeket, ezért sok a hiány Nem úriemberség dönt a parlamentben Számos jogszabály bukott el azon, hogy bár kétharmados támogatást igényelt volna, a kormánypártok és az ellenzék nem tudott megegyezni róla. Emellett már elfogadtak több kétharmados támogatottságot igénylő jogszabályt is, ám a hosszú és keserves egyeztetések nyomán nemegyszer fordult elő, hogy kényszerből nem sikerült mindent úgy módosítani, mint az előterjesztő szerette volna. Nincs új jogalkotási törvény, nincs új jogszabály az alkotmánybíróságról, nem módosították az alkotmányt és a választási törvényt, veszélyben a sorkötelezettség végleges eltörlése, továbbá nincsenek ÁSZ-alelnökök és új alkotmánybírák sem. Nem fogadták el a nemzetközi szerződések kihirdetésére vonatkozó szabályozást sem. Ez csak néhány olyan kérdés, amelyhez kétharmados támogatás kellene, ám a kormánypártok és az ellenzék nem tudott megegyezni róla. Emellett már elfogadtak több, kétharmados támogatottságot igénylő jogszabályt is, ám a hosszú és keserves egyeztetések nyomán nemegyszer fordult elő, hogy kényszerből nem sikerült mindent úgy módosítani, mint azt az előterjesztő szerette volna. Jó példa erre a ciklus első, hozzáértők szerint a szakmailag igencsak silányra sikeredett alkotmánymódosítása. Amiből éppen a kényszerű kompromisszumok miatt kimaradt több olyan pont, ami miatt egyáltalán beterjesztették. Az Alkotmánybíróság elnöke is arról beszélt a közelmúltban egy könyvbemutatón, hogy hanyatlik az alkotmány kultúrája Magyarországon, s ez a parlamenti munkában is megmutatkozik. Holló András példaként említette az alkotmánybírák választását, amellyel kapcsolatban véleménye szerint a parlament „az érzékenység minimumával sem rendelkezik”. Szerinte az alkotmány hanyatlására szintén példát jelentenek a kétharmados döntések, amelyekre a parlamentben „az indulati kezelés a jellemző”. Pedig - mint mondta - a kétharmad azért van kitalálva, mert meg kell tudni egyezni. Holló szerint fontos lenne az alkotmányos szokások és a parlamenti úriemberség kialakítása. Ez azonban egyáltalán nem jellemző a T. Házra. Az Alkotmánybíróság előző elnöke, Németh János mandátuma még tavaly júliusban szűnt meg. Utódáról azóta sem tudtak megegyezni. Czucz Ottó április 30-tól mondott le mandátumáról - miután az Európai Elsőfokú Bíróság tagja lett ám ezzel is csak látszólag gyorsult fel az alkotmánybíró-választás folyamata. Hiába nem kedvező most a politikai légkör, a minősített többséget igénylő javaslatok között szerepel egyebek mellett a médiatörvény módosítása, az egészségügyi reformhoz kapcsolódó előterjesztések, az - MÁR LEGUTÓBB IS három alkotmánybírát választottunk - reagált Répássy Róbert fideszes képviselő arra a kérdésünkre, hogy vajon miért könnyebb három új alkotmánybírát választani, mint kettőt. A képviselő hozzátette azt is, így eloszlathatnák annak a látszatát, hogy minden egyes jelölt megválasztása a kormány és az ellenzék alkujának eredménye. Mások szerint viszont az idő előrehaladtával ez a helyzet egyre „sikeresebb" alkupozícióhoz is vezethet. adórendszer átalakítására vonatkozó egyes jogszabályok módosítása és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényjavaslat is. Népszava összeállítás Döntött a kormány a viharkárok enyhítéséről A Belügyminisztérium 183 millió forinttal járul hozzá a júniusi vihar miatt az önkormányzatok ingatlanjaiban, útjaiban keletkezett károk mérsékléséhez. Ezenkívül a területfejlesztési tanácsok a vis maior keretből 302 millió forintot fordítanak a helyreállításra. Erről Lamperth Mónika belügyminiszter beszélt a kormány tegnapi ülése után. A kabinet arról is döntött, hogy 403 millió forintot fordít a lakossági viharkárok enyhítésére, az önkormányzatoknál a hónap végéig lehet bejelenteni a károkat, és augusztus 15-ig zajlik a kárfelmérés. A Belügyminisztériumban elkülönített összegekre azok a települések pályázhatnak, amelyek területének