Népszava, 2017. augusztus (144. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-01 / 177. szám

BELFÖLD NÉPSZAVA I O 2017. augusztus 1., kedd I O Nagy világutazók kormánya FELHŐK FELETT Érthető, hogy repülőgépvételen töri a fejét az Orbán-kormány, hiszen hetek alatt százmilliókat költ utazásra a minden korábbinál nagyobbra duzzadt apparátus. BÍRÓ MARIANNA „Hogyha most belügyminiszter lennék, akkor ez ciki lenne” - re­agált a Népszava cikkére a múlt héten Szijjártó Péter, amikor a Hír Televízió a közpénzből finanszíro­zott kormányzati kiküldetésekről érdeklődött. Pedig lapunk akkor még csak nem is részletezte, hogy 2017 első félévében bő 477 millió forintból összesen 1808 repülő­jegyet vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a tár­ca diplomatáinak, valamint a hozzá tartozó háttérintézmények mun­katársainak (bővebb információ a táblázatban - a szerk.). Ráadásul a KKM elég szűkszavú volt Mester­­házy Attila és Legény Zsolt szocia­lista képviselők írásbeli kérdéseire válaszolva: azt például nem árulták el, hogy a magyar diplomácia veze­tői hová és milyen céllal utaztak. Nem spórolt az utazásokon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sem. Az NFM igazgatásá­nak, tehát a minisztériumi felsőve­zetőknek az év első hat hónapjában 46,4 millióért 268 repülőjegyet vettek, de ennél lényegesen na­gyobb tételt jelentenek a tárca háttérintézményeinek és cégeinek „kiküldetései”. Például az NFM alá tartozó Antenna Hungária Zrt. utazásai: az erről szóló táblázatban ugyanis a legkülönbözőbb televí­ziós programokra lelni. Ketten is elmentek például idén februárban Németországba „Mándoki koncert terepszemlére”, hogy aztán ha­tan „élvezzék” magát a fellépést is márciusban, s közvetítsék azt Ber­linből. Az Antenna Hungária két másik munkatársa Las Vegasba, az úgynevezett „NAB SHOW-ra”, azaz egy videotechnikai kiállításra utazott - fejenként úgy egymillió forintért. Az NFM alá tartozó hát­térintézmények elszámolásából kiderült, hogy utazgattak a MÁV dolgozók is, s nem csak vonaton. Öten Kínába repültek „Infrastruk­túra fejlesztések tanulmányozása” miatt. Az öt repülőjegy 4 millióba került, s egyéb költségekre is el­ment csaknem másfél millió. Azt, hogy a kormány milyen „ha­tékonyan spórol” magán, az is jól mutatja: minden idők legnagyobb magyar államapparátusa fél év alatt összesen legalább 6561 repü­lőjegyet vásárolt. A tárcák többsé­ge egyébként az NFM-nél kevésbé pontosan közölte adatait, ugyan­akkor sok esetben, például a Rogán Antal vezette propagandaminisz­tériumnál, megadtak legalább egy összesítést. A Miniszterelnöki Ka­binetiroda 140 repülőjegyet vásá­rolt, összesen 18,4 millió forintért, szállásra 4 milliót, napidíjra pedig további másfél milliót fordítottak. A Lázár János Miniszterelnök­ségének tételes beszámolójából kiderül, hogy az apparátus két munkatársa csodálatos helyeken járhatott: bár nem tudni, miért, de Ausztráliába utazhattak az év ele­jén, ráadásul ez idő alatt még 302 ezer forintnyi napidíjat is kaptak, miközben a 3 milliós repülőjegyek árához félmilliós szállásköltség társult. Mentek miniszterelnöksé­gi vezetők az Egyesült Államokba is: egy személy 915 ezer forintos repülőjeggyel utazott, az ötnapos munkaút szállásköltsége pedig 721 ezer forint volt, mindehhez 