Népszava, 2008. november (135. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-03 / 256. szám
Csaknem ezer emberrel és költöztetéssel nyitott a régi-új Markhot Ferenc kórház Halott várás és újrakezdés Egerben Szombattól a Hospinvest átvette az egri Markhot Ferenc kórházat. Az ellenzők továbbra is elleneznek, ám több mint nyolcszázan felvették a műszakot és dolgoznak. A Hospinvest regionális igazgatója szerint most a tűzoltás következik. „Vigyázz a gyerekeidre! Majd megnézhetitek magatokat, ha jön a gárda, mert hívni fogjuk!” - ilyen és ehhez hasonló bekiabálások tarkították pénteken a hevesi megyegyűlést, mely feltette az i-re a pontot: megszüntette a Markhot Ferenc kórházat, mint költségvetési intézményt, és a fenntartás kötelességét húsz évre a Hospinvest Zrt.-re ruházta. Egyúttal pályázatot nyújtottak be a szerződést nem újító dolgozók végkielégítésére. Lapinformációk szerint a közgyűlésen a felfokozott indulatok végül verekedésbe torkollottak: ökölharc tört ki a magukat „kórházvédőnek” nevező demonstrálók és a biztonsági őrök között. Órákkal korábban a nyitány sem volt sokkal kellemesebb. A hevesi megyegyűlés ugyanis bő két órára az utcára kényszerült egy bombariadó miatt. Itt a tüntetők, a politikusok és a „nézők” meglehetős közelségbe kerültek egymással, s amint azt jelenlévők lapunknak felidézték, szüntelenül ment az anyázás, a hazaárulózás és fenyegetőzés. A testület végül huszonegy igen szavazattal jóváhagyta a Hospinvest beköltözését. Nem sikerült tehát eleget tenni Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke korábbi felszólításának, melyben azt kérte tagtársaitól, közösen érjék el, hogy a szerződéskötést támogató képviselők „tűnjenek el” a közgyűlésből. A hoppon maradt tüntetők csalódottságukban gyertyás performance-t hirdettek a péntekről szombatra virradó éjszakára. Október 31-én a kora esti órákban már legalább nyolcvan rendőr állt készenlétben a Markhot Ferenc kórház igazgatóságának udvarán, és szemmel láthatóan mindenki nyugtalan volt. Azt, hogy a nagyfokú készültségnek volt-e köze a „kórházvédők” által korábban meghirdetett „forradalmi bizottsághoz”, senki sem erősítette meg, noha nem is cáfolták. A „puccs” mindenesetre elmaradt. Az éjszakai demonstráció szombat hajnalra csendben véget ért, és november elsején rendben megkezdődött a munka. A kórházban korábban dolgozó 1214 emberből 856-an írtak alá a Hospinvesttel, s a fenntartó további 132 „újoncot” is alkalmazásba vett. A cég regionális igazgatója, dr. Kosztura László lapunknak elmondta, az első és legfontosabb feladatnak most a „tűzoltást” tartják: a teljesen elhasználódott berendezéseket lecserélik, a kórház működését racionalizálják, így már az első napon több osztályt összevontak, illetve más helyre költöztettek. Ennek ellenére a „kórházvédők” az utolsó utáni órában is igyekeztek elérni célkitűzéseiket. Cser Ágnes például hűtlen kezelés vádjával tett büntetőfeljelentést a hevesi megyegyűlés szocialista és egy független képviselői ellen. De Egerben azt is beszélik, hogy többen magukat álbetegnek kiadva készülnek bejutni a kórházba, és az ott történtek rögzítése után panasszal fordulnának az intézmény felügyeleti szerveihez. Az ünnepnapok után jelentkező, a hét elején várhatóan megnövekedő betegforgalmat is felkészülten várja a Hospinvest az egri kórházban - közölte a társaság régióigazgatója. Ez azt jelenti, hogy mind a szakrendelésen, mind a fekvőbeteg-ellátás területén rendelkeznek a kellő orvosi és szakdolgozói létszámmal egy hétköznapi betegforgalom ellátásához - közölte Kosztura László. N. Á. A kórházvédők távozása: ők már nem akarnak tovább az intézményben dolgozni Fotó: Vajda József Együtt tüntetett a szélsőjobb és a „kórházvédők” Székely-himnusszal, miatyánkkal, a Szózattal, valamint virágokkal és mécsesekkel „búcsúztatták" a Markhot Ferenc kórházat november elsejére virradóra. A spontán tüntetésen a város vezetője, Habis László is megjelent egyik alpolgármestere társaságában. Információink szerint később Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Morvay Krisztina, a radikális párt EU-parlamenti listavezetője is csatlakozott a tüntetőkhöz, akik az utóbbi „támogató nyilatkozatát" már korábban felolvasták. Ebben Morvay a már megszokott „magukfajtára" és „magunkfajtára" osztotta a társadalmat, valamint úgy vélte: „az ellenállás eddigi formái nem váltak be", keményebb fellépést sürgetett. Morvay is beszállt a „halottvárosba", s úgy vélte, azzal, hogy a Markhotot szombattól a Blaspinvest üzemelteti, emberéleteket sodortak veszélybe a megyei vezetők. Ráfizethet a cívis város a privatizációra Debrecenben a héten dönthet a közgyűlés a repülőtér privatizációjáról. Második fordulóban ez év augusztus végéig, majd októberig szabott magának határidőt a közgyűlése a privatizációra, amelyet két és fél éve jelentett be Kósa Lajos fideszes polgármester. A légikikötő privatizációjára első körben szakmai befektetők jelentkeztek, másodjára viszont csak ingatlanfejlesztésben érdekelt cégek. Lapunk úgy tudja, hogy a versenyben maradt két cég - a Crossroad Ltd., illetve a Xanga Holding - közül utóbbi nyertességét javasolják a bírálók, annak ellenére, hogy nincs megfelelőnek tűnő elképzelése a légiforgalom működtetéséről. Információink szerint a Xanga ajánlata nem „kompatibilis” a pályázati kiírásban szereplő feltételekkel. Amennyiben a közgyűlés e heti ülésén minősített többséggel elfogadná az ajánlatot, az - forrásaink szerint - jelentős vagyonvesztést jelentene a cívis városnak. Az előterjesztésben ugyanis nincs kötelezettségvállalás - egyebek mellett - a reptéri forgalom fejlesztésére sem. Aggályos, hogy - bár Kósa ezt nemrégiben bejelentette - befejeződött a légikikötő kármentesítése, a mostani javaslat értelmében e célra még további ráfordításokra lehet szükség. A szerződés egyébként 75 évre biztosítana jogot a nyertesnek a légikikötő üzemeltetésére, illetve más célú hasznosítására. Eközben pedig a városnak a vételárból kell kifizetnie a reptér fennálló tartozásait. Szakértők szerint a 2014-ig tartó részletfizetési szerződés fő hibája, hogy törlesztőrészletei esetében nem kalkulál az inflációval. Népszava-információ NÉPSZAVA 2008. NOVEMBER 3., HÉTFŐ BELFÖLD Meg kell állítani a „félretolódást” Az értelmes emberek által kínálható mintákat kell felmutatni a társadalom egészében, a „fejekben”. A többi között erről beszélt lapunknak Galló Béla, a Magyar Antirasszista Alapítvány kuratóriumának elnöke, miután egy nemrég közzétett felmérésből kiderül: erősödik hazánkban a kirekesztés és a rasszizmus, és már a középosztályban is terjednek a szélsőséges nézetek. Galló úgy fogalmazott, hogy a helyzet rossz, de még nem tragikus. Szerinte elsősorban a fiatalok körében kellene elérni, hogy a „félretolódás” ne erősödjön. Mint mondta, a diákok egy része hamis vagy fehér tudattal rendelkezik, ahová a politika vagy egyes csoportok azt írnak be, amit akarnak. A konkrét válaszokat a politikának kell megfogalmaznia, ott kell tenni azért, hogy a szélsőséges nézetek mindinkább elszigetelődjenek. Az alapítványok és más társadalmi szervezetek abban tudnak tenni, hogy ezt a folyamatot irányítják, és olyan programokat támogatnak, amelyek a „civilizációs tanulási folyamatot” segítik - tette hozzá a kuratóriumi elnök, aki példaként a tehetséges gyermekek felkarolását vagy a roma segélyezési programokat említette. Szerinte tisztulási-tanulási folyamatra van szükség, ennek érdekében várhatóan a jövő