legalább 50 százalékát érte júniusban viharkár. Az önkormányzatok keretösszeget kapnak, és a pénz odaítélésénél a károsultak szociális helyzetét is figyelembe veszik. A kormány jóváhagyta a családi gazdaságokról szóló rendeletét Németh Imre földművelésügyi miniszter elmondta, eltörlik a családi gazdaságok 50 százalékos mezőgazdasági árbevételi követelményét. A kormány ésszerűtlennek tartotta azt a korábbi rendelkezést is, mely szerint a családi gazdaságok csak három alkalmazottat foglalkoztathatnak, így 10 főre emelték a lehetséges alkalmazottak számát. Arról is döntöttek, hogy a tavalyi aszály- és fagykár miatt kiesett árbevétellel korrigálni lehet majd a gazdaságok tényleges bevételét. Németh szerint idén a gazdálkodás kilátásai jók, a déli megyékben megkezdődött az őszi árpa betakarítása. A búzaaratás az időjárás miatt mintegy kéthetes csúszással kezdődik meg. A kormány döntött arról is, hogy a Magyar Televízió új székházát mintegy 20 milliárd forintos beruházással a III. kerületi, Bojtár utcai ingatlanon építik fel. A beruházás lebonyolítója az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Millennium Kft. lesz. Szeptemberben nyílt pályázatot írnak ki a befektetők jelentkezésére. Ezzel párhuzamosan megkezdődhet a Szabadság téri régi székház hasznosítása. Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerint a közszolgálati médium normatív finanszírozásának részletei ősszel kerülnek a parlament elé. Az MTV új óbudai székházát a tervek szerint a Finta-stúdió által már 2001-ben elkészített, építési engedéllyel rendelkező tervek alapján húzzák fel. Az MTV 2005 decemberében foglalhatná el új otthonát, melyet a befektetőtől bérel majd (a bérleti díj megfizetését a kormányzat garantálja). A kabinet a térség legelmaradottabb köztévéjét a legmodernebbé kívánja átalakítani, ez persze nemcsak technikai megújulást jelent, hanem tartalmit is — mondta Újhelyi István. Az MSZP médiapolitikusa, a kormányfő főtanácsadója szerint a kormány egy valódi értékeket közvetítő, modern közmédium kialakítása mellett kötelezte el magát, szemben elődjével, amely csak álmokat szőtt, miközben elkótyavetyélte a köztévé vagyonát és tekintélyét. Népszava-információ NÉPSZAVA 2004. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD Konzervált ellentétek az MDF-ben Az MDF vezetése egyelőre érdemben nem foglalkozik a párton belül alakult Lakitelek Munkacsoporttal - tudta meg lapunk. Információink szerint a fórum tegnapi elnökségi ülésén szóba került, hogy a tizenhárom országgyűlési képviselő által alakított tömörülés valójában „utánuk jár egy lépéssel”, az Országos Választmány korábbi döntéseire válaszul jött létre. Ezt azzal indokolják, hogy a pártvezetés javasolta időpontban tartják őszszel a tisztújító és programalkotó országos gyűlést, sőt az Országos Választmány döntése nyomán már működik a gyűlés előkészítésére alakított bizottság, melyet Dávid Ibolya pártelnök vezet. Ezen a tanácskozáson egyébként nem volt jelen Lezsák Sándor elnökségi tag, a Lakitelek Munkacsoport egyik alapítója. Katona Kálmán lapunknak elmondta: munkacsoportja nemrég tartott megbeszélést egy párton belüli és kívüli közgazdászokból és politológusokból álló csapattal. Közölte: a Normális Magyarországért programot, valamint a Konzervatív Kiáltványt tekintik alapnak, és ezeket próbálják meg a szeptemberi gyűlésre „átfésülni". Megjegyezte, a Lakiteleki Nyilatkozatot tizenhét éve írták alá, így ezt is végiggondolják. Hét végére várhatóan minden megyében megalakulnak a Lakitelek Munkacsoport megyei tagozatai — ezt már a csoport szóvivője mondta a Népszavának. Font Sándor szerint az országos gyűlésnek meg kell határoznia, hogy mi és hogyan tartozik az MDF arculatához, értékrendjéhez, ezért ajánlásokat készítenek. Kijelentette, a csoport arra törekszik, hogy megőrizze az MDF fórumjellegét, így igyekeznek bevonni a programalkotásba, a cselekvési terv