Népszava, 2014. január (141. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-09 / 7. szám
KULTÚRA www.nepszava.hu kultura@nepszava.hu 6 NÉPSZAVA 2014. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Szabad New York-i művészként lépre csalják és rabszolgának adják el Véres és szadista Még egy mestermű, amelynek Oscart jósol a szakma a tavalyi év végi nagy filmek hullámából: a 12 év rabszolgaság az angol Steve McQueen rendezésében, az ugyancsak angol Chiwetel Ejiofor főszereplésével, akinek partnere Michael Fassbender. BÁRSONY ÉVA Még egy nagy film a tavaly év végi dömpingből: a Philomena és A Wall Street farkasa mellett a 12 év rabszolgaság is kiemelkedő teljesítménye a 2013-as évnek. Nem biztos, hogy ugyanúgy vonzza majd a közönséget, mint azok, de aki ma a film művészi erejére, kifejezőképességére, megrendítő gondolatiságára még kíváncsi, az nem csalódik az angol Steve McQueen mesterművében. Akárcsak az imént említett másik két nagy dobása a tavalyi filmtermésnek, a 12 év rabszolgaság is valóságos eseményeken alapul. Nyolc évvel az amerikai polgárháború kitörése előtt, 1853-ban jelent meg a fekete bőrű hegedűművész, Solomon Northup írása arról, hogy szabad New York-i polgárként miként csalták tőrbe és adták el rabszolgának a vad Délre 1841-ben. Northup történetét a londoni születésű, színes bőrű rendező, McQueen úgy tette vászonra, hogy bár a néző jó pár filmet és tévésorozatot látott már a déli rabszolgák elviselhetetlen szenvedésekkel teli életéből, McQueen megfogalmazásában az ember áru mivoltának, állattá silányításának lényege mégis mai, mellbevágó megvilágítást kap. Mindvégig ott van ugyanis a főhősben a szabadság kiirthatatlan tudata, és a néző azt kíséri végig, mint fosztják meg személyiségétől, önbecsülésétől, s még a nevétől is, hogy puszta tulajdonná váljon. Le kell tagadnia, hogy művelt, hogy tehetséges hegedűs, rabszolgaként még a nevét sem tarthatja meg. Nem egyszerűen egy történet pereg előttünk, hanem mélyen belesüppedünk a mindenkori személyiségrablás és rasszizmus lényegének átélésébe. Ehhez persze kell Sean Bobbitt elképesztő szépségű és mégis erős realitású operatőri megfogalmazása, amitől a legszörnyűbb szenvedések képeinek is van valami áttetsző, provokatív költőisége, amivel a film a néző tudatában igazságot szolgáltat az ember mivoltuktól megfosztott embereknek. McQueen a lélek összetörésének fokozatos bemutatása mellett nem tartózkodik a sokkoló hatású szenvedések jeleneteitől sem. Solomon az első gazdájánál visszaüt, ezért kikötik úgy, hogy a nyaka körül a kötéllel épp csak eléri lábujjhegyen a talajt. Vérfagyasztó a jelenet, mert körülötte folyik a mindennapi élet, de sorstársai közül senki nem mer még pillantást sem vetni rá. Idegtépően hosszú ideig látjuk, ahogy egy ember fuldoklik, s csak a gazda hazatérése menti meg az életét. A másik hátborzongató jelenetben Solomon már egy másik gyapotültetvényes tulajdonában van. Michael Fassbender (McQueen Éhség és A szégyentelen című előző filmjeinek volt főszereplője) bicskanyitogató érzékletességgel formál figurát, alakítása nem teszi kétségessé, hogy az alkoholista, komplexusokkal terhelt fickó bestiális szadista, aki szereti eljátszani a csendes és bizonytalan urat. Parancsára Solomonnak kell megkorbácsolnia azt a fiatal rabszolganőt, akit a gazda sorozatos erőszaktétele végül a halálba kerget. A korbácsolás addig tart, míg a lány hátáról szó szerint lefoszlik a hús, ahogy egy korábbi