75 ezer forintos napidíjat is kapott, s igény­be vette a repülőtéri kormányvárót 39 ezer forintos áron. A Trócsányi László által vezetett Igazságügyi Minisztérium sem­mit sem részletezett, csak annyit közölt: kiküldetéseik 40,8 millió forintba kerültek az év első hat hónapjában, és 218 repülőjegyet vettek. A Földművelésügyi Minisz­tériumban 503 repülőjegyet vettek fél év alatt. A tárca háttérintézmé­nyeinek dolgozóit utaztató, adó­forintokból finanszírozott prog­ramok közül a legizgalmasabban a Nemzeti Agrárkutatási és Innová­ciós Központ vezetőinek utazása hangzik: „Kapcsolatépítés a KÜM megbízásából” címen Argentíná­ba és Chilébe repültek. Ettől az intézménytől február elején „Ag­rártudomány-diplomásai és agrár­Az E­mm­i­től ketten elmentek „Zarán­dokútra” Görögor­szágba, ami az adófi­zetők 819 ezer forintjába került kereskedelmi kapcsolatépítésre” Kolumbiába utazott két személy, de nekik - talán a gáláns meghívó­nak köszönhetően - csak 115 ezer­be került az út, igaz, kérdéses, mi­féle kapcsolati tőkével tértek haza. Eközben a Pintér Sándor által vezetett Belügyminsztérium 1127 utazást finanszírozott az elmúlt fél évben, ami 318,9 millióba került a büdzsének. A Terrorelbántási Központ (TEK) „külföldi művele­tek, személyvédelem, társzervek­kel kapcsolattartás, nemzetközi konferencia” címen például fél év alatt 97 utazást (és/vagy repülő­jegyet, ez nem derül ki a közlésből - a szerk.) számolt el, repülőjegyre 17,9 millió forintot, szállásköltség­re 7,8 milliót, napidíjra 8,5 milliót, egyéb költségekre 1,7 milliót ál­doztak. A Pintér-tárca igazgatásá­nak is vannak rejtélyes kiküldeté­sei a listában. A „Részvétel a PNR DEP projekt záró konferenciáján” tárgyszavas tétel például nem tudni, hová, s hány fő utaztatását jelentet­te, de az biztos: a repülőjegyeik 6,8 millióba kerültek. A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ „Részvétel Magyar esten” (sic!) cí­men 635 ezer forintért utaztatott valakiket valahová. A belüggyel szemben a honvé­delmi tárca megjelölte, ki hová ment. Simicskó István minisztériu­mából a szerencsés vezetők elutaz­hattak például tavasszal Thaiföldre a „Multilaterális együttműködés” jegyében, s mindez csupán 418 ezer forintjába került az adófizetőknek. Hasonló célból utaztak Izlandra is két napra, ami viszont már 747 ez­ret vitt el. Összesen mintegy 420 kiküldetésen vettek részt a Honvé­delmi Minisztérium (HM) állomá­nyának tagjai, s mindez több száz­milliós költséget jelent. A Varga Mihály által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium külföldi programokon való részvé­teli díjakra 46 milliót költött, ös­­­szesen 1085 repülőjegyet vásárolt, ezekre és az egyéb közlekedési szolgáltatási költségekre 214, szál­lásra 106, napidíjra pedig 47 milliót fordított az év első felében. Az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma (Emmi) roppant büszkén közölte: igazgatásuk az év első fe­lében csupán 84 milliót használt fel külföldi kiküldetésekre, 311 repülőjegyet vásárolt, az utazási költség összesen 53 millió forintot tett ki. Az Emmitől az idén kétszer is meglátogattak közelebbről meg nem nevezett „egyházi partnere­ket” Oroszországban, továbbá ha­sonló céllal és módon került sor „sportügyi kétoldalú megállapodás aláírására, bilaterális