Népszava, 2015. február (142. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-17 / 40. szám

HÁTTÉR NÉPSZAVA 13 2015. FEBRUÁR 17., KEDD Az orosz tervekben nem szerepel Magyarország földgázellátásának a szavatolása - Az ukrán tranzit akár le is állhat A Török Áramlat a gázimport új útja? Egyre eltökéltebb Moszkva az iránt, hogy a gázve­zetékeivel kikerülje Ukrajnát. Ezt igazolja a Török Áramlat nevű csővezeték megépítésének a beje­lentése is. Az ukrán tranzit leállítása Magyarorszá­got érinti majd a legkedvezőtlenebbül. Az Orosz­­ország-szakértő szerint eddig az Orbán-kormány inkább erősítette, mintsem gyengítette energia­­függőségünket Moszkvától. A török út helyett cél­szerűbb lenne északi irányba fordulnunk. Ú­gy tűnik, Oroszország el­tökélt abban, hogy rövide­sen megkerüli Ukrajnát az Európába gázt szállító cső­vezetékekkel. Ennek az elhatá­rozásnak az egyik legnagyobb vesztese pedig Magyarország lehet - nyilatkozta lapunknak Deák András György. A Magyar Tudományos Akadémia Világ­­gazdasági Intézetének munka­társa ezt annak kapcsán mond­ta el, hogy az orosz állami gáz­iparai óriásvállalat bejelentet­te: kijelölték a Török Áramlat elnevezésű orosz-török gázve­zeték szárazföldi útvonalát. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió tudósítása szerint az új vezeték első ágát két év múlva építik meg, a beruházás lehetővé te­szi, hogy a Gazprom 47 milli­árd köbméter földgázt szállít­son Európába és még 16 milli­árd köbmétert közvetlenül Tö­rökországnak - közölték. A be­számoló szerint a Török Áram­latnak elnevezett gázvezeték útvonalát Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója Ta­­ner Yildiz török energiaügyi és természeti forrásokért felelős miniszterrel véglegesítette Tö­rökországban. A Török Áramlat is elkerüli Ukrajnát, mint ahogy azt a ta­valy december elején Oroszor­szág által az Európai Unió (EU) nyomására leállított Déli Áramlatnál is tervezték. A Déli Áramlat Magyarországon is át­haladt volna, a Török Áramlat­hoz pedig csak a Balkánon ki­épített vezetékkel csatlakoz­hatna országunk. Ilyen csőve­zeték azonban még tervekben sem létezik. A Török Áramlat a Fekete­tenger oroszországi partvidé­kén lévő Russzkaja nevű komp­resszorállomástól a tenger alatt előbb az eredetileg tervezett irányban, Bulgária felé halad, de aztán Európát Ázsiától elvá­lasztó tengerszoros, a Boszpo­rusz nyugati része irányába fordul, és Törökország európai régiójához vezet. Alekszej Miller az orosz hír­tévének a bejelentés kapcsán elmondta, hogy török partneré­vel meghatározták azokat a pontokat, ahol a vezeték kilép a tengerből, majd az orosz gáz belép a török rendszerbe, és ahol a Török Áramlat szárazföl­di szakasza átszeli a török-gö­rög határt, így a vezeték szá­razföldi szakaszának a hossza 180 kilométer hosszú lesz. Míg a tenger alatti szakasz 910 ki­lométert tesz ki. Alekszej Miller közlése sze­rint a Török Áramlat Fekete­tenger alatti szakasza Isztam­bultól északnyugatra, Kiyiköy település térségében lép ki a tengerből, és a parttól 74 kilo­méterre található Lüleburgaz városánál lép be a török gáz­szállító rendszerbe. Innen a gö­rög határ közelében lévő Ipsala városáig vezet. A Gazprom azt jelezte euró­pai partnereinek, hogy a török­görög határon építendő elosztó­ból vigyék tovább az orosz gázt. „Megkezdjük a beruházás meg­valósítását, amely nemcsak or­szágainknak, hanem az egész régiónak és Európának is fon­tos” - jelentette ki Taner Yildiz török energiaügyi miniszter az építkezés részleteinek megtár­gyalása után. A Gazprom korábbi, január 27-én kiadott tájékoztatása sze­rint a Fekete-tenger alatt össze­sen négy vezetékágat építenek. Ezeken egyenként évente 15,75 milliárd köbméter földgázt tud­nak majd átengedni. Az orosz állami energetikai cég évi 63 milliárd köbméter földgázt jut­tathat el így Törökországba. Az első szállítást 2016 végére ter­vezték. Az orosz állami gázcég hon­lapján elhelyezett közlés szerint az első vezetékág befejezését 2016 végére tervezik, és a kö­zeljövőben várható az engedély az új török vezeték tenger alat­ti szakaszának tervezési és fel­mérési munkálatai elvégzésére. Azt is közölték, hogy az Isztam­bul környékén megnövekedett igények miatt emelték meg a tö­rök-görög határig szállítandó gáz mennyiségét 47 milliárd köbméterre. A Török Áramlat még na­gyobb lehetőséget nyújt majd Moszkvának arra, hogy tetszés