Népszava, 2005. július (132. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-14 / 163. szám
8 HIR es hatter 2005. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA A hét budapesti Duna-híd közül hatot néhány éven belül fel kell újítani. Közülük a leginkább sürgető a Margit híd teljes rekonstrukciója. Az összességében több tízmilliárd forintra becsült munkákra csak kevés pénz van. Még legalább egy északi és egy déli Duna-hídra lenne szüksége a fővárosnak. Tervek már készültek, csak a források hiányoznak az egyenként több tízmilliárd forintos beruházásokhoz. Nemrég a Lágymányosi hídról levezető Gubacsi úti felüljáró támfala leomlott. A megrongálódott rész helyreállításán már dolgoznak, ám az eset ráirányította a figyelmet a budapesti hidak rossz állapotára. A rendszeresen nyilvánosságot kapó hírek ellenére sem kell attól tartani, hogy összeomlik a Margit híd, de a folyami átkelő teljes rekonstrukciója sokáig már nem halogatható. A többi Duna-híd ennél lényegesen jobb állapotban van, ám legtöbbjüknél néhány éven belül szintén számolni kell kisebb-nagyobb felújításokkal. Valójában a főváros hét Duna-hídja közül nincs olyan, melyhez ne kellene hozzányúlni. A hidak egyes elemeinek esetenként néhány tíz- vagy százmillió forintba kerülő felújítása vagy egy több milliárdba kerülő teljes rekonstrukció azonban még csak a kisebbik gond. A nagyobb az, hogy kevés a híd. Ez már - a politikai akaraton kívül - több tízmilliárd forintos tételt jelent. A fővárosban a hidak nélkül megbénulna az élet. Az utóbbi évtizedekben azonban a város fejlődését nem követte a hidak számának és áteresztőképességének megfelelő növekedése. Miután északon és délen is hiányoznak átkelők, ezért a forgalom a város sűrűn beépített belső negyedeit terheli. Eközben a motorizációs robbanás csökkentette a hidak áteresztőképességét is: az elmúlt 15 évben másfélszeresére nőtt a hidakon áthaladó gépkocsik száma. A fokozottan terhelt hidak közül többet fel kellene újítani. Közülük is a leginkább sürgető a Margit híd felújítása. A legutóbbi teljes rekonstrukciója 28 éve volt, s mivel általában 25 évente van szükség rá, ez sokáig már nem halasztható - mondta lapunknak az FKF Rt. közútfenntartási igazgatója. Csanádi Csaba közölte: az ehhez szükséges tervezési és előkészítési munkák fedezete megvan a főváros költségvetésében, ám a munkák elkezdésének időpontjáról nincs döntés. Mint mondta, a híd teljes rekonstrukciója mintegy 4-5 milliárd forintba kerülne. Addig is fokozott fenntartási munkákat és ellenőrzést végeznek a hídon, ami a leginkább elhasználódott pályalemezek megtámasztását jelenti. Ettől függetlenül is megvalósítható a Margit-szigetre bevezető szárnyhíd felújítása, ami szintén rendkívül rossz állapotban van. A közútfenntartási igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben a Duna-hidak fenntartására 172 millió forintot fordítanak, szemben a tavalyi 98 millióval. Ez az összeg azonban csak az állagmegóvást, a napi karbantartást fedezi, a különböző kisebb-nagyobb rekonstrukciós munkákra ezen felül, közbeszerzési eljárással költ a főváros. A hidak teljes rekonstrukciójára - éppen rendkívüli túlterheltségük miatt - csak kis lépésekben, ütemezetten van lehetőség, illetve akkor, ha ezzel párhuzamosan új hidak épülnek, hogy pótolják a felújítás