Népszava, 2012. szeptember (139. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-01 / 205. szám

Másfél milliárd a Népszabadságért Másfél milliárd forintos vételár, legkevesebb 5 évig tartó szerző­dés a Ringier Kft. nyomdájával nyomtatásra és papírbeszerzés­re, továbbá határidő nélküli hasonló megállapodás a ma­gyar Ringier-érdekeltséggel lap­­terjesztésre, illetve a cég köny­velésének, pénzügyeinek inté­zésére - a hvg.hu szerint így összegezhető a svájci Ringier AG által tett, az MSZP Szabad Sajtó Alapítványának kurató­riumi elnöke, Kránitz László ál­tal a minap „korrektnek” neve­zett eladási ajánlat. A portál információi szerint a Ringier korántsem „jelképes” áron kínálja részvénycsomag­ját, ám a vételár fizethető rész­letkedvezménnyel: így aláírás­kor mindössze 3 millió forint készpénz járna, 2015-2025 kö­zött pedig a kiadó nettó árbevé­telének 5 százaléka, amennyi­ben a Ringier nyomdája állítja elő az újságot, és 8 százalék, ha másik nyomda. Mint ismert, a zürichi Ringier a 60 ezer pél­dányban értékesített Népsza­badság kiadójának 70,77 szá­zalékos részvénycsomagjától szabadulna, a kiszemelt vevő a jelenleg 27,69 százalékos tulaj­donos pártalapítvány. Az alku sarkalatos pontja a tartozás elengedése volt, a 2011-es mérleg szerint ugyanis a kiadó kötelezettségállománya 1,5 milliárd forintot tett ki, eb­ből 1,4 milliárddal a tulajdonos Ringier AG budapesti leányvál­lalatának, a Ringier Kft.-nek tartoztak, elsősorban nyomda­költségekkel. A svájciak eladá­si ajánlata azonban hitelező­ként nem a pesti céget, hanem bizonyos Ringier Print AG-t ne­vez meg, és ezúttal már 1,6 mil­­liárdra tartják a tartozást. Ami egyébként letudható, méghozzá a terjesztőcég Médialogban 49 százalékos tulajdonrésszel bíró Magyar Előfizetői Vagyonkeze­lő Kft.-ben lévő, mintegy 1,1 milliárd forintra tartott Népsza­badság-tulajdon ellenében. A fennmaradó 500 milliós nyomdatartozás törlesztéséről további tárgyalásokat aján­lanak a svájciak, amelybe a pártalapítvány nyilván bele is megy, noha azt még így sem tudni, mi lesz a Népszabadság folyamatosan halmozódó adós­ságával, például a szocialisták vállalják-e az idei évre tervezett 312 millió forintos veszteség fi­nanszírozását is. De az MSZP-alapítvány is tovább egyezkedne, hiszen in­formációk szerint ők például „csak” 1,2 milliárdos, egyös­­­szegű vételárat, illetve az árbe­vétel legfeljebb 3 százalékát gondolnák megfizetni, és to­vábbi felvetéseik is lennének. Ragaszkodnának ahhoz, hogy a könyvelés ne legyen kiszer­vezve, illetve kimondatnák új­ra az eladóval, amit az már ga­rantált, hogy a Népszabadságé maradjon a jelenleg használt Bécsi úti székház, és a szer­kesztőségnek ne kelljen elköl­töznie a Ringier pesti központi irodaházába. Nem akart érdemben reagál­ni a hvg.hu cikkére lapunknak Kránitz László, az alapítványi elnök szerint ugyanis zajlanak a tárgyalások, így minden rész­let üzleti titkot képez. Megismé­telte ugyanakkor, hogy korrekt­nek tartják a Ringier ajánlatát, amelyre válaszoltak is, és kife­jezték szándékukat a többségi részesedés megvásárlására. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Még nem cáfolták Gyurcsány Ferenc éhségsztrájktervét Nem erősítették meg, igaz, egy­előre nem is cáfolták, hogy Gyurcsány Ferenc volt kor­mányfő, a Demokratikus Koa­líció elnöke éhségsztrájkba kí­ván kezdeni a Kossuth téren, így tiltakozva a kormánypártok előzetes választási feliratkozás­ra vonatkozó elképzelése ellen. A tervezett akcióról a Magyar Nemzet számolt be. A napilap információit a tegnapi számban megszólaltatott Varjú László nem erősítette meg, a DK párt­igazgatója az éhségsztrájkkal kapcsolatban azt mondta, hogy nem hallott ilyen