Népszava, 2017. március (144. évfolyam, 51-76. szám)
2017-03-24 / 70. szám
Megtépázott sajtószabadság - Egyre többször válnak furkósbottá a helyreigazítási perek Revolverezett újságírók Létezik olyan, harminc európai országot érintő sajtószabadság-felmérés, amelyben Magyarország Törökországot megelőzve lett utolsó előtti. A szólás- és véleményszabadság hazai állapotáról sokat elárul az is: egy bíró szerint a helyreigazítási perek egyre inkább fegyverré válnak a közszereplők és a politikusok kezében. SZÁNTHÓ PÉTER Mind többször válnak fegyverré a közszereplők és politikusok kezében a helyreigazítási perek, a bírók pedig mind gyakrabban érzik eszköznek magukat - hangzott el egy tegnapi sajtóbeszélgetésen a Fővárosi Törvényszéken. A bíróságon tavaly 5389 ügy közül 349 volt sajtó-helyreigazítási per. Ez jelentős emelkedésnek számít, hiszen 2010-ben még csak 238 ilyen per indult. Jakabosné Németh Monika kérdésünkre úgy fogalmazott: a közszereplőknek sokszor fontosabb, hogy a sajtó beszámoljon a per tényéről, mint maga az eljárás. - Rengeteg olyan eset volt, hogy a sajtófelhajtás után formai hibák miatt kellett elutasítanom egy-egy keresetet, ám erről már nem nagyon számol be a sajtó - mondta a bírónő, aki szerint az ilyen, a médiában nagy port kavaró sajtópereknél általában rövid időn belül elhal az érdeklődés. „Néha nem is a jogi probléma a megoldása a cél, hanem a hírverés. Olykor pedig a fel- és alperes is csak arra játszik, hogy minél nagyobb visszhangja legyen a történetnek.” A jelenség ellen a bírónő szerint nincs mit tenni. A tendencia csak egy tisztességesen működő sajtóban fordulhatna meg Pólyák Gábor szerint. Ugyanakkor a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy látja, Magyarországon nincs nagy hírértéke, ha egy politikus helyreigazítási pert indít egy orgánum ellen. Igaz a per híre „negatív marketinget” adhat, de a módszer - állítja Pólyák - nem csorbítja akkora mértékben a sajtószabadságot. „Ez minden politikusnak jó stratégia lehet az ellenoldali sajtó ellen”. Azt viszont a szakember szerint nem lehet elfelejteni, hogy a helyreigazítási perek valódi célja az, hogy rábírják az orgánumokat, hogy ne közöljenek valótlanságokat. A sajtószabadság volt a témája szerdán a Média 2.0 blog rendezvényének is, ahol Bajomi- Lázár Péter úgy látta: a sajtószabadság nem bináris, van vagy nincs kérdés, hanem egy skálán mérhető, más országok helyzetével vagy normatív elvárásokkal hasonlítható össze. „A sajtószabadság két dimenziója a szólás és a tájékozódás szabadsága. Míg az előbbi biztosított, az utóbbi hiányzik - vélte a médiaszakértő. Kijelentette, minél gyengébb a kormány, annál erősebb a sajtó, hiszen „ha az alkotmányos rend és a választási törvény a koalíciókötésnek kedvez, vagy a pártok belső szabályzata előírja az egyeztetéseket, a média is sokszínűbb lesz.” Az Átlátszó oknyomozó portál újságírója, Bátorfy Attila arról beszélt: a CEU-n készült egy 30 európai országra kiterjedő, ám máig nem publikált kutatás a sajtószabadságról, amely szerint Magyarország Törökországot megelőzve hátulról a második helyen áll. Az előnyünket szerinte az adja, hogy nálunk nem börtönöznek be vagy lőnek le újságírókat - ezt az EU-tagság megakadályozza, de így is működik a rendszer. A 24.hu-s Szalay Dániel úgy vélekedett, hogy a helyzeten az segíthetne, ha a sajtó adakozásalapon vagy a fizetős modellre épülve működne. Újabb mélyponton a közmédia A közmédia újabb mélypontra jutott az elmúlt napokban. Miután az MTI több alkalommal is megtagadta az MSZP sajtóközleményeinek megjelentetését, az állami hírügynökség lényegében meghamisította Burány Sándor kijelentéseit. Az országgyűlési krónikában ugyanis azt írták, az MSZP frakcióvezető-helyettese „román vitának" nevezte a Heineken és a Csíki Sör közötti nézeteltérést. Ezzel szemben Burány nem „románozott". Közben az MTVA sajtóosztály is újra „megvillant". „Az amerikai érdekeket magyar adófizetői pénzekből (lásd 2015-ös index.hu állami reklámköltések és olimpiai bannerek) is kiszolgáló oligarchaportálok vádjaira a közmédia nem kíván reagálni"-ezt írták a nyugat. hu-nak, miután a portál arról érdeklődött, az állami média mit tesz az orosz befolyás visszaszorításáért. Ismert, az Indexnek a volt titkosszolgálati tiszt, Katerin Ferenc azt mondta, „a közmédia Kreml-propagandát