Népszava, 2011. június (138. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-01 / 127. szám
2 NÉPSZAVA BELFÖLD 2011. JÚNIUS 1., SZERDA Amíg a tárca a nyerőgépek ügyében nem zárja le a vizsgálatot, az sem publikus, mikorra fejezik be a munkát Mégkeresik a százmilliárdokat Bár Lázár János Fidesz-frakcióvezető szerint hamarosan lezárul a nyerőgépekhez köthető, eltitkolt szerencsejáték-bevételek felkutatására fél éve - épp az ő jelzésére - indított vizsgálat, a nemzetgazdasági tárca még nem látja az alagút végét. Lázár szerint „adócsalással és megtévesztéssel évi 200-400 milliárdos hasznot tüntetnek el az állam elől". A vállalkozásokat tömörítő szövetség biztos benne, semmi törvénytelenre nem bukkan a tárca. Ettől tart a játékosok szövetsége is, ők jobban bíznának egy független parlamenti vizsgálóbizottságban. LENGYEL TIBOR Fél éve tart a szerencsejátékszektort, azon belül is a nyerőgépbiznisz visszásságait érintő átfogó vizsgálat a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárcánál a nyilvánosság teljes kizárásával. Bár a múlt héten a kezdeményező Lázár János már úgy nyilatkozott, „hamarosan” lezárul a vizsgálat, a minisztériumnál kérdésünkre kerülték az ilyen bizonytalan becslést is, így nem tudni, mikorra fejezik be a munkát, addig viszont a vizsgálat megállapításairól nem is adhatnak tájékoztatást. Érdekes, hogy a tárca az ágazatban közismert svindlikre való utalást is kerüli, mikor a „pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó állami bevételek alakulásának” vizsgálatáról írt minapi válaszában. A januári minisztériumi közlés konkrétabb volt: aszerint azt vizsgálják, érte-e kár a költségvetést, vagyis a nyerőgépet üzemeltetők az adóalapot képező bevételt eltitkolhatták-e. A Fidesz frakcióvezetője ugyanis konkrét csalásgyanúra hívta fel Matolcsy figyelmét abban a tavaly novemberi írásbeli kérdésében, melynek hatására a vizsgálat elindult. Lázár azt tudakolta, „miért nem érdekli az államot a pénznyerő automatákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a milliárdok?” A tét nem kicsi. Lázár legalábbis azt is írta: „adócsalással és megtévesztéssel mintegy 200 és 400 milliárdos haszonhoz tud jutni egy bizonyos érdekcsoport évente, illetve ennyit tüntetnek el az adóhivatal és az állam elől”. Az is igaz, hogy Matolcsy már tavalyi válaszában még a vizsgálat elrendelése előtt tompította Lázár kijelentéseit. Bár indokoltnak tartotta a piaci szabályozás átfogó felülvizsgálatát, a miniszter azt írta: „képviselő úr által hivatkozott számok forrása számomra ismeretlen, nem derül ki a számítás módja, így azok ellenőrzésére sincs mód”. Az érvelés számszerűsége problematikus - jegyezte meg Matolcsy, aki statisztikákkal támasztotta alá, hogy a pénznyerő automaták számának csökkenése arányban áll a játékadó-bevételek mérséklődésével. Tény, hogy az eltitkolt bevételt természetéből fakadóan nehéz észrevenni, még problémásabb megbecsülni. Erre tesz vélhetően kísérletet az a hétfős csapat - három belső ellenőr és négy külső szakértő -, amely a tárcánál a vizsgálatot folytatja. A kontroll érinti a szaktárca illetékes szervezeti egységeit: a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, az ágazat ellenőrzéséért felelős Szerencsejáték Felügyeletet és a nyerőgépeket hitelesítő Mérésügyi Hatóságot is. Utóbbi szervezetekre utalhatott a kérdései alapján a piac működéséről belső információkkal bíró Lázár, mikor előre felhívta Matolcsy figyelmét arra: „meg kell válni azoktól, akik részesei voltak a kialakult helyzetnek és a lobbicsoportok befolyása alá kerültek”. Ami a jelenlegi ellenőrzési és szabályozási rendszer kijátszhatóságát illeti, Lázár is jelezte, a nyerőgépeket üzemeltetők befolyásolhatják a gépek adatait úgy, hogy a hatóságok abban a hitben vannak: a bevallott adatok a valóságot tükrözik. A kifinomult elektronikus eszközök segítségével ugyanis az automatából származó jövedelmet könnyedén el lehet titkolni. A nyerőgépeket üzemeltető vállalkozásokat tömörítő Magyar Szerencsejáték Szövetség viszont azt hangoztatja, ez