Népszava, 2017. április (144. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-13 / 87. szám
Pénzére vár a Petőfi Csarnok bontásánál károsanyag-tisztítást végző cég Liget: marad az azbeszt Az egészségre ártalmas szórt azbesztet tartalmaz a Petőfi Csarnok bontott anyaga - derül ki a Népszava birtokába került felmérésből. Az azbesztmentesítő alvállalkozó felfüggesztette tevékenységét, mert a bontás fővállalkozója egy ideje nem fizeti ki a számláit. ZSIDAI PÉTER A felmérés során több azbeszt tartalmú anyag került azonosításra, melyek a bontás során, kiporzásukkal potenciális veszélyforrást jelentenek a munkát végzőkre és a közelben tartózkodókra.” Ez az egyik alaptétele a Petőfi Csarnok (Pecsa) azbeszttartalmát feltáró vizsgálatnak. A Népszava birtokába került jelentés felhívta a megrendelő Városliget Zrt. figyelmét, hogy - még ha alacsony kockázatú is a munkavégzés - csak erre szakosodott céggel javasolják elvégeztetni. A független laboratórium a megvizsgált 7 mintából kettőben azonosított krizofil típusú azbesztet. Mindkét anyagminta azbesztzsinór volt, amely a párolódó, egészségre fokozottan veszélyes azbesztek közé sorolható. Az azbesztszálak a tüdőbe jutva fejtik ki roncsoló hatásukat, ahonnan sosem jutnak ki. Ezenkívül a Drycon Hungary Kft. talált falba épített azbesztcement esővíz-elvezető csöveket. Ezekből nem tudtak mintát venni, de a bontás során ezt figyelembe kell venni -ajánlották a Városliget Zrt.-nek. Ebben a típusú anyagban az azbeszt kötött állapotban található, mechanikai hatásra azonban a rostok felszabadulhatnak. Ezért a bontás és a földmunkák során fel kell készülni arra, hogy a földfelszín alatt további azbesztcement csövek lehetnek. A Drycon Kft. elővigyázatosságra intett: a környező területet ne szennyezzék be, az eltávolítás helyén gondoskodjanak az anyag biztonságos csomagolásáról. Amennyiben az eltávolításhoz elkerülhetetlen a roncsolás, ezt a kockázatértékelésben fel kell tüntetni, és ez alapján kell meghatározni az egyéni és kollektív védőeszközöket. Az azbeszt vitathatatlan jelenlétét kimutató és szigorú előírásokat tartalmazó felmérés alapján a Városliget Zrt. azbesztmentesítési pótmunkákat rendelt a Pecsa bontását végző DTRT Zrt.-től. A projektcég azonban a felmérés lényegét, az azbeszt egyértelmű jelenlétének kimutatását és az azzal járó veszélyekre való figyelmeztetést nem közölte a megbízási szerződésben. Úgy fogalmaznak a DTRT-vel kötött szerződés 2017. március 31-i módosításában: „a Drycon Hungary Kft. által elkészített felmérés alapján azbeszttartalmú termékek jelenléte valószínűsíthető a szerződés tárgyát képező épületben.” A Drycon felmérése azonban nem valószínűsítette, hanem laborató-A bontás során fel kell készülni a föld alatt további azbesztcsövekre rami vizsgálattal mutatta ki a szórt azbesztet a Pecsa légvezetékeinek tömítéseiben. Le is írta, miképpen távolítsák el ezeket az illesztéseket. Mint azt a Népszava elsőként megírta, a Városliget Zrt. nettó 7,6 millió forintot fizetett az azbesztmentesítési pótmunkákért, miután a 120 millió forintos alapszerződés tartalékkeretét már kimerítették (12 millió forintért többek között fokozott őrzés-védelmet rendeltek 2016. decemberben.) Hogy a 8 millió forint mennyire volt elég, nem tudjuk, az azbesztmentesítést végző VS Construction Kft. ügyvezetőjétől viszont megtudtuk, leálltak a munkálatokkal. A DTRT ugyanis egy ideje nem fizeti ki az azbesztmentesítés ellenértékét. A Pecsa azbesztmentesítésének további érdekessége, hogy a Drycon 2016 szeptemberében már készen volt a felméréssel, a Városliget Zrt. azonban csak fél évvel később, 2017. március 31- én bízta meg azbesztmentesítéssel a DTRT Kft.-t. A Városliget Zrt.-től és a VS Construction Kft.