sugároz". Az MTVA azt is írta, hogy az Index sem volt nyitott az igazság minden részletének kifejtésére a közmédiával kapcsolatban, ezért a „légből kapott, bizonyítatlan értesülésekkel" nem kívánnak mit kezdeni. EP-képviselők 2011 -es akciója a magyar sajtószabadságért. Azóta már bezárták a Népszabadságot, amellyel tiltakoztak fotó europress Paks: máris beindult a mutyi-láncreakció BATKA ZOLTÁN „Kapun belülre” került a Paksi Atomerőműben az Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal jó kapcsolatot ápoló építőipari cég, a West Bau Hungária Kft. (WHB). Méghozzá szó szerint, nemrégiben ugyanis az atomerőmű épületén belül létesített telephelyet a cég - közölte Hadházy Ákos az LMP korrupcióellenes ügyvivője a csütörtöki Korrupcióinfón. Hadházy Ákos leszögezte: a telephely létesítése önmagában még nem korrupció, ám azt jelzi, hogy a jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező cégek már most elkezdték bebiztosítani a helyüket a Paks 2 megépítésének óriási üzletében. Paár Attila győri vállalkozó cége az évek során számos közbeszerzést nyert el, így korábban WHB volt a budapesti, Duna-parti CET generálkivitelezője, majd ők újították fel a Tüske-csarnokot és részt vettek a miniszterelnöki évértékelőknek helyet adó Várkert Bazár felújításában is. A vállalkozó akkor került reflektorfénybe, amikor átvette a miniszterelnök vejétől, Tiborcz Istvántól az Elios Zrt.-t. Tiborcz akkor az „őt és családját ért támadások miatt” döntött úgy, hogy eladja közbeszerzésekben érintett cégét. Ugyanakkor nem sokkal az Elios eladása után, 2016-ban többségi tulajdonosként, pár hónapra betársult Paár Attila mellé az egyik WHB-cégbe, a WHB Ingatlan Kft.-be. Igaz, papíron nem tartott sokáig az üzlet: a múlt év végén Tiborcz továbbadta az üzletrészét a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett Synergy Global nevű cégnek, amelynek, mivel offshore cégről van szó, ismeretlen a tulajdonosa. Azonnal rárepült a paksi erőmű bővítésére egy kormányközeli cég Hadházy Ákos elmondta: van olyan fideszes politikus, aki már most is jól járhatott a paksi beruházással. Paks 2 informatikai központja, az MVM informatika ugyanis egy olyan bérelt barakkban működik, amely évekkel ezelőtt még Horváth István volt szekszárdi polgármester egyik cégéhez, a Permitto Kft.-hez tartozott. Hadházy szerint Horváth egy meglehetősen sajátos ügylet révén jutott a telekhez: 2009-ben megvásárolta cége a területet, majd az eladó Gemenc Volán rögtön visszabérelte azt évi 30 millió forinttért, így 2015-re vissza is nyerte a vételárat. Hadházy szerint a feltűnősen sikeres társaságot Horváth István mégis eladta, s az a volt Horváth-cégekben máshol is feltűnt, „erősen strómannak tűnő” mohácsi magánszemélyhez került. Az MVM informatika tőle bérli a könnyűszerkezetes barakkokat, jelenleg az MVM Informatika Zrt. címe is megegyezik a volt Horváth-cég, a Permitto Kft. címével. Nincs szükséges még egy Polt Péterre Egy olyan vizsgálóbírói posztot kellene felállítani, amelyik az ügyészségen belüli korrupciót vizsgálja - mondta el Hadházy Ákos lapunknak, s hozzátette: - Külön, korrupcióellenes ügyészségnek szerint csak kormányváltás esetén lenne értelme. Ugyanerre jutottak szerdán a konzervatív Eötvös Csoport beszélgetésén résztvevők. Ligeti Miklós a Transparency International (TI) jogi igazgatója szerint az ügyészség reformjával, azaz az ügyészek elszámoltathatóvá tételével áttörő eredményt lehetne elérni Magyarországon. A vádhatóság ugyanis mára állammá vált az államban, a legfőbb ügyésznek pedig szinte korlátlan hatalma van. Polt Péter képes arra, hogy ha akar, akkor egyedi ügyekbe beavatkozzon, és nincs olyan fórum, ahol be lehetne panaszolni a legfőbb ügyészi döntést. Röviden: ha Polt nem akarja, hogy egy ügy a bíróságra kerüljön, akkor az nem kerül bíróságra. A politikai elitet érintő ügyekben ugyanis ma bevett szokás, hogy az ügyész ilyen-olyan kifogásokkal nem indít eljárást. A beszélgetésen felszólalt Schiffer András volt képviselő is, aki korábban maga is korrupcióellenes ügyészség híve volt, ám ma már úgy látja: új, önálló szervezetnek semmi értelme. „El kellene játszani a gondolattal, hogy fog létrejönni egy ilyen szervezet. Az eddigi tapasztalatok alapján csak lenne még egy Polt Péter, ráadásul egy ilyen korrupcióellenes ügyészség állományát is az eddigi ügyészségi állományból kellene toborozni" - vetette fel. RÖVIDEN Csúcsbérek a Budapest 2024 Zrt.