miatt kiesőket. A fővárosi hídfejlesztési program tíz éve, a Lágymányosi híd megépítése után az Aquincumi és az északi M0-s híd tervezésével folytatódott, majd megtorpant. A főváros vezetői szerint ahhoz, hogy Budapest 15 év múlva is működőképes maradjon, fel kell gyorsítani a fejlesztéseket. Ehhez csökkenteni kellene a belső hidak forgalmi terhelését, északon és délen pedig két-két új híd építése szükséges. A szakemberek egyetértenek abban, hogy szükség lenne új Duna-hidak építésére. - Nem véletlen, hogy régóta tervezik az M0-s körgyűrű hídjának, illetve az Aquincumi hídnak a megépítését, hiszen nyilvánvaló, Budapestnek több folyami átkelőre van szüksége - mondta lapunknak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Flidak és Szerkezetek Tanszékének vezetője. Farkas György szerint nemcsak e két híd kellene, segítené a főváros közlekedését egy, az Egérút folytatásaként megépítendő, a tervekben Galvani Isidként szereplő átkelő is. A tanszékvezető nem tartaná rossz ötletnek, ha a Lánchíd magasságában - a Szajna alatt húzódó párizsi alagút mintájára - elkészülne egy dunai alagút. Ez tehermentesítené a főváros legrégebbi átkelőjét, a Lánchidat, meg lehetne szüntetni az autóforgalmat és gyalogoshíddá alakíthatnák - ez utóbbit szintén régóta tervezik. A tanszékvezető megerősítette, hogy bár a legrosszabb állapotban a Margit híd van, sürgető a Szabadság híd rekonstrukciója is. Mint mondta, ismer olyan elképzeléseket is, amelyek egyegy híd teljes - több mint egy éven át tartó - felújítása alatt a hídpálya teljes lezárása mellett ideiglenes pontonhíd megépítésével biztosítanák az átkelést a folyón. Ám a szakember véleménye szerint ez nemcsak a hajóközlekedésben fellépő nehézségek, hanem a rakpart zsúfoltsága miatt - kivitelezhetetlen a le- és felhajtás - sem jó megoldás. Ennél egyszerűbb és olcsóbb megoldás lehet az, ha a felújítandó hídnak egyszerre csak az egyik felét zárják le, miközben a másik oldalon a rekonstrukció ideje alatt is haladhat a forgalom. Ezzel a módszerrel persze jóval tovább tarthat a munka. Az oldalt írta: Lengyel Tibor Még legalább két-három dunai átkelőre lenne sürgősen szüksége a fővárosnak Felújításra vár Budapesten csaknem mindegyik híd MO-S HÍD: AZ ORSZÁGOS FORGALOM KISZORÍTÁSÁÉRT Az M0-s autóút hídjának mielőbbi megépítésére elsősorban az országos úthálózat fejlesztése érdekében van szükség. A híd a város beépült területeitől északra épül, így elsősorban a várost elkerülő úthálózat hatékony működésében játszik majd szerepet. Az M0-s hídjának tervezése és kivitelezése nem a főváros, hanem a gazdasági tárca hatáskörébe tartozik. A kétszer kétsávos közúti hídra Budapestnek elsősorban azért van szüksége, hogy az országos átmenő forgalom - amely ma az Árpád hidat veszi igénybe - elkerülhesse a várost. A 30-40 milliárd forint értékű beruházás engedélyeztetése azonban a környező települések aggályai és mind újabb követelései miatt évek óta húzódik. AZ AQUINCUMI HÍD UNIÓS TÁMOGATÁSSAL ÉPÜLNE Az Óbudát Újpesttel összekötő Aquincumi híd tehermentesítené a Margit hidat, ezzel javítva az agglomeráció és az északi városrész közlekedését. A tervezett Körvasút sok körút budai kapcsolatát biztosítja és ezzel az egész északi térség fejlődésének lökést adhat. A híd tervezésével egy időben folyik az ahhoz kapcsolódó