alkalommal Solomon szenvedte el a korbácsolás ilyen fokát. McQueen ezt a látni is szörnyű jelenetet ugyancsak az elviselhetőség határáig húzza ki. De a korbácsolás látványába minduntalan bevillan a Solomont alakító kitűnő angol színész, Chiwetel Ejiofor arcának és pillantásának képe. És ez emeli meg a jelenetet messze a naturális látvány fölé. Ugyanis ennek a nagyszerű színésznek az arca és a pillantása mindent elmond arról, milyen, amikor kifosztják az embert az emberségéből, s állattá nyomorítják, csak mert életben akar maradni. A filmnek ez a jelenete Ejiofor rendkívül kifejező erejű színészi alakításának és McQueen gondolatiságának köszönhetően az ember történelmi korokon átívelő szörnyű tapasztalatáról beszél. Az elembertelenedésről, amelybe a szabadságától megfosztott embert kétségbeejtően belekényszeríti az embertelen hatalom. Szép, komoly alkotás a 12 év rabszolgaság, a hét Golden Globe-jelölés arra utal, hogy McQueen és színészei hatásosan képviselik a filmnek mint művészetnek a gondolatközlő szerepét. 12 év rabszolgaság ***** • Valóságos történetet mond el a film • El kell felejtenie nemcsak, hogy művész, hanem hogy ember • Tanuljuk meg Chiwetel Ejiofor nevét Benedict Cumberbatch és Chiwetel Ejiofor forrás: pro video film RÖVIDEN A Pillangó Székesfehérváron Rendhagyó feldolgozást mutat be a székesfehérvári Vörösmarty Színház szombaton. Móricz Zsigmond Pillangó című regényét - Gyökössy Zsolt átiratában - Horváth Csaba rendező-koreográfus vitte színpadra. Horváth Csaba elismerte, hogy valóban szokatlan lett a két felvonásos, zenés-táncos színdarab, mert „Móriczcal nem szokták ezt csinálni", de tett rá egy kísérletet és „jó érzése lett tőle". A mintegy háromórás szerelmi idill főbb szerepeit Kádas József, Törőcsik Franciska, Varga Mária, Nagy Norbert, Varga Gabriella, Krisztik Csaba és Blaskó Borbála játssza. Zenéjét Dresch Mihály, Lukács Miklós és Balogh Kálmán szerezte. ►MTI KÖZELKÉP A hit hatalma T iszteletlen gondolatok támadhatnak az emberben, miközben a Mandarinok, az Egy jóházból való úrilány, A kor hatalma, A körülmények hatalma, s nem utolsósorban A második nem írójának ifjúkori zsengéjét olvassa. Ez a zsenge igazi zsenge maradt vagy három évtizedig, egy kiadó sem jelentette meg születésekor, könyv alakban először csak 1979-ben látott napvilágot. Nálunk pedig nem régen. Jómagamban az egykori egyetemista ájult tisztelete Simone de Beauvoir iránt maradt a régi, a filozófus-írónő, Sartre élet- és alkotótársa, az egzisztencializmus és a modern feminizmus gondolkodója semmivel sem lett kisebb istenség a francia kultúra egén azzal, hogy első regénye, az 1935-ben írt és magyarul most megjelent A hit hatalma ma is zsenge. Igaz, klasszikus zsenge. Ettől érdekes igazán. Beauvoir szinte teljes listáját adja az öt nőről írt öt történetében mindannak, amit később, nagy formátumú író-gondolkodóként elmondani-kifejteni érdemesnek tartott. Az öt fiatal lány a maga hitével, bizonytalanságaival, érzelmeivel küzd a nagyon erős társadalmi konvenciókat rájuk kényszerítő közegben. A többnyire tragikus kimenetelű érzelmi kalandokban, mint Beauvoir írja, megpróbálja hallhatóvá tenni a hazugság hangjait és csendjeit. De míg hősnői a társadalmi szintű hazugságok, tévképzetek miatt megfoghatatlanul képlékeny helyzetekben kínlódnak, ő maga íróként rendkívül határozottan vezeti őket végig a kiszemelt úton, amit elméletileg fontosnak tart bejáratni velük. Magyarán, első szépirodalmi