-nél A lefújt budapesti olimpiai pályázatért felelős cég vezetői többet keresnek a miniszterelnöknél is. Havi nettó 1 millió 795 ezer forintot visz haza a Budapest 2024 Zrt. vezérigazgatója, Mihók Attila - derült ki a társaságnak a 24.hu adatigénylésére adott válaszából. Mihókot - aki előzőleg tizenöt évig dolgozott a svájci tulajdonú Ringer-csoportnál, vezette a médiacég magyarországi leányvállalatát, majd a Mediaworks Zrt.-t is, illetve a Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgatója is volt - 2016 szeptemberében nevezték ki a budapesti olimpiai pályázatért felelős cég élére. Mihók így a fél évvel ezelőtti munkába állása óta csaknem 11 millió forintot kapott. A Budapest 2024 Zrt. öt igazgatót foglalkoztat, az ő bérük fejenként nettó 1 millió 223 ezer és 1 millió 862 ezer forint között mozog. Arról a cég nem számolt be, hogy a társaság irányítói havi jövedelmükön túl további díjazásban is részesültek-e. ► NÉPSZAVA Konténerszakértő lett Németh Szilárd „Én kilenc négyzetméteren nőttem fel, szívesen laktam volna egy ilyenben, a szüleim is elfogadták volna. Akkor nem kellett volna annyit dolgozniuk egy 48 négyzetméteres lakásért" - fogalmazott Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a 168 Órának adott interjúban, amikor arról kérdezték, komolyan gondolta-e, hogy a Magyarországra érkező menekülteknek jó lesz konténerben lakniuk. A liberálfasizmust is emlegető politikus, csúcsra járatva a kormányzati propagandát, azt is mondta a menekültekről: „Az EU-s bürokraták csalogatják, a Soros-csapatok bujtogatják, kiképzik, pénzelik, az embercsempészek utaztatják, megdolgozzák, busásan lenyúlják, majd ráteszik őket a lélekvesztőkre." ► NÉPSZAVA Újhelyi az év EP-képviselője Egyedüli magyar uniós honatyaként vehette át az Év Európai Parlamenti Képviselője díjat Újhelyi István Brüsszelben. Az MSZP EP-képviselőjét, a párt alelnökét a közlekedési és idegenforgalmi ügyekben végzett munkája elismeréseként tüntették ki. A brüsszeli uniós politikával foglalkozó kéthetilap, a Parliament Magazine minden évben több kategóriában is kiírja a díjat, amelynek jelöltjeire magánszemélyek, civil szervezetek és a képviselők is szavazhatnak. Az ajánlások alapján másodszor jutott a döntőbe Újhelyi István. A szocialista EP-képviselő, mint az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságának alelnöke aktívan szerepet vállal például a magyar fuvarozók érdekének képviseletében a tagállamok minimálbér-rendelkezései miatt kialakult bérfeszültségek rendezésében, ► népszava Megfeddték a kritikus történészeket írásbeli figyelmeztetésben részesítették az '56-os Intézet négy munkatársát, Rainer M. Jánost, Sárközy Rékát, Eörsi Lászlót és Ungváry Krisztián történészeket, amiért tavaly nyilatkoztak az '56- os emlékév plakátügyével kapcsolatban. Mindezt Ungváry és Eörsi is elismerte a 444-nek, előbbi panasszal élt az eljárás ellen, de ennél többet egyikük sem mondott, mert számukra fontosabb, hogy az osztály zavartalanul folytathassa a munkáját. A portál kereste Schmidt Máriát is az ügyben, ám az emlékév kormánybiztosa nem reagált. Az '56-os Intézet 2012 óta az Országos Széchényi Könyvtár osztályaként működik, és a könyvtár főigazgatója, Tüske László rótta meg a munkatársait, mert megsértették a nyilatkozati rendet. Mint ismert, a plakátbotrány tavaly ősszel robbant ki, amikor Pruck Pál családja azzal állt elő, hogy az emlékév egyik plakátján nem Dózsa László, hanem Pruck látható. Rainer M. János novemberben azt állította a Facebookon, hogy Schmidték utána se jártak annak, valóban Dózsa szerepel-e a képen. ► NÉPSZAVA Kaczynski-szobrot akar a Fidesz Lech Kaczynski, volt lengyel államfő emlékére szobor felállítását kezdeményezi a fővárosi Fidesz. Kocsis Máté, budapesti elnök azt nem közölte, hol kapna helyet a mű, ha a közgyűlés is hozzájárul. ► népszava Rejtélyes gyulaházi űrközpont Sem a turisztikai ügynökségnél, sem az egyetlen magyar űrhajós szülőfalujában, a szabolcsi Gyulaházán nincsenek előzetes tanulmányok arról, hogy milyen űrközpont épüljön a kétezer lelkes községben, de a kormány megszavazott rá 3 milliárdot. A dokumentumokat a hvg.hu és a Hír TV próbálta kikérni az illetékesektől, ám hiába, anépszava