Népszava, 2009. április (136. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-01 / 77. szám
2 Nem kér Radicová a Fidesz támogatásából Nem volt szerencsés Orbán Viktor kárpátaljai ígérete a kettős állampolgárságról a szlovákiai magyarok érdekeit tekintve az elnökválasztás második fordulója előtt - írta az Új Szó című szlovákiai magyar lap. „Orbán Viktor hét végi kijelentésének, mellyel megígérte a kettős állampolgárságot a kárpátaljai magyaroknak, két magyarázata lehetséges: 1. Orbán Viktor a messzemenőkig lesajnálja a határon túli magyarok érdekeit vagy 2. Orbán Viktor a messzemenőkig lesajnálja a határon túli magyarok érdekeit” - írja a lap. Kifejti: egy pártelnök külföldi látogatása előtt, melyen ráadásul nyilvános szereplésre lehet számítani, stábja rendszerint készít számára egy tájékoztatást a régió helyzetéről és az aktuális bel- és külpolitikai összefüggésekről. Jelenleg kétségtelenül az utóbbi témák közé tartozik a szlovákiai államfőválasztás is, amelyről azonban a Fidesz elnöke bizonyára értesült már. Feltételezhetően azt is tudja, hogy a választás kimenetele nagyon fontos a szlovákiai magyarok számára, s gyaníthatóan arról is hallott már, hogy az utóbbi napokban a választási kampány első számú motívuma a durva nacionalizmus lett, melynek kapcsán az ő neve is rendszeresen felmerül, s a szlovák nemzeti érzelmű választók megfélemlítésére és mozgósítására használják - tegyük hozzá, jogtalanul. Az újság szerint Orbán Viktornak tudnia kell, hogy minden, amit mond, pláne külföldön, nagy figyelemnek örvend Szlovákiában, s garantáltan felhasználják a kampány során. A kárpátaljai magyarok előtt persze hálás feladat lehet megígérni a kettős állampolgárságot, jóllehet, egy ilyen kijelentésnek ma semmilyen valós relevanciája nincs, hiszen a Fidesz egyelőre ellenzéki párt, s könnyen megeshet, hogy minimum másfél évig még az is marad. Elhatárolta magát Orbán Viktortól és a Fidesztől Iveta Radicová, a szlovákiai ellenzék közös államfőjelöltje. „Határozottan nem értek egyet az autonómia követelésével, határozottan elutasítom, és határozottan lemondok azon politikusok támogatásáról, akik autonómiát követelnek” - jelentette ki Radicová a Joj televízió elnökjelölti vitájában. Orbánnal és a Fidesszel kapcsolatban leszögezte: „Nem találkoztam vele, nem is tanácskoztam vele. Nem kérek és a jövőben sem fogok kérni abból a támogatásból, amely ettől a párttól ered.” MTI-információ Halálra vertek egy szerzetest? Agyonvert egy kínai rendőr egy buddhista szerzetest Tibetben - értesült a Radio Free Asia. A 27 éves Phuntsok Rabtent azért vették őrizetbe, mert felszólította honfitársait arra, ne engedelmeskedjenek többé kínai feljebbvalóiknak. Őrizetbe vétele után menekülni próbált, de egy helyi rendőr elfogta és halálra verte - állítja a rádió, amely hozzáteszi: független vizsgálat nem lehetséges. (Népszava) Riadó a phenjani hadseregnél Észak-Korea riadókészültségbe helyezte hadseregét. Az intézkedés a szolgáló csapatokat éppúgy érinti, mint a tartalékosokat - állította egy dél-koreai segélyszervezet munkatársa. A húszmilliós ország 1,2 millió katonával és 7,7 millió tartalékossal rendelkezik. Az ország közölte, április 4. és 8. között kommunikációs műholdat kíván feljuttatni az űrbe. A bejelentés nyomán igen feszültté vált a kommunista állam és a Nyugat viszonya. (Népszava) Gasparovic kínos helyzetben A jelenlegi szlovák államfő számára kellemetlen videofelvételt hozott nyilvánosságra a pozsonyi SITA hírügynökség kedden délután. Ivan Gasparovic, aki állandóan pártokon felül álló jelöltnek állítja be magát, a múlt héten készült felvételen arról beszél a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) kormánypárt kassai híveinek, hogy „az elnökválasztás eredménye a Smer politikai párt jövője számára is fontos”, illetve, hogy államfői tisztségében úgy viselkedik, mintha