Népszava, 2005. szeptember (132. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-23 / 223. szám
6 Dr. Bőregér az operettszínházban Johann Strauss a Denevér című operettjének mai, átdolgozott változatát mutatja be ma este a Budapesti Operettszínház Dr. Bőregér, avagy a fiskális bosszúja címmel. A darabot Kállai István dolgozta át, a dalszövegeket Zöldi Gergő fordította. Az előadást Kerényi Miklós Gábor rendezte. Az előadás alkotói úgy gondolták, hogy Strauss-operákkal vetélkedő muzsikájú darabja megérdemli, hogy a történetet némiképpen leporolva feszesebbé, izgalmasabbá, ma is átélhetőbbé tegyék. A produkció koreográfusa Lőcsei Jenő. A főbb szerepeket Kalocsai Zsuzsa, Fischl Mónika (képünkön Oszvald Marikával), Földes Tamás, Vadász Zsolt és Faragó András alakítja. (Népszava) Tusrajzok tárlata Ferkovics József holokauszttémájú tusrajzaiból nyílik kiállítás ma a Holokauszt Emlékközpontban. A vészkorszak borzalmai és az egyes családok személyes tragédiái ihlette, megrázó hatású tusrajzokat két héten át tekinthetik meg a látogatók az emlékközpont zsinagógaépületének karzatán. A IX. kerületi, Páva utcai intézményben a tárlatot Katz Katalin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tanára nyitja meg. Az emlékközpontban hamarosan programsorozatot rendeznek a zsidó-roma holokauszt oktatásáról. A tanártovábbképző műhelybeszélgetéseket elsősorban olyan felelős értelmiségieknek szánják, akik vállalják, hogy roma diákoknak tartanak órákat a holokausztról. Az első rendezvényt október 7-én tartják. (MTI) Umberto Eco-mű premierje Szolnokon A rózsa neve című Umberto Eco-művet mutatja be ma este a most induló évad első premierjeként a szolnoki Szigligeti Színház társulata. A darabot történelmi krimiként hirdetik a nézőknek. A világ egyik legismertebb kortárs szerzője, Umberto Eco regényének szolnoki színpadra állítása magyarországi bemutatónak számít. A darab egy középkori apátságban játszódik, ahová az egymással szemben álló pápai és ferences küldöttségek találkozóját szervezik, hogy az egymás közti ideológiai ellentéteket elsimítsák. A helyszínen azonban egymást követik a rejtélyes halálesetek. A szolnoki bemutató rendezője Szikora János. A főbb szerepekben Karczag Ferencet, Szabó Mátét, Mikó Istvánt, Czapkó Antalt és Barabás Botondot láthatja majd a közönség. (MTI) Őszi irodalmi fesztivált rendeznek Irodalmi fesztivált rendez a hét végén a Szépírók Társasága Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kétnapos programban szerepel az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre estje, az írószövetségi tagok órája, Szabó Magda estje, valamint Burger Barna „100 író fényképe” című kiállítása, és megrendezik a szépírók Ki mit tud?-ját is. A II. Őszi Irodalmi Fesztiválon lesz felolvasószínház, Lázár Ervin a magyar írók nyakkendőiről beszél, „5 férfi és öt nő a nőkről” értekezik és a szombat-vasárnapi rendezvényen irodalmi folyóiratok is bemutatkoznak. (MTI) TÉVÉNÉZŐ ★ ★ ★ Mónika light A mindenről lemondott nézőt elsősorban az szomorítja el A Nagy vita című műsor láttán, hogy hiába támad a köz szolgálatában (és védelmében) ötlete némely műsorkészítőnek, a termék rögtön a kereskedelmi televízió unalmas, ócska, közhelyes formanyelvét ölti magára. Hiába lenne látványosan alkalmas a Nagy György és lánya páros televíziós műsorok vezetésére, hiába kormányozza valódi érdeklődés