Népszava, 2014. július (141. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-01 / 151. szám

Olvasóinkhoz az árakról Majdnem három évig bírtuk. Majdnem három éve küzdünk azért, hogy ne kelljen árat emel­nünk, hogy ne sújtsuk még mi is mindazokat, akik ma hajlan­dóak Népszavát olvasni. Szíve­sen írnánk ide: mindannyian az Orbán-kormány árvái vagyunk, de ez nem lenne igaz. Mert az Orbán-kormány egyáltalán nem hagyott el bennünket, sőt na­ponta gondoskodik rólunk. Leg­alábbis arról, hogy legyen miről írni, hogy újabb és újabb ámu­latba essünk: mi mindenre ké­pes azért, hogy könnyítse a sa­ját, és nehezítse a mi életünket. Nem sokkal a választások után­­ a 2010-es választásokról van szó - leállított minden állami hirdetést, ami a Népszavához érkezett, vagy érkezhetett vol­na, s közben arra is volt figyel­me, hogy megfélemlítse a pia­cot: bajba kerül az, aki a mar­káns baloldali lapot választja reklámja elhelyezésére. A kieső bevételeket próbáltuk kompenzálni, a munkatársak fi­zetésének csökkentésével, saj­nos leépítésekkel is; mindezt annak érdekében, hogy ne kell­jen árat emelnünk. Hogy leg­alább ezzel a gesztussal hono­ráljuk kitartásukat, azt a példa­­mutatást, amellyel dacolnak a jelenlegi kormány összes, balol­daliakat hátrányos helyzetbe hozó intézkedésével. Eddig bírtuk. Most muszáj kérni az Önök újabb segítségét; nem pusztán azt, hogy maradjanak továbbra is mellettünk, hanem azt is: vál­lalják a megnövekedett terhe­ket. Amióta lapunk bejelentette: felveszi a kesztyűt a Fidesz-kor­­mánnyal szemben, és megvívja a maga harcát az életben mara­dásért, megejtő odaadással je­lentkeznek az újabb és újabb, valamint régi előfizetőink; így akarnak biztosítani bennünket arról, hogy szükségük van a Népszavára, és arról, hogy haj­landóak együttes erővel harcol­ni a halálunkat kívánókkal szemben. Mert bár az elején ár­vaságról szóltunk, valójában így derül ki: egy család va­gyunk, egy nagy család. Akikre tesznek ugyan, onnan föntről (inkább alantról...), de Önök tesznek értünk, hogy mi tehes­sünk Önökért. Köszönjük, hogy ebben az egyáltalán nem könnyű, Orbán kreálta világban is velünk ma­radnak. Számokban Mától a Népszavát hétfőn, kedden, csütörtökön és pén­teken 220 forintért lehet megvásárolni, míg szerdán és szombaton - mellékle­teinkkel - 230 forintba kerül a lap. Az előfizetés egy hó­napra - ugyancsak mától - 3500,3 hónapra 9900, fél évre 19 800, míg egy évre 39 600 forintba kerül. Barátoknak osztanak pénzt és pozíciót A Magyarország Barátai Alapít­vány (MoBA) kuratóriumának tagja lett nemrég Martonyi Já­nos volt külügyminiszter. A MoBA célja, hogy világszerte fi­gyelemmel kísérje és dokumen­tálja a magyarok sikeres társa­dalmi, kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét. A MoBA kuratóriuma - melynek elnöke Vizi E. Szilveszter volt MTA-elnök - Martonyi Jánossal öt főre bővült. A MoBA-t a mai napig sokan összekeverik az Orbán-kor­mány „Magyarország barátai”, vagyis a Friends of Hungary Alapítvány munkacímen futott kezdeményezésével, pedig a MoBA-t Magyarországon je­gyezték be még 2011-ben, míg az időközben végül megválto­zott nevű másik szervezetet csak tavaly és az Egyesült Álla­mokban. Megírtuk: a Fellegi Tamás, az Orbán-kormány volt fejlesztési, majd tárca nélküli minisztere „bábáskodása” mel­lett végül Hungary Initiatives Foundation néven bejegyzett szervezet beindítására 15 mil­lió dollárnyi közpénzt különí­tett el a kormány, és 2002 vé­géig a szervezet felügyeletét is a Miniszterelnökség látja el. A Lázár János vezette tárcától közérdekű adatigénylésként ka­pott dokumentumokból nemrég az Átlátszó kiszámolta, hogy a Hungary Initiatives Foundation több mint 800 ezer dollár érté­kű támogatást osztott szét szá­mos Egyesült Államokban be­jegyzett szervezet között az áp­rilisi országgyűlési és a májusi EP-választás előtt. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Kiegészített eskü a DK-s politikustól Szinte megfagyott a levegő teg­nap a parlamentben, amikor a DK-s Varjú László a hivatalos esküszöveget kiegészítve azt mondta: „Minden erőmmel azon leszek, hogy visszaállítsuk a Magyar Köztársaságot.” Többen azt gondolták, hogy Kövér Lász­ló megbünteti a renitens ellen­zékit, végül azonban a házel­nök a hagyományoknak megfe­lelően sikeres munkát kívánt a frissen felesküdött képviselők­nek, Varjú mellett a jobbikos Lukács Lászlónak. Varjú párt­társát, az EP-mandátumot szerzett Molnár Csabát váltja az Országgyűlésben, míg Lu­kács a szintén brüsszeli uniós képviselő jobbikos Balczó Zol­tán helyére ülhet. Magyarország egy banánköz­társaság képét festi, ami aláás­sa a hírnevünket, és gazdasági kapcsolatainkat is befolyásolja - mondta az interpellációs idő­szakban az MSZP-s Tóth Ber­talan. Utalva a lengyelországi lehallgatási botrányra kifejtet­te, lesújtó a vélemény a világ­ban Orbán Viktorról. Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár erre azt felelte, egy magát ko­molyan vevő képviselő nem épít interpellációt a lengyel olajtár­saság vezetőjének „gyanús és limitált beszámíthatósággal” el­mondott, és zavaros körülmé­nyek között lehallgatott monda­taira. NÉPSZAVA-ÖSSZEÁLLÍTÁS Együtt-PM: az első éjszaka jogán kívül minden jog az egyetemi kancellárokat illet Káder a doktor helyett Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége a felsőoktatási törvény módosításait, így szeptembertől Orbán elkezdheti kinevezni az egyetemek élére a kancellárait, doktorátus híján is egyetemi tanár vagy rektor lehet a bu­kott Schmitt Pálból vagy épp Mocsai Lajosból, illetve megszűnik a felsőokta­tási intézmények gazdálkodásáéért felelős gazdasági főigazgatói tisztség. MOLNÁR RICHÁRD V­isszacsempészték az Or­szággyűlés által tegnap elfogadott oktatási saláta­törvénybe egy utolsó pillanat­ban beadott módosító indít­vánnyal annak lehetőségét, hogy doktori fokozat nélkül le­hessenek egyetemi tanárok vagy rektorok a sporttudomá­nyi és művészeti felsőoktatás­ban a Fidesz holdudvarának ismertebb személyiségei. Mint megírtuk, a módosítás értelmé­ben a doktori fokozattal egyen­értékűnek számít majd „a jog­szabály alapján adományozott díj”, amelyet a javaslat konkré­tan nem nevez meg, az indok­lás szerint ezt később határoz­hatják meg. Sporttudományi területen továbbá doktorátust „ér” az olimpiai és paralimpiai játékokon szerzett 1-3. helye­zés, ez alapján pedig akár a plágiumügye miatt doktorátu­sát elveszítő, lemondott köztár­sasági elnök, Schmitt Pál is egyetemi tanárrá válhat. A mó­dosítás eredeti beterjesztője, a fideszes Pósán László a múlt héten még azzal indokolta ja­vaslata gyors visszavonását, hogy „túl sok paragrafust kel­lene megnyitni ahhoz, hogy a módosító alkalmazható le­gyen”. Valószínűleg ezért nem konkretizálták egyelőre, hogy milyen állami kitüntetések, dí­jak egyenértékűek a doktorá­tussal. A törvényalkotási bizottság által benyújtott, új módosító indítvány egy másik, jelentős változtatást is tartalmaz. Meg­szünteti ugyanis az egyeteme­ken és a főiskolákon a gazda­sági főigazgatói posztot, amely­re a nemzetgazdasági minisz­ter nevezhetett ki szakembere­ket, így ezután csak a minisz­terelnök által kinevezett kan­cellárok irányíthatják majd az intézmények gazdálkodását, működtetését, igaz, maguk alárendeltségébe gazdasági ve­zetőket nevezhetnek majd ki. Mint megírtuk, a 2005 óta lé­tező gazdasági főigazgatói poszt lényegében azt a felada­tot látta el, amit a kancellárok­nak szánnak: az állami pén­zekkel való felelős, hatékony gazdálkodás biztosítását. Csakhogy a kancellárokat a miniszterelnök nevezi majd ki, és kinevezési feltételeik nem túl szigorúak. Azaz valószínűbb, hogy Orbán Viktor nem kiváló gazdasági szakembereket, ha­nem hűséges bürokratákat szán az egyetemek élére. Bár a zárószavazás napján beadott módosító már-már kor­mánypárti „hagyománynak” számít, a