az ágazat az egyik legjobban ellenőrzött. A szervezet elnöke, Schreiber István lapunknak azt mondta: ők is várják a tárca vizsgálatának eredményét, de biztos benne, az ellenőrzés nem tár fel semmi törvénytelent. Még pörög a minisztériumi vizsgálat, és nem tudni, ki nyer a végén fotó: shutterstock Élnek a gyanúperrel Anélkül, hogy a még zajló vizsgálatot megkérdőjeleznénk, felmerülhet a gyanú, hogy az ellenőrzés elsiklik néhány fontos kérdés felett, így éppen a lényegre nem kapunk választ: hová tűnhettek az elmúlt 20 évben súlyos százmilliárdok - osztotta meg aggályait lapunkkal a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Közhasznú Szervezetének szóvivője. Abházi József emlékeztetett: a több százezer játékost képviselő szervezetükkel a vizsgálat alatt senki nem vette fel a kapcsolatot, nem tudják, hogy az ellenőrzés érintette-e például a nyerőgépek úgynevezett fekete dobozainak és a játékprogramoknak a vizsgálatát, pedig éppen ezeket lehet manipulálni. A szóvivő szerint ebben a témában „politikai játszmák folynak", a tárca vizsgálata is csupán „mumus". Abházi azt tartaná a legjobbnak, ha egy, a nyilvánosság előtt működő parlamenti vizsgálóbizottság venné kezébe az ügyet, és független szakértők, nem pedig az érintett állami szervek képviselői segítenék a munkát. Hozzátette:„nem politikai hisztit akarunk", hanem valódi válaszokat arra, eltűntek-e és ha igen, kinél landolhattak az adómilliárdok. Emlékeztetett: az előző ciklusban Császár Antal független - később fideszes - képviselő és Gulyás József SZDSZ-es politikus is vizsgálatot sürgetett - hiába. Az egyesület pedig már 2008-ban jelezte Orbán Viktornak, hogy„az államnak 41 milliárd forint bevétele származik ezekből a gépekből, de a tiszta bevétel ennek a sokszorosa, amiről az APEH nem vesz tudomást". www.nepszava.hu belfold@nepszava.hu Magánalapítványt államosítana a Fidesz? Egy magánalapítvány működteti az ország első, 23 éve autonóm módon működő alternatív gimnáziumát, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumot (AKG), ezt pedig nem lehet csak úgy „államosítani” - jelentette ki az iskola alapítója, pedagógiai vezetője a Figyelőnetnek. Horn György - aki a korábbi SZDSZ-ügyvivő Horn Gábor testvére - reméli, csak „a bürokratikus apparátus sajátos mechanizmusából fakadó baki”, hogy a Magyar Közlönyben nemrég megjelent, az AKG-t működtető alapítványt felszámolná a kormány. Horn a Népszabadságnak beszélt először arról, hogy az AKG-t fenntartó magánalapítvány jövőjét érintő tervekről meglepetéssel értesült. Már csak azért is, mert nem érti, hogyan válik az állam tulajdonossá egy olyan iskolában, amelynek fenntartásához már 15 éve nem ad pénzt. Emlékeztetett: az iskola fenntartója semmiben sem hasonlít a mai közalapítványokra, amit az is jelez, hogy a minden iskolának járó, diákonkénti normatív támogatáson túl az AKG semmilyen pluszpénzt nem kap az államtól. Adatai szerint a gimnáziumban tavaly csaknem hatszáz diák tanult, utánuk 142 millió forint normatívát utalt az állam. Ez az iskola költségvetésének 24 százaléka, míg ehhez a fővárosi önkormányzat tavaly 1,4 milliót adott, idén viszont már semmit. A családok átlagosan 55 ezer forintnyi - 25 ezertől 120 ezerig terjedő - hozzájárulást vállaltak. A magánszemélyektől végül összességében 206 millió, gazdasági társaságoktól pedig 91 millió forint támogatás érkezett, és az alapítvány 406 milliót fordított a gimnázium fenntartására. Horn emlékei szerint egyébként hónapokkal ezelőtt volt egy egyeztető tárgyalás, ahol Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára jelezte a szándékot, hogy az iskola alapítványát megszüntetnék, és többségi állami tulajdonú nonprofit gazdasági társasággá alakítanák. Ezt az AKG-sok már akkor rossz megoldásnak tartották, és Horn most is azt reméli, ha a fenntartó jogi státusa változik is, az nem jelenti majd azt, hogy az állam korlátozza az iskola autonómiáját. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ RÖVIDEN Kötcse kilencedszer „A nemzeti kormányzás első éve" címmel rendezik meg vasárnap Kötcsén a hagyományos polgári pikniket - írta a nol.hu. A rendezvény házigazdája idén is a Balog Zoltán által vezetett Polgári Magyarországért Alapítvány, valamint a Hermina Szalon, a Belvárosi Polgári Szalon és a Konrad Adenauer Alapítvány lesz. A Dobozy-kúrián a piknik fő szónoka ezúttal is Orbán Viktor lesz. Az előadók között szerepel Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár is. A kötcsei találkozót 2004 óta évente rendezik meg fideszes politikusok és a jobboldali értelmiségi holdudvar részvételével a Somogy megyei településen. A tanácskozások nem nyilvánosak, a meghívottak köréről a szervező alapítvány dönt. Tavaly két alkalommal is volt találkozó Kötcsén, legutóbb szeptemberben rendeztek polgári pikniket. Akkor Orbán a többi között azt mondta, Magyarországon 2010-ben lezárult az utópiák évszázada. ► NÉPSZAVA Hoffmann elállt az etikai vizsgálattól Nem kell vizsgálódnia Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke ellen a párt etikai bizottságának, mert Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár visszavonta bejelentését. Legalábbis erről számolt be az Index. A portálnak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta, a kereszténydemokrata államtitkár lényegében visszavonta a pártszövetség etikai bizottságának küldött beadványát. Hoffmann Rózsánál a múlt héten telt be a pohár, amiért Pokorni Zoltán, az előző Orbánkormány oktatási minisztere rendszeresen kritizálta javaslatait. Az államtitkár etikai vizsgálat indítását kérő beadványban össze is gyűjtötte Pokroni sajtóban tett megjegyzéseit. Harrach viszont azon fáradozott, hogy a két párt frakciója még a hivatalos vizsgálat előtt simítsa el a két politikus ellentétét. Kérdés, hogy ez mennyire sikerült. Az államtitkár egyébként tegnap közleményben jelezte: szándéka nem változott, a nyilvánosság kizárásával kívánja tisztázni, helyes vagy helytelen, ha az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti elnöke folyamatosan a médiában bírálja a kormány és az államtitkárság intézkedéseit, tervezeteit. Anépszava Terítéken az elmúlt 20 év Valóban kudarc volt az elmúlt húsz év? - tették fel a kérdést neves szakemberek tegnap a Politikatörténeti Alapítvány és a Napvilág Kiadó 20 év után című könyvsorozatának lezárásaként rendezett konferencián. A kötetek szerzői mellett Tamás Pál szociológus (képünkön), Iványi Gábor metodista lelkész és Lengyel László közgazdász, politológus arra is választ keresett, hogy a rendszerváltás óta eltelt két évtized hibáiból következtek-e az elmúlt egy év történései, illetve mi várható a következő években. Tamás Pál szerint Magyarországon összeomlott a rendszerváltás és a rendszerváltó elit. Úgy vélte, a magyar rendszer sajátossága az, hogy sikerült egy nyugat-európai típusú demokráciát felépíteni, amely azonban bomlani kezdett. A sorozatban önálló könyvvel jelentkezett mások mellett Lakner Zoltán politológus, Ripp Zoltán történész, Ferge Zsuzsa szociológus, Fleck Zoltán jogszociológus, Andor László uniós biztos, Balázs Péter korábbi külügyminiszter és Pitti Zoltán közgazdász, az APEH volt elnöke. A kötetekről részletesen olvashatnak majd lapunkban, az első ismertető a szombati Szép Szóban jelenik meg. ► NÉPSZAVA Jogerősen is nyert Helmeczy Másodfokon is pert nyer a Hír Tv „drogügye" miatt indított büntetőperben Helmeczy László, a Fővárosi Bíróság ugyanis helybenhagyta a korábbi, tavaly novemberben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hozott felmentő ítéletet. Akkor Helmeczy Lászlót bűncselekmény hiányában mentették fel. A pert Helmeczy ellen rágalmazás miatt Kisberk Szabolcs és Krakkó Ákos riporter indította hat, a botrány 2008-as kirobbanása után tett sajtónyilatkozat miatt. A Fővárosi Bíróság szerint „semmilyen néven nevezendő valóságtartalma" nem volt azoknak a kijelentéseknek, amelyek szerint az ügyvéd „bármilyen módon közreműködött volna jobboldali ellenzéki újságírók kábítószeres ügybe keverésében". ► NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA FOTÓ: NÉPSZAVA