Népszava, 2018. április (145. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-20 / 91. szám
MOZAIK Halálos kór tizedeli a vombatokat Ausztrál tudósok úgy vélik, megtalálhatták a választ a csupaszorrú vombatpopulációt tizedelő halálos kórra: magas zsírtartalmú diétával szállnak harcba a ráh ellen. A világon több mint 100 emlősfajt sújt a betegség. Az atka jelenléte irritációt, vakaródzást, szőrhullást és a bőr elvékonyodását okozza. Súlyos esetben az állat elhullásához vezet. NÉPSZAVA Megdőlt a melegrekord Csütörtök virradóra megdőlt a fővárosi és az országos hajnali melegrekord, a leghidegebb órában sem csökkent 16 fok alá a hőmérséklet. Mostanáig ezen a napon 15,6 Celsius-fok volt a legmagasabb napi minimum-hőmérséklet. MTI NÉPSZAVA 2018. április 20., péntek Megmenekült egy őserdő Az Európai Unió Bírósága kimondta, tilos a fakitermelés az UNESCO Világörökség részét képező, lengyelországi Bialowieza őserdőben. A lengyel kormány bejelentette, végrehajtja az ítéletet, mert a bírság napi 100 ezer euró. Itt található Európa legnagyobb bölényállománya. NÉPSZAVA Brigitte Bardot harci könnyei SZIMBÓLUM Ellentmondásos személyiség: miközben 45 éve elkötelezett állatvédő, állt már bíróság előtt rasszista kijelentései miatt. - GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Brigitte Bardot könyvet írt az állatokról? - hitetlenkednek azok, akik kigúnyolják az állatok megmentéséért folytatott harcáért, valamint elítélik - ezúttal joggal - azért, mert Marine Le Pent támogatta és többször bíróság elé került rasszista kijelentései miatt. Bardot nem szaporította híveit akkor sem, amikor a szexuális zaklatásokat feljelentő nőket „képmutatóknak” nevezte. Mindazonáltal, írja a Le Figaro, az egykori filmsztár és szexszimbólum az állatok következetes és kitartó védelme miatt mindenképpen tiszteletet érdemel. A Harci könnyek című könyv az állatok melletti elkötelezettség 45 éves története. De Gaulle után a világon legismertebb francia híresség 1973-ban döntött úgy, hogy hivatást vált. Pedig olyan, ma már legendás filmek voltak mögötte, mint a művészien erotikus ...És az isten megteremtette az asszonyt (1956), a Babette háborúba megy (1960), a sztárlét árnyoldalait máig érvényesen bemutató Magánélet (1962), a Moravia-regény alapján készült Megvetés (1963) vagy a Viva Maria! (1965), amelyben nagy vetélytársával, Jeanne Moreau-val játszott együtt. Állítólag azért szállt ki, mert nem bírta elviselni, hogy Moreau idősödve izgalmasabb nő lett, mint ő. Tehát otthagyta a filmezést és létrehozott egy alapítványt, amelyen keresztül felléphetett az állatkísérletek ellen. Nem volt könnyű helyzetben. 1987 tavaszán a Saint-Tropez-i piacon kellett eladogatnia színésznői karrierjének relikviáit, hogy folytathassa tevékenységét. A nagyobb értékeit, mint a gitárját, a Günther Sachstól kapott ékszereit, a Roger Vadimmal kötött házasságkötésekor viselt menyasszonyi ruháját, ezüst étkészletét, bútorokat Párizsban árvereztette el. Bardot most 84 éves és az akkoriban meglepő törekvése ma visszhangra talál az úgynevezett „fajtaellenzőknél”, akik azért ágálnak, hogy ismerjék el az emberek és az állatok közötti folytonosságot, valamint elsődleges érzések - a félelem, a szomorúság, az öröm, a szégyenérzet, a meglepődés, az utálkozás, a fájdalom egyetemességét. Úgy gondolják, hogy a minimális garanciákat minden élőlény számára biztosítani kell, így az állatoknak is olyan körülmények között kell élniük, amelyek megfelelnek szükségleteiknek. ,A szeretet, amelyet el akarok vinni a sérülékeny élőlényekhez, nem