a Smer tagja lenne. Gasparovic a SITA-nak nyilatkozva letagadta kijelentéseit. (MTI) Amerikai-iráni kapcsolatfelvétel Az amerikai kormány afganisztáni megbízottja Hágában személyesen találkozott Irán külügyminiszter-helyettesével - közölte Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter szerint Richard Holbrooke és Mehdi Akonzadeh eszmecseréje „terven kívüli, ám szívélyes” volt. A két diplomata megállapodott, hogy kapcsolatban maradnak egymással. (MTI) VILÁG 2009. ÁPRILIS 1., SZERDA NÉPSZAVA Egyelőre aligha kapja meg az ország az IMF-hitel második részét Ukrajna a csőd szélére jutott A zavaros ukrán belpolitikai viszonyokat, a súlyos gazdasági helyzetet, az egyre növekvő szociális és társadalmi feszültségeket tovább tetézheti Viktor Juscsenko államfő tegnap elhangzott, a parlamenthez intézett hagyományos éves üzenete. Az ukrán elnök egyebek mellett kétkamarás parlamentet, új választási rendszert, alkotmánymódosítást és a válságra hivatkozva nemzeti összefogást szorgalmazott. Juscsenkónak nincs sok oka örömre, mivel hazája nem teljesítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételeit, aligha juthat az IMF-hitel második, 16,5 milliárd dolláros hitelkeretéhez. Kijevet teljes csőd fenyegeti. Juscsenko összességében eredményesnek könyvelte el ötödik éve tartó elnökségét. A sikerek közé sorolta az ország szerinte jelentős lépéseit az euroatlanti integráció útján, a 2012-es foci Eb-rendezést, valamint a szólásszabadságot. A súlyos gazdasági recesszióért viszont kizárólag a kormányt nevezte meg felelősként. Egykori szövetségeséből lett egyik legfőbb ellenlábasa, Julija Timosenko miniszterelnök emiatt megrökönyödését fejezte ki, az elnök felvetéseit pedig életképteleneknek mondta. Az elmúlt bő négy évben Viktor Juscsenko támogatottsága a forradalom idején mért több mint hetven százalékról tíz alá süllyedt. Kevesebb, mint egy évvel a választások előtt most úgy igyekszik változtatni jelenlegi, igen negatív megítélésén, hogy gyökeres átalakítást szorgalmaz a parlament összetételében, a választási rendszerben, az önkormányzati rendszer struktúrájában, s ezekből adódóan az alkotmányban. Viktor Juscsenko szerint az új törvényhozásnak már két kamarából kellene állnia. A felsőházba kizárólag egyéni választókerületekből lehetne mandátumhoz jutni, míg a jogalkotásért felelős alsóházat változatlanul pártlistás alapon választanák. Jelenleg kizárólag pártlistán lehetséges képviselői jogosítványhoz jutni, s ez az új rendszer - amit egyébként éppen a regnáló államfő honosított meg - vezetett oda, hogy a kárpátaljai magyarság 2006-ban elveszítette parlamenti mandátumát. Viktor Janukovics ellenzéki pártvezér semmitmondónak, deklaratívnak minősítette Juscsenko beszédét. A keddi nap amúgy nemcsak az elnök üzenete miatt volt érdekes a kijevi törvényhozásban. A kormányzó Julija Timosenko Tömb (BJUT) nem tudta keresztülvinni két, különösen fontos, a válság kezelését célzó törvényi javaslatát, ami a nyugdíjrendszer átalakítását és a gázimportőr Naftogaz energiapolitikáját érintette volna. A csomag azért bukott el, mert azt nem szavazta meg az elmúlt hónapokban kettészakadt kisebbik koalíciós társ Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem (NU-NSZ) tömörülés elnökhű része. A törvények elbukása azért különösen fájó Timosenkónak, mert így semmi esélye annak, hogy Ukrajna hozzájuthat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 16,5 milliárd dolláros hitelkeretének második részéhez. Holott erre óriási szüksége lenne a krízis miatt különösen nehéz helyzetbe sodródott Ukrajnának. Az országban hivatalos adatok szerint is több mint egymillióra nőtt a munkanélküliek száma (a külföldön munkát vállalók magas aránya miatt a valósághoz feltehetően közelebb álló becslések szerint kétmillióan maradtak állás és fizetés nélkül), az ország legfőbb