-től sem sikerült megtudni, eddig hány kilogramm, milyen összetételű azbesztet találtak és szállítottak el a Pecsából és hová. A Városliget Zrt. közleménye szerint az azbesztmentesítést a VS Construction Kft., nagy tapasztalatokkal rendelkező, kifejezetten erre is specializálódott szakcég végezte el biztonságosan, a vonatkozó jogszabályoknak és a szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően kibontotta és előkészítette a hulladéklerakó-helyre történő elszállításra. Azt a közlemény nem tartalmazta, miért nem szállították el a veszélyes anyagot az építési területről, mikor fog ez megtörténni. Azt viszont közölték, a mentesítés sem a park használóira, sem a környéken élők számára nem jelent semmilyen egészségügyi kockázatot. RÖVIDEN Haverok, szexoldal és az uniós milliók Noha a kormányzat korábban állította, semmiféle visszaélés nincs a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató Jeremie programnál, az Unió számos súlyos kifogást fogalmazott meg - derül ki a Direkt36 cikkéből. Az oknyomozó portál szerint az uniós ellenőrök kifogásolták például, hogy Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője szexpartnerkereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott uniós forrásokkal. Problémákat találtak egy olyan alapnál is, amelynek egyik résztulajdonosa Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Tombor András. A brüsszeli hatóságok kifogásolták azt is, hogy a pénzek szétosztására olyan cégeket választottak a magyar hatóságok, amelyek „egy bizonyos befektetői körhöz" tartoztak. Nem nevezték meg, hogy kiket, de a nyertes cégek között több olyan van, amely jó kormányzati kapcsolatairól ismert üzletemberek - Hernádi és Tombor mellett például a miniszterelnökkel baráti viszonyban álló Garancsi István - érdekeltségébe tartozik. ► NÉPSZAVA Rokoni szálak egy MNB-ügyletben Az Európai Unió hivatalos értesítője szerint az MNB egyik alapítványa nettó 145 millió forint értékű szerződést kötött a TSPC Mérnökiroda Kft.-Raw Development Kft. párossal a főváros első kerületében álló néhai Ybl-villa felújítása befejező munkálatainak felügyeletére - írta a hvg.hu. Az MNB alapítványai alig néhány hónappal a megalapítása után kezdték el megbízásokkal elhalmozni a Raw Development nevű kft.-t, amely egy év alatt nagyjából 100 millió forintnyi megrendelést kapott a legfontosabb MNB-s ingatlanprojektek menedzselésénél. A céget Matolcsy unokatestvérének és az egyik MNB-alapítványt igazgató feleségének ingatlancége alapította. ► NÉPSZAVA Újra pert vesztett a TV2 Az elsőfokú ítélet szerint 1,7 millió forint sérelemdíjat fizethet a TV2, amiért a Tények névazonosság miatt egy teljesen kívülálló embert kevert bele egyik karaktergyilkossági kísérletébe - tudta meg a hvg.hu. Mint emlékezetes, a személyiségi jogi pert azért indította Gergely Zsófia, mert a róla készült fotókkal, videókkal illusztrálták a hvg.hu azonos nevű újságírója ellen indult lejárató riportot. A TV2 az anyagba egyszerűen beszerkesztette a csaknem 10 évvel ezelőtt egy állatvédelmi szervezetnél dolgozó névrokon fotóit, és őt mutogatták, miközben teljesen valótlan „tényeket" mutatott be a Tények. ► népszava Cser Ágnes örül Az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek javításáról szóló tárgyalásokról kérdezte volna a köztévé műsorvezetője Cser Ágnest, ám a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke másról kezdett beszélni: kifejezte háláját Áder János köztársasági elnöknek, amiért „a társadalmi igazságosság jegyében" aláírta a felsőoktatási törvény módosítását, a népszava Újabb egy év haladék az ügynöklistának BATKA ZOLTÁN A jövő évi választásokig már biztosan nem fognak hozzá a történészek a mágnesszalagokon tárolt kommunista titkosszolgálati múlt feltárásához. A kormány ugyanis 2018. júniusig adott határidőt a Nemzeti Emlékezés Bizottságának (NEB) koordinálni a katonai és polgári titkosszolgálatokat abban, hogy felülvizsgálják: pontosan mely adatállományok titkosítását lehet feloldani és átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) kutatásra. Dacára, hogy egyes szakmai vélekedések szerint a szalagokon rögzített titkosszolgálati adatokból viszonylag könnyen, mindössze néhány nap alatt leszűrhetőek lennének azok az információk, amelyek a ma is szolgálatban lévő nemzetbiztonsági tisztekre, hálózati személyekre vonatkoznak - vagyis államérdek, hogy a nevük és a rájuk vonatkozó adatok továbbra is titokban maradjanak. Érdeklődésünkre ezt a felvetést a NEB nem kommentálta, csupán leszögezte, hogy a határidőt a kormány szabta számukra. A NEB arra a kérdésünkre sem adott választ, hogy ez a koordináció pontosan mit jelent, így azt sem tudtuk meg, hogy a 2013-ban a kormány kezdeményezésére létrejött testületnek milyen eszköze lesz arra, hogy egyes, konkrét ügyekben akár a titkosítást fenntartani akaró szolgálatokkal szembeszálljanak. A NEB lapunknak küldött válaszában csak annyit írt, hogy a rájuk vonatkozó törvény szerint ők kezdeményezhetik a titkosítás feloldását. Ugyanakkor kérdés, hogy keresztül is tudják-e vinni az akaratukat a szolgálatokkal szemben. Az ugyanis az állambiztonsági iratok feltárásáról szóló, 2008-as Kenedi-jelentésből (is) kiderült, hogy a titkosszolgálatok igen gyakran túl tágan értelmezik nemzetbiztonsági érdekből a titkosság fogalmát. A Kenedibizottság szúrópróbaszerűen áttanulmányozott több, titkosnak minősített iratot, és jó részüknél nem látott semmilyen indokot a minősítés fenntartására. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy a NEB kielégítőnek tartja-e a jelenleg titkosítás alóli feloldásra javasolt adatállományok körét? A most közzétett kormányhatározat szerint az egykori belügy három - a „G” jelzetű, a rendszer ellenségeire vonatkozó operatív adatokat tartalmazó, a „H” jelzetű, beszervezett hálózati személyek, illetve ügyeik adatbázisát felölelő és a „K” jelzetű, kémelhárításra vonatkozó adattárat vizsgálnák át a szolgálatok. Ugyanakkor ebből a körből kapásból kimaradt az „I” jelzetű, szintén mágnesszalagon tárolt, a hírszerzésre vonatkozó adattár vagy a történész szakmai berkekben ismert, ám senki által nem látott, a hálózati ügynökök teljes személyiségprofilját tartalmazó, papíron vezetett „Saturnus” fedőnevű nyilvántartás. A titkosszolgálatoknál tárolt „G” jelzetű adatállomány mintegy 58 ezer megfigyelt, illetve rendszerellenzékinek tartott célszemélyről tartalmaz kódolt formában adatokat, a „H” jelzetű operatív adatbázisban 83 ezer 700 hálózati személy - társadalmi kapcsolat, ügynök - nevei és egyes adatai szerepelnek, míg a „K” kémelhárítási adatbázis 4896 ügyet tart számon. A NEB korábbi összesítése szerint a mágnesszalagokon tárolt információk már így sem tekinthetőek a pártállam titkosszolgálati múlt teljes adatbázisának, mivel számos adatállományt a szolgálatok már jóval korábban töröltek az elektronikus adathordozókról. Nem kér bocsánatot Schmidt Mária Nagy kérdés, milyen bizonyítékokra vár még Schmidt Mária. A kormánybiztos továbbra sem ismeri el, hogy az egyik ’56-os plakáton szerepeltetett fiút - Pruck Pál helyett - tévesen Dózsa Lászlóként azonosították. Teljesen egyértelmű, hogy a képen Pruck Pál szerepel - az 1956-os Intézet jelentésének megállapítására az RTL Klub hívta fel a figyelmet. A kép először a Life 1956. november 12-i számában jelent meg. Készítője Michael Rougier (1925-2012), akkor a Life fotósa, ismert fotóriporter - áll az intézet honlapján közzétett jelentésben. Rougier egyik nagy témája, ami világhírnevet hozott számára, a gyermeki kiszolgáltatottság volt, elsősorban a háborúkban. Fotói szereplőit mindig megnevezte: ez a magyarázata, hogy a szokásoktól és a korabeli tudósítói gyakorlattól eltérően a nevet tartalmazó aláírással látta el képét. A szóban forgó kép eredeti megjelenésekor is feltüntette a szereplő nevét, a „15 éves Pruck Pálét”. Dózsa László színművész hosszú ideig állította, hogy a Life nevezetes felvételén ő szerepel. Forradalom alatti szerepéről saját önéletírása, a róla szóló riportkönyv, valamint sok nyilatkozata tartalmaz változó mennyiségű és tartalmú részletet. A jelentés szerint Dózsa forradalmi részvételének a megtorlás irataiban nincs nyoma. Megkérdőjelezett állításairól legrészletesebben Eörsi László történész nyilatkozott a 168 Órában. Dózsa 2016. november elején, amikor Pruckot hozzátartozói és ismerősei a plakáton felismerték, „kegyeleti okokból” lemondott arról, hogy ő szerepel a képen. A megfogalmazást nehéz másként értelmezni, mint hogy maga Dózsa sem volt biztos abban, vajon a kép róla készült-e. „Rougier eredeti aláírása, Pruck tanúságtétele, a két gyermek egykorú fotóinak részletes összehasonlítása teljesen egyértelművé teszi, hogy a képen Pruck Pál szerepel” - hangsúlyozza az 1956-os Intézet jelentése. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az ’56-os emlékév kormánybiztosa megígérte, hogy bocsánatot kér, ha bebizonyosodik a tévedés. Erre azonban most sem lát okot. Az RTL Klubnak azt válaszolta, hogy az 1956-os Intézet anyaga új szempontot, adatot vagy tényt nem tárt fel. Pruck Pál hozzátartozója, Szakács János viszont továbbra is elvárja Schmidt Máriától, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot. CZ. G.