a műsorvezető-kettőst az internetes párkapcsolatok, a szervezett ismerkedések, a partnerkeresők természetrajzának megértésében, hiába hívnak a stúdióba érdekes, elszánt és szenvedélyes beszélgetőpartnereket, az egész ismételten le van löttyintve a hazai médiabazár legselejtesebb giccsével. A nézők korcsoportok szerinti karámban bégélnek, a műsor vendégei modernkori bérgladiátorok módjára esnek egymásnak, vezényszóra szól az idomított taps, miként a Mónikában... A haja szóda égnek áll az embernek, hogy ez lett a mérték a honi televíziózásban. Mintha a közszolgálati megpróbálná az emberi Mónika (Baláizs) show-t megvalósítani?! Tényleg, komolyan: miért kell a magyar közszolgálat nehézkes bárkájának a kereskedelmi csatornák kanálisában evickélni? Podhorányi Zsolt KULTÚRA 2005. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK NÉPSZAVA Befejezték a Metamorfózis felvételeit - Lambert hazament, de ő lesz a postás a Hódi-féle Tótékban Vámpírmozi a Kiscelli romtemplomban Egyedül Christopher Lambert nem volt jelen az ő szereplésével Budapesten forgatott film, a Metamorfózis utolsó felvételi napján, melyre a sajtót éppen az ő nevével csalogatták. Mint a Kiscelli romtemplomban kialakult káoszból egyértelművé vált: a csel sikeres volt, mégis fordítva sült el, hiszen a sztár elmenekült, az újságírók viszont odaözönlöttek. Ennek eredményeként a felvételvezető hölgy küzdött (árral szemben) a számtalanszor lecivilezett tömeggel, és a producer is nemegyszer üvöltötte, nincs több interjú. Ezt is túléltük. A helyzetet éppen a rendező, a magyar gyökereit a magyar történelemben és átmenetileg magyar földön kereső Hódi Jenő, egyébként Amerikában filmező hazánkfia igyekezett orvosolni - engem más nem is menthetett volna ki a határidőkhöz körömszakadtáig ragaszkodó producer örvénylő haragjából. Hódi néhány lépéssel arrébb készségesen mesélt a film hátteréről, amelyről legtöbben azt tudjuk, hogy angol-amerikai-német-osztrák-magyar koprodukcióban készül, valamelyest mai helyzetekbe emelve át Báthori Erzsébet történetét. A rendező, aki a kráterarcú ember (így írja a készülő film ismertetője) szerepének alakítására is vállalkozott első hazánkban forgatott nagyjátékfilmjében, így összegzi a két kor találkozását: „Egy amerikai történészfiú, valamint egy gyönyörű és misztikus kelet-európai vámpírlány románca a sztori, mely a paranormális jelenségek határait feszegeti és fürkészi. Amikor eldöntöttük, hogy vámpíros mozit fogunk forgatni, valamilyen történelmi alapot akartunk ehhez találni. Báthori Erzsébet rögtön adta magát. Ha eleve feltételezzük, hogy vámpírok léteznek, akkor mindent logikussá kell tennünk azáltal, hogy ők is hús-vér emberekként jelennek meg, mi több, gyengéik és erősségeik is vannak: féltékenyek és szeretnek, győznek és veszítenek” - avat be a rendező az elképzelés hátterébe. Hogy kellő ismeretanyaggal indulhassak a díszlet felé, hozzáteszi Hódi azt is mindehhez, nem kell csodálkozni, ha az egyik jelenetet magyarul, a másikat angolul veszik fel, hiszen a majdani film eleje 1610-ben játszódik hazánkban, egyébként főleg angolul rögzítik a párbeszédeket. A jelek szerint a stáb a megszálló sajtó ellenére is maximális profizmussal szolgálja ki az alkotókat, hiszen a romtemplom főhajójában és az alagsori kazamatákban párhuzamosan zajlik a jelenetek rögzítése. A pinceszint felé véve az irányt