Népszava, 2009. június (136. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-15 / 138. szám
10 KULTÚRA 1989-bEN VI______________________________________I AZ ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK: MAGYARORSZÁG VISSZANYERTE FÜGGETLENSÉGÉT. 20KV JÚNIUS 1f6-ÁN. NAGY IMRE ÉS MÁRTÍRTÁRSAI UJRATFMÍTÉSÉNEK ÉVFORDULÓJÁN ’S6 VÉRTANÚIRA EMLÉKEZÜNK ÉS A neves Magyar Köztársaságot köszöntjük. Helyezze EL ÖN IS A MEGFMNI FKFZFS VIRÁGAIT A MŰCSARNOK ELŐTTI EMLÉKHELYEN. GYÚJ VSON GYERTYÁT AZ *56-OS EMLÉKPONTOK EGYIKÉN ÉS VEGYEN RÉSZT AZ ESÍI ÜNNEPI KONCERTEN! ÜNNEPI KONCERT A HŐSÖK TERÉN Miklósa I kika Komlósi Ildikó, Polgár László és Fikí te Attila FŐSZEREIM. ÉS ÉVÉ L IDŐPONT: 200^ (ÚNIUS 11., 20.IW-2K30 KÖZ RT MŰKÖDÖK: Pannon Filhharmonikusok - A Pécs 2010 Európa kulturális Fővárosa Program Nagykövete vezényel: Kamar Zsolt A HONVÉD MŰVÉSZEGYÜTTES FÉRFIKARA BARTÓK BÉLA KAMARA kórus A SZOLNOKI KODÁLY KÓRUS NŐI KARA ÉS a Hunyadi János általános iskola gyermekkara A PROGRAMBAN RÉSZLETEK HANGZANAK EL ERKEL. PUCCINI. Verdi, Mozart. Beethoven müve idői . A KONCERT INGYENESEN LÁTOGATHATÓ. A Győri vagy ültási emlékhelyekről és az ünnepi programokról TOVÁBB RÉSZLETEK A WWW.MAGYAROIRSZAG.HU/56 HONLAPON. EMLÉKNAPJA 56-0 Ximvji a Magyar Kilínaug Kn-Jnp rmgm.’is.ibfi 2009. JÚNIUS 15., HÉTFŐ NÉPSZAVA Mohácsi János rendezése, az Istenítélet érdemelte ki a Pécsi Országos Színházi Találkozó fődíját „Nehéz lenne egy konténerbe berámolni az életemet” ha mellette hirtelen felmutatok egy teljesen elütő humoros pillanatot. Ekkor megnő a távolság a két véglet között a színpadon. Ennél talán még fontosabb, hogy észrevegyem, mennyire sokrétű a világ. Ne csak sírni vagy zokogni tudjak a hazai közállapotokon, hanem ha úgy tartja kedvem, röhögni is. - Meddig lehet az iróniát, a humort fokozni a színpadon? - A próbákon, amikor záporoznak az ötletek, kell meghatározni, mi az, ami még belefér és mi az, ami nem. Egy társulat önmagában is nagyon komoly esztétikai szűrő képes lenni. - Kárpáti Péter író megjegyezte, számára azért fontos előadás az Istenítélet, mert épp arról szól, amit nap mint nap átélünk, vagyis hogy mindent a hisztéria irányít. Én azért tartom fontosnak ezt a történetet, mert azt mutatja meg, hogy miközben nagyon kicsi a magva annak, ami szétrombolja a faluközösséget, de senki más nem tehet róla, mint a faluban lakó polgárok. A hazai viszonyainkra átültetve arra figyelmeztet, hogy miközben benne ülnek egyesek a jóban, kezdik felemészteni magukat. Két Pécsett rendezett előadása is bekerült a POSZT versenyprogramjának a válogatásában. Az nem meglepő, hogy Kaposváron jól tud együtt dolgozni az ottani társulattal, hiszen huszonöt éve tagja a kaposvári együttesnek, de úgy tűnik Pécsett rövid idő is elég volt ahhoz, hogy komoly eredményeket érjen el. - Minden társulatban vannak tehetséges és jó szándékú színészek. A pécsi társulattal revelatív módon próbáltuk A képzelt beteget. A Salemi boszorkányok története pedig arra is jó, hogy egy nagyobb térfogatú társulatot teszteljen meg az ember. A pécsi társulat nem volt ahhoz hozzászokva, ahogy én dolgozom, de érdekelte őket és nyitottak voltak. - Úgy tudom, a következő évadban is rendez Pécsett. - Igen Caragiale Elveszett levél című darabját dolgozzuk fel, ez lesz az évadban az első bemutató. - Hasonlóan négyórás előadás lesz, mint az Istenítélet? - Ezt én előre soha nem tudom. Most úgy látom, nem lesz Az előzetes várakozásnak megfelelő döntés született hétvégén a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT). A szakmai zsűri Mohácsi János egyik pécsi rendezésének, az Istenítéletnek ítélte a legjobb előadás díját. A rendezővel, akinek két előadása is szerepelt a versenyprogramban, még a díjkiosztó előtt pécsi és kaposvári munkáiról beszélgettünk. - Miért döntött úgy, hogy tizennégy év után újra megrendezi Arthur Miller A salemi boszorkányok című művének feldolgozását, az Istenítéletet? - Ez egy komoly belső érés következménye. Amikor Balikó Tamással, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk arról, hogy milyen bemutatók legyenek Pécsett, szóba került A salemi boszorkányok, és én azonnal rávágtam, hogy megcsinálom, mert úgy éreztem, olyat tudok róla, amit más nem nagyon. - Miben különbözik ez az előadás a korábbi kaposváritól? - Minden társulat más. Saját magamat hazudtolnám meg, ha azt gondolnám, hogy azok a szövegek, amelyek a kaposvári társulattal való közös munkában születtek meg, érvényesek a pécsi társulatra is. A pécsi színészekkel úgy kezdtem el dolgozni, mintha egy teljesen idegen anyaggal találkoznék. Megszüntettem