ujjgyakorlatában az elmélet éli meg a sorsokat, nem a hősnők. Ők csak engedelmeskednek az írói akaratnak. A címben jelzett hit közvetlenül az utolsó, önéletrajzinak felfogható történetben, Marguerite lázadásának és szerelmének alakulásában kap nyilvánvaló szerepet. Beauvoir az ember felelősségét emeli ki: Isten megtagadásával üresen marad a hit helye, s oda bármi beférkőzhet. Lehet jó, lehet rossz, az emberen múlik. A hit hatalma - Jaffa Kiadó ► b. é. Csak Eszenyi Enikő adott be pályázatot Egy pályázat érkezett a Vígszínház igazgatói posztjára a beadási határidő lejárta előtt - közölte a Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatósága. A színházat jelenleg vezető Eszenyi Enikő január elején azt mondta, hogy beadta pályázatát. Balázs Péter, a szolnoki teátrum vezetője ugyanakkor azt közölte, hogy nem indult a Vígszínház vezetésére kiírt új pályázaton, mert nem akarta, hogy elképzelései politikai csatározásokra adjanak okot és mert egy társulat felépítését, műsorának megújítását az új pályázati kiírásban meghatározott rövid távon - másfél év alatt - megvalósíthatatlannak tartja. A főváros december 3-án írta ki az új, második pályázatot a Vígszínház vezetői posztjára, miután a közgyűlés az előzőt eredménytelenné nyilvánította, mert egyik pályázó sem érte el a szakmai bizottsági tagok többségének támogatását, mindketten három-három igen szavazatot kaptak. Tarlós István főpolgármester az igazgatói pályázatról korábban azt is elmondta, hogy mindkét pályázó üzleti tervét kifogásolta a bírálóbizottság. A kiírás szerint az ügyvezető igazgatói munkakört 2014. február 1-jétől 2015. június 30-ig töltheti be a nyertes. Az elbírálás határideje a pályázat benyújtását követő legfeljebb 60 nap. A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint a szakmai bizottság még nem alakult meg. A döntést a szakmai bizottság véleményét is mérlegelve a Fővárosi Közgyűlés hozza meg március 3-ig. A színházat jelenleg vezető Eszenyi Enikő megbízatása 2014. január 31-én jár le. A Fővárosi Közgyűlés korábban úgy döntött, hogy amennyiben a pályázati eljárás január végéig nem zárul le, az új ügyvezetővel történő jogviszony létesítéséig Eszenyi Enikőt bízza meg az ügyvezetői feladatok ellátásával. MTI-INFORMÁCIÓ Elhunyt Magi István Életének 69. évében 2013. december 28-án rövid, súlyos betegség után elhunyt Magi István, a kultúráért felelős minisztérium nyugalmazott főosztályvezetője - tudatta lapunkkal a Magyar Színházi Társaság. Magi Istvánt tanárként, köztisztviselőként, kulturális szakemberként egyaránt megbecsülés és közszeretet övezte. Távozásával egy a művészeti és színházi élet teljességét értő, érző, szerető, azt tanácsaival mindig önzetlenül segítő nagyszerű kollégát, barátot veszítettünk - áll a közleményben. Magi István temetése 2014. január 24-én 11.15- kor lesz a Farkasréti temetőben. ► NÉPSZAVA ÉLET éS irodalom] IAÖPWSHI ÉS 1*0.11 KA HÍTILAP KihrfiíniWrt*űs táOkNMii fii 1 ám m-KVFt Me&B'KlllMtA 115BS ttp . &eí!<5 Hr Uh lüMpn 2i0-5i-4$. SiO-S-i ÖSi F*. aűJ-üWr hrnM ti'Míri hl! Az e heli szám tarUiImabol: Kasza lisztt: Itaraturitarti pnSjhymkkzJ iM-JljYJI!Jr-^rl pg&ii Mjn-W. I ■. rv.ij i ■ f: HM ErtutiAry Pfíi- r Yirt.il lityik ScMHJ-n Tűtti Witofr A ivfbT^oplmCUtil 4 IflnÉnyhöEfeiQ tahiti HHt GMODl (J Ltotta) ffyugtalanrtii tntfiahj QlrEznAMltai Llulo KitK-’ii es hátnry rru iraurvcTttfi martna ■ >jii ui.: u du ■ M'igrV'ifto. mmdin pénWom’ JtamWjo vagy Mníh b iwigpfruwiviili