tervről, de a demokratikus ellenzék támoga­tóinak és politikusainak min­den erővel ellen kell állniuk. Varjú elmondta: az előzetes fel­iratkozásra vonatkozó kor­mányzati elképzelések ellen na­gyon határozottan fel kell lép­ni, a DK elnöksége a napokban dönt majd az őszi munkarend­ről. A regisztráció ellen minden lehetséges módon tiltakozni kell, mert alkotmányellenes, az állampolgárok jogait sérti - kö­zölte Varjú, aki elmondta azt is, a konkrét lépéseiket akkor ha­tározzák meg, ha ismerik a vo­natkozó törvényjavaslatokat. A DK részéről lapzártánkig senki sem erősítette vagy cáfolta az éhségsztrájk tervét. Hiába ke­restük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt. Debreczeni József, a párt alelnöke semmit sem kívánt mondani erről. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Hírek szerint a regisztráció ellen tiltakozna fotó: vajda József BELFÖLD NÉPSZAVA 3 2012. SZEPTEMBERI., SZOMBAT A jelenlegi külügyminiszter is cáfolta, hogy Amerika nyomást gyakorolt volna hazánkra Felsült, és hallgat Lázár Kovács László volt külügyminiszter szerint önmagát, kormányát és a miniszter­­elnököt járatta le az Egyesült Államokat vádoló Lázár János. A Miniszterelnök­séget vezető államtitkár a napokban arról beszélt, hogy Amerikából vagy Nyu­­gat-Európából érkezett „kérdés, nyomás, tájékozódás" és olyan befolyásolási kísérlet, amely arról szólt, hogy az elszámoltatásnál a szocialista párt kapjon „immunitást". A budapesti amerikai nagykövetség azonnal cáfolta a vádat, és Martonyi János külügyminiszter szerint sem igaz az, amit Lázár mondott. S­aját magát, és az általa képviselt kormányt, köz­vetve pedig a miniszterel­nököt járatta le Lázár János, így reagált Kovács László volt külügyminiszter arra, hogy a Miniszterelnökséget vezető ál­lamtitkár csütörtökön egy fővá­rosi sajtótájékoztatón arra kér­désre, Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érke­zett-e a kormányhoz olyan nyo­más, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt minisz­terelnökök ellen ne induljon el­járás, ne legyenek elszámoltat­va, azt válaszolta: „Igen, termé­szetesen volt ilyen kérdés, nye­reggel című műsorában is cá­folta Lázárt. A külügyminiszter azt állította, nem tud arról, hogy konkrét igazságszolgálta­tási lépések ügyében amerikai nyomásgyakorlás történt volna, „hacsak nem abban a formá­ban, hogy természetesen tart­suk be a jogállamiság minden követelményét”. Nem értesült azonban olyan nyomásról vagy amerikai véleményről, amely arra irányult volna, hogy „akár­mi is történt, X vagy Y ellen el­járást indítani nem szabad”. Az amerikai diplomácia csak az igazságszolgáltatás független­ségének követelményére hívta fel a figyelmet - tette hozzá Martonyi. A Demokratikus Koalíció sze­rint viszont Lázár János ezzel elismerte, hogy az ügyészség politikai befolyás alatt áll. A Fi­desz nyomására gyanúsít meg embereket, és emel vádat elle­nük, de leállítja a nyomozást, és elveti a vádemelést, ha az el­lentétes a kormánypárt érdekei­vel - fejtették ki. Lapunk meg­kérdezte Lázár János titkársá­gát is, az államtitkár mit szól a kijelentésére érkezett reakciók­hoz, de válasz nem érkezett. A Legfőbb Ügyészséghez is fordul­tunk az ügyben. Megkérdeztük többek között, a testület érzett vagy érez-e magán bármilyen politikai nyomást akár a fideszes elszámoltatás, akár más ügyek „eredményessége” érdekében. Rákérdeztünk, mit szólnak az ilyen vádakhoz, me­lyek az elmúlt két évben gyak­ran érték a legfőbb vádhatósá­got. Lapzártánkig azonban on­nan sem kaptunk választ. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ezúttal nem vicces, hanem otromba volt Lázár János fotó vajdajózsef Magát, a kormányt és a miniszterelnököt is lejáratta az államtitkár más, tájékozódás és olyan befo­lyásolási kísérlet, amely arról szólt, hogy a szocialista párt kapjon védelmet, immunitást.” Lázár arra azonban nem tért ki, hogy ez Nyugat-Erurópából vagy Amerikából érkezett. A budapesti amerikai nagykövet­ség szinte azonnal reagált: „Mint azt sok alkalommal kö­zöltük: nem avatkozunk bele a (magyar) belügyekbe.” Mint ki­fejtették, téves azt sugallni, hogy az Egyesült Államok kor­mánya olyan kéréssel fordult a magyar hatóságokhoz, hogy lépjenek fel, vagy ne lépjenek fel ebben az ügyben. Kovács László szerint az amerikai normákkal ellenkez­ne, ha a Lázár János által em­lített, vagy más, a magyar igaz­ságszolgáltatást érintő, konkrét ügyben beavatkozást kérnének a magyar kormánytól. A valót­lan állítás ezért sérti az Egye­sült Államok kormányát. De sérti a magyar kormányt és a magyar igazságszolgáltatást is, azt sugallva, hogy amerikai részről egyáltalán feltételezték a magyar fogadókészséget egy ilyen kérésre. A hamis állítás tehát kárt okozott a két ország viszonyának - mondta. Ha pedig Lázár János arra gondolt, hogy nyilatkozatával Obama elnök ellenfelét, Mitt Romneyt segítette, akkor egyál­talán nem ismeri az amerikai gondolkodást. Kovács szerint azzal sincs tisztában - ahogy a Republikánus Párt elnökjelölő konvenciójára kiutazott Szijjár­­tó Péter sem -, hogy az elnök­­választás előtt a két induló bár­melyike melletti állásfoglalás az általuk várttal ellentétes ered­mény esetén újabb tehertételt jelentene a két ország közötti kapcsolatokban. Ez történt négy évvel ezelőtt, amikor Or­bán Viktor egyértelműen a re­publikánus jelölt, McCain mel­lett és sértő stílusban Obama ellen foglalt állást. Ha meg nem történtté nem is tudja tenni Lázár János ezt az otromba hi­bát, egy bocsánatkéréssel még enyhítheti a helyzetet - fo­galmazott a volt külügyminisz­ter. Martonyi János az Ml Ma Sukoró-per: nem is Handó döntött? Sok a furcsaság a Lázár által az állítólagos nyo­másgyakorlással kapcsolatban említett Sukoró­­büntetőügy körül. Ismert, Gyurcsány Ferencet ugyan meggyanúsították hivatali visszaéléssel, ám vádat később már nem emelt ellene az ügyészség. Bíróság elé áll viszont mások mellett Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, az MNV korábi értékesítési igazgatója. Méghozzá úgy tűnik, nem Budapesten, hanem Szolnokon, ugyanis az Országos Bírósági H­ivatal (OBH) elnö­ke, Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-kép­­viselő felesége - túlterheltségre hivatkozva nemrég áthelyezte az ügyet a Szolnoki Törvény­székre. Szolnokot Polt Péter legfőbb ügyész helyet­tese, Belovics Ervin javasolta Handónak augusz­tus elején - derült ki az iratbetekintés tapaszta­latait blogján megosztó Tátrai által közölt doku­mentumokból. Ráadásul Belovics azt követően érvelt Szolnok mellett, hogy a korábban az OBH által megkérdezett nyolc törvényszék közül Handó saját beosztottjai nem Szolnokot, ha­nem Zalaegerszeget és Szekszárdot javasolták. Aligha véletlenül, hiszen egy július 30-i levél­ben a Szolnoki Törvényszék elhárította a meg­keresést. Megírtuk, hogy ott a 2012-es ügyel­osztási rend alapján büntetőügyekben első fo­kon négy bírói tanács járhat el, vagyon elleni ügyekben közülük is csak egy, melyet Sólyomváriné Csendes Mária vezet. Ám a Szolnoki Törvényszék július végén arról tájékoztatta az OBH-t, hogy Sólyomváriné taná­csának így is öt ügye van, ezek közül négy ki­emelt, vagyis egy újabb kiemelt jelentőségű ügy túlzottal leterhelné a tanácsot. Megjegyezték: ráadásul nemrég a bírónőhöz került egy 68 vád­­lottas ügy is Budapestről. Az áthelyezés ellen egyébként a Sukoró-per vádlottjainak többsége panaszai élt. ►l.t.

Next