szerint elzárja, illetve megnyis­sa az Ukrajnán át húzódó ex­port vezetékét - állítja Deák András György. A szakember szerint ez Magyarország szá­mára rendkívül kedvezőtlen fejlemény. Miután a térség or­szágai közül hazánk függ a legjobban az Ukrajnán keresz­tüli orosz gázbehozataltól. Egy­részt, mert országunk fogyasz­tása a térség országaiban mért­hez képest magas, évi nyolc-tíz milliárd köbméter körüli. Más­részt, mert a magyar gázszük­ségletek mintegy 80 százalékát Oroszország szállítja Ukrajnán keresztül a Testvériség vezeté­ken a magyar határig, Beregdarócig. Az Oroszország-szakértő úgy látja: eddig az Orbán-kormány inkább erősítette, mint gyengí­tette az energiafüggőségünket Moszkvától. Ám most már leg­főbb ideje lenne, hogy Magyar­­ország lépéseket tegyen az uk­rajnai gázszállító vezetéktől va­ló függetlenedés érdekében. Je­lentős anyagi áldozatok árán csatlakozhatnánk a Török Áramlathoz - jegyezte meg a szakember -, de ennél jobb dön­tés lenne, ha északi irányból próbálnánk meg új szállítási útvonalakat kiépíteni. Német­ország és Lengyelország ugyan­is - ahova a Jamal és az Észa­ki Áramlat vezetékeken nagy mennyiségű orosz gáz érkezik - megbízhatóbb kereskedelmi partnereink lehetnek, mint az egymással feszült kapcsolatban álló dél-európai országok, illet­ve az Európai Unióval változé­kony viszonyt ápoló Törökor­szág. Érdemes megjegyezni: Orbán Viktor miniszterelnök tavaly két alkalommal is ünnepélyes keretek között felavatta az új szlovák-magyar gázvezetéket, azt hangoztatva, hogy az újon­nan létesített szállítási kapcso­lat fokozza az ellátásbiztonsá­got mindkét ország számára. Ezzel a csővezetékkel a gond csupán az, hogy a mai napig sem történt meg a műszaki át­adása, amit már az elmúlt év közepére terveztek. Ez a vezeték ugyanakkor va­lóban segíthetne a jövőben or­szágunk gázellátásában, mi­után a szlovák és lengyel nagy kapacitású gázszállító rendsze­rek összekapcsolásához mind­össze 70-80 kilométer új cső­hálózat kiépítésére lenne szük­ség. Ha ez megépülne, akkor Magyarország közvetlenül hoz­záférne, a Lengyelországba be­futó, Fehéroroszországon át orosz gázt szállító Jamal veze­téken érkező gázhoz. Emellett Magyarország hozzájuthatna Lengyelország egyik tengeri ki­kötőjében - a swinoujsciei be­fogadó állomáson - hamarosan elkészülő LGN (cseppfolyósított gázt légneművé alakító) termi­nálra érkező arab, észak-afri­kai és amerikai eredetű gázhoz egyaránt. Ennek a lengyel­szlovák hálózati elemnek a megépítésére azonban egyelőre tervek sem léteznek, és úgy tű­nik, a beruházáshoz a felek - Magyarország, Szlovákia és Lengyelország - közös akarata, illetve az Európai Unió (EU) tá­mogatása is hiányzik. Holott az európai észak-déli gázfolyó megépítése elviekben a kiemelt uniós energetikai beruházások közé tartozik. A hálózatbővítés rendeltetése éppen az lenne, hogy a nemzetközi piacon vi­szonylag olcsón elérhető csepp­folyósított gáz elérhessen a kö­zép-európai térségbe mind északi (lengyel), mind déli (hor­­vát) irányból - jegyzik meg iparági elemzők. Illés József Írása a népszavának • Csővezetékötletekből van elég • Drága lesz a török vonalhoz csatlakozni • Az ukrajnai tranzitvezetéket le is zárhatják Magyarország jobban járna, ha az északi gázszállítási útvonalakhoz csatlakozna fotó: europress/getty images/sean gallup Az Adria vezeték is csak terv Horvátország ugyan a tavalyi év végén leporolta az Adria gázve­zeték tervét, amely az adriai Krk szigetére tervezett cseppfolyó­sított gázt légneművé visszaalakító termináltól szállíthatna gázt Magyarországra, illetve a baumgarteni osztrák közép-európai gázelosztó központba. Hozzáértők szerint azonban az Adria cső­vezeték terve mindaddig nem válik valóra, ameddig a magyar Mol és a horvát INA olajvállalat tulajdonjogi és cégvezetési vitája nem rendeződik. Horvátország mostanáig még addig sem jutott el, hogy kétirányúvá tegye a szállítási lehetőséget a magyar­­horvát határkeresztező vezetéken, így jelenleg csak hazánk ké­pes gázt szállítani Horvátország irányába, visszafelé nem műkö­dik a rendszer. Nem volt meglepő Moszkva lépése Az elemzőket nem érte váratlanul a Kreml Török Áramlat meg­építésével kapcsolatos bejelentése. Miután Moszkva még de­cemberben közölte, hogy a Déli Áramlat földgázvezeték-projekt meghiúsulása miatt felülvizsgálta európai energiapiaci stratégi­áját az orosz állami óriásvállalat, a