Népszava, 2006. július (133. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-01 / 152. szám
2 Lemondott a holland miniszterelnök Szétesett a holland kormánykoalíció, s benyújtotta lemondását Jan Peter Balkenende miniszterelnök. Lépésére egy évvel a parlamenti választás esedékes időpontja előtt került sor. A miniszterelnök döntéséről tegnap tájékoztatta Beatrix királynőt, s kérte az új választások kiírására. Ez harminc napon belül történhet meg. A kabinet azután esett szét, hogy a D66 elnevezésű párt megvonta támogatását a kormánytól, mivel nem tudta elérni a Rita Verdonk bevándorlási miniszter lemondását. Utóbbi egyebek mellett érvénytelenítette a nemzetközi tekintélyű emberi jogvédő képviselő, a Szomáliai származású Ayaan Hirsi Ali holland állampolgárságát. A királynő konzultációkat kezd arról, lehetséges-e, hogy a kormányban megmaradt két párt kisebbségi kormányzást kíséreljen meg jövő májusig, a következő választásokig. Ha nem, előre kell hozni ezeket a választásokat. (Népszava) Ankarát fenyegeti a soros elnök Az Európai Unió soros uniós elnöksége növelni kívánja a Törökországra gyakorolt nyomást. Matti Vahnanen finn miniszterelnök közvetlenül az uniós elnökség átvétele előtt közölte, hogy Törökországgal bármikor megszakíthatják a csatlakozási tárgyalásokat. „Bármikor sor kerülhet erre a lépésre, Ankara is tisztában van ezzel” - fogalmazott a politikus. A finn kormányfő ugyanakkor elismerte, amennyiben fel kellene függeszteni a tárgyalásokat, azt személyes kudarcaként élné át. (Népszava) Paroubeknek még maradnia kell Václav Klaus cseh államfő péntek délután Prágában bejelentette, hogy a jelenlegi bizonytalan belpolitikai helyzetben nem tudja elfogadni Jirí Paroubek miniszterelnök lemondását, amely egyben a kormány távozását is jelentené. Paroubek hétfőn akarja benyújtani lemondását, hogy lehetővé tegye az új kormányfő kinevezését a június elején megtartott képviselőházi választás eredménye alapján, amelyet a Polgári Demokratikus Párt nyert meg. Miután azonban csütörtökön az új képviselőháznak nem sikerült megválasztania a házelnököt, a parlament alakuló ülése nem fejeződött be, a helyzet megváltozott. (MTI) Zágráb bekeményít drogügyben A megszigorított horvát kábítószertörvény értelmében már egyetlen marihuánás cigaretta elszívása is öt év börtönbüntetéssel sújtható - figyelmeztette a horvát rendőrség pénteken az országba látogató turistákat. A rendőrség már határátlépéskor figyelmeztetni fogja a külföldi állampolgárokat a jogszabály rendelkezéseire. „A törvény előtt mindenki egyenlő” - hangsúlyozta Mariján Benko rendőrkapitány. A kábítószer terjesztésével foglalkozó „drogdílereket” háromtól tizenöt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják. Tavaly 759 külföldi állampolgár ellen indult eljárás az adriai országban kábítószer-fogyasztás vagy drogkereskedelem vádjával. (MTI) Teheránnak sietnie kell a válasszal Washington nem hajlandó augusztusig várni arra, hogy Irán közölje: elfogadja-e azt a javaslatcsomagot, amelyet az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország terjesztett elé. Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár szerint az Egyesült Államok legkésőbb a jövő hét szerdájáig tudni akarja a választ. A „Hatok” gazdasági és tudományos - közte atomipari - együttműködést ajánlottak Teheránnak annak fejében, hogy az Iszlám Köztársaság mondjon le az urándúsításról. Csak ez győzné meg őket ugyanis arról, hogy Irán valóban nem törekszik atomfegyver birtoklására. (Népszava) Nem éltek jogaikkal a kuvaiti nők A nagyrészt iszlámista ellenzék szerezte meg a képviselői helyek többségét a csütörtöki kuvaiti törvényhozási választásokon. A pénteken bejelentett hivatalos adatok szerint az ellenzék harminchármat szerzett meg az ötven parlamenti helyből. A 33 ellenzéki képviselő közül 21 tartozik iszlámista irányzatokhoz. A liberálisok térvesztése, amely már a 2003-as választásokon megkezdődött, most folytatódott: az előző időszakban birtokolt nyolc képviselői helyből újabb kettőt elvesztettek. Egyetlenegyet