városrészeket érintő fejlesztési tervek kidolgozása is. A híd építését a MÁV-val szoros együttműködésben tervezi a főváros, mert a tervek szerint a közúti híd építésével egy időben felújítják a vasúti hidat is. Az új dunai átkelő beruházása a csatlakozó úthálózat kialakításának költségével együtt meghaladja a 80 milliárd forintot. A főváros a Podmaniczky-tervben is szereplő, négy évig tartó építkezés költségeihez jelentős európai uniós forrásokra is számít 2007-től. Újpest azonban egyelőre nem járul hozzá az építkezéshez, mert attól tart, a híd tovább terhelné a forgalmas Árpád utat. ÁRPÁD HÍD: ÚJ JÁRDA ÉS KERÉKPÁRÚT Budapest legnagyobb forgalmi terhelésnek kitett hídját naponta 120 ezer autós használja. Ez az egyetlen átkelési pont ugyanis Észak-Pest és Észak-Buda között. Itt bonyolódik le a főváros északi szektorának kamionforgalma is. Teljes rekonstrukciójára nincs szükség, de részleges megújítására igen. A híd acélszerkezeteinek állapota ugyanis kielégítő, sőt nemrég rendbe tették a híd teljes járdafelületét, ám a pályaszerkezet kezd elhasználódni. A következő felújításnál - amely 2008 előtt nem várható - ki kell cserélni a pályaszerkezeti elemeket és a pályaszint alatti elemek korrózióvédelmét is el kell végezni. MARGIT HÍD: TELJES REKONSTRUKCIÓ FELTÉTELEKKEL A Margit hídon naponta 71 ezer autó halad át, állapota fokozatosan romlik, mielőbbi felújítása nem halogatható. A hídrekonstrukciót azonban addig nem lehet elkezdeni, amíg legalább egy északi híd meg nem épül, mivel a Margit hídról kieső forgalmat a jelenleg túlterhet Árpád hídnak kell majd ellátnia. A „nagyjavításnál” a teljes pályaszerkezetet át kell építeni, fel kell újítani a híd acélszerkezeteit és a főtartókat támasztó elemeket. Rekonstrukcióra szorul a pillérek kőburkolata a rajta lévő szobrokkal együtt, valamint a szigeti bejáróhíd is. VÁROSI GYALOGHÍD A LÁNCHÍDBÓL? Budapest legrégebbi hídján még ma is naponta 28 ezer gépkocsi halad át. Történelmi szerepe, építészeti jelentőssége miatt arra kell törekedni, hogy a híd megszabadulhasson ettől a terheléstől. Felmerült: a prágai Károly hídhoz hasonlóan a híd - a Duna-korzó meghosszabbításaként - városi gyaloghíd funkciót kap, esetleg városi kisbuszok, kerékpárok közlekedhetnek rajta. A híd lezárására az új hidak megépítéséig azonban várni kell. Addig is megtörténtek a híd legfontosabb karbantartó munkálatai. Megújultak a Lánchíd járdái, és korrózió elleni új bevonatot kaptak a hídfelszín alatti fémfelületek, a lánckötegek és a láncfolyosók. Az ismételt felületvédelem 2007-ben válik szükségessé. ERZSÉBET HÍD: SZERKEZETI REKONSTRUKCIÓ Budapest második legforgalmasabb hídján naponta 85 ezer gépkocsi halad át. A forgalom az új hidak és a 4-es metró megépítése után csökkenhet, és így megszűnnek az állandó dugók a Kossuth Lajos utcán. A budai lehajtóágak rekonstrukcióját a főváros az elmúlt években végezte el, nemrég pedig a pályaszint alatti szerkezetek korrózióvédelmi felújítása történt meg. Hátravan még a pesti oldali felüljáró hídjának átfogó felújítása, erre azonban a 2-es metró teljes felújításáig - 2007-ig - várni kell. SZABADSÁG HÍD: VILLAMOS NÉLKÜL A Szabadság híd egyes elemei több mint 100 évesek, felújításuk indokolt. Ma naponta 18 ezer autós használja, de emellett a villamosok kiemelt forgalmi