megbeszé­lésekre” Kubában - ez utóbbi, há­romnapos utazás 1,1 millióba ke­rült. Ketten is elutaztak az Egyesült Államokba a „Nemzeti imareggeli­re” másfél millióért. Szintén ketten mentek el egy háromnapos „Zarán­dokokra” Görögországba potom 819 ezerért. Vélhetően ugyanaz a két fő utazhatott Kanadába is jú­niusban, méghozzá a „Reformáció 500. évfordulójának észak-ameri­kai megünneplése” miatt. Mindezek fényében nem csoda, hogy - miként azt lapunk már meg­írta - dollár tízmilliókba kerülő Airbus beszerzését fontolgatta a kormány, erről tárgyaltak is az év első felében. EGER URA Szijjártó Péter külügymi­niszter egy magángép utasterében: tárcája fél év alatt félmilliárd forintot költött repülésre 6561 darab repülőjegyet biztosan vásárolt a kormány 2017 első félévében Ugye önnek is megéri’ Összehozza az ellenzéket Orbánék urizálása NÉPSZAVAZÁS Szimbolikus az állami cégvezetők bérének maxi­malizálásáról szóló népszavazási kezdeményezés, hiszen itt megmu­tatjuk, hogy konkrét ügyek mentén igenis képesek vagyunk összefog­ni - jelentette ki Molnár Gyula az MSZP elnöke, miután tegnap hiva­talosan is elindult a referendumot megelőző aláírásgyűjtés. Vágó Gá­bor aktivista kérdését - Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoz­tatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg? - a Kúria július elején hitelesítette. Az MSZP, az Együtt, az LMP, a Pár­beszéd és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt már korábban bejelentette: csatlakoznak a gyűjtéshez. Molnár Gyula a budapesti Bla­­ha Lujza téri aluljáróban arra hív­ta fel a figyelmet, hogy hamarosan lesz Magyarországon egy ennél is nagyobb népszavazás, amit válasz­tásnak hívnak. „Az aláírásgyűjtés felkészülés a 2018-as választásra. Minden hasonló kezdeménye­zés alkalmas ugyanis arra, hogy ledöntsük a mítoszt, miszerint a Fidesz nem leváltható” - hangsú­lyozta a szocialista pártelnök. A Párbeszéd miniszterelnök-je­löltje szintén a 2018-as választás „ellenzéki győzelmének” előszo­bájaként tekint a Vágó Gábor-féle referendumra. „Egyrészt, mert az ellenzéki pártok együttműködé­sére alapszik, másrészt pedig Ma­gyarország egyik legfontosabb kér­dését tematizálja” - fogalmazott Karácsony Gergely. Juhász Péter, az Együtt elnöke azt mondta, hogy pártja minden olyan kezdeménye­zést támogat, amely valamilyen módon kordában próbálja tartani az Orbán-kormány „őrjöngését”, Jancsó Andrea, az LMP elnökségi tagja pedig jelezte: a „közpénzmen­tő” népszavazás lehetőség arra, hogy közös erővel megszüntessük ezt a tisztességtelen, igazságtalan és korrupt helyzetet. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt azért támogatja az aláírásgyűjtést, mert­­ indoklásuk szerint -, Kovács Gergő pártelnök hamarosan köz­­társasági elnök lesz, és fontos, hogy ő keresse majd a legtöbbet az or­szágban. A viccpárt képviselője azt is bejelentette, hogy ha ők kerülnek hatalomra, minden állampolgár sa­ját állami céget kap majd. Vágó Gábor a Népszava kérdé­sére elmondta, jelenleg egy-egy aláírásgyűjtő pult óránként 30-50 aláírást hoz, az eredményeket ha­vonta összesítik majd. A pártoknak és a civileknek november 21-ig 200 ezer szignót kell gyűjteniük. ZOLTAI ÁKOS Vágó Gábor úgy számolja, hogy egy-egy alá­írásgyűjtő pult óránként 30-50 szignót hoz

Next