tesz különbséget a fajok között. Az élet szent és mindent meg kell tenni védelmére, tiszteletben tartására, minden területen” - vallja könyvében BB. Lassacskán a tudomány hitelesítette felfogását. Etológusok, az evolucionista biológia szakértői, ideggyógyászok osztják azt a véleményt, hogy az állatoknak ugyanolyan a kémiai és neurobiológiai rendszerük, mint az embereké. Intelligensek és érzékenyek. Egy elhagyott kutya vagy egy bárányát kereső birka kétségbeesése olyan valódi, mint az emberé. Minden akkor változott meg a színésznő életében, amikor 1977- ben lefotózták egy fókabébivel a jégtáblák között. Nem tudta elviselni a látványt, ahogy a vadászok agyoncsapták a tehetetlen kicsiket, míg anyjuk élelemért úszott a tengerben. Látta a kétségbeesett fókaanyákat, amelyek napokig próbálták feléleszteni és szoptatni a 1 millió aláírást gyűjtött Bardot annak érdekében, hogy szabályozzák az állatok szállításának feltételeit véres tetemeket. Kanadában tett látogatása után Bardot a politikusokat ostorozta, hogy tiltsák meg a fókák mészárlását, illetve prémjük importálását. Valéry Giscard d’Estaingnél sikerrel járt. A francia elnök betiltotta a fókaprém behozatalát, de 2009-ig kellett még harcolnia BB-nek, hogy egy európai uniós szabály betiltsa minden fókaprémet tartalmazó termék importját és kereskedelmét. A könyvben olvasható az is, hogy 55 évvel ezelőtt Bardot, Jean-Paul Steiger, a fiatal állatbarátok klubjának alapítója az ő felkérésére állást vállalt egy vágóhídon és rejtett kamerával felvételeket készített az állatok leöléséről: elvágott torokkal, kampóra akasztva hagyták őket lassan kiszenvedni. Bardot kiharcolta, hogy levágásuk előtt kötelező legyen az elkábításuk. Az erről szóló dekrétum 1964-ben lépett életbe Franciaországban. Bardot alapítványának folyamatban lévő akciói között van az az egymillió aláírás, amelyet Brüsszelben és az EU mezőgazdasági minisztériumainak juttatnak el annak érdekében, hogy szabályozzák az állatok szállításának feltételeit. Jelenleg ugyanis nincs szabály sem a szállítás idejére, sem a szállítmány zsúfoltságára vonatkozóan. ARS POETICA „A szeretet, nem tesz különbséget a fajok között" FOTÓ: AFP/STEPHANE DE SAKUTIN MÉRFÖLDKŐ Az a bizonyos fókabébis fotó 1977-ből. De 2009-ig kellett harcolnia, hogy az EU betiltsa a prémet tartalmazó termékek kereskedelmét A Feröer-szigetek 2010-ben az alapítvány többhetes missziót finanszírozott a Feröer-szigetekre, ahol minden évben delfinek százait pusztítják el egy hagyomány nevében, amely abból áll, hogy a migráló állatokat a partok felé hajtják, ahol kampókkal és késekkel felfegyverzett emberek várják őket. Nincsenek tekintettel sem a nőstényekre, sem a kicsikre. Régen a delfineket csak táplálkozásra ejtették el, ma férfiassági versengésből, annak ellenére, hogy intelligenciájuk, barátságosságuk ma már nem szorul bizonyításra. És nem egyszer emberéletet is mentenek. »SSZakSIuhwi.-»Trnim tX IMár Jihuis és «Hai, laUlkoiéia Mnsritittu A Vasárnapi Hírek április 21-én ismét exkluzív irodalmi melléklettel jelentkezik • Daniel Kehlmann Tyllről és a Szentestéről ■ Erdős Virág és Kemény István versei • Csabai László Szindbádja tovább nyomoz • Lengyel Nagy Anna valóságos monodrámái ■ Magolcsay Nagy Gábor térképversekben utazik • Sabahattin Ali, Robert Menasse, Clarice Lispector és Agnesa Kalinová írásai HIRDETÉS • VASÁRNAPI HÍREK A melléklettel bővített lap ára: 395 Ft Szeretne tűnni, „>■” a Népszava azon a napon, amikor Ön született? Szeretne rokonainak, barátainak kedveskedni egy korabeli lapszámmal? rtársakl