elkészítésébe a munkacsoport megyei tagozatait és azokon keresztül a tagságot. Közölte, a Lakitelek Munkacsoport programja kiterjed az MDF belpolitikai tevékenységére és külkapcsolataira is. Font szerint őszszel komplett tervvel állnak majd a tagok elé. Arató Judit Font Sándor szerint munkacsoportjuk meg akarja őrizni az MDF fórumjellegét Fotó: Demecs Zsolt Debrecen: közgyűlési bombariadó Félbe kellett szakítani Debrecen város közgyűlését, mert az épületben bombariadót rendeltek el - robbanószerkezetet a kiérkező rendőrök nem találtak. A fideszes többségű vezetés ezután elfogadta a vagyonkezelő éves beszámolóját, amelyet Kósa Lajos sikersztorinak nevezett. A városvezetőt a vitában az egyik képviselő személyeskedő hangvétele miatt rendreutasította. Maratoni hosszúságú volt tegnap Debrecen város közgyűlése, miután egy bombariadó is hátráltatta a munkát. Kósa Lajos fideszes polgármester épp a Debreceni Vagyonkezelő holding éves beszámolójának sikeréről beszélt, amikor ki kellett üríteni az épületet, mert egy névtelen telefonáló a rendőrségnek azt mondta: robbanószerkezetet helyezett el a régi és új városháza épületében is. Bombát egyik helyen sem találtak. A közgyűlés ezután sürgősséggel elfogadta Kósa korábban már nyilvánosságra hozott javaslatát, amelynek értelmében a város 100 millió forinttal támogatja az új levéltár felépítését, ha az nem a megye által tervezett Böszörményi úti helyszínen, hanem a Bem téren épül meg az új könyvtárral együtt. Utóbbi területtel kapcsolatban egyébként korábban komoly politikai viták voltak, a megyei fejlesztési terveket megfékezendő ugyanis e területre Debrecen változtatási tilalmat kívánt elrendelni. Végül - engedve a nyomásnak - Kósa kivonta a korlátozás köréből a könyvtárnak szánt Bem téri részt, a megyeháza mögötti területre viszont év végéig megszavazták a tilalom elrendelését. Utóbbi javaslatot a szocialista és a szabad demokrata frakció tagjai diszkriminatívnak nevezték. Kósa „bombasikerként” értékelte annak a vagyonkezelőnek a működését, amelynek gazdálkodása miatt hosszú ideje rendőrségi eljárás folyik. A polgármester szerint „egyedülállóan sikeres megoldás volt a debreceni önkormányzati cégeket a vagyonkezelő holdingba tömöríteni”, mivel a mérleg szerinti adózott eredmény meghaladja az egymilliárd-háromszázötvenmillió forintot. Kérdés egyedül egy hárommilliárdos összeggel kapcsolatban merült fel, ám kiderült: ez a vagyonnövekmény a látványfürdő és más kisebb beruházások aktiválása és az amortizáció egyenlege után maradt meg. Lapunk tegnap beszámolt a Kölcsey Központ beruházásával kapcsolatos „érdekes” fejleményekről. Kósa Lajos ezzel kapcsolatban a közgyűlés előtt elmondta, hogy a kérdéses ingatlancsere - az előterjesztésben foglalt két alternatíva: egyenértéken vagy értékegyeztetéssel szemben - kizárólag értékegyeztetéssel lehetséges. Az erről szóló előterjesztést a fideszes többség megszavazta, a többi képviselő tartózkodott. A pártok debreceni székházaival kapcsolatban megállapítást nyert, hogy azok kedvezményes önkormányzati bérbeadása ellentétes ugyan az Alkotmánybíróság állásfoglalásával, ám mivel az épületeket a Cívis Ház Rt.-től bérlik (igaz, ez százszázalékos önkormányzati tulajdon, a holding alá került tagvállalat), így minden marad a régiben. A közgyűlésben többször is heves politikai vita alakult ki. Gondola Zsolt, a Független Fórum Egyesület képviselője személyeskedő hangvétele és sértegetései miatt felszólalásában rendreutasította Kósa Lajos polgármestert, aki minderre a közgyűlés előtt nem reagált. Szalay Tamás Lajos Kérdések Orbán útjáról Zuschlag János és Szitka Péter szocialista politikusok levélben kértek választ Kovács László külügyminisztertől Orbán Viktor portugáliai útjáról. Mint arról lapunk elsőként hírt adott: a Fidesz elnöke két gyermeke társaságában feltehetően a futball Európa-bajnokság végéig élvezi a magyar nagykövet