exportbevételeit jelentő nehézipar terjedelme majdnem a felére esett vissza, tíznél is több ukrán bank került a csőd szélére, sok pénzintézetben nyárig moratóriumot helyeztek a betétek kifizetésére, a hitelezés pedig gyakorlatilag teljesen leállt. Mindeközben a költségvetés deficitje minden negatív prognózist alulmúl, a kormány és a jegybank minden erőfeszítése ellenére tovább nő az infláció, a nemzeti fizetőeszköz, a hrivnya pedig tavaly október óta közel hetven százalékot veszített értékéből. Dunda György (Ungvár) A kormány minden erőfeszítése ellenére tovább nő az infláció, a nemzeti fizetőeszköz elértéktelenedik A kommunista képviselőket nem kápráztatta el Juscsenko beszéde: Uncle Samként ábrázolták az ukrán elnököt FaiaRtumts REFLEKTOR Medvegyev az úr a háznál? Néha azt hisszük, hogy egy évvel Dmitrij Medvegyev elnökké választása után lekerül a napirendről az a kérdés: valójában ki irányítja Oroszországot? S akkor történik valami, ami ismét felveti az első számú vezető kérdését. Most Medvegyev azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a BBC-nek kerek perec kijelentette: „Én vagyok az orosz elnök, az ország első embere, a legfontosabb döntéseket én hozom az állam nevében.” Vajon így van-e? Az elmúlt év eseményei sokkal inkább azt valószínűsítik, hogy az elnök egyetlen fontos lépést sem tesz meg Putyin hozzájárulása nélkül vagy legalábbis ellenében. Tettei mögött az elemzők mindig a kormányfőt valószínűsítik, még akkor is, ha erre nincsen bizonyítékuk. Az mindenesetre világos, hogy kettőjük között ha van is véleménykülönbség, az nem kerül nyilvánosságra. Együttműködésük harmonikusnak mondható. Sokkal inkább olyan benyomása van az embernek, hogy munkamegosztás van kettőjük között. A BBC-nek adott interjújában maga Medvegyev is szükségesnek tartotta felhívni a figyelmet erre a hatalommegosztásra. Akkor miért szánta el magát arra, hogy magát állítsa az első helyre? Lehetséges, hogy csupán tekintélyének megerősítése a célja, annak érzékeltetése, hogy tévednek mindazok, akik kreatúrának, végrehajtó tisztviselőnek tekintik. Az üzenet szólhat belföldre, ahol elenyészően kevés azoknak a száma, akik elhiszik, hogy az ő kezében összpontosul a hatalom. De sokkal inkább szólhat a külföldnek, hiszen Medvegyev rendkívül jelentős tárgyalásokra készül. A legfontosabbra éppen ma kerül sor, amikor is Barack Obamával találkozik Londonban. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy éppen ennek az eseménynek a jelentőségét igyekezett aláhúzni az orosz elnök a maga súlyának az érzékeltetésével. A hadászati támadó fegyverzetekről és az orosz-amerikai viszonyról szóló nyilatkozatokat Obama mindenesetre nem Putyinnal, hanem Medvegyevvel írja alá. S vele tárgyal az újabb csúcsértekezlet időpontjáról, Észak-Koreáról és esetleg az európai biztonsági szerződés kidolgozásáról. Formálisan az első emberek találkoznak egymással, az más kérdés, hogy ezeken a tárgyalásokon sem születhet olyan egyezség, amelyhez Putyin nem adja a nevét. Semmi kétség, amiben ma az orosz és az amerikai elnök megállapodik, amögött ott áll az orosz kormányfő is. Barabás Péter Felállt az új izraeli kormány Kedd este mutatta be a knesszetben, az izraeli parlamentben kormányát Benjamin Netanjahu. A koalíció fő erejét Netanjahu pártja, a jobboldali Likud adja, de így is legfeljebb 12-re számíthat a 30 miniszteri posztból. A jobboldali Likudon kívül a koalíció tagja a nacionalista szélsőjobboldali Jiszraél Béténu, a baloldali Munkapárt, a szefárd ortodox Sasz és a telepesek pártja, a Zsidó Otthon. Ami a kulcstárcákat illeti: a Jiszraél Béténut vezető Avigdor Lieberman lesz a külügyminiszter, a Munkapárt első embere, Ehud Barak a védelmi miniszter, és Eli Jisai, a Sasz vezetője kapja a belügyminisztérium vezetését. Izraelben a világgazdasági válság kapcsán mind több szó esik a gazdasági