bizonyos szerepeket, amelyek Kaposváron a próba során kerültek bele. Mohácsi Istvánnal együtt elvégeztünk egy komoly dramaturgi munkát. A régi előadásból maradtak meg pillérek, de teljesen újak is bekerültek az előadásba, például amikor Proctoréknál mindenki megbotlik a lépcső harmadik fokában. A korábbi egy sziklaszilárd, gránittömbszerű előadás volt, a mostani jóval organikusabb, viccesebb. Az előadásról szóló vitában valaki úgy vélte, hogy túlságosan el is billent az arány az irónia felé. - Úgy gondolom, hogy egy iszonyatosan tragikus pillanat, amelyben az előadás bővelkedik, sokkal tragikusabb lesz, annyira hosszú, mint az Istenítélet, de bármi lehet belőle. - Ugyanakkor aláírta a felkínált szerződést a következő évadra Kaposváron - ott mit rendez? - Az évad utolsó premierjeként Tóth Edétől A falu rosszát. -Az igazgatóváltást követően nem volt egyértelmű, hogy Kaposváron marad - miért döntött végül így? - Elsősorban azért, mert kínáltak nekem szerződést. Másrészt a gyerekeim Kaposváron járnak iskolába, a társam ott színésznő. Rettenetes nehéz lett volna egy konténerbe egy életet összerámolni és elvinni huszonöt év után. A kaposvári társulati létemet én most is létező dolognak tartom, nagyon komoly dolognak kell ahhoz történni, hogy azt mondjam, nem akarok Kaposváron dolgozni. - Milyen a kapcsolata Schwajda György igazgatóval? - Normális, olyan amilyennek egy beosztott rendezőnek kell lennie az igazgatójával. Ugyanakkor Babarczy László kivételével a többi korábban Kaposváron dolgozó rendezőnek - Rusznyák Gábornak, Réthly Attilának és Keszég Lászlónak - útilaput kötött a lábára, ami eléggé meglepő. Igaz, egy-egy darabot rendeznek Kaposváron, de a társulati szerződésük megszűnt. - Milyen a hangulat most a kaposvári színházban? - Az igazgatói utódlás körüli harcokhoz képest most nyugodtabb a légkör. Igaz, tizenöt színésznek és három rendezőnek távoznia kellett az együttestől. Ez egy társulat életében dermesztően nagy változás. A jövőt pedig nem nagyon tudjuk megjósolni. - A kaposvári színház felújítására van esély? - A város vezetése egyelőre nem tud semmit ígérni ezzel kapcsolatban, és az ország jelenlegi gazdasági helyzetét elnézve úgy látom, egyhamar nem lesz ebből színházfelújítás. - Kaposváron ön mennyire tud előre tervezni? - Úgy érzem, készen kell lennem mindenre. Hívtak rendezni Szatmárnémetibe és Sepsiszentgyörgyre is. Nem szabad dermesztő tekintettel állnom akkor, ha az igazgatóm úgy dönt, ne folytassam Kaposváron a pályámat. Balogh Gyula Mohácsi Jánost lánya köszönti a POSZT szombati díjkiosztójának estéjén a Pécsi Nemzeti Színházban Fotók: MTI A IX. POSZT elismerései A legjobb előadás díját a Pécsi Nemzeti Színház előadása Arthur Miller Istenítélet című darabja kapta. A legjobb rendezés díját Ascher Tamás vehette át Julian Crouch-Phelim McDermott: Jógyerekek képeskönyve, valamint a Gorkij: Barbárok feldolgozásáért. Előbbi a budapesti Örkény István Színház és a Művészetek Palotájának közös produkciója, utóbbit a Katona József Színház mutatta be. A legjobb női főszereplő Herczeg Adrienn lett az Istenítélet és A képzelt betegben nyújtott előadásáért. A legjobb férfi főszereplő Gyabronka József lett a Bérháztörténetekből, amelyet a Szputnyik Hajózási Társaság és a Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet állított színpadra. A legjobb női epizódszereplő Börcsök Enikő lett, aki a Tracy Letts: Augusztus Oklahomában című darabban nyújtott alakításáért vehette át az elismerést. A legjobb férfi epizódszereplőnek Pál Andrást választották az Istenítélet, valamint Moliére után, A képzelt beteg című darabban nyújtott alakításáért. A legjobb díszletért járó elismerést az Istenítélet és a Barbárok díszlettervezője, Khell Zsolt vehette át. A legjobb jelmez díját a Jógyerekek képeskönyve kosztümjeiért Nagy Fruzsina kapta. Különdíjban részesült a Szputnyik Hajózási Társaság. A közönség zsűri díját Mihail Ugarov: Oblom-off című darabja kapta, amelyet a debreceni Csokonai Színházban mutattak be, Andrzej Bubier rendezésében. A MASZK Országos Színészegyesület zsűrije Trill Zsoltot (Mihail Ugarov: Oblom-off, debreceni Csokonai Színház) és Nagy Marit (Botho Strauss: A park, Nemzeti Színház) díjazta. A Fidelio Est díjait Tenki Réka (Gorkij: Barbárok, budapesti Katona József Színház) és Pálfi Ervin (Háy János: A Gézagyerek, Szabadkai Népszínház) kapta. A Thália Színház Rivalda díját Háy János A Gézagyerek és Shakespeare: A velencei kalmár (egri Gárdonyi Géza Színház) című előadásának ítélték. Két díjazott az Istenítéletből: Herczeg Adrienn és Pál András