év első felében szakmai fórumot is szervez az alapítvány. Galló Béla szólt arról is, hogy a pénzügyi válság nyomán tovább erősödhetnek a szélsőséges nézetek, hiszen ha meginog a középosztály anyagi biztonsága, az táptalaj lehet ezeknek a nézeteknek vagy valamely társadalmi csoport gyűlöletének. Ez a kirekesztés persze a határon túl kisebbségben élő magyarokkal szemben is valós veszély - tette hozzá. Divat lett a jobboldali radikalizmus, miközben a médiában is nőtt a „passzív előítéletesség”, csakúgy, mint a szélsőségesek társadalomra gyakorolt hatása - áll abban a Látlelet 2008 című tanulmányban, amelyet az alapítvány megbízásából a Political Capital készített és mutatott be a napokban a Magyar Tudományos Akadémián. Mint kiderült, Magyarország legfontosabb társadalmi konfliktusa a romák és a nem romák közti ellentét. A cigányellenesség jelenti a legkomolyabb etnikai problémát, amely a lakosság többsége számára nyíltan vállalt élő és könnyen aktivizálható viselkedés. A konferencián több neves szerző, így Ormos Mária történész, Ladányi János szociológus, Furmann Imre jogász és Balázs Péter egyetemi tanár beszélt az előítéletesség és az intolerancia hazai helyzetéről. Népszava-információ Törvénymódosítási javaslat a gazdálkodási szabadság növelésére Nincs veszélyben a felsőoktatás A pénzügyi válság miatt a felsőoktatás nincs veszélyben, sem a 3 éves finanszírozási megállapodás sarokszámai, sem az államilag támogatott képzésre fölvehetők száma nem változik jövőre, és egyelőre úgy tűnik, intézményfenntartásra is több jut - tudtuk meg Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkártól. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium irányában támogatja Magyar Bálint és Sándor Klára SZDSZ-es képviselőknek a felsőoktatási intézmények gazdálkodási szabadságának növelését szolgáló törvénymódosító javaslatát is. Ugyanakkor úgy vélik, a belső tartalmi változásokról tárgyalni kell, garanciákat beépíteni arra, hogy a gazdálkodásból befolyó összegeket a felsőoktatás fejlesztésére költsék. Az SZDSZ-es javaslatot a héten az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága is alkalmasnak találta az általános vitára. Magyar Bálint volt oktatási miniszternek nem ez az első kísérlete a gazdálkodási autonómia kiterjesztésére: 2005-ben a felsőoktatási reform kapcsán már javasolta. Annak idején az ellenzék kezdeményezésére az akkori köztársasági elnök, Mádl Ferenc előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz utalta, a testület pedig elutasította. A javaslat most is, ahogy már 2005-ben is, sokakban riadalmat kelt. Oka, hogy sok oktató attól tart, kicsöppenhetnek a közalkalmazotti munkaviszony biztonságából. Magyar Bálint viszont azzal érvel, hogy a felsőoktatási intézmények autonómiája a vagyongazdálkodás területére nem terjed ki, és így egyfajta állami gyámság alatt állnak, továbbá a javaslatból nem következik se privatizáció, se tandíj, többlettámogatásokat sem igényel, ráadásul a vállalkozási szabadság az Európai Felsőoktatási Térségbe való bekapcsolódást segítené elő. A Magyar Rektori Konferencia támogatja az elképzelést. Miilei Ilona 3 Kevés esélye lenne egy új pártnak Ódzkodik az emberek többsége a kétpárti parlamenttől. Arra számítanak, hogy a következő országgyűlési választáson négy vagy annál több párt lesz a befutó - áll abban a legújabb közvélemény-kutatásban, amelyet a Progresszív Intézet megbízásából a Publicus Intézet készített, csaknem 1200 ember megkérdezésével. A válaszadók 54 százaléka tartana jónak kettőnél több pártot, míg ennek ellenkezőjét csak 34 százalék mondta. Ami a pártválasztókat illeti: az SZDSZ szavazói a legpesszimistábbak, ők számolnak a legkevesebb párt törvényhozásba kerülésével, őket az