Gazprom. Oroszország hozzáállása az európai piachoz alapjaiban válto­zott meg - mondta még december közepén Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója az orosz közszolgálati televíziónak adott interjújában. „Ez itt a vég kezdete az európai végfelhasz­nálókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stra­tégiánkban" - fogalmazott. „Az Európai Unió (EU) ezentúl Törökországgal mint tranzitor­szággal áll majd kapcsolatban" - mondta a Gazprom vezérigaz­gatója, megjegyezve, hogy Törökországnak hozzávetőleg évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, „amit alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi póker­játszmában is igénybe venni". A Gazprom elnöke rámutatott, hogy az európai gázszállítási rangsorban Törökország a második helyre lépett elő Németor­szág után. Miközben Németországra az északi szállítási útvona­lon hárul a kulcsfontosságú közvetítő szerep, a déli útvonalon ezt a feladatot Törökország tölti majd be. Ukrajna - Magyarország jelenleg ezen az országon keresztül jut hozzá az orosz gázhoz­­ szállítási útvonalként játszott szere­pe pedig teljes mértékben elveszíti jelentőségét - figyelmezte­tett Alekszej Miller még az elmúlt év végén. Orbánék a rezsicsökkentéssel is magyarázzák a gázszerződést Eleinte a Fidesz-kormány propagandagépezete azzal igyekezett indokolni Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatását, hogy a magyar és az orosz félnek meg kell vitatnia, hogyan pó­tolják a Déli Áramlat gázvezeték megépítését, amelyet az Európai Unió (EU) torpedózott meg - emlékeztetnek szakértők. Az uniós ellenállás oka az volt, hogy a Gazprom birtokolta volna a gázve­zetéket, a szállítási jogokat és a csövön szállított gázt egyaránt, s ezt Brüsszel versenyjogi aggályok miatt nem fogadta el. Mostan­ra azonban nyilvánvalóvá vált az Orbán-kabinet számára, hogy Putyin nem érkezik újabb vezetéképítési tervekkel. Ezért a Fidesz­­médiagépezet átállt annak sulykolására, hogy az orosz-magyar hosszú távú gázszállítási szerződés megújítása, illetve a magyar rezsiharc sikeres folytatása miatt szükséges az a Putyin-látogatás. Miközben a gázszállítási megállapodás kidolgozása már több mint egy éve zajlik szakértői szinten, s az egyezmény tartalmá­hoz, illetve a rezsicsökkentéshez, semmi köze nincs a mostani ta­lálkozónak - hangsúlyozzák iparági szakértők. Hallgat a kormány az azeri gázról December közepéig az orosz Déli Áramlat megépítése volt az egyetlen lehetséges új gázbeszerzési lehetőség az Orbán-kor­mány szerint. A vezeték építésének a leállítása után, vagyis de­cember második felétől már az azeri gáz lett a kormány szerint a magyar ellátásbiztonság forrása. Szakértők szerint egyértelmű, hogy az azerbajdzsáni földgáz Magyarország számára nem hoz­záférhető, és gazdaságosan nem is válik azzá. Mostanra már nem beszél a kormányzat az azeri gáz behoza­talára tervezett AGRI (Azerbajdzsán-Grúzia-Románia Intercon­­nector) vezetéképítéséről. Úgy tudjuk: a csupán a megvalósítha­tósági tanulmányok elkészítéséig eljutott AGRI-projekt jelenleg áll. Az Orbán-kormány által 2010 szeptemberében Bakuban aláírt AGRI-beruházás keretében az azerbajdzsáni gázt a jelenlegi gáz­szállító hálózaton keresztül az azeri és a grúz szállítókapacitáso­kon Grúzia fekete-tengeri partvidékére juttatnák el, ahol csepp­folyósítanák, majd az erre alkalmas hajókkal a romániai Konstan­­ca kikötőjébe szállítanák. Itt visszaállítanák a gáz eredeti halmaz­­állapotát, majd ezt a romániai és más uniós felhasználókhoz - köztük Magyarországra - csővezetéken továbbítanák. A szakem­berek szerint az eddig tervezett, hazánkat érintő nemzetközi gázszállítási rendszerek - Déli Áramlat, Nabucco, Adria, illetve az AGRI - közül az azeri bizonyulna a leggazdaságtalanabb szállítá­si vonalnak. Ennek a vezetéknek a költséghatékonysága ugyanis hozzávetőleg harmada lehetne a Nabuccóénak vagy a Déli Áramlaténak. Az AGRI szállítási útvonal kapacitását eleinte csu­pán évi nyolcmilliárd köbméterre tervezik, miközben a projekt megvalósítási költsége az előzetes számítások szerint 4-4,5 milli­árd euró lenne. Érdemes megjegyezni: a románok mostanáig semmit nem ja­vítottak a meglévő magyar-román gázszállító rendszeren. Az azeri kormányzat pedig még korábban világossá tette, hogy az együttműködés részükről kimerül az országhatárig tör­ténő vezeték kiépítésében.

Next