sem választottak meg a 28 női jelölt közül. Most először fordult elő a dúsgazdag konzervatív emirátusban, hogy a nők választhattak és választhatók voltak. (MTI) VILÁG 2006. JÚLIUS 1., SZOMBAT Egyiptomi kezdeményezés a palesztinok által elrabolt katona szabadon bocsátására • Újabb izraeli légicsapások Gázában A gázai válság ügyében az izraeliek és palesztinok között közvetítő Hoszni Mubarak egyiptomi elnök úgy tudja, hogy a palesztin kormányt adó Hamász beleegyezett a szélsőséges palesztinok által túszul ejtett izraeli katona elengedésébe. A dologról pénteken írt az al-Ahram című egyiptomi lap, de nem közölte, mik a Hamász feltételei, csak arról írt, hogy Izrael még nem adta beleegyezését az ügylethez. A mostani válságot, melynek folyományaként az izraeli hadsereg benyomult Gázába, az robbantotta ki, hogy palesztin fegyveresek vasárnap egy, a Gázai övezet határán fekvő izraeli katonai állás ellen intézett rajtaütés során foglyul ejtették és magukkal hurcolták a 19 éves Gilad Salit tizedest. Izrael a Hamászt teszi felelőssé az emberrablásért. A Hamász politikai vezetői azt állítják, hogy nem volt közük a mozgalom fegyveres szárnya és még két másik palesztin szervezet által végrehajtott akcióhoz. A támadásban két izraeli katona és két palesztin fegyveres életét vesztette. Izrael csütörtökön rövid időre felfüggesztette a tervezett szárazföldi inváziót a Gázai övezet északi részében, hogy teret engedjen a diplomáciának. Légiereje péntek hajnalban azonban csapást mért több gázai célpontra, köztük a belügyminisztérium épületére, amelyben jelentékeny kárt és tüzet okozott, de a támadásoknak nincsenek sérültjei - közölték palesztin szemtanúk és biztonsági források. Izraeli rakéták csapódtak be Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah pártjának gázai irodáiba is és a Hamász egyik kiképzőtáborára is. Az izraeli hadsereg szóvivője szerint a belügyminisztériumot a Hamász tisztségviselői támadások tervezésére használták. Palesztin források közlése szerint az egyik rakéta egyenesen Szaid Szajjám belügyminiszter, a Hamász egyik vezetőjének irodájába csapódott. Az elrabolt izraeli katona kapcsán kirobbant válság rendezésére törekszik Iszmáil Haníje palesztin kormányfő, aki egyben azt követelte, hogy Izrael szüntesse be támadását. Hozzátette: a palesztin kormány annak ellenére folytatja munkáját, hogy a miniszterek egyharmadát az izraeli hatóságok őrizetbe vették. Népszava-összeállítás Hamász-párti tüntető követeli Gáza utcáin az izraeliek távozását Fotó: Reuters Humanitárius válság a küszöbön Gáza három napra van egy súlyos humanitárius válságtól, amennyiben Izrael nem állítja vissza azonnal az üzemanyag- és villanyellátást a sűrűn lakott területen - közölte Jan Egeland, az ENSZ-főtitkár emberiességi ügyekben illetékes helyettese. Az ENSZ-politikus emlékeztetett, hogy a Gázai övezetben mintegy 130 kútból elektromos szivattyúval emelik ki a vizet. Ezek egy része gázolajjal működik, amelynek az övezetbe való beszállítását Izrael négy napja azonban nem engedélyezi. Az-Zarkávi megdicsőült Miután az amerikai és az iraki erőknek sikerült likvidálniuk az al-Kaida iraki erőinek véreskezű irányítóját, Abu Muszab az-Zarkávit, úgy tűnik, Oszama bin Laden, a nemzetközi terrorszervezet legfőbb vezetője is megbékélt vele. Korábban bin Laden helyettese, Zavahiri nyilvános üzenetben rótta meg az iraki parancsnokot azért, mert úgymond gátlástalanul és tömegesen irtja a muzulmánokat is. Most, internetes üzenetében Oszama bin Laden a „Dzsihád oroszlánjának” nevezte Zarkávit és reményének adott hangot, hogy „Allah mártírnak fogja tekinteni”. A csaknem húszperces felvételen mindkettőjük - bin Laden és Zarkávi - fényképe is látható. Az elmúlt fél évben Oszama bin Laden a mostanival együtt négy internetes üzenetet juttatott el a világba. A jelenlegi hitelességét egyelőre még nem igazolták, igaz, nem is cáfolták. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) laboratóriumaiban a beszélő hangját elemzik, kiderítendő, hogy csakugyan Oszama bin Ladené-e. Folyik az üzenet szakértők által történő tartalmi elemzése is. Kepecs Ferenc Szili: tájékoztatni kell az EU-ról a polgárokat Az európai polgárokat az unióról informáló összeurópai parlamenti tájékoztató akcióra tett javaslatot Szili Katalin magyar parlamenti elnök az uniós tagállamok és a csatlakozni kívánó országok parlamenti elnökeinek koppenhágai tanácskozásán. A házelnökök Európa jövőjéről pénteken kezdtek háromnapos konferenciát a dán fővárosban. A magyar házelnök hangsúlyozta: 2009 végéig van még egy esély arra, hogy az alkotmányos szerződést elfogadják és hatályba lépjen. Kiemelte, hogy szükség van reformokra az európai intézményrendszerben, nem kell azt újra kitalálni, hanem az elhatározott intézményi változtatásokat gyakorlati lépéseknek kellene követniük. Szili Katalin szavai szerint a globális verseny súlyos kihívásokkal állítja szembe Európát is. Ha ennek a veszélyeit nem ismerjük fel, nem tudjuk a válaszainkat megtalálni, akkor Európa teret veszthet, illetőleg a belső egyenlőtlenségek nemhogy kiegyenlítődnének, hanem még tovább növekednek. A májusi Eurobarometer-jelentés szerint az unió polgárai keveset tudnak az EU-ról - idézte a dokumentumot Szili. Elmondta, hogy magyar Országgyűlés ősztől országjáró konferencia-körutat szervez, amelynek Budapesten és hét régióban parlamenti és europarlamenti képviselők - pártállástól függetlenül - igyekeznek minél jobban bemutatni, milyen az unió intézményrendszere, hogyan működik, milyen lehetőségek vannak, hogyan lehet ezekkel élni. A magyar házelnök e kezdeményezést kibővítve javaslatot tett egy közös, egész Európát felölelő hasonló akcióra. MTI-információ NÉPSZAVA Pénz nélkül maradhatnak Szlovákiában a magyar többségű vidékek Etnikai konfliktus fenyeget? Ivan Gasparovic szlovák államfő kijelentette: gondoskodni fog arról, hogy a Robert Fico vezette kormány tiszteletben tartsa az emberi jogokat. A tárcák elosztása nagy megütközést keltett Európa-szerte, hiszen a magyarellenes uszításáról ismert Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kapta meg azokat a minisztériumokat, amelyeket eddig a Magyar Koalíció Pártja irányíthatott. Az államfő azután szólt erről, hogy Bugár Bélával, az MKP elnökével találkozott. Gasparovic kifejtette, nem hiszi, hogy az új kabinet olyan lépést tesz, amellyel megváltoztatná a nemzeti kisebbségek jelenlegi helyzetét. Bugár viszont éppen egy ilyen fordulattól tart. Hozzátette, hogy volt már ilyenre példa Szlovákiában, méghozzá 1994-ben, amikor az SNS által delegált Eva Slavkovská vette át az oktatásügyet. Bugár elégedetlenségét fejezte ki az új koalíció pártjainak a parlamenti bizottsági elnöki posztok elosztásával kapcsolatos hozzáállása miatt. Miroslav Kusy politológus kifejtette: abban látja a felvidéki magyarokra leselkedő legnagyobb veszélyt, hogy az ultrasoviniszta SNS kapta az oktatásügyet. Bár Szlovákia aláírta a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartáját, a végrehajtó törvényeket máig nem fogadta el a pozsonyi parlament. Emlékezve arra, milyen konfliktust keltett, amikor néhány éve nem fogadták el a magyar nyelvű bizonyítványokat, zaklatták a magyar iskolák vezetőit, most fenyeget a veszély, hogy a közelmúltban kialakult viszonylag békés etnikumközi viszony megromlik. A politológus még egy bizonytalansági tényezőt említett: az SNS további két olyan minisztériumot kapott, amely a legtöbb, Dél-Szlovákiába irányuló pénzösszeg felett rendelkezik. A magyar többségű területeket így könnyen elvághatják az uniós források elől. Népszava-információ Találkozzanak a külügyminiszterek! Fontos lenne, hogy még a nyár folyamán létrejöjjön egy magyar-szlovák külügyminiszteri találkozó, miután a pozsonyi kabinet megalakul - mondta Göncz Kinga, a magyar diplomácia irányítója pénteken, amire Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője azzal a kijelentéssel reagált, pártja elvárja a magyar kormánytól, hogy szabjon egyértelmű feltételeket a szlovák kormánnyal való együttműködésnek. A 7.napon vegyen Ön is Vasárnapi Híreket!