vendégszeretetét. Balla János lisszaboni nagykövet lapunknak korábban határozottan tagadta, hogy Orbán nála vendégeskedne. Utóbb azonban minden illetékes cáfolta őt, s a nagykövet azóta nem kíván nyilatkozni. Zuschlag és Szitkai most arra vár választ a külügyi tárca vezetőjétől, hogy ki finanszírozza Orbán Viktor és családja oda-vissza útját, az ott tartózkodás költségeit, a szállást és a közlekedést, valamint a pártelnök és két gyermeke belépőjegyeit a labdarúgó-mérkőzésekre. (Népszava) Változások az ügyészségen A legfőbb ügyész ma jelenti be, hogy ki lesz a két új fellebbviteli főügyészség vezetője, illetve az egy éve működő fővárosi fellebbviteli főügyészség irányítója. Ezt Polt Péter közölte, de nevekről egyelőre nem beszélt. A Népszava a napokban beszámolt arról, hogy Polt Péter több, vezető pozícióban lévő ügyésztől is meg akar válni. Állítólag Sodor István, a Fővárosi Főügyészséget jelenleg irányító szakember neve is szerepel a listán, ám ő „felfelé bukna”, hiszen rá bíznák a budapesti fellebbviteli főügyészség szervezetének vezetését. Értesüléseink szerint nemcsak Sodor helyére kerül új szakember, hanem sok megyei ügyészség vezetője alatt is inog a szék. (Népszava) Kulcsár és Kerék előzetesben marad Meghosszabbította Kulcsár Attila és Kerék Csaba előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság. Mindkettőjüket különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással gyanúsítják a K&H Equitiesnél történt bűncselekmények kapcsán. A pénzintézet volt ügyvezető igazgatója, Kulcsár március 30. óta van előzetes letartóztatásban, a pénzmosásban kiemelt szerepet játszott off-shore cég, a Britton Lie. magyarországi cégének ügyvezetője pedig június 11. óta. Kerék Csaba védője, Nehéz-Posony István lapunknak azt mondta, megfellebbezi a döntést, bár az ügyvéd furcsállotta, hogy azt úgy hozták meg, hogy még két korábbi jogorvoslati kérelme sincs elbírálva. A védő ugyanis mind az előzetes letartóztatás elrendelésére benyújtott fellebbezésének elutasítása, mind az óvadékadásra tett indítványának elutasítása ellen fellebbezett. (Népszava) Sikerre vezethet a misszió Helyes döntés volt a magyar részvétel az iraki rendezésben - mondta a szabad demokrata Eörsi Mátyás az iraki hatalomátadás alkalmából tartott budapesti tájékoztatón. Kiemelte, hogy Magyarországnak fontos a részvétel a misszióban, és a szövetségesekkel együtt azt szeretné, hogy Irakban béke, demokrácia legyen. (MTI) Távozott a külügyi szóvivő Egyelőre nincs döntés arról, ki lesz az utóda a külügyi szóvivőnek, akinek megbízatása tegnap szűnt meg. Tóth Tamás Magyarország malajziai nagykövete lesz. A diplomatát márciusban hallgatta meg az Országgyűlés külügyi bizottsága, és a kormánypárti képviselők többségi szavazataival támogatta kinevezését. Tóth Tamás 2002 óta töltötte be a Külügyminisztérium szóvivői posztját, korábban Brazíliában és Argentínában beosztott diplomataként, Peruban ideiglenes ügyvivőként, Chilében pedig nagykövetként dolgozott. (MTI) Helyreigazítás Lapunk 2003. szeptember 25-i számában, a „Titkos megbízott volt egykor a rádióelnök?” című cikkben . Azt a valós tényt, hogy az akkori állambiztonsági szervek egy ún. 6-os kartont állítottak ki Kondor Katalin személyéről, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ő „Vári" fedőnéven ténylegesen titkos megbízott lett volna. Valótlanul állítottuk ezért, hogy ő 1974 után egy évtizedig szolgálta volna megbízóit. Valótlanul állítottuk, hogy őt védte az átvilágítási törvény. 2003. szeptember 27-i számunkban, a „Megszólalt Kondor egykori beszervezője” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Kondor Katalint ténylegesen beszervezték volna a kémelhárítással foglalkozó csoportfőnökséghez és ő ténylegesen titkos megbízott lett volna 1974 és 1983 között. Valótlanul állítottuk, hogy ténylegesen lett volna fedőneve és ténylegesen beszervezte volna egy rendőr százados. 3