helyzetről. Bár a krízis annyira súlyosan még nem érintette az államot, mint például a középeurópai régiót, s a munkanélküliség sem ugrott meg annyira. Netanjahu kormányát már most megannyi bírálat éri amiatt, hogy összesen 37 miniszter és államtitkár alkotja. Ez fényűzés ebben a helyzetben - mondogatják. A világ közvéleményét azonban az érdekli, milyen politikát kíván folytatni a palesztinokkal kapcsolatban az új kabinet. Netanjahu, mint mondta, tárgyalásokat kíván folytatni a Palesztin Hatóságot irányító Mahmúd Abbásszal, de nem egy palesztin állam megteremtéséről, hanem csak a „gazdasági békéről”. Az új kormányfő ugyanakkor a Barack Obama vezette amerikai kormányzatnak intézett üzenetként sietve hozzátette: „A palesztinoknak fel kell fogniuk, hogy kormányunk partner lesz számukra a béke, a biztonság és a palesztin gazdaság gyors fejlesztése tekintetében.” Európa azt is követelte volna Netanjahutól, hogy tegyen hitet a két állam elve mellett, s folytasson tárgyalásokat a palesztinokkal saját államuk megteremtéséről, a miniszterelnök azonban erre nem volt hajlandó. Ettől függetlenül Netanjahu biztos abban, hogy kormánya jól együttműködik majd Obama adminisztrációjával. „Jól ismerem az Egyesült Államokat, s pontosan tudom, hogy együttműködésünk zavarmentes lesz” - mondta. Sokakat meglepett, hogy a Munkapártot is sikerült bevennie a kormányba. Ehud Barak, a párt elnöke közölte, a kormányban a baloldali ellensúlyt kívánják képezni. Simon Peresz államfő lerövidítette hétfőn kezdődött prágai útját, így részt vehetett a kormány beiktatásán. A cseh külügyminiszter szerint várhatóan elmarad az Európai Unió- Izrael-csúcstalálkozó. Schwarzenberg azt állítja, hogy a közel-keleti helyzet nagyon bonyolulttá vált, s az Európai Uniónak kifogásai vannak az izraeli kormány néhány lépésével szemben. Népszava-információ Visszaküldik a románokat A moldovai hatóságok az elmúlt napokban több mint 200 személynek tagadták meg a beutazását olyan kifogásokkal, hogy sérült a vonatjegyük, nem volt hitelesített meghívójuk, egészségügyi biztosításuk, vagy nem rendelkeztek elégséges pénzösszeggel. A napok óta tartó incidensek után a román diplomácia azonnal magyarázatra szólította fel a Moldova Köztársaságot, Cristian Diaconescu román külügyminiszter szerint azonban semmiféle hivatalos válasz nem érkezett a szomszédos keleti államtól. Diaconescu csalódott amiatt, hogy Chisinau nem tartja be az EU-val szemben vállalt kötelezettségeit, amikor korlátozza a román állampolgárok szabad közlekedéshez való jogát. Ennek ellenére Románia nem tesz ellenlépéseket pusztán érzelmi okokból kifolyólag - mondta a román diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy az Európai Unió többször is hangsúlyozta, a moldovai reformok üteme és mértéke befolyásolja Brüsszel viszonyulását az EU-tagságot áhító Chisinauhoz. Lokodi Imre (Marosvásárhely) Kabultól függ a biztonság Afganisztánban csak akkor lesz fenntartható a stabilitás, ha arról maguk az afgán szervek képesek lesznek gondoskodni - mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter a Hágában tartott keddi Afganisztán-konferencián megerősítést nyert közös álláspontot ismertetve. Beszámolt arról, hogy a hozzászólók nagy hangsúlyt helyeztek a nemzetközi támogatáson belül a kiképzési feladatokra, valamint arra, hogy a kábítószer elleni fellépés mellett mezőgazdasági programokat kell indítani az ópiumtermesztésből élő afgán szegényparasztok megsegítésére. Irán nagyon konstruktív magatartást tanúsított a konferencián - közölte a magyar külügyminiszter. Kiemelte, hogy Teherán kész hozzájárulni Afganisztán helyzetének megszilárdításához, egyebek közt a tálibok fő bevételi forrását jelentő kábítószer-kereskedelem megfékezéséhez. Göncz Kinga beszámolt az értekezleten az Afganisztánnak nyújtott, sokoldalú magyar segítség formáiról. MTI-információ