Népszava, 2014. február (141. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-15 / 39. szám
Többletpontok nélkül nem is érdemes próbálkozni a népszerű szakokon, amelyeken továbbra is magas lesz a ponthatár Felvételi az ismeretlenbe Ma éjfélig jelentkezhetnek az érettségi előtt állók a felsőoktatási felvételi eljárásra, amely nem változott jelentősen a tavaly végrehajtott intézkedésekhez képest. A népszerű szakokon továbbra is magas lesz a ponthatár, a népszerűtlen szakokon viszont előfordulhat, hogy a minimális, 240-es ponthatár elérése ellenére sem indul el a diákok által választott képzés. A további reformtervekről egyelőre hallgatnak a kormánypártok, a baloldali ellenzék viszont tandíjmentességet ígér. MOLNÁR RICHÁRD Ma éjfélkor zárul a felvételi jelentkezési határidő a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Tavalyhoz képest fontos változás, hogy idén elsősorban az e-felvételi rendszeren keresztül (www. felvi.hu) lehet jelentkezni, itt kell a felvételizőknek az adatrögzítéssel, a szakok megjelölésével és a szükséges, már rendelkezésre álló dokumentumok feltöltésével végezniük. Szintén ma éjfélig lehet befizetni a megjelölt jelentkezési helyek alapján számított eljárási díjat átutalással, vagy internetes fizetésre alkalmas bankkártyával. Ezt követően, február 23-ig kell hitelesíteni a jelentkezéseket az Ügyfélkapun keresztül, vagy az e-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlap postára adásával (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190). Papíralapú jelentkezésre csak azoknak van lehetőségük, akiknek „nem áll módjukban” elektronikusan jelentkezni, azaz például nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel. Nekik az Educatio Nonprofit Kft., illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma központi ügyfélszolgálatán, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megyei tankerületi és fővárosi kerületi igazgatóságain kell beszerezniük a jelentkezési lapokat. Néhány további, jelentős változás lesz az idei felvételi eljárásban. Az összes bölcsészet-, társadalom- és jogtudományi képzésre csak azok jelentkezhetnek, akik legalább egy tantárgyból emelt szinten érettségiznek. Több műszaki és gazdasági szakon is elvárják ezt. Az emelt szintű érettségiért egyébként többletpont is jár. A maximális, 500 pontból 200 az utolsó két év középiskolai eredményeiért, 200 a középszintű érettségiért jár, ezen felül 100 többletpont szerezhető például nyelvvizsgáért és tanulmányi versenyen elért helyezésért. A korábbi évekkel szemben elvileg nehezebb bejutni a tanárképzésekre is. Amellett, hogy a felvételizők újra osztatlan - azaz a korábbi négy helyett ötéves - és kétszakos képzésekre jelentkezhetnek, az érettségi mellett pályaalkalmassági vizsga és motivációs beszélgetés is vár a pedagógusjelöltekre. Azaz hiába a kiváló felvételi eredmény, ha a felvételiző nem tud például szóban elemezni egy választható nevelési helyzetet, akkor elbukik a vizsgán. Vagyis a felvételi ponthatár elérése nem jelent automatikus felvételt. Ráadásul idén a 240 pontos minimális ponthatár elérésével sem lehet felvételt nyerni bárhova. A tizenhat legnépszerűbb alapszakon, állami ösztöndíjas - azaz ingyenes - képzési formában idén is előre meghúzták a felvételi ponthatárokat, amelyek tavaly óta nem változtak jelentősen, de a tavalyihoz hasonlóan továbbra is magasak. Többletpontok nélkül ezeken a szakokon próbálkozni sem érdemes, hiszen mindegyikre 400 pont felett lehet bejutni, de ennek ellenére is nagy rájuk a túljelentkezés. A minimális 240 ponttal tavaly csak azokra a képzésekre lehetett bekerülni, ahol a jelentkezők száma nem haladta meg az intézményi kapacitásszámot, azaz a maximálisan felvehető állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók számát. A minimum teljesítése ellenére azonban az intézmények dönthetnek úgy is, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy egyéb okok - például az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam. Egyelőre úgy tűnik, további, komolyabb felsőoktatási változásokra a politikai helyzet függvényében számíthatnak a felvételizők és a hallgatók. Egészen a közelmúltig úgy tűnt, Klinghammer István felsőoktatási államtitkár - a Felsőoktatási Kerekasztal, vagyis a hallgatók, a rektorok és az oktatók támogatásával - kisebb reformcsomagot tud keresztülvinni a kormányon és a parlamenten, ám időközben megrendült Orbán Viktor miniszterelnök bizalma az államtitkárban. A hírek szerint a Klinghammerrel számos kérdésben szemben álló Parragh László Iparkamaraelnök útmutatásait követné inkább a kormányfő, de arról is érkeztek információk, hogy az országgyűlési választások közelsége miatt a kormánypártok nem akartak kockázatot vállalni az újabb változtatásokkal. Az országgyűlési választások előtti utolsó ülésnapján az LMP-s Osztolykán Ágnes éppen arról kérdezte