terhelést jelentenek. Szakértők szerint a híd hosszú távon - a folyamatos karbantartás ellenére is - alkalmatlan a villamosközlekedésre. Ezt tehát meg akarják szüntetni. Ha megépül a 4-es metró, nem lesz szükség a Szabadság híd további terhelésére, az új vonal kiválthatja a híd tömegközlekedését. A híd teljes pálya-, illetve felső acélszerkezetét fel kell újítani, ez a metróépítéssel egy időben vagy utána lehetséges. PETŐFI HÍD: VÁROSI SZEREP A Lágymányosi híd megépítése óta a Petőfi híd belső városi feladatokat lát el, naponta 63 ezer gépkocsi közlekedik erre. Lehetővé vált a közúti átbocsátó képesség csökkentése és a villamosközlekedés feltételeinek javítása: a Nagykörút felújításával párhuzamosan védett villamospályát kapott LÁGYMÁNYOSI HÍD: JÖN AZ 1-ES VILLAMOS A város legfiatalabb hídján 83 ezer autó halad naponta. Az 1995-ben épült átkelő koránál fogva komolyabb felújításra nem szorul. A következő évek feladata, hogy a tömegközlekedés is hatékonyan kihasználja a híd adottságait. Ennek érdekében az 1-es villamost a hídon át Budára vezetik, ahol első ütemben a Fehérvári útig, második ütemben pedig az Etele térig szállítja az utasokat. Az Etele tér elérésével a 4-es metró egyik legfontosabb közlekedési kapcsolatát biztosítja. A villamosvonal meghosszabbítása szerepel a Podmaniczky-tervben, s e célra a főváros európai uniós támogatások elnyerésére is számít. GALVANI HÍD: TERÜLETFEJLESZTÉSI JELENTŐSÉG A Csepel-sziget északi csúcsának fejlesztésében szintén szerepel a Duna által elválasztott városrészeket összekötő hidak építése. A Galvani utcaiIllatos úti Duna-híd megépítését elsősorban a környező terület fejlesztése, a csepeli Szigetcsúcs rehabilitációjának gyorsítása indokolja. A 90-es évek elején-közepén a Galvani híd még mint a Lágymányosi híd alternatívája szerepelt a tervekben, ám szükségességét jelzi, hogy előbbi megépítése után is számolnak a szakemberek a beruházással. A középtávú tervekben tehát továbbra is szerepet játszik a Lágymányosi hídtól délre fekvő Galvani híd megépítése. ALBERTFALVAI HÍD: A DÉLI VÁROSRÉSZ FEJLŐDÉSÉÉRT Az Albertfalva-Csepel-Pestszenterzsébet között húzódó híd nagyban segítené Dél-Budapest közlekedését. A déli városrészek egyidejű fejlesztését célzó átfogó, középtávú program kiemelt jelentőségű a város fejlődésének szempontjából. A Csepel-szigeten átívelő új híd a tervezett Körvasút sor körút déli végpontja lenne, s így kapcsolatot teremtene Csepel központja, Dél-Buda, Dél-Pest és a keleti városrészek között. A jelenlegi dél-budai tehermentesítő út csomópontján át elérné az M1/M7 autópályák bevezető szakaszait. Megépítése az Aquincumi híd átadása után indokolt. DÉLI MO-L HÍD: TOVÁBBI FEJLESZTÉS A kétszer kétsávos híd az országos közlekedésben tölt be fontos szerepet, jelenleg 50 ezer autó halad át rajta naponta. Országos hálózatfejlesztési feladatként indokolt kétszer háromsávossá történő bővítése és leállósávok létesítése. A tervek szerint mindez 2008 után valósulhatna meg, a 4-6-os villamos. Leginkább a Petőfi híd forgalmi helyzetének javulásán látszik, milyen hatása van újabb hidak építésének. A hídon legutóbb 1996- ban újították fel a teljes pályaszerkezetet. A következő rekonstrukciós ütemben - várhatóan 2010-ben - történhet meg az alsó acélszerkezetek javítása és korrózióvédelme.