Népszava, 2009. július (136. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-06 / 156. szám
NÉPSZAVA Számos kérdést vet fel a Margit híd augusztusban kezdődő felújítása - Vizsgálják az előkészítést és a magas árat ! Átalakításkor száraz lábbal át a Dunán? Több, egyelőre megválaszolatlan kérdést vet fel a Margit híd hamarosan kezdődő felújítása. Miként tervezik a jelentős forgalmat „elterelni" az átkelőről, megoldás lehet-e erre egy ideiglenes pontonhíd létesítése? Továbbra sem egyértelműek a költségek, csak annyit tudni, hogy a híd egy méterére vetített rekonstrukciós költség várhatóan vetekszik az M7-esen készült köröshegyi völgyhíd építésének hasonló mutatószámával. A helyzetet nehezíti a 4-es metró építése, a Belváros Főutcájának kialakítása, valamint a számos útfelújítás miatti kaotikus fővárosi közlekedés. Mintegy 30 milliárd forintból egy év alatt újulhat meg a főváros legrosszabb állapotú Duna-hídja. A Margit híd rekonstrukciója a becsült összeg duplájába kerül, de még a jövő évi önkormányzati választás előtt átadhatják. A híd kivitelezői pályázatának eredményhirdetése - amely a többletforrások előteremtéséről döntő június 25-i fővárosi közgyűlés előtt lett volna, de 30 nappal elhalasztották -július 24-én lesz, majd 8 napon belül köthetnek szerződést a nyertessel, amely augusztus első felében kezdheti a munkát. A gépkocsik forgalmát azonban csak 2-3 héttel azután korlátozzák. Ez éppen a szeptemberi iskolakezdésre esik, amikor is már csak a BKV járművei hajthatnak fel az átkelőre. A tervek szerint a felújított hidat 2010 augusztusában adják vissza a forgalomnak, apróbb munkákat azonban még utána is végeznek. Pontonhidat javasolnak ideiglenes pontonhíd létrehozását, a város határán átmenetileg P+R parkolók kialakítását, valamint újabb buszsávok kijelölését javasolta Hagyó Miklós városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, hogy a Margit híd felújításának egy éve minél kevesebb kellemetlenséget okozzon. Emlékeztetett, hogy a Margit hídon naponta mintegy ötvenezer autó halad át, ami jelzi a megoldandó feladat nagyságát. Hagyó és mások is hivatkoztak a II. világháborúban felrobbantott Margit híd mellett 1946 májusától több mint két éven át működött „Manci hídnak” elnevezett pontonhídra. Ugyanakkor Berényi János, a Közlekedéstudományi Intézet tagozatvezetője felhívta lapunk figyelmét arra: a közvélekedéssel ellentétben a „Manci híd” alapvetően egészen más, úgynevezett cölöphíd volt, s csak a középső része volt pontonhíd, amelyet olykor megnyitottak, hogy a hajóforgalom közlekedhessen. Azt is mondta, hogy a Margit híd legutóbbi átfogó felújításakor, 1978-ban is felmerült a pontonhíddal való helyettesítés ötlete, ám ezt a nehézségek miatt végül elvetették. A problémák közt említette, hogy egy csupán egy-másfél sávos ideiglenes híd aligha tudná elvezetni a járműforgalom érezhető részét, ugyanakkor az amúgy is „beduguló” alsó rakpartokon „rémálom” lenne kialakítani a pontonhíd hídfőit. E kaotikus állapotnak a fenntartása egy évig Berényi szerint meglehetősen „hajmeresztő” ötlet, a költségekről nem is beszélve. Ami utóbbit illeti, Hagyó Miklós kérésére a Honvédelmi Minisztérium (HM) kiszámolta: a híd működtetésének összköltsége egyetlen napra mintegy 20 millió forint. Vagyis az egyéves lezárást figyelembe véve a pontonhíd mintegy 7 milliárd forintba kerülne. Ráadásul a pontonhidat katonai járművek és technikai eszközök alkalmi átkelésére találták ki, nem pedig huzamosabb ideig állandó civil forgalom céljára. A Városházán úgy tudjuk, sokallják a 7 milliárdot és vitatják a HM becslését is arra, miszerint a híd üzemeltetéséhez állandó, 480 fős stábra lenne szükség. Ezért a főváros vizsgálja, nem lenne-e célravezetőbb külföldről beszerezni egy ilyen pontonhidat. Ellentmondásos helyzet Elég fejetlennek tűnik az ütemezés - ezek voltak a Magyar Közlekedési Klub vezetőjének első szavai a Margit híd felújítása és a vele egy időben futó többi beruházás kapcsán. Mészáros Péter szerint a főváros vezetésének koncepciója annyiból áll, hogy nyárra időzítik a nagyobb beruházásokat és a Margit