MDF és az MSZP szavazói követik. Ami meglepő, hogy a KDNP és az egyéb pártok szavazói várják a legváltozatosabb parlamenti összetételt. Érdekesség, hogy miközben a legtöbben négy vagy annál több pártot látnának szívesen, nem nyitottak egy új pártra, és a mostani parlament kis pártjaiban sem bíznak hosszú távon. A felmérés adatai szerint az összes megkérdezett 44 százaléka szerint nem lenne esélye egy új pártnak bekerülni az Országgyűlésbe, így gondolja a szocialista szavazók 57 százaléka és a fideszesek 42 százaléka. Ez a kétkedés a szavazási hajlandóságban is visszaköszön: nincs egyértelmű álláspont arról, hogy a megkérdezettek hajlandóak lennének-e egy új, eddig nem ismert pártra voksolni. Nagyjából ugyanannyian tartják ezt elképzelhetőnek, mint ahányan kizárják a lehetőségét. Ez azért is érdekes, mert eközben többen vannak azok, akik szerint jót tenne a magyar politikai életnek egy új párt megjelenése, és „minél több párt van, annál nagyobb a demokrácia” - áll a Progresszív Intézet felmérésében. Markotay Csaba Az MSZP nem fizetett Zuschlagnak Cáfolta az MSZP szóvivője, hogy pártja fizetett volna Zuschlag Jánosnak képviselői mandátumáról való lemondásáért és azért, hogy ne tegyen beismerő vallomást. Nyakó István kijelentette: sem eddig, sem ezután nem volt és nem lesz olyan kifizetés, amelyet Lados István említett. A Zuschlag-perben Lados nemrég azt vallotta: fültanúja volt és felvett egy telefonbeszélgetést, amelyben Zuschlag azt mondta, 180 millió forintot kért az MSZP-től, 150 millió forintot azért, hogy az egyesületek által elnyert összegeket visszafizesse, 30 milliót pedig saját költségeinek megtérítésére. (MTI) MDF: omladozó falak? A párt minden alapszervezetének átvilágítását javasolja Karsai Péter, az MDF országgyűlési képviselője (képünkön) a választmánynak. A politikus szerint így derülhet ki, „hol sértik meg nap mint nap az alapszabályt”. A képviselő levelében úgy fogalmaz: „Csurka István, Szabó Iván, Für Lajos, Lezsák Sándor, Gémesi György és most Almássy Kornél bástyakövei gurulnak nagy robajjal szanaszét, és maradék falunk is omladozik (...) még egyszer nem követhetjük el azt a hibát (...) hogy olyan kimozdult és sérült falakra is építettünk, amelyekbe beleprogramoztuk a következő omlást is”. (MTI) Alakul a ferencvárosi jelöltmezőny Ma nevezi meg az SZDSZ ügyvivői testülete a párt jelöltjét, aki a január 11-i ferencvárosi időközi választáson indul. A voksolásra azért van szükség, mert Gegesy Ferenc IX. kerületi polgármester, volt szabad demokrata országgyűlési képviselő néhány hete lemondott parlamenti mandátumáról (pártjából is kilépett, mivel nem értett egyet a politikai döntésekkel.) Úgy tudjuk, John Emese fővárosi SZDSZ - frakcióvezető az esélyes indulási szándékát meg is erősítette lapunknak. Az MSZP Bánsághi Tamás szocialista alpolgármestert, a Fidesz-KDNP Bácskai János helyi önkormányzati képviselőt, a parlamenten kívüli Jobbik egyik alelnökét, a Magyar Gárda-alapító Szegedi Csanádot indítja. (Népszava) Marad a kapitányságok önállósága Cáfolja a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), hogy lefokozná a kerületi kapitányságokat. A Népszabadság értesülésére reagálva Bodnár Zsolt, a budapesti főkapitány bűnügyi helyettese elmondta, a tervek szerint Budapestet öt régióra osztanák, és ezen területek élére kineveznének egy-egy osztályvezetőt, aki három bűnügyi terület, a betörések, a rablások és a gépjárműlopások felderítését koordinálná. Ez nem jelent átszervezést, struktúraváltást, jogkörök és kötelezettségek megváltoztatását - tette hozzá. E három bűnügyi területre összpontosítva 2009 januárjától egyfajta koordinációs modellben gondolkodnak, amellyel hatékonyabb lehetne a rendőrség munkája. (MTI)