a lépcsőfordulóban már hallhatjuk az ismerős magyar hangokat. Betörni! - kiált néhány csörte után a nekünk háttal álló Koncz Gábor. Ez csak próba volt, a közelgő felvételhez csak most kezdik kiüríteni a templomdomb belsejében húzódó pincerendszer fő folyosóját. Pár perc van erre is, hiszen a próba közben kiderült: érdemesebb másfél méterrel arrébb rögzíteni a pár másodperces képsort, ehhez azonban át kell telepíteni a világítótesteket meg a földön azt a matracot, melyen fekve a kameraman alulnézetből veszi a szereplőket. Mikor ez elkészült, lencsét cserélnek - a közeli képek elkészítéséhez ez elengedhetetlen. A felső szinten közben hátteret ácsolnak egy alkalmi kápolnához, melynek közepén koporsó hever a földön. Az utolsó simításokat végzik a helyszínen, abban a pillanatban, hogy a pincében befejeződik a forgatás, a stáb és a színészgárda másik fele azonnal dolgozni kezd a koporsó mellett. Itt Ganxsta Zolee készülődik a jelenetéhez - Igort játssza, a nem túl megnyerő orosz srácot, aki plázacica barátnőjét azzal ijesztgeti, hogy felnyitja a koporsót, ahová valami ismeretlen erő be is akarja rángatni. „Oh, my God” - kiált a szőke hölgy, és persze máris a koporsóhoz rohan, hogy mind a negyven kilójával megmentse Ganxsta Zana Zoltán Igorját. Amikor Ganxsta elröhögi magát, máris kezdődik a nagy romantikus szempilla-csattogtatás, és a fiatal lány hihetetlen (és láthatatlan) természetességgel simítja meg a nagyra nőtt kisfiú buksiját, akár egy pamutgombolyagot. Nyilván az ő keze munkája volt az az igencsak félrecsúszott paróka is, amely Döglégy dublőrének fején éktelenkedett. A korabeli kosztümben az emeletek között ingázó, Báthori Erzsébetet adó Kováts Adélt azonban nem lehetett forgatás közben elcsípni, és még akkor sem került reflektorfénybe, amikor a stábfotót készítették. Erről Christopher Lambert is lemaradt, csak remélni merjük, hogy a forgatásról nem. A gyanakvó kérdésre a rendező elmesélte, olyannyira itt volt, hogy közben aláírta a szerződését Hódi Jenő következő Magyarországon forgatandó filmjére. Hamarosan Örkény István Tóték című művét viszi filmre magyar színészek nélkül. A postást alakító Christopher Lambert mellett még egy sztárra számíthatunk - ígéri a rendező. Koren Zsolt A Metamorfózis két karakterfigurája, Sabine (Florentine Lahme) és Igor (Ganxsta-Zana Zoltán) Fotó: Demecs Zsolt Dzsesszfesztivál Kapolcson Akinek még nincs programja szombatra, jó, ha tudja, a kapolcsi Malomparton frenetikus dzsesszkoncertsorozat várja. Kora délután kezdődnek a koncertek, az esti levezetésről pedig koncertfilmek gondoskodnak. A Hunguest Hotel Pelion Tapolca és a kapolcsi Malompart Kulturális és Turisztikai Központban szombat este fellép Szakcsi Lakatos Béla, Vukán György, az Új Magyar Gipsy Jazz, a Fábián Juli Jazz Band, a Bolla Gábor Quartet, a Gyárfás István Trió és Deseő Csaba. A hagyományteremtés szándékával létrehívott fesztivál két helyszínen várja a látogatókat. Az egyik a Tapolcai Hunguest Hotel Pelion, ahol pénteken a Gyárfás István Trió szórakoztatja a szállóvendégeket. A nagyközönség számára a kapolcsi Malompart Kulturális és Turisztikai Központ mellett megrendezett szombati koncert délután egy órakor kezdődik a Fábián Juli Jazz Band és a Bolla Gábor Quartet koncertjével. Négy órától este nyolcig a Gyárfás István Trió, Deseő Csaba, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla és az Új Magyar Gipsy Jazz játszanak. A fellépők nemcsak különkülön adnak koncertet, hanem különböző variációkban, a helyszínen létrejövő formációkban is szórakoztatják a Kapolcsra látogató közönséget. Este nyolc órától dzsesszkoncertfilmek vetítésével folytatódik a nap programja. Kapolcs a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben fekszik, a forrásokkal és erdőségekkel körülvett Balaton - felvidéki Eger-völgyben. A Veszprém és Tapolca közötti út mentén található település jól megközelíthető. A település Veszprémtől, Balatonfüredtől, Tihanytól, Ajkától, Tapolcától, Keszthelytől, Hévíztől és a Balaton északi partjáról fél órán belül elérthető. A kapolcsi Malompart Kulturális és Turisztikai Központ gyönyörű természeti környezetben, Kapolcs település Monostorapáti felőli szélén terül el. A Malompart területe egy közel kéthektáros, gondozott park, mely közvetlenül, saját parkolón keresztül kapcsolódik az országúthoz. A parkban kényelmes sétautak, tájba illeszkedő pavilonok szolgálják az idelátogató vendégek kikapcsolódását. A területen keresztül folyó Eger patakot hangulatos hidak ívelik át. Egyedi megoldásúak a területen az esti fények. Az épületek külső megvilágítása, valamint a park fényei a sétautaknál, lépcsőknél, parkolóknál egymással harmonizálnak. Speciális megoldást alkalmaznak a rendezvények ideje alatt a színpadok előtti területen. A színpadi fénytechnikán túlmenően 8 méter magasan világító héliumgömb szórja a fényt. Üde színfolt az eredeti formájában, szépen megőrzött, 1800-as évek végén készített óriás szőlőprés, kerekes kút és a malomkerék. Hamvay Péter Szakcsi Lakatos Béla (képünkön) és az Új Magyar Gipsy Jazz is fellép Kapolcson Fotó: Kertész Gábor MAGYAR VILLAMOS MŰVEK RT.a KU Ellopott műtárgyak adatbázisa A rendőrségi statisztikák szerint évente mintegy 1100 bűnesetben érintett műtárgy is. Az ellopott műkincsek megtalálási aránya meglehetősen alacsony - mintegy 3-10 százalék. Remélhetően javít ezeken a számokon az az internetes adatbázis, melyhez nemsokára hazánk is csatlakozhat. Erről tájékoztatta lapunkat Bánkutiné Hajdú Éva, a kulturális tárca miniszteri biztosa. A másfél éve működő Swift Find cég adatbázisában máris százezer műtárgy szerepel. A rendszer lényege egyszerű, bárki regisztrálhatja magát a rendszerben, anonim módon beviheti műtárgya adatait, fényképét. Ha a tárgyat ellopták, a fényt egyetlen gombnyomással a rendszer használóinak tudomására hozhatja a tulajdonos. Ugyanis a „Search It” elnevezésű rendszert a világ legnagyobb aukciós házai és számos ország rendőrsége, műtárgyvédelmi szervezetei használják. A Swift Find szolgáltatása rendvédelmi szervek és állami intézmények számára ingyenes. Magyarország a közeljövőben - egy biztosítótársaság szponzorációjának segítségével - irodát állít fel e célra. Csupán az ellopott műtárgyak adatbázisát kell létrehozni. Ma senki nem tudja megmondani, hány műtárgyat loptak el az országban, hiszen a körözési listákról az elévülési idő után lekerülnek a meg nem talált tárgyak. Egy naprakész, folyamatosan frissülő lista hiányában elképzelhető, hogy a már nem körözött műtárgyak később akár legálisan forgalomba kerüljenek. A nemzetközi műkincs-nyilvántartási rendszerhez való csatlakozástól azt várják, hogy átláthatóbbá válik a magyar műkereskedelem. Népszava-információ CI FI A OI_DAL_ TÁMOGATÓJA