híddal megvárták a Szabadság híd felújítását. A szakértő úgy vélte, komoly problémák és feszültségek forrásává válhatnak a belvárost megbénító munkálatok. A beruházásoknak a fővárosiak életére gyakorolt hatásáról szólva elmondta: tudomása szerint a főváros nem készít forgalomterelési terveket, ugyanis az a hozzáállás, hogy a forgalom „majd csak eltűnik valamerre”. Szerinte az is zavaró, hogy „nemzetközi viszonylatban szemlélve az egyes projektek költségeit, az embernek az az érzése támad, hogy a közbeszerzések nálunk csak fölfelé nyomják az árakat”. Ráadásul Európa nagyvárosaiban „az árak mellett valahogy a minőség is jobbra sikeredik, miközben külföldön valahogy intenzívebb a munka”. Utóbbi oka, hogy nem várják meg, amíg minden tönkremegy, hanem szinte folyamatosan jobbítanak, bővítenék. A Levegő Munkacsoport szerint viszont a Margit híd munkái nem okoznak jelentősebb változást a főváros életében. Lukács András, a szervezet elnöke ennek okát abban látja, hogy a városban amúgy is mindig dugók vannak, s az autósok néhány nap alatt alkalmazkodnak az új helyzethez. „De mindent meg kell tenni a dugók csökkentéséért, hiszen az araszoló járművek különösen sok szennyező anyagot bocsátanak ki.” Lukács szerint nagy baj, hogy Magyarországon túlságosan elhúzódnak a beruházások. „A 4-es metró építése a tipikus példája azoknak a hibáknak, amelyeket nálunk elkövetnek. A tervezés nem megfelelő, és nagyrészt ennek következtében a kivitelezés sok esetben gyenge. A menet közbeni változtatások pedig vagyonokat emésztenek föl” — magyarázta. Már azt is előrelépésnek tartaná, ha több műszakban dolgoznának az építkezéseken. Lukácsnak sem volt tudomása fővárosi forgalomelterelési tervről a Margit híd rekonstrukciójának időszakára, de „ilyenek nem is szoktak készülni, mondván: szükség sincs rájuk”. határozásában, mellyel a mérnökárak a jövőben - még legalább 20 hasonló projekt van tervben - „felülvizsgálhatók”. Ha az ÁSZ nem is, a városházi ellenzék készséggel ellenőrizne eseti bizottság létrehozására vonatkozó javaslatukat a közgyűlés - egy SZDSZ-es vokssal - el is fogadta. A múlt héten meg is tartotta első ülését az önkormányzat nagy értékű beruházásai előkészítését és megvalósítását vizsgáló paritásos testület, ám az ügyrend elfogadása után az MSZP és az SZDSZ képviselői kivonultak. Ugyanis - egy MSZP-s hiányzása miatt - többségbe kerültek az ellenzékiek, akik ezt kihasználva úgy határoztak, hogy a bizottsági döntéseket egyszerű többséggel fogadják el. A határozatképtelenség miatt végül éppen a legfontosabb feladat, a Margit híd felújításának előkészítésével kapcsolatban nem hozott semmilyen döntést a testület. (Bagdy Gábor KDNP-s bizottsági elnök a Margit hídon kívül vizsgálná még a 4-es metrót, a csepeli szennyvíztisztítót, a csepeli gerincutat és a Kossuth téri mélygarázst is.) Eközben az MDF megelégelte a Margit híd körüli huzavonát és Herényi Károly országgyűlési képviselő bejelentette: „valami nagyon bűzlik a Margit híd körül (...) ennek a szaga a Városházáig nyúlik.” Az MDF kész akár büntető feljelentést is tenni az ügyben, hogy „ne kerüljenek megint milliárdok ismeretlen helyre, ne kerüljön egy beruházás olyan összegbe, ami szakmailag nem indokolható.” Lengyel Tibor, Nagy Áron A híd megérett a rekonstrukcióra, rövidesen már csak a BKV használhatja, kerülőutak viszont egyelőre nincsenekFotó: Bielik István Rosszkor rossz helyen? Bár a Duna vízszintje csökkent, így szombat délutántól ismét járható a budai és a pesti alsó rakpart, a város forgalmi helyzete korántsem ideális a Margit híd lezárásához, illetve egy szükséghíd kialakításához. Pesten és Budán jelenleg is több tucat helyen okoz kisebb-nagyobb dugókat a tucatnyi útfelújítás, valamint a 4-es metró építése. Az Árpád fejedelem útján a Margit hídnál komoly sávelhúzások vannak az alsó és felső rakpart közötti csomópont építése miatt, a híd felhajtójánál pedig egy sávra szűkül le az útpálya a Lipthay és az Üstökös utcában. A Rogán Antal V. kerületi polgármester által - részben uniós támogatásból - megálmodott „Belvárosi Főutca" építése miatt pedig már