interpellációjában a kabinetet, hogy a Fidesz- KDNP-nek milyen tervei vannak a felsőoktatással, ha újra kormányra kerülnének. Válaszában Doncsev András államtitkár eléggé homályosan fogalmazott: szerinte az eddig végrehajtott átalakításokkal „egyértelmű és világos utat határoztak meg a felsőoktatás számára, és a kormány eltökélt abban, hogy az összes ágazati szereplővel közösen dolgozzon a felsőoktatás további minőségi megújítása érdekében”. A baloldali ellenzék terveiről ennél többet lehet tudni: az Összefogás legnagyobb pártja, az MSZP minden felvett hallgató számára ingyenességet biztosítana az első tanulmányi évben, utána viszont már csak azoknak, akik teljesítik az előírt tanulmányi követelményeket. Az Együtt-PM szintén tandíjmentességet akar, a Demokratikus Koalíció (DK) eddigi megnyilatkozásaiból viszont úgy tűnik, támogatnák egy méltányos, megfizethető tandíj bevezetését. A 2012-ben a tandíj ellen is szerveződő hallgatói tömegmozgalmak „korának”, úgy tűnik, hogy bizonytalan ideig befellegzett, holott követeléseikből (lásd keretes írásunkat) szinte semmi nem valósult meg - igaz, a Klinghammerrel együttműködő hallgatói önkormányzatok látszólag elértek némi eredményt. Az államilag finanszírozott keretszámokat 2013-ban végül eltörölték, az új felvételi rendszerben csaknem ugyanannyi állami ösztöndíjas hallgató nyert felvételt valamely egyetemre vagy főiskolára, mint a 2011-es drasztikus keretszámcsökkentések előtt. Az ingyenesen tanulóknak a beiratkozáskor hallgatói szerződés helyett „hallgatói nyilatkozatot” kell aláírniuk, amelyben vállalják: az államilag finanszírozott tanulmányi időszakuknak megfelelő ideig a diplomázás után Magyarországon vállalnak munkát - nem feltétlenül a képzettségüknek megfelelő munkakörben - vagy működtetnek vállalkozást. Az önköltséggé átkeresztelt tandíj is megmaradt, amelyet a hallgatók csaknem fele kénytelen fizetni. Az ennek ellentételezésére létrehozott Diákhitel 2-t - a kedvező kamatozás ellenére - alig néhány ezren vették eddig igénybe. • Ismét pályaalkalmassági vár a tanárjelöltekre • Elakadtak Klinghammer reformjai • Az MSZP tandíjmentességet akar Bár tavaly is sokan örültek a sikeres felvételinek, az államilag finanszírozott helyekre felvetteknek vállalniuk kellett a röghöz kötést fotó: Kieuk István Alap-és osztatlan 260 képzés Mesterképzés 50 Felsőoktatási 220 szakképzés Hallgatói követelések Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját! A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre! Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat! Töröljék el a hallgatói szerződést! Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát! Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy az alsóbb osztálybeli diákoknak is legyen esélyük bejutni a felsőoktatásba! Valóság 2014-ben A köznevelés átalakítását lezárta a kormány, de a felsőoktatási törvényben módosításokat kezdeményezett Klinghammer István szakállamtitkár 2011-ben 53 ezer hallgatót vettek fel teljes állami finanszírozású képzésre, 2013- ban a keretszámok megszüntetése után mintegy 58 ezret, de a legnépszerűbb szakokokra arányaiban jelentősen kevesebb diák került be a magas ponthatár miatt 2014- től nem csökken tovább a felsőoktatási költségvetés, de így is mintegy 50 milliárd forinttal kisebb lesz, mint 2010-ben Az állami ösztöndíjasoknak továbbra is kötelező aláírniuk a „hallgatói nyilatkozatnak" átkeresztelt szerződést (a röghöz kötést) A kormányzati tervek szerint kancellárokat nevezhet ki a miniszterelnök és a szakminiszter a rektorok mellé Önköltség néven továbbra is van tandíj a felsőoktatásban Jeles (5) 100 százalék Jó (4) 79 százalék Közepes (3) 59 százalék Elégséges (2) 39 százalék Nem a nyelvvizsgákkal van baj Bár a kormány „diplomamentő" programot hirdetett meg azaz ingyenes nyelvtanfolyamot kínálnak a legalább alapfokú nyelvtudással rendelkező, államvizsgázott, de nyelvvizsga híján még diplomájukat át nem vett fiatalok számára, valójában nem a nyelvvizsga hiánya a legfőbb probléma. A Napi Gazdaság - a Szinapszis piackutató felmérésére hivatkozva - arról írt, hogy a passzív jogviszonnyal rendelkező - vagyis tanulmányaikat korábban elkezdő, de halasztás mellett döntő - egyetemi hallgatók 41 százaléka az első két évben függeszti fel a tanulmányait, ezen belül is 47 százalékuk azzal indokolja a döntést, hogy nem tudja a tanulás költségeit tovább finanszírozni, 42 százalék pedig elkezd dolgozni. A sikertelen vizsgák miatt csak a hallgatók negyede függeszti fel a tanulmányait, a nyelvvizsga hiányát pedig mindössze a hallgatók 15 százaléka említette. Az idősebb, 22 év feletti hallgatóknak több mint a fele csak egy félévre szakítja meg a tanulmányait, a 22 évesnél fiatalabbaknál viszont rosszabb az arány, 38 százalékos. Az anyagi okokra hivatkozó passzív hallgatók 30 százaléka több mint egy félévet halaszt.