törvényalkotási bi­zottságban az ellenzék mégis felháborodásának adott hangot az eljárás miatt, valamint éle­sen bírálták a teljes törvény­­csomagot. A szocialista Hiller István - akinek módosítóit nem támogatta a bizottság - bírálta, hogy a kormány a felsőoktatá­si reform átfogó koncepciója nélkül csak egy részterületet módosít a kancellár intézmé­nyének létrehozásával. Mindez szerinte megfelel a kabinet centralizációs törekvésének, az elképzelés pedig kezelhetetlen állapotokat eredményez majd, és csorbítja az egyetemi auto­nómiát. Hiller hozzátette: az in­tézmény szenátusának kellene megválasztania a tulajdonosi jogokat érvényesítő kancel­lárt. Az Együtt-PM szerint az ok­tatási törvénycsomag átgondo­latlan, jelenlegi formájában ér­telmetlen, ráadásul szakmai egyeztetés nélkül született. A pártszövetség képviselője, Sza­bó Szabolcs úgy fogalmazott, a módosító „köszönő viszonyban sincs” a 2013 őszén létrehozott felsőoktatási stratégiával. Úgy vélte, a kancellár „az első éj­szaka jogát leszámítva gyakor­latilag minden joggal rendel­kezni fog az egyetemeken”, mi­közben a rektornak és az intéz­mények szabadon választott belső testületeinek nem lesz ér­demi döntési joguk. Az Együtt- PM politikusa azt is bírálta, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) tagjai közé a Magyar Művésze­ti Akadémia és a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara is tagot delegál majd, miközben „nekik semmi közük ilyen érte­lemben az akkreditációs eljá­ráshoz”. • Mégis lehet egyetemi tanár Schmitt Pálból • Megszűnik a gazdasági főigazgatói tisztség • Az MMA és az iparkamara is beleszólhat az akkreditációs eljárásokba Szeptembertől a kancellárok lesznek a felsőoktatási intézmények urai fotó: Vajda József Magyar Bálint lehet a jelölt Újabb főpolgármester-jelölt ne­ve került elő a napokban az őszi önkormányzati választá­sokról szóló, az MSZP, a De­mokratikus Koalíció és az Együtt-PM részvételével zajló tárgyalásokon; információink szerint Magyar Bálinté, akinek jelölését azonban a három el­lenzéki párt közül jelenleg még csak kettő támogatja. Az SZDSZ volt oktatási minisztere az elmúlt időszakban aktivizá­lódott; a Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam című, általa szerkesztett kötet átfogó elemzést adott a máso­dik Orbán-kormány működésé­ről. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője tegnap reggel kijelentette, civil kurázsi és politikai összefogás kell ah­hoz, hogy a baloldal leváltsa a Fideszt a fővárosban az őszi önkormányzati választásokon. Úgy tudjuk, Horváth Csabát, az MSZP hivatalos főpolgármester­jelöltjét, illetve a budapesti vá­lasztási bizottság tagjait sem hívták meg az említett egyezte­tésre, amelyen azonban az el­múlt napokban végig ott volt Kunhalmi Ágnes. A szocialista képviselő egyéb­ként tegnap kimerültség miatt lett rosszul. A 32 éves politi­kust a Honvéd Kórház sürgős­ségi osztályára szállították. Az MSZP tegnapi közleményében azt írták, hogy Kunhalmi Ág­nes állapota kielégítő, és hama­rosan folytatja a munkáját. A politikus az elmúlt hónapok­ban rengeteget dolgozott, ezért fizikailag és szellemileg is ki­merült, elfáradt. Ismert, hogy Tüttő Kata mel­lett Kunhalmi az egyik jelölt az MSZP budapesti elnöki poszt­jára, és az elmúlt időszakban - túl a két választási kampány­ban játszott aktív szerepén - erre készülve kampányolt, gyűj­tött aláírásokat a főváros szo­cialista szervezeteiben. Molnár Zsolt, az MSZP eddigi budapes­ti elnökének lemondása után Kunhalmit tartják esélyesnek a legerősebb szocialista szerve­zet, a fővárosi vezetésére. A szo­cialisták csütörtökön tartják a budapesti küldöttgyűlést, ahol a fővárosi elnököt megválaszt­ják. Kérdés, hogy Kunhalmi, aki addigra minden bizonnyal elhagyhatja a kórházat, ros­­­szulléte után is elindul-e a posztért, és adott esetben vál­lalja az egyébként igen megter­helő feladatot. F.Á.

Next