korábban lezárták a Petőfi Sándor utcát, a Bécsi utcát és az Október 6. utcát, nemrég pedig a Kecskeméti utca-Károlyi Mihály utca útvonalat is. A nyáron továbbra is lezárják hétvégéken a Lánchidat a járműforgalom elől, s jelentős torlódásokat okoz, hogy több helyen folynak útfelújítási munkálatok - sok esetben a közműhálózat cseréjével egyidejűleg. Pedig a korábbi évek után az idén kevesebb útszakasz felújítását tudja csak vállalni a főváros. Év végéig 43 szakaszon 36 kilométer út újul meg. Jövőre további 75 kilométernyi felújítást terveznek, de 2010 végéig így is csak a fővárosi kezelésű úthálózat alig több mint felét tudják rendbe hozni, bár korábban 70 százalékos arányt terveztek. A munkák tervezésekor nem csak a szűkös keret - az idén 2,5 milliárd forint - jelölte ki a lehetőségeket, hanem állítólag azért is csak ennyi felújítást vállalt a főváros, mert már „bekalkulálta" a hídfelújítások, a metróépítés, a belváros forgalomcsillapítását célzó átalakítások és a budai szennyvízfőgyűjtő csatorna kialakításának munkálatai okozta nehézségeket is. Az idei útfelújítási munkák első szakasza - e körben 20 útszakaszon cserélik ki az aszfaltburkolatot összesen 14,6 kilométer hosszan - július közepére-végére várhatóan befejeződik. De még ebben a hónapban - a közbeszerzési eljárások lezárásától függően - elkezdik a második ütem munkálatait. A szeptemberi iskolakezdésre elkészülő 23 újabb útszakasz összesen 21,4 kilométer. 2009. JÚLIUS 6., HÉTFŐ Ellenőrzések és gyanúk Külön eljárásban várhatóan nem vizsgálja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Margit híd kérdését, annál inkább kapható az ellenzék a felújítás körülményeinek ellenőrzésére. Az ÁSZ-hoz június végén Demszky Gábor főpolgármester fordult, kérve: a számvevők vizsgálják meg, mi okozhatta a mérnökár és a kivitelezői ajánlat közötti „drámai” különbséget. Remélte, hogy az ÁSZ segíthet egy „egységes kontrollmechanizmus” meg HÁTTÉR Métere 32 millió forintba kerül A Margit híd felújításának méterenkénti költsége vetekszik a köröshegyi völgyhíd építésének forrásigényével és duplájába kerül, mint amennyit a Szabadság híd egy méterének műemléki igényességű rekonstrukciója vitt el. Az M7-es - drágasága miatt sokat bírált - völgyhídja a maga 1861 méterével 63 milliárd forintba kerül, ami méterenként csaknem 34 millió forintos költséget jelent. Ezzel szemben az ugyan rendkívül leromlott állapotú, ám mégiscsak létező Margit híd egy-egy métere 32 millió forintnál is többe kerül, miután összesen 930 méternyi pályát (ebből a mederhíd 840, a szárnyhíd pedig 90 méter) csaknem 30 milliárd forintból terveznek megújítani. Ezzel szemben a Margit hídénál műemléki szempontból legalábbis alaposabb és igényesebb rekonstrukció a nemrég átadott 333 méteres Szabadság híd esetében kijött 5,5 milliárd forintból, ami méterenként 16 milliós költséget jelent. Bár a száraz összehasonlítás csalóka, mert eltér a három hídszerkezet és projektelemeikben is jelentős különbség van, mindenesetre a számok jelzésértékűek. A Margit híd felújításának összege így is rengeteg pénz. Olyannyira, hogy a fővárosi önkormányzatnak legutóbbi, június végi ülésén teljesen át kellett alakítania idei költségvetését-sőt jelentős tételekről kell lemondania a következő két évben is hogy előteremthesse az elkülönített pénzhez még hiányzó 17,1 milliárd forintot. Ugyanis kiderült, a híd rekonstrukciója a korábban becsült összeg duplájába fog kerülni. A kiírt közbeszerzésre két cég jelentkezett, közülük az olcsóbb Strabag-Hídépítő konzorcium ajánlata is bruttó 25 milliárd forint. Ez azonban még nem tartalmaz minden megvalósítandó elemet, ezeket hozzáadva az összeg eléri a 30 milliárd forintot. A másik pályázó, a Vegyépszer pedig a hírek szerint még többért vállalná a rekonstrukciót. Viszont az önkormányzat csupán 13 milliárd forintot különített el a munkálatokra-s ebben már benne van a mintegy 6 milliárd forintos EU-támogatás is. A büdzsében megjelölt összeget a főváros az úgynevezett mérnökár alapján számolta. Ez egy